Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-16 / 141. szám, szerda

Mikor kel és mikor nyugszik a Hold? Az elmúlt hetekben, hónapokban számos olvasónktól kap­tunk levelet, melyben arra kérték szerkesztőségünket, magya­rázzák meg az Új Szóban naponta közölt, a Hold kelte és nyugta időpontjának kérdését. Akadtak olyan olvasók is, akik egyenesen kétségbe vonták a közölt adatok helyességét. Ép­pen ezért az alábbiakban közöljük tudományos munkatársunk­nak a Hold keltével és nyugtával foglalkozó cikkét, melyben kimerítő magyarázatát adja az ezzel a kérdéssel kapcsolatos természeti jelenségeknek. A Hold az egyedüli égitest, amely a Föld körül ke­ring. Ugyanakkor a leg­közelebbi és a Nap után a leg­fényesebb égitest. Ezért az em­beriség már évszázadok óta fi­gyeli a Holdat. Ebben a rövid cikkben első­sorban a Hold látszólagos moz­gásával fogok foglalkozni úgy, amint naponta észlelhetjük. Előbb azonban pár szóval letár­gyaljuk a Hold valóságos moz­gását. A Hold a Föld körül elip­tikus pályán kering, amely alig különbözik a körpályától. A Hold távolsága a Földtől 384 000 km. A Hold pályájának síkja csak 5 fokra hajlik el a Nap látszólagos pályájának síkjától, úgyhogy azt mondhatjuk, a Hold csaknem ugyanabban síkban kering, mint a Nap. E a kis, ötfokos elhajlás azonban mégis csak jelentékeny, mert ez az oka annak, hogy a Hold nem fedi el a napot minden új­hold alkalmával, és ezért nem olyan gyakori a napfogyatko­zás. A Hold kb. 14 napig a Nap látszólagos pályája [ekliptika) fölött és ugyanolyan ideig alat­ta halad. Közben havonta átlag kétszer metszi a Nap látszóla­gos pályájának síkját (ezek a Hold-pálya csomópontjai). Ha a Hold újholdkor a csomópon­ton halad át, napfogyatkozás jön létre. Amint tudjuk, a Nap látszó­lagos pályájának síkja — az ek­liptika — elhajlik az egyenlítő síkjától, amely pontosan kele­ten érinti a horizontot, délben metszi a délkört nálunk 41 fok magasságban és pontosan nyu­gaton ismét leszáll a horizont­ra. Tavasszal a Nap az egyenlí­tőn halad át. Ekkor nálunk 6 órakor pontosan keleten kel, délben delel 41 fok magasság­ban és nyugszik pontosan 18 órakor nyugaton (napéjegyen­lőség). Nyáron a Nap 23,5 fokra emelkedik az egyenlítő fölé, és azért északkeleten kel reggel 4 órakor, délben delel 64,5 fok magasságban és északnyugaton 20 órakor nyugszik (nyári nap­forduló). Az őszi napéjegyenlő­­­ségkor hasonló a helyzet, mint tavaszi napéjegyenlőségkor. És végül télen a Nap délkele­ten 8 órakor kel és délnyugaton 16 órakor nyugszik (téli nap­forduló). A Hold a delelési pontban el­érheti nálunk a láthatár fölött télen a 69,5 fok magas­­ágot, vagy nyáron a 12,5 fok magas­ságot, mint két szélsőséges ér­téket. Jegyezzük meg még, hogy minden égitest az egyenlítő fö­lött északkeleten és korábban kel, mintha az egyenlítőn len­ne és északnyugaton későbben nyugszik. Megfordítva minden égitest az egyenlítő alatt dél­keleten és későbben kel, mint­ha az egyenlítőn lenne és dél­nyugaton korábban nyugszik, mint ahogy a Napnál is láttuk. Fontos még szólnunk a Hold fázisairól. A Hold a Naptól kap­ja megvilágítását. A Nap min­dig csak az egyik, a hozzáfor­dított félgömböt világítja meg. Ha újhold van, akkor a Hold számunkra láthatatlan csak azért, mert hozzánk nem­van fordítva a megvilágítatlan fél­gömbje, hanem azért is, mert ha nézünk a Hold irányába, egyúttal a Napot is figyeljük, mely az égboltot túl fényessé teszi. Az újhold, mivel a Nap irányában fekszik, a Nappal csaknem együtt kel, delel és nyugszik csaknem ugyanazon a helyen a láthatáron vagy az égbolton­­+ 5 fok különbség­gel a Nap alatt vagy fölött). Az első és utolsó negyedben a Földről látjuk a Hold megvi­lágított félgömbjének csak felét: a hátsó korong másik fe­­­le nincs megvilágítva és ezért a Hold mint félhold tűnik fel előttünk. Az első negyedben nagy D betű alakja van, mert a Földről figyelve a Naphoz fordított jobb oldala van meg­világítva. Mivel a Nap a Hold jobb-nyu­gati oldalán helyezkedik el, előbb nyugszik le a Nap (mi­alatt a Hold deleli és csak utá­na a Hold. Hasonlóképpen van ez a Hold-keltével és delelésé­vel. Mondhatjuk, hogy a Hold kelte, delelése és nyugta kb. 6 órát késik a Nap után, ezért a Hold az első negyedben dél­ben kel, este — itt 18 órát ér­tünk — delel és éjfélkor nyug­szik (feltéve, hogy az egyen­lítőn van). Az utolsó negyedben a Nap a Földről tekintve a Hold bal­keleti oldalán van és mivel a Hold bal, a Naphoz eső oldala van megvilágítva, a félhold most a nagy C betűhöz hasonlít (csökken). Mivel a Nap most a Holdtól keletre fekszik, kb. 6 órával később kel mint a Hold, ugyancsak később delel és nyugszik. Most a Hold-kelte, delelése és nyugta kb. 6 órával késik a Nap után. Azért a Hold az utolsó negyedben éjfélkor kel, reggel — itt 6 órát értünk — delel és délben nyugszik (feltéve, hogy az egyenlítőn van). A Hold magassága az utolsó negyedben hasonló, mint az el­ső negyedben: nyáron és télen a Hold az egyenlítő közelében van. Különbség tavasszal és ősszel fordul elő. Végül holdtöltekor a Nap a Holddal szemben fekszik. Holdnak azt a félgömbjét lát­­­juk, amelyet a Nap megvilágít. Mivel a Hold a Nappal szemben fekszik, kel, delel és nyugszik, akkor, amikor a Nap nyugszik, átvonul alsó delelésén (a látó­határ alatt éjfélkor) és ismét felkel, tehát a Hold világít egész éjszakán át. Ha a Nap az egyenlítő fölött van, a Hold az egyenlítő alatt van, és megfor­dítva, ha a Nap az egyenlítő alatt van, a Hold az egyenlítő fölött. Ezért a telihold nyáron nagyon alacsonyan, télen na­gyon magasan delel. A fentebb említett tények alapján könnyen megértjük az alább közölt képsorozatot, m­ely a Hold látszólagos mozgásának bonyolult részleteit illusztrálja a mozdulatlan Földdel szemben. Az ábra 16 képből áll, melyek a mi földrajzi szélességünknek 49 fok megfelelő égboltot ábrá­zolják. A képek közepén van dél (D), a fölötte levő merőle­ges vonal a meridiánt jelképezi. A teli kihúzott félkör dél fölött az égi egyenlítőt (E) jelképezi. Az egyenlítő a horizontot pon­tosan keleten (K) érinti, a me­ridiánt 45 fokos magasságban szeli át és pontosan nyugaton (Ny) ismét érinti a horizontot (látóhatárt). A két pontozott félkör — egyik az egyenlítő fölött, másik alatta — a Nap és a Hold napi látszólagos pá­lyáját ábrázolja. Baloldalt a horizontról északkeleten (EK), illetve délkeleten (DK) indul­nak, a meridiánt 64,5 fokos, il­letve 17,5 fokos magasságban a szelik és aztán jobboldalt ismét horizontra kerülnek észak­nyugaton (ÉNy) vagy délnyu­gaton (DNy). Minden kép alatt meg van je­lölve baloldalt a holdkelte, kö­zépen a Hold magassága dele­léskor, a látóhatár fölött jobb­oldalt a holdnyugta. A képet négy oszlopba és a négy sorba osztjuk. Az­ oszlopok négy évszakot, a sorok négy holdfázist jelképezik. Az a első oszlop a holdfázisokat ta­vasszal (márciusban), a máso­dik nyáron (júniusban), a har­madik ősszel (szeptemberben) és a negyedik télen (december­ben) mutatja. A képek fölött vannak még adatok a napkelté­ről, a Nap magasságakor, dele­lésekor és jobboldalt a nap­nyugta. Az első sor mutatja az új­holdnak megfelelő helyzetet minden évszakban, a második az első negyedet, a harmadik a teliholdat és a negyedik az utolsó negyedet. Minden sor elején adva van, mikor kel (K), delel (D) és nyugszik (Ny) a Hold. Példák: 1. A Hold első ne­gyedben szeptemberben (1971. IX. 27.) délután (14 ó 15 p) dél­nyugaton kel, este (17 óra 53 p) az egyenlítő alatt (csak 14,5 fok a horizont fölött) delel és éjfél előtt (21 óra 35 p) dél­nyugaton nyugszik. 2. A telihold decemberben (1971. XII. 2.) estefelé észak­keleten kel (15 ó 40 p), éjfél­kor (0 ó 26 p) az egyenlítő fe­lett (66,5 fok magasságban) de­lel és késő reggel (8 ó 6 p) északnyugaton nyugszik. 3. A Hold az utolsó negyed­ben, júniusban (1971. VI. 16.) keleten éjfélkor (1971. VI. 15., 23 ó 55 p) kel, reggel (1971. VI. 16. 6 ó­6 p) az egyenlítőn (41 fok) delel és délben (12 ó 35 p) nyugaton nyugszik. Dr. CSERE ELEMÉR A bratislavai I. Dimitrov VEGYIPARI MŰVEK azonnali belépéssel, kedvező feltételekkel nagyobb számban felvesz. A lakatosokat, esztergályosokat, szerelő­ket, épületbádogosokat, kőműveseket, ácsokat és samottozókat ! TOLATÓKAT (betanításra is) A Darukezelőket (ugyancsak be­tanításra is) . Nagyobb számban munkásokat vegyi és segédüzemeltetéshez. A kőművesek és az ácsok számára különélési pótlék és útiköltség-megtérítés. 1971. június 15-től épitőüzemünk számára nagyobb számban 17 éven felüli diákokat társadalmi munkásokat (brigádosokat). A 17 éven felüli leányokat műselyem és polipropilén gyártásához, készgyártmá­nyok csomagolásához, továbbá takarí­tónőket, az üzemi konyhára segédmun­kaerőket (konyhalányokat). A önálló anyagbeszerzőt, T 10 osztály + prémiumok, legalább szakközépiskolai végzettséggel és ötéves gyakorlattal. Hajadonok és nőtlenek számára lakást bizto­sítunk. — Étkezés az üzem éttermében. Bővebb felvilágosítást üzemünk személy­zeti osztálya nyújt az érdeklődőknek. Telefon: 177, 24-76 és 20-41-es mellék­állomás, 3-as, 5-ös és 7-es villamosjárat. 0F-­71 APRÓHIRDETÉS • A Beszerzési Vállalatok Gép­gyára, Bratislava, Vajnorská 84. sz. felvesz: — fiákat ipari tanulóknak gépla­katos szakmára, akik elvégez­ték az alapiskola 9. osztályát, — egy bUIcsnfit, — géplakatosokat, — esztergályosokat, — segédmunkásokat; nyugdíjasok, járadékosok is jelentkezhetnek. Strojárne nákupných podnikov Bratislava, Vajnurská 84. ŰF-871 ADÁSVÉTEL H Eladó jó karban levő, gará­zsolt MB 1000, 33 000 km. Hronovce 165 okr. Levice, Kalita, 0 941 • MB 1000 eladó, 31000 km. Bal­ga István, Čebovce 2Ü, okr. Velký Krtíš. Ű-940 • Nagyon jó állapotban levő Oc­távia super és 407 Moszkvics, mo­tor GJ, eladó: Nové Zámky, Novo mestská 11. 0-936 • Eladó Jó karban levő, gará­zsolt STW 1202 és 426 Moszkvics combi bejáratás alatt. Cím: Tóth Lajos, Imel 213, okt. Komárno. 0-943 • Eladok csaknem új, koc­piett autókerekeket, méret: 5,90X15, szétszedett differenciálművet, hát­só rugót és különféle alkatrésze­ket Octávia gépkocsihoz. Jozef Pšenko, Bratislava, Narcisova 40. 0-944 FIGYELMEZTETÉS Felhívják kedves olvasóinkat, hogy amennyiben hirdetést kí­vánnak az Új Szóban feladni, postautalványon küldjék be a megfelelő összeget és egyben közöljék a hirdetendő szöve­get. A hirdetés díja 2 korona szavanként, plusz 3 korona kezelési költség. Az összeg beküldése után hirdetésüket egy héten belül Címünk: Oj Szfi, közöljük. Jesenského ni. 12., hirdetőiroda, Bratislava. MIIIH1 !­l illillünH" "líillililililiilllillmlli'u Hirdessen Ön is a­z Új Szó­ban Íllllllllil!i!hil!!!!ill!il!iíliiil r O M­IK A MEGGAZDASÁGI GÉPEK GYÁRTÁSÁT A prostojovi Agrostroj válla­latban az ötödik ötéves terv utolsó évében a felével több mezőgazdasági gépeket gyárta­nak, mint eddig — közölte a Csehszlovák Sajtóiroda tudósí­tójával František Mezihorak mérnök, a vállalat igazgatója. A termelés 1975-ig az 1970. évihez viszonyítva legkevesebb 35,2 százalékkal növekedik. Mindenekelőtt gabona- és kom­lóbetakarító gépeket, burgonya­ültető és -szedő gépeket, kis traktorokat és csuklós tengelye­ket gyártanak az összes torhoz kapcsolható géphez. trak-Az Agrostroj például 10 000 önműködő burgonyaültető gépet gyárt, így fedezni tudja nem­csak mezőgazdaságunk igényeit, hanem bővíti a kivitelt is. Száz százalékkal növekszik a nagyon igényes és nagy teljesítményű komlófésülő gépek Ezekből a gépekből az gyártása. Ötéves terv végéig mintegy 300-at ké­szítenek. A gépek egy része a Szovjetunió, az NDK és Jugosz­lávia mezőgazdasági üzemeibe kerül, a Teljes ütemben megkezdődött kis traktorok sorozatgyártá­sa, a prostojovi Agrostroj éven­te mintegy 1600-at ad a mező­gazdaságnak. Az Agrostroj ko­máromi fióküzeméfein" évente 6000 védőfülkét készítenek a Ze­tor 5611-es típusú traktorokhoz. 1971 VI. 16.

Next