Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-10 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

VASÁRNAP :1974. március 10. 1974. március 10. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 6.16, nyug­szik: 17.49 Közép-Szlovákia: 6.04, nyugszik: 17.37 Kelet-Szlovákia: 5.59, nyugszik: 17.32 órakor A HOLD kel: 21.04, nyug­szik: 6.44 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK Ildikó — Bronislav nevei kedves olvasóinkat ■ 1849-ben született ĽUDO­VÍT VLADIMIR RIZNER szlo­vák bibliográfus, népműve­lési dolgozó (+1913). ■ ■ 1849-ben született ĽUDO­­SÁNDOR orvos, író, kiváló Paracelsus-kutató (+1955). ■ 1949-ben alakult meg Bratislavában a Hviezdoslav Egyesület. A következő idő-^——-—■ ■ - tartalmából: Az internacionalizmus és a nemzetek fejlődése a szocializmusban V. V. Zsuravljov cikke 25 év a szocialista fejlődés útján — Az első tíz év gondjai és eredményei Irta: Ferences István, * a Dunajská Streda-i járási pártbizottság vezető titkára Három falu — egy nóta Hajdú András riportja Amikor gyilkolt a kapitalizmus Fejezet az amerikai történelem fekete krónikájából Fényesebb, mint az alumínium Tőzsér Lajos riportja egy üzemi könyvtár munkájáról Az 1975-ös Spartakiáddal a testnevelés további sokoldalú fejlesztéséért írta: Miroslav červenka, a CSSZTSZ szlovákiai Központi Bizottságának alelnöke„ BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A TÖBBI SE LEGYEN MOSTOHAGYEREK ' A napokban már az idei meleg, tavaszias februártól is bú­csút vehettünk, s ezzel a szövetkezeti évzáró közgyűlések idő­szaka is lezárult. Bár egy kissé csípősebbre fordult az idő, a mezőgazdasági dolgozók érdeklődése mégis a mezei munkák felé irányul, hiszen ezek már február derekán elkezdődtek, sok helyen már a tavaszi árpa is a földbe került, s az idő­járás a hűvös éjszakák ellenére továbbra is kedvez a tala­­előkészítésnek. Mielőtt azonban teljesen az új év növénytermesztési fela­datainak szentelnénk a figyelmet, térjünk vissza egy pillanat­ra az évzáró közgyűlések értékelő, elemző hangulatába. Ami a növényermesztés elmúlt évi eredményeit illeti, azok általában hűen tükrözték az elmúlt évi éghajlati és csapadékviszonyo­kat, s valóban úgy alakultak, ahogy az várható is volt. A ga­bonafélékből — különösen őszi búzából — a legtöbb szövet­kezetben rekordhozamokat értek el, a kukorica már valamivel gyengébben fizetett, a cukorrépa viszont a legtöbb esetben a tervezett szint alatt maradt, hasonló volt a helyzet a takar­mánynövények és a hüvelyesek termesztésében. Ugyanakkor az is megmutatkozott, hogy bár a szárazság egyes területeket azonos időben és egyenlő mértékben súj­tott, a kukorica, a cukorrépa és a további növények hozamá­ban mégis jelentős különbségek voltak, s nem csupán az ön­tözés eredményeként, ami az elmúlt évben valóban kifizetődött, vagy a talaj eltérő összetétele miatt, hanem egyszerűen az agrotechnikai intézkedések, a növényápolási munkák eltérő színvonala következtében. Ez a különbség a cukorrépánál néhol a hektáronkénti száz mázsát is elérte, ami újból csak azt bizonyítja, hogy az intenzív növények termesztésében még min­­dig nagy tartalékaink vannak a munkaszervezésben, az ag­rotechnikai határidők betartásában, a tápanyagellátásban, a növényvédő szerek, főleg a gyomirtók hozzáértő alkalmazásá­ban stb. Az agrotechnikai intézkedések eltérő színvonala egyébként is kedvezőtlen éghajlati feltételek mellett mutatko­zik meg a legkifejezőbben a termelési eredményekben, és az elmúlt év ilyen volt. Nem tudjuk, hogy az idén milyen idő vár a mezőgazdasági üzemek agronómusaira és traktorosaira. Az elmúlt év tapasz­talataiból azonban határozottan levonhatjuk azt a tanulságot, hogy nem az a legjobb növénytermesztő, aki egy esetleg két növénynél csodálatos eredményeket ér el, miközben a többi a háttérbe szorul, hanem az, aki valamennyi népgazdasági szem­pontból fontos növények egyaránt kellő figyelmet szentel, aki az egész növénytermesztést komplex módon fejleszti és vala­mennyi növénynél kiegyenlített, jó eredményeket biztosít. Az illetékes központi szervek is ilyen értelemben készítik elő a mezőgazdasági üzemek értékelésének és rangsorolásának új rendszerét, s nem véletlen, hogy a tavaszi munkák kezdetén ezt külön is kihangsúlyozzuk, hiszen elsősorban azokról a növényekről van szó, amelyek tavasszal kerülnek a talajba, s termesztésük eredményességét jelentős mértékben befolyásol­ja a talajelőkészítés, a vetés, valamint a növényápolás színvo­nala. Éppoly körültekintéssel, elmélyült, tudományos szintű hozzáértéssel kell viszonyulni a cukorrépa, a burgonya, az ét­kezési és a takarmányhüvelyesek, valamint a többi nélkülöz­hetetlen növény termesztéséhez, mint ahogy azt a gabonafé­lék termesztésében tapasztalhattuk, s akkor a jövő évi zár­­számadásokon ezeknél a növényeknél is hasonló sikerekről számolhatunk be. MAKRAI MIKLÓS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Közös erőfeszítéssel Kétségtelen, hogy a közel-keleti helyzet az elmúlt évek kül­politikai képletének meghatározó jellegű motívuma. A válság tárgyalásos megoldása — ez nyilvánvaló — csupán közös erő­feszítésekkel valósítható meg. Tehát jószándékról, elvszerű alapállásról van szó, amelyhez az érdekelt feleknek feltétle­nül tartaniuk kell magukat. Nem véletlen, hogy a nemzetközi politikai életben tapasztalható enyhülési folyamattal párhuza­mosan mindinkább kibontakoznak a közel-keleti rendezés kör­vonalai is. Az egyiptomi—izraeli csapatszétválasztás jó például szolgál arra, hogy a nagyhatalmak aktív és konstruktív együtt­működése a valóban bonyolult kérdéseket is kivezetheti a dip­lomáciai zsákutcából. Köztudomású tény, hogy a közel-keleti helyzettel összefüggő szovjet—amerikai együttműködés meg­hozta első gyümölcseit. Ezt példázza Gromiko szovjet külügy­miniszter közel-keleti tárgyalássorozata is, amelyre Kairóban és a szíriai fővárosban került sor. A rendezésnek természete­sen a Biztonsági Tanács 242. számú 1967 novemberi határoza­tából kell kiindulnia, amely előfeltételezi az izraeli csapa­tok kivonását a megszállt arab területről és utal a paleszti­­nai nép szuverén jogainak az érvényesülésére. Rövid kommentárunkban nem vázolhatjuk a közel-keleti konfliktus történetét, kialakulását és későbbi fejleményeit. A legfontosabb tényező, hogy a tárgyalásos rendezés a legjobb úton halad, s ez egyaránt szolgálja az arab országok és az izraeli dolgozók alapvető érdekeit. Ugyanakkor tény, hogy a válság immár évek hosszú sora óta húzódik, megoldása nem egyszerű feladat. Végeredményben ebből indul ki az a kon­cepció, amelynek homlokterében a rendezés lépcsőzetes vég­rehajtása áll. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter kairói és jeruzsálemi megbeszélései jelentősen hozzájárultak, hogy a kényes problémát sikerült kimozdítani a holtpontról. Gro­­miko szovjet külügyminiszter szintén hasonló szándékkal tár­gyalt Kairóban, majd két ízben a szíriai fővárosban. Remélhe­tő, hogy a szóban forgó tárgyalások újabb pozitív lépést jelen­tenek a végső rendezés irányában. Ezt egyébként a szovjet sajtó is hangsúlyozza, amikor rámutat, hogy a közel-keleti rendezés a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongres­­­szusán elfogadott békeprogram szerves részét alkotja és az enyhülési politika rendkívül fontos összetevője általában. Tagadhatatlan, hogy a szemben álló felek csapatainak a szétválasztása döntő fontosságú lépés volt a rendezés útján. Egyúttal vitathatatlan az is, hogy nem múlt el az újabb konf­liktusok kirobbanásának a veszélye. Éppen ezért a haladó közvéleménynek, a józan, reálpolitikai elveket valló politiku­soknak feltétlenül arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék a válság megismétlődésének a lehetőségét. Ez viszont feltételezi, hogy magas szinten s végérvényesen rendeződjenek az arab országok és Izrael kapcsolatai. A tartós békéhez vezető út ebben a vonatkozásban is a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés útja. Persze, amíg ez megvalósulhat több alap­vető jelentőségű problémakört szükséges „felgöngyölíteni“. A közel-keleti béke vitán felül a világbéke és a biztonság jelen­tős függvénye, így azután magától érthető, hogy a szocialista országok diplomáciai törekvései az elmúlt években fokozottab­ban irányulnak a válság elhárítására. (bpl) A HÉT KÉPEKBEN! — ’ 1 Néhány napos hivatalos, baráti látogatásra hétfőn hazánké­ba érkezett Peter Mlagyenov, a Bolgár Népköztársaság külügy­minisztere. Tárgyalt Bohuslav Chňoupek külügyminiszterrel, s a kedves vendéget fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra is. (A CSTK felvételeit Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányelnöke František Mišejenek, az SZSZK pénzügyminisz­terének kíséretében hétfőn a handlovái bányászok körébe látoz­gatott. (A CSTK felvétele) Wilson ismét elfoglalta helyét a Downing Street 10-ben. E heti karikatúránk EGK-cirkusz­ a — Ez lett a fáradságos munkával előkészített világszámból la.­ (Die Welt) 1974. III. 10.

Next