Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-13 / 161. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK* SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. június 13. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXX. ÉVFOLYAM 161. szám. * Ára 50 fillér Jobb minőséget A minőség javítása azoknak az állandó politikai követel­ményeknek egyike, amelyeket pártunk XV. kongresszusa nem­csak a termelési szféra számára, hanem az egész csehszlo­vák népgazdaság elé célul tűzött ki. A jó minőség olyan követelmény, amelynek hiányában nem lehet egy népgaz­daságot fejlettnek minősíteni. A minőség az az alap, amelyre az egyes ágazatok további fejlődése épü­l, s egyidejűleg olyan cél, amelynek elérésére a népgazdaság minden erejének összpontosulnia kell. A minőség tehát nem állandó mutató, hanem egy adott fej­lettségi fok, amely színvonalának meg kell felelnie egy adott időpontban az általános gazdasági helyzetnek. Ami tavaly még jó volt, az idén már elégtelen lesz. Csak a növekvő igények­kel összhangban álló minőség biztosítja a fejlődés dinamiz­musát. Ha a minőség nem áll összhangban a követelmé­nyekkel, fékezi a fejlődést. Ezért a minőség javítására irá­nyuló törekvés politikai cél, amely a népgazdaság minden területén befolyásolja a párt politikai programjának megva­lósítását. A találmányok, vagy az újítási javaslatok, az új műszaki és technológiai eljárások ugrásszerű minőségi fejlődést idéz­hetnek elő egyes szakaszokon, de egészében véve az egész népgazdaságban törekedni kell a minőség folyamatos, minél kiegyensúlyozottabb javítására. Ellenkező esetben megbémul­­hat az egyensúly a népgazdaság és az egész társadalom szük­ségletei kielégítésének egyes területei között. Az idő olyan tényező, amely döntő módon befolyásolja a minőségi szint alakulását, a minőség javítására irányuló tö­rekvést állandóvá teszi, mert ily módon e törekvést sohasem tekinthetjük befejezettnek, csak időbelileg körülhatároltnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a részeredmények — a minőség javítása terén is — sajnos, nem mindig lelkesítik az embereket a további munkában, hanem néha lelassulásra, önelégültségre ösztönzik őket, s ily módon a sikerből olyan veszteség, lemaradás adódhat, amelyet aztán csak túlzott erőbedobással lehet behozni. A minőség javításáért vívott harcnak ezeket a kilengéseit a minőség javítása érdekében kifejtett politikai tevékenység elégtelensége okozza. Rendszerint az a baj, hogy egyes mun­kahelyeken a feladatok lebontása és kidolgozása közben sú­lyos fogyatékosságok fordulnak elő. A minőség javítása terén egyrészt nem érvényesítik állandóan az erre vonatkozó kö­vetelményt, hanem a minőségi szempontok csak alkalmilag, kampányszerűen hangsúlyozzák, másrészt a minőség javítá­sáért vívott küzdelem nem terjed ki minden területre. Főleg akkor baj ez, ha ez a küzdelem a döntő, a legfontosabb terü­leteket nem érinti. Az elégtelen politikai munka elégtelensége az is, amikor a dolgozók figyelmét közvetlenül csak a ter­melés területére szűkítik le. Természetesen ez a terület sem problémamentes, e téren is van mivel megküzdeni, de bár­mennyire áldozatkész erőfeszítéseket is teszünk csak a köz­vetlen termelés területére szorítkozva, csakis részeredménye­ket érhetünk el. A minőség javításáért vívott állandó harcot mindenekelőtt a tervezésben, az irányítási és a munkaszervezési szférában kell elkezdeni. Itt kell céltudatosan megteremteni azokat a feltételeket, amelyekből a munkások dolgos keze nagyszerű értékeket képes alkotni. Ezért nagymértékben igaz az a meg­állapítás, hogy az irányító és tervező dolgozók politikai érett­ségétől nagymértékben függ a minőségi színvonal. A CSKP KB 7. ülése szintén véleményt mondott azokról a hazai piacon eladásra kerülő árukról, amelyek nem felel­nek meg a lakosság anyagi szükségletei kielégítése átlagos színvonalának. A párt Központi Bizottsága korábbi ülésein ugyanilyen bírálóan foglalkozott a minőség kérdéseivel, konk­rétan az építőipar, a gépipar, a mezőgazdaság fejlesztési kérdéseinek megvitatása közben. A megállapított fogyatékos­­ságok­ zöme nem a termelés szférájában keletkezett, hannem az irányítás és a szervezés szakaszán, tehát főleg itt becsül­ték le a minőség javításának fontosságát. Tavaly új mozgalom indult, amelyet Mladá Boleslav-i moz­galomnak neveztek el. Ennek fő elve az, hogy minden egyes dolgozóra konkrét követelmények hárulnak azzal kapcsolat­ban, hogyan javítsa munkáját és milyen eredményeket érjen el. Világos, hogy ilyen követelményeket a munkások csak részben tűzhetnek ki maguk elé, a kitűzött célok elérésére a vezető dolgozóknak kell ösztönözniük őket. Ez tehát olyan módszer, amely helyes és átgondolt koncepció érvényesítését kívánja meg „fölülről“, a vezetőség részéről. A Mladá Boleslav-i mozgalomhoz mindjárt az elején több száz vállalat és üzem csatlakozott. A minőség javítása terén eddig elért eredmények azonban nem felelnek meg az elvá­rásoknak. Nem azért, mintha a munkások lebecsülnék ezt a mozgalmat, hanem inkább azért, mert számos esetben a vál­lalati és az üzemi vezetők csak szavakkal csatlakoztak a moz­galomhoz. A gyűléseken elfogadott határozatok még nem jelentenek semmit abban az esetben, ha nem követik őket tettek. Tettekre azonban sok esetben nem került sor, ezért a Mladá Boleslav-i mozgalom eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A minőség rendszeres és állandó javítása elválaszthatat­lanul összefügg a hatékonyság növelésével, ennek egyik fel­tétele. Ha bárhol észrevesszük, hogy csökken a hatékony­ság, a munka minőségében is hibát kell találnunk. S mivel­­ a hatékonyság a társadalmi szükségletek kielégítését szolgáló források képzésének intenzitásáról dönt, a minőség javításáért vívott küzdelem annak a mérlegnek a nyelve, amelynek egyik serpenyőjében a társadalmi és az egyéni célok és kívánságok, másik serpenyőjében ezek megvalósításának lehetőségei vannak elhelyezve. A társadalmi szükségletek kielégítése és továbbfejlesztése mindannyiunktól függ. Ha azt akarjuk, hogy a „ma és hol­­nap jobban, mint tegnap“ jelszó jellemzője legyen az élet­­színvonalnak, a szociális biztonságnak, akkor ezt a jelszót előbb munkánkban és minőségében kell érvényesítenünk. (R. P ) \ Békenagygyűlés a tragédia 35. évfordulóin LIDICE OROK MEMENTO A párt- és kormányküldöttséget ĽUBOMÍR STROUGAL elvtárs vezette (CSTK) . Mintegy 10 000 állampolgár a közép-csehor­szági kerületből, fővárosunk­ból és az ország számos más községéből és városából talál­kozott szombaton Lidicében, ahonnan 35 évvel ezelőtt világ­gá röppent a rettenetes hír: a német fasiszták a cseh bá­nyavárost a földdel egyenlővé tették. A dolgozók békenagygyűlése kegyeletes ünnepséggel kezdő­dött a lidicei tragédia áldoza­tainak emlékművénél. Az ele­sett forradalmárok indulójának hangjainál az emlékművön elhe­lyezték a CSKP KB, a köztársa­sági elnök, a szövetségi kor­mány és a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságá­nak koszorúját. Megkoszorúz­ták az emlékművet a lidicei asszonyok, a Szovjetunió cseh­szlovákiai nagykövetségének képviselői, a cseh kormány, a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottságának, a Cseh Nemze­ti Tanácsnak a képviselői, to­vábbá a közép-csehországi ke­rület párt- és állami szervei­nek, Prága fővárosnak, a klad­­nói járásnak, valamint a Cseh­szlovák Antifasiszta Harcosok Szövetsége Központi Bizottsá­gának képviselői. A náci megszállók egyik leg­kegyetlenebb gaztettének szín­helyére külföldi küldöttek is érkeztek, hogy kegyelettel adózzanak az áldozatok emlé­kének. Delegációk érkeztek ha­zánk valamennyi kerületéből, esküdték képviselőjüket a Nem­zeti Front szervezetei is. Délelőtt Marie Jarošová, Lidicei Helyi Nemzeti Bizottság a­l­elnöke üdvözölte a CSKP KB, szövetségi kormány, CSSZSZK Nemzeti Frontja Köz­­­ponti Bizottságának küldöttsé­gét, melyet a CSKP KB Ľubomír Strougal, elnökségi tagja, szövetségi miniszterelnök veze­tett. A delegáció tagjai voltak Václav Hula, a CSKP KB El­nökségének tagja, Ján Baryl, a CSKP KB Elnökségének pót­tagja, Miloš Jakeš, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, valamint Marie Kabrhcelová, a Csehszlo­vák Nőszövetség Központi Bi­zottságának elnöke és Jindrich Poledník, a SZISZ Központi Bi­zottságának elnöke, a CSKP KB Titkárságának tagja, továb­­bá Václav Hájek, a CSKP Kö­zép-csehországi Kerületi Bizott­ságának vezető titkára, Ľubo­mír Procházka, a CSKP KB osz­tályvezetője, Tomáš Trávnícek, a CSSZSZK Nemzeti Frontja (Folytatás a 2. oldalon) Olvasóink figyelmébe Lapunk holnapi számában közöljük Vasil Biľak elvtársnak „A NAGY OKTÓBER — ÚJ SZAKASZ KEZDETE A PROLETÁR INTERNACIO­NALIZMUS FEJLESZ­TÉSÉBEN" — című írását. Aratásra készülünk A legjobb szakemberek segítenek a mezőgazdasági üzemeknek 0 450 új kombájnt kapnak a szövetkezetek és az állami gazdaságok • Indulásra készen a mozgómíí­­helyek • Egyre többen neveznek be az ötszázasok mozgalmába Kedvezőbbek a feltételek a gabona raktározására Szőkülő búzatáblák figyel­meztetnek: közeledik az ara­tás. A júniusi melegben a vég­telen rónákon gazdag kalászok érlelik acélos keményre a bú­zaszemeket. Földműveseink elégedetten szemlélgetik hullámzó, sokat ígérő gabona­a táblákat. Becsülgetik, mennyi szemet ad hektárja, mennyi erőkifejtés kell a szem és a szalma betakarításához. De nemcsak a földművesek, hanem az ország dolgozóinak jelentős része is érdeklődés­sel figyeli a határt, mert a ga­bonafélék betakarítása társa­dalmi üggyé vált. Az ipari­­ üze­mek és különféle intézmények dolgozói — mint minden év­­­ben — idén is segítenek majd földműveseknek az aratás­ban. Már elkészültek azok a tervek, amelyek szerint a leg­jobb szakemberek mennek mezőgazdasági üzemekbe, hogy a a munka közben meghibásodott gépeket és berendezéseket gyorsan és jól megjavítsák. Az ilyen jellegű segítség ara­nyat ér, mert a betakarítás üteme elsősorban a gépek üzemképességétől függ. A múlt évhez viszonyítva az idén jóval több kombájn dol­gozik a mezőgazdasági üze­mek gabonatábláin. A tervek szerint a Német Demokratikus Köztársaságból háromszáz E- 512-es, a Szovjetunióból pedig 150 SZK-6-os kombájn érkezik még az aratás­­ előtt. Emellett a mezőgazdasági üzemek gép­parkjai 80 nagy teljesítményű szalmapréssel is gazdagodnak. Megnyugtató, h­ogy az új gé­peken a jótállásos javításokat a zvoleni Agrotechnika 53 moz­góműhelyének száz szerelője végzi el. A szovjet Traktoro­­export szakemberei szemléltető eszközökkel is ellátva Szlová­­k Folytat­ás a 2. oldalon) VÉGET ÉRT a PIONÍRSZERVEZET DOLGOZÓINAK SZLOVÁKIAI KONFERENCIÁJA Holnap még jobban! ĽUDOVÍT PEZSÁR elvtárs beszédet mondott Szombaton délután befejez­te kétnapos tanácskozását a Pionírszervezet dolgozóinak szlovákiai konferenciája. A vi­tában 28 küldött szólalt fel, további 11 küldött írásban ad­ta be javaslatát, észrevételét. Felszólalt Ľudovít Petsár elv­társ, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a Központi Bizott­ság titkára is. Felszólalásában többek között hangsúlyozta: „Bátran számíthatnak a pioní­rok vezetői pártunk segítségé­re, támogatására, nem marad­nak egyedül, de tudatosítaniuk kell, hogy holnap még jobban kell dolgozniuk, mert az igé­nyesség korunk követelménye.“ Felszólalásban köszöntötte a küldötteket Ján Kohout elv­társ, a SZISZ KB titkára, va­lamint Fedor Gulla elvtárs, a Nemzeti Front Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának alelnöke is. A küldöttek megválasztották a Központi Pionírtanács új, 45 tagú plénumát, valamint a 11 tagú elnökséget. Dr. Anna Be­­rešová, a Központi Pionírta­nács Elnökségének új elnöke vette át a tanácskozás vezeté­sét. A küldöttek jóváhagyták a tevékenységről, az anyagi és gazdasági helyzetről előter­jesztett beszámolót, megvitat­ták, elfogadták a következő öt évre szóló határozatokat. haj.

Next