Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-08 / 32. szám

Az első öt nap Montrealban a te­­remsportok jegyében zajlott, s bár az úszóversenyek, a tornászok, ökölví­vók, birkózók összecsapásai zsúfolt lelátók előtt folytak, mégsem kísérte az eseményeket olyan érdeklődés, mint a sportok királynőjét, az­­ atléti­kát. Már az első napon megteltek a stadion lelátói, s a hivatalos jelenté­sek szerint az atlétikai versenyeknek naponta csaknem 120 000 nézője volt. Az olimpiát megelőző hűhóból — aki készpénznek vette a külföldről érkező híreket — arra kellett­­ követ­keztetni, hogy a montreali­ versenyek — ha egyáltalán sor ikerül, rájuk jó­nagy­on sok kívánnivalót hagynak­­ s csi­guk után. S lám, mégis minden jóra fordult, az olimpiai stadion pedig pa­zar díszben fogadta a világ minden tájáról érkező fiatalokat. Nyugodtan leszögezhetjük: Montreal minden igényt kielégítően rendezte meg az olimpiát. " Vonatkozik ez természetesen az olimpia fő eseményére, az atlétikai versenyekre is. Lehet, hogy az olim­piai gépezet nem működött olyan pon­tosan, mint Tokióban, s a München­ben­ tapasztalt­­ ném­et­­ alaposság sem jellemezte maradéktalanul a montrea­li két hetet. Inkább azt mondhat­nánk: Montreal, Tokió és München ötvözete volt, s bár külön külön elő­deivel talán nem­ kelhetett versenyre,­­összesítv­e azonban éppolyan sikert könyvelhetnek el, mint az 1964-­es és 1970-es olimpia rendezői.­­­­ ■ Egyetlen árnyoldala Volt csu­pán az­­ idei Ötkarikás versenyeknek; az egyik karika kicsorbult. Az afrikai országok zöme még a versenyek előtt hazauta­­­­zott Montreal­ból„,j­iz<ujy nem egy at­léta. k­ pnhyezyá csomagolt,shiszen, ódá­iét!­ípinsgyéves munka, a hosszú fel­készít­­és^esetegE^ gyümölcse. De hát a Régen­ek a­ fajildözőkk­el szemben tanúsait, magatartásukban ,,t­ etó. tűr­hetnek,­­­Afrika legjobbjainft'k táVfoltiiiradá­­sát éppen.ípz­­ajíészkai versenyük sf&y'­­lették 'm­ég.A jtpi&záz méteren h­iány­­zott a kenyai Bolt, a tanzániai Bayi,­­e' kát versenyző összecsapását az új-zélandi Walkerral, és az -am­erika­i Vy^irhihu tervét bizony­ m­ár hónapok óta feszült várakozás előzte meg. Azonos okokból távol maradt az írgandai Aki­ Bua, München 400-as gátfutó bajno­ka, a tunéziai Gammoudi, Mexikó 5000-es aranyérmese, aki most a ma­­raton egyik esélyesének számított. A 4 X 400 méteres férfi váltó döntője a Münchenben győztes kenyai váltó nélkül zajjott le és Etiópia hosszútáv­futóinak sem tapsolhatott a közönség. Az imént említettek már az ismert, sok sikert aratott atléták közé tar­toznak, de ki tudja hány, eddig még ismeretlen fiatal afrikai versenyző robbant volna a világ élvonalába Montrealban. Mindezek ellenére rendkívül magas színvonalú versenyeket láthatott­ a közönség. Számtalan fiatal atléta azok közül, akik az 1973-as Junior Európa­­bajnokságon aranyérmet nyert, ezút­tal a felnőttek mezőnyében tett rá­termettségéről, tudásáról tanúbizony­ságot. A nőknél a Szovjetunió és az NDK,legjobbjai domináltak, a férfiak­nál ugyanez nem mondható el az észak-amerikaiakról. Ott sokkal több­­ ország versenyzői szóltak bele az el­sőségért folyó harcba, mint a nőknél,­­ és szereztek győzelmeket . Nincs módunkban, nem is célunk Statisztikai adatokkal szolgálni, né­hány érdekességet azonban érdemes­nek­ tartunk megemlíteni. Minden idők legjobb atlétanőjének kiáltották ki Szewinskát, a 400 méteres síkfutás­ban ragyogó sikert elért győzelme után. A lengyelek végtelenül kedves és rokonszenves versenyzője négy­­ Olimpián szerepelt és mindig ott volt az érmesek között, még távolugrás­ban is. A férfiaknál a többi között Vi­ren és Juantorena duplázása aratott , osztatlan elismerést. Szewinska, Richter, Ackermann, Ka­­zankina, Viren, Juantorena, Szanye­­jev, Németh, Drut, Jenner voltak . Montreal nagy győztesei, Stecher, Mel­­nyik, Meyfahrt, Barisnyikov, Wolf­er­mann,, Wohlhuter, Stones az olimpia­ nagy vesztesei, akiknek többsége egy­úttal vaskos, nem várt meglepetéssel­­­ is szolgált. Az­­ úszóktól általában várták, sőt a­­ szakemberek biztosra vették a soroza­tos világcsúcsjavítást. Az atlétáknál ixiás volt a helyzet, náluk nem le­hetett biztosra menni. Éppen ezért le­het dicsérettel nyugtázni szereplésü­ket,­­minden napra esett világcsúcs, sőt néha nem is egy. Leginkább a do­­bószám­okban nyújtott kitűnő teljesít­­mények okoztak meglepetést. A mont­reali­­­ szélcsendes stadion ugyanis csak a futóknak kedvezett, a dobók­nak nem. Ezért részesült olyan elis­merésben Németh Miklós a gerelyha­jításban felállított világcsúcsáért. A hozzáértők véleménye megegye­zik abban­, hogy az emberi teljesítő­­képesség határai ismét eltolódtak, s a most elért és fantasztikusnak vélt eredmények nem lesznek hosszú éle­tűek. Garderud, a 3000 méteres aka­­dályfutás aranyérmese például rövi­den erről így nyilatkozott: „Ma már egyetlen világcsúcs sem örökéletű. Biztos vagyok abban, hogy az én re­kordom is meg fog dőlni még a kö­vetkező olimpia előtt.“ Igen. Akinek van tehetsége, megfe­­­le­lő a hozzáállása, bírja erővel és ide­gekkel a felkészülést, valamint a ver­senyeket, az kimagasló eredményekre képes, mert lépést tud tartani a fej­lődéssel. Ez pedig egyenlő a sikerrel. Lehet, hogy éppen az említettekből kifolyólag Montreal fordulópontot je­lentett( Skollár) A csehszlovák atléták közül Fibinge­­rová szerepelt a legjobban, a női súlylökésben, nagyon erős mezőny­ben bronzérmet nyert ■ ° J' <■. .p -á A- gri h j •? Mrabauvá a női magasugrásban negyedik lett, de valóban csak hajszáltól ma­radt el az éremtől . IV"-' Ijrfs -ff ft •»* . ... • •>--r ■ ...».V.. wv . - . r ..... A ssúágyt -ü'a.ípniiina, aki esélyeshez méltón, szerepelt Montrealban, a győ­­zelmi domu­rgó í legm­agasabb fokán. A lengyel Szewhusna, aki négy olimpián volt az érmesek között, boldogan fo­gadja a NOB elnökének, Lord Killaninnak jókívánságait Viren, a finnek hosszútávfutó kiválósága München után Montrealban is mindkét hosszútávon megszerezte a győzelmet és a maratoni futásban az előkelő 5. he­lyen végzett (A CSTK felvételei! ■NMMMMtfMRBMMí «ÚJSZÚ Index 48 097 Kiadja Szlovák­ o Kommunista Pártja Központ. Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Dr Babay Zoltán, CSo. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Vezető titkár: Gál László. Szerkesztőség: 893­38 Bratislava, Gorkoho 10. Telefon: 189, 312 52, főszerkesztő: 532 20, titkárság: 550*18, sportrovat: 505-29, gazdasági Ügyek: 506-39. Táviró 092308, Pravda — Kiadóválla’at Bratislavo, Volgoaradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdovátloioto — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava, Stúrová 4. Hirdető* Iroda: Vajacského nábren­e 13/A/b­, telefon: 551-83, 544-51. Az Uj Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előf­ietése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden posta’ kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedici* a dovoz tlace Gottwa<dovo námest’e 48 VII.

Next