Új Szó, 1977. augusztus (30. évfolyam, 210-240. szám)
1977-08-01 / 210. szám, hétfő
1977. augusztus 1 HÉTFŐ BRATISLAVA 0 XXX ÉVFOLYAM 219. számára 50 fillér SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA DIÁKOK NYÁRON a Ezekben a hetekben a diákok tízezrei lépik át az üzemek, gyárak, kapuit, munkát vállalnak, termelési gyakorlaton vannak vagy ifjúsági építőtáborokban dolgoznak. Segítik népgazdaság munkaerőhiánnyal küszködő területeit, elsősorban a mezőgazdaságot és az építőipart, ahol sok az idénymunka, részt vesznek a nagyberuházások, az új lakótelepek, az utak és vasutak építkezésein, a gyümölcs és zöldség betakarításában és segédkeznek mindenütt, ami munkáskézre van szükség. Évről évre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik nyáron néhány hétre munkát vállalnak. Az idén 52 001 egyetemi és főiskolai hallgató, valamint középiskolai tanuló vesz részt nyári munkán, részben azért, hogy pótolja a szülők anyagi támogatását, de azért is, mert a fizikai munka egyfajta próbatétel, amelyre a fiatalok többsége kedvet érez. Szívesen dolgoznak, s feladataikat főleg akkor végzik lelkesen, ha érzik, a felnőttek, az üzem, a társadalom megbecsülését. Munkájuk a népgazdaságnak és maguknak is hasznot hoz. Gyakran emlegetjük, mennyire szükséges a fizikai munka megbecsülésére, megszerettetésére szoktatni a felnövő nemzedéket. Nos, a fiatalokat a kétkezi munka megbecsülésére aligha lehet szavakkal nevelni, viszont a nyári foglalkoztatás jó alkalom az önállóan végzett munka, a személyes tapasztalat élményének megszerzésére. A munkát vállaló fiatalok többsége ezekben a hetekben életközelbe kerül a fizikai munkával, a munka emberi erkölcsi követelményeivel. A szünidőben nyílik igazi alkalom arra, hogy a diákok próbára tegyék önmaguk munkaképességét, kitartását. Az építőtáborban vagy a vállalatokban mindenki lemérheti napi eredményét, összehasonlíthatja másokéval, s ez a számvetés, a munkaélmény az építőtábori mozgalom legnagyobb emberi pedagógiai haszna. Nem mindegy tehát, milyen munkát kapnak a fiatalok, hogyan kérik tőlük számon a vállalt feladatok teljesítését. Mert ha csak azért öltenek munkaruhát, hogy lézengjenek, akkor furcsa kép alakul ki bennük a felnőttek munkájáról, fegyelméről. Fizetség csak értelmes munkáért jár. Ezt hallják, olvassák, erre nevelik őket az iskolában, s most, a vakáció idején, a munkahelyek, az építőtáborok feladata, hogy megerősítsék a szavak hitelét. A társadalom egyre jobban, tudatosabban szervezi meg, hogy — ez is része a munkára nevelésnek — mind több diák dolgozzék a szünidőben, s mind több üzem és építőtábor készüljön fel fogadásukra. Annyi fiatal, mint ezen a nyáron, még sohasem kapcsolódott be az önkéntes munkába; az 1966. évi csúcs mintegy 10 000 ifjú volt, a hetvenes évektől kezdve számuk egyre nőtt, s az idén rekordot ér el. Részben a szülők érdeme ez, akik megértették a kor szavát, a társadalom lényegét, amelyben a munka alapvető szerepet tölt be, és dolgozni küldik fiukat, lányukat. A fiatalok nyári foglalkoztatásának megszervezéséből ez évben példásan kivették részüket nemcsak az ifjúsági szervezetek, hanem a minisztériumok, az ipari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek is. S ez rendkívül fontos, hiszen a szünidei munka is csak akkor eredményes, ha kellő gonddal és felelősséggel szervezik meg. A fiatalok véleménye szerint hasznosak ezek a nyári foglalkoztatások. Alkalmat adnak az iskolában tanultak, az elméleti ismeretek és a termelésben, a gazdálkodásban elért színvonal, alkalmazott módszerek szembesítésére. Lehetővé teszik azt is, hogy a diákok megismerkedjenek a mindennapi élettel, a kötelességteljesítéssel, a helytállással , a dolgos hétköznapokkal. Legtöbben a mezőgazdaságban és az építőiparban vállaltak munkát; sokan gyümölcsöt szednek, ezrek buzgólkodnak a zöldségesekben, a konzergyárakban. De a többség az építési munkákat segíti: üzemek, iskolák, vasutak, országutak, lakások építését, karbantartását. Diákok dolgoznak a szlovák főváros, a tusimicei erőmű építkezésein, a prágai vár tatarozásán. Legmozgalmasabb azonban a fiatalok élete Melnikben ás az Érsekújvár melletti Udvarban (Dvory nad Zifavnu): a diákok itt ugyanis védnökséget vállaltak az elsz korszerű istálójának építése felett. Vannak fiatalok, akik nemzetközi építőtáborukba mentek. Ezen a nyáron 1800 egyetemi és főiskolai hallgató végez innkéntes munkát a szocialista országokban. Legtöbben a Szovjetunióba és az NDK-ba utaztak, de sok fiatal vesz részt építőtáborozáson Lengyelországban, Magyarországon, és Bulgáriában is. Az említett szocialista országokból hazánkba is érkeztek diákok nyári munkára. Aki valaha is dolgozott jól szervezett építőtáborban, tudja, hogy a munka mellett milyen vonzó rendezvények teszik teljessé azt a két—három hetet. A napi hat—nyolcórás munka a tábori életnek csupán része, a fiatalok lelkesedése pedig nem merül ki ebben a munkában. A táborozók szabad idejét szórakozás, vita vagy kulturális műsor tölti ki, gondoskodnak testedzésükről, a hétvégeken pedig kirándulásokon vesznek részt. A táborélet alkalmas a baráti kapcsolatok erősítésére, a közösségi szellem kialakítására, új élmények szerzésére, jó néhány diák a táborban válik igazán közösségi fiatallá, egyeseknek az iskolában rejtve maradt képességeik mutatkoznak meg. Hogy mindez így alakulhat, abban része van a munkaidő utáni jó programnak. A táborban nyílik lehetőség arra, hogy a fiatalok betekintsenek egy gazdaság hétköznapjaiba, ízelítőt kapjanak a munkaszervezésből. Benyomásaik révén fordul helyes vagy helytelen irányba a munkáról, a gazdálkodásról és a munkásokról formált véleményük. A táborozásnak mindaddig értelme, létjogosultsága lesz, amíg az építőtábor a diákoknak élményeket tud nyújtani, amíg nemes vonásaikat fejleszti, s amíg az országnak is hasznos a fiatalok nyári fáradozása. TÖLGYESSY MÁRIA MILÚ TAVIRAT (ČSTK) — Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Kurt Furglernak, a Svájci Államszövetség elnökének az ország államünnepe alkalmából. Bányászrekord (ČSTKJ ) Új csúcsteljesítményt ért el a szombatra virradó éjszaka Milan Hronec ifjúsági szocialista munkabrigádja a Dolní Rožínka-i Uránbányászati Vállalat Vörös Október Bányájában. 21 munkanap alatt a kollektíva 105,4 méter hosszúságú szellőztető alagutat vájt ki. Egy dolgozóra műszakonként 0,817 méternyi teljesítmény jutott. Ezzel a SZISZ-tagokból álló héttagú csoport 3,5 méterrel saját korábbi rekordját döntötte meg. Milan Hronec munkacsoportját több mint két évvel ezelőtt alakították meg, azóta a kollektíva már hat csúcsteljesítményt ért el. Mostani rekordjuk felállításában meg kellett küzdeniük a nagy mennyiségű bányavízzel, amely megnehezítette az elektromos berendezések használatát. Az évfordulók tiszteletére (CSTK ) A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaságnak mintegy 400 000 tagja van. Kezdeményezésük és aktivitásuk fejlődését bizonyítja az a számos felajánlás, amelyet az Októberi Forradalom 60. évfordulója, a februári győzelem 30. évfordulója és a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság 1978 márciusában sorra kerülő V. kongresszusa tiszteletére tettek. A társaság tagjainak egyharmada és 7000 kollektívája az idei évben csaknem 60 000 szocialista felajánlást tett. A legaktívabbak a szocialista brigádok. Egyebek között megígérték, hogy a Nemzeti Front választási programjainak teljesítése érdekében társadalmi munkában csaknem másfél millió órát dolgoztak le. A prágai Hustival szerszámgépeket gyártó vállalat dolgozói a NOSZF H0. évfordulójának tiszteletére szocialista vállalást tettek, melynek keretében 1977. november 30-ig teljesítik a Szovjetuióba irányuló export tervét. Ezen kívül 144 ezer normaórával csökkentik a munkaigényességet, s 230 tonna tüzelőanyagot takarítanak meg. Nem feledkeznek meg a termékfelújításról sem. Az új gyártmányok közé tartozik a BHU 861 MC programvezérlésű univerzális köszörűgép. Felvételünkön: František Doležal és Josef Matousek beállítják a gépet. (Felvétel: CSTK — J. SourekJ Helsinki szelleme tartós folyamattá vált Két évvel ezelőtt írták alá a Záróokmányt (ČSTK) . A világ haladó közvéleménye ma emlékezik meg az európai biztonsági konferencia Záróokmánya aláírásának második évfordulójáról. Mint ismeretes, Helsinkiben 1975. augusztus 1-én 33 európai, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői aláírták a második világháború utáni Európa új Magna Chartáját. Az évforduló alkalmával a TASZSZ szovjet hírügynökség hírmagyarázója, Jurij Kornyilov többek között megállapítja, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdeményezésére összehívott értekezlet záróaktusa és az azóta eltelt két év meggyőzően bizonyítja a nemzetek békevágyát és egy új, biztonságosabb világba vetett hitük szilárdságát. A konferencia óta eltelt két esztendő igazolta a helsinki záróokmányban foglalt célkitűzések erejét és életképességét, az európai kontinensen tapasztalható feszültség és általában a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló folyamat tartósságát. Az egyezmény értelmében egyre bővülnek a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok az egyes országok, illetve egész földrészek között. „A Szovjetunió megfontoltan értékeli az európai és a világfejlődés folyamatát és szilárdan meg van győződve, hogy az enyhülés, az együttműködés egyre jobban meghatározza földrészünk és a világ többi része államainak kapcsolatait“ — hangsúlyoztatja Kornyilov. Az európai béke és biztonság természetesen csak akkor lehet tartós, ha az egész haladó euró(Folytatás a 2. oldalon) SZOMBATON ÉS VASÁRNAP IS ARATTAK HÁROM DÉL MORVAORSZÁGI JÁRÁS IS TELJESÍTETTE A GABONAFELVÁSÁRLÁSI TERVET Szombaton és vasárnap sem szünetelt a munka a földeken, s gyarapodott azon járások száma amelyek teljesítették az állami gabonafelvásárlási tervet. A vasárnapi esőzések több helyen lassították a betakarítás ütemét, azonban ahol az időjárás megengedte, a dolgozók minden percet kihasználtak a mezőgazdasági munkák végzésére. 3000 tonna terven felül (ČSTK) — További három dél-morvaországi járás — a kromoŕíži, a prostejovi és a gottwaldovi — mezőgazdasági dolgozói teljesítették szombatig az állami gabonafelvásárlási tervet. A kromédíži járás gabonatermesztői egyúttal az Októberi Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlásukat is teljesítették, és terven felül 3000 tonna gabonát szállítottak az állami alapokba. Eddig termés 60 százalékát gyűjtötték a be. Ha az időjárás megengedi, a járásban az aratás már csütörtökön befejeződik. A prostejovi járásban 79 gabonaszárító üzemel szünet nélkül. A betakarított gabona felének 15 százaléknál kisebb nedvességtartalma, ezért egyálatalán nem szorul szárításra. 1100 kombájnnal let Az észak-morvaországi kertimezőgazdasági dolgozói szombaton kihasználták a kedvező időt és 1100 kombájnnal további 11 000 hektárról takarították be a termést. A gabonaneműeket — elsősorban a búzát, a tavaszi árpát és a rozsot — Morvaország északi részén eddig az összterület csaknem 15 százalékáról gyűjtötték be. A leggyorsabb ütemben az olomouci járásban folyik az aratás, ahol csak szombaton 6800 hektár termését gyűjtötték be és csépelték ki. A többi járásokban, főként a Nový Jičíniben és az opavaiban, sőt a Hana síkságon fekvő prerovi járásban is a mezőgazdasági dolgozóknak állandóan gondot okoz az, hogy a gabona nem egyszerre érik be. Az első becslések szerint a hozamok nagyon eltérőek, de 35—40 mázsás hektárhozam csaknem mindenütt várható. Csúcseredményt értek el az olomouci járásban levő Vorovanyi Elsz tagjai. Itt egyes gabonatáblákon hektáronként 60 mázsa búza termett. Aratják az árpát Időközben megkezdődött a termésbetakarítás az északcsehországi kerületben is. Már néhány ezer hektár gabona termését, főként az árpát gyűjtötték be a litomericei járásban. Összesen 32 400 hektáron termesztenek gabonát. Szombatig csaknem 500 hektárról a repcét is betakarították, s már csak 50 hektáron kell ezt a munkát elvégezni. A litomericei járásban az idén 235 kombájnnal aratnak, s további 50 érkezik a Chebi Gép- és Traktorállomásról, valamint a Česká Lípa-i és a libereci járásból. A Mezőgazdasági Felvásárló és Értékesítő Vállalat dolgozói az észak-csehországi kerületben ,/Folytatás a 2. oldalon)