Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-10 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó
VASÁRNAP :1974. március 10. 1974. március 10. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 6.16, nyugszik: 17.49 Közép-Szlovákia: 6.04, nyugszik: 17.37 Kelet-Szlovákia: 5.59, nyugszik: 17.32 órakor A HOLD kel: 21.04, nyugszik: 6.44 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK Ildikó — Bronislav nevei kedves olvasóinkat ■ 1849-ben született ĽUDOVÍT VLADIMIR RIZNER szlovák bibliográfus, népművelési dolgozó (+1913). ■ ■ 1849-ben született ĽUDOSÁNDOR orvos, író, kiváló Paracelsus-kutató (+1955). ■ 1949-ben alakult meg Bratislavában a Hviezdoslav Egyesület. A következő idő-^——-—■ ■ - tartalmából: Az internacionalizmus és a nemzetek fejlődése a szocializmusban V. V. Zsuravljov cikke 25 év a szocialista fejlődés útján — Az első tíz év gondjai és eredményei Irta: Ferences István, * a Dunajská Streda-i járási pártbizottság vezető titkára Három falu — egy nóta Hajdú András riportja Amikor gyilkolt a kapitalizmus Fejezet az amerikai történelem fekete krónikájából Fényesebb, mint az alumínium Tőzsér Lajos riportja egy üzemi könyvtár munkájáról Az 1975-ös Spartakiáddal a testnevelés további sokoldalú fejlesztéséért írta: Miroslav červenka, a CSSZTSZ szlovákiai Központi Bizottságának alelnöke„ BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A TÖBBI SE LEGYEN MOSTOHAGYEREK ' A napokban már az idei meleg, tavaszias februártól is búcsút vehettünk, s ezzel a szövetkezeti évzáró közgyűlések időszaka is lezárult. Bár egy kissé csípősebbre fordult az idő, a mezőgazdasági dolgozók érdeklődése mégis a mezei munkák felé irányul, hiszen ezek már február derekán elkezdődtek, sok helyen már a tavaszi árpa is a földbe került, s az időjárás a hűvös éjszakák ellenére továbbra is kedvez a talaelőkészítésnek. Mielőtt azonban teljesen az új év növénytermesztési feladatainak szentelnénk a figyelmet, térjünk vissza egy pillanatra az évzáró közgyűlések értékelő, elemző hangulatába. Ami a növényermesztés elmúlt évi eredményeit illeti, azok általában hűen tükrözték az elmúlt évi éghajlati és csapadékviszonyokat, s valóban úgy alakultak, ahogy az várható is volt. A gabonafélékből — különösen őszi búzából — a legtöbb szövetkezetben rekordhozamokat értek el, a kukorica már valamivel gyengébben fizetett, a cukorrépa viszont a legtöbb esetben a tervezett szint alatt maradt, hasonló volt a helyzet a takarmánynövények és a hüvelyesek termesztésében. Ugyanakkor az is megmutatkozott, hogy bár a szárazság egyes területeket azonos időben és egyenlő mértékben sújtott, a kukorica, a cukorrépa és a további növények hozamában mégis jelentős különbségek voltak, s nem csupán az öntözés eredményeként, ami az elmúlt évben valóban kifizetődött, vagy a talaj eltérő összetétele miatt, hanem egyszerűen az agrotechnikai intézkedések, a növényápolási munkák eltérő színvonala következtében. Ez a különbség a cukorrépánál néhol a hektáronkénti száz mázsát is elérte, ami újból csak azt bizonyítja, hogy az intenzív növények termesztésében még mindig nagy tartalékaink vannak a munkaszervezésben, az agrotechnikai határidők betartásában, a tápanyagellátásban, a növényvédő szerek, főleg a gyomirtók hozzáértő alkalmazásában stb. Az agrotechnikai intézkedések eltérő színvonala egyébként is kedvezőtlen éghajlati feltételek mellett mutatkozik meg a legkifejezőbben a termelési eredményekben, és az elmúlt év ilyen volt. Nem tudjuk, hogy az idén milyen idő vár a mezőgazdasági üzemek agronómusaira és traktorosaira. Az elmúlt év tapasztalataiból azonban határozottan levonhatjuk azt a tanulságot, hogy nem az a legjobb növénytermesztő, aki egy esetleg két növénynél csodálatos eredményeket ér el, miközben a többi a háttérbe szorul, hanem az, aki valamennyi népgazdasági szempontból fontos növények egyaránt kellő figyelmet szentel, aki az egész növénytermesztést komplex módon fejleszti és valamennyi növénynél kiegyenlített, jó eredményeket biztosít. Az illetékes központi szervek is ilyen értelemben készítik elő a mezőgazdasági üzemek értékelésének és rangsorolásának új rendszerét, s nem véletlen, hogy a tavaszi munkák kezdetén ezt külön is kihangsúlyozzuk, hiszen elsősorban azokról a növényekről van szó, amelyek tavasszal kerülnek a talajba, s termesztésük eredményességét jelentős mértékben befolyásolja a talajelőkészítés, a vetés, valamint a növényápolás színvonala. Éppoly körültekintéssel, elmélyült, tudományos szintű hozzáértéssel kell viszonyulni a cukorrépa, a burgonya, az étkezési és a takarmányhüvelyesek, valamint a többi nélkülözhetetlen növény termesztéséhez, mint ahogy azt a gabonafélék termesztésében tapasztalhattuk, s akkor a jövő évi zárszámadásokon ezeknél a növényeknél is hasonló sikerekről számolhatunk be. MAKRAI MIKLÓS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Közös erőfeszítéssel Kétségtelen, hogy a közel-keleti helyzet az elmúlt évek külpolitikai képletének meghatározó jellegű motívuma. A válság tárgyalásos megoldása — ez nyilvánvaló — csupán közös erőfeszítésekkel valósítható meg. Tehát jószándékról, elvszerű alapállásról van szó, amelyhez az érdekelt feleknek feltétlenül tartaniuk kell magukat. Nem véletlen, hogy a nemzetközi politikai életben tapasztalható enyhülési folyamattal párhuzamosan mindinkább kibontakoznak a közel-keleti rendezés körvonalai is. Az egyiptomi—izraeli csapatszétválasztás jó például szolgál arra, hogy a nagyhatalmak aktív és konstruktív együttműködése a valóban bonyolult kérdéseket is kivezetheti a diplomáciai zsákutcából. Köztudomású tény, hogy a közel-keleti helyzettel összefüggő szovjet—amerikai együttműködés meghozta első gyümölcseit. Ezt példázza Gromiko szovjet külügyminiszter közel-keleti tárgyalássorozata is, amelyre Kairóban és a szíriai fővárosban került sor. A rendezésnek természetesen a Biztonsági Tanács 242. számú 1967 novemberi határozatából kell kiindulnia, amely előfeltételezi az izraeli csapatok kivonását a megszállt arab területről és utal a palesztinai nép szuverén jogainak az érvényesülésére. Rövid kommentárunkban nem vázolhatjuk a közel-keleti konfliktus történetét, kialakulását és későbbi fejleményeit. A legfontosabb tényező, hogy a tárgyalásos rendezés a legjobb úton halad, s ez egyaránt szolgálja az arab országok és az izraeli dolgozók alapvető érdekeit. Ugyanakkor tény, hogy a válság immár évek hosszú sora óta húzódik, megoldása nem egyszerű feladat. Végeredményben ebből indul ki az a koncepció, amelynek homlokterében a rendezés lépcsőzetes végrehajtása áll. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter kairói és jeruzsálemi megbeszélései jelentősen hozzájárultak, hogy a kényes problémát sikerült kimozdítani a holtpontról. Gromiko szovjet külügyminiszter szintén hasonló szándékkal tárgyalt Kairóban, majd két ízben a szíriai fővárosban. Remélhető, hogy a szóban forgó tárgyalások újabb pozitív lépést jelentenek a végső rendezés irányában. Ezt egyébként a szovjet sajtó is hangsúlyozza, amikor rámutat, hogy a közel-keleti rendezés a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram szerves részét alkotja és az enyhülési politika rendkívül fontos összetevője általában. Tagadhatatlan, hogy a szemben álló felek csapatainak a szétválasztása döntő fontosságú lépés volt a rendezés útján. Egyúttal vitathatatlan az is, hogy nem múlt el az újabb konfliktusok kirobbanásának a veszélye. Éppen ezért a haladó közvéleménynek, a józan, reálpolitikai elveket valló politikusoknak feltétlenül arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék a válság megismétlődésének a lehetőségét. Ez viszont feltételezi, hogy magas szinten s végérvényesen rendeződjenek az arab országok és Izrael kapcsolatai. A tartós békéhez vezető út ebben a vonatkozásban is a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés útja. Persze, amíg ez megvalósulhat több alapvető jelentőségű problémakört szükséges „felgöngyölíteni“. A közel-keleti béke vitán felül a világbéke és a biztonság jelentős függvénye, így azután magától érthető, hogy a szocialista országok diplomáciai törekvései az elmúlt években fokozottabban irányulnak a válság elhárítására. (bpl) A HÉT KÉPEKBEN! — ’ 1 Néhány napos hivatalos, baráti látogatásra hétfőn hazánkéba érkezett Peter Mlagyenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere. Tárgyalt Bohuslav Chňoupek külügyminiszterrel, s a kedves vendéget fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára is. (A CSTK felvételeit Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányelnöke František Mišejenek, az SZSZK pénzügyminiszterének kíséretében hétfőn a handlovái bányászok körébe látozgatott. (A CSTK felvétele) Wilson ismét elfoglalta helyét a Downing Street 10-ben. E heti karikatúránk EGK-cirkusz a — Ez lett a fáradságos munkával előkészített világszámból la. (Die Welt) 1974. III. 10.