Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-18 / 49. szám, szombat

G­a­b­č­í­ko­vo Ne ijedjen meg a kedves ol­vasó, nem azért írtam Bős ne­vét szlovákul, mintha valami változás történt volna a hely­ségnevek használatában. Tuda­tosan írtam így, azért írtam így, mert — véleményem sze­rint — Gabčíkovo néhány év múlva fogalom lesz Európában. Hiszen mint már többször is hírt adtunk róla, illetve egy részletes elemző cikket is kö­zöltünk. Bősön — Gabcikovón — megkezdődtek a dunai vízi erőmű építésének munkálatai. Az építkezés területére eső há­zakból már kiköltöztették a la­kókat — voltak öregek, akik nem akarták elhagyni ősi haj­lékukat —, megkezdték az er­dők irtását, s keresni kezdik a teherautó-vezetőket, márpedig ez a legkomolyabb jele annak, hogy a munkálatok valóban megkezdődnek. Úgy hírlik, a községből rövidesen város lesz, mert az építkezés eredménye­ként úgy felduzzad a falu la­kossága, hogy muszáj várost csinálni belőle. A faluban az emberek másról sem beszélnek, csak arról, ho­gyan, miképp lesz majd ezután. Meg aztán — főleg a fiatalok között — s ők vannak többség­ben — nagy az öröm, helyben lesz munkaalkalom, méghozzá nem is akármilyen keresettel. De nemcsak Bős örül a leendő nagy változásnak, hanem Dél- Szlovákia-szerte mindenki, hi­szen közel 30 éve húzódó gon­dolat, terv, elképzelés valósul meg, és az emberek ebben a megvalósuló tervben a magyar nemzetiségi kérdés megoldásá­nak határkövét, Dél-Szlovákia e részének további iparosítását látják. Joggal, mert a Kelet­szlovákiai Vasmű után hazánk­ban ez az egyik legnagyobb be­ruházás. „ Ha bármilyen furcsán hang­zik, is mégis a közel 600 000 csehszlovákiai magyar között akadnak olyanok, akiknek nem tetszik Dél-Szlovákia iparosítá­sa. Nem térek ki arra, hogy az elmúlt 30 év alatt milyen ered­ményeket értünk el Dél-Szlová­­kia iparosításában, mivel Ba­lázs Béla a minap vezércikkben foglalkozott ezzel, és bizonyí­tásképpen sok mindent felso­rolt abból, ami van, s abból, ami lesz. ő örül ennek, hát persze, a volt rozsnyói bányász miért ne örülne az ilyesminek. Munkásésszel, józan ésszel gondolkodik! De hogyan gon­dolkodnak, akiknek ez nem tetszik? Nem tetszik nekik, mert — ha csak ritkán is —, de üti az ember fülét a megjegyzés: persze, hogy építe­nek (kik?), persze, hogy iparo­sítanak (kik?), hiszen jönnek majd a csehek, hogy Dél-Szlo­­vákiát elszlovákosítsák. Közel 30 éve hallom ezeket a meg­jegyzéseket, mindig akkor, ha valami jelentős beruházás, s ennek eredményeként újabb munkaalkalomra kerül sor ezen a vidéken. Nem értem, hogyha jönnek a csehek, akkor miért szlovákosítanak és miért nem csehesítenek? No,mindegy, ezt csak így mellékesen jegyzem meg, a lényeg az, hogy egye­seknek — hadd nevezzem őket bús magyaroknak — nem tetszik Dél Szlovákia iparosítása, nem tetszik, hogy a magyarlakta vi­dékre csehek meg szlovákok, meg mit tudom én milyen ná­cióbeliek kerülnek, keveredik a népesség!Egyszóval: Baj ez? Ha ez baj, akkor megkérdezem: baj, hogy a kö­zel 600 000 magyar életszínvo­nala emelkedjék? Úgy látszik baj! Legalábbis egyeseknek, de — hangsúlyozom — csak egye­seknek! De gondoljunk csak arra, hogy ezeknek a bús ma­gyaroknak annak idején nem tetszett a mezőgazdaság szövet­kezesítése sem, akkor is a ma­gyar etnikumot, a magyar falut féltették, akkor is az elszlová­­kosítással ijesztgettek. (Érde­kes, hogy az „elszlovákosítás“ ellenére az 1970-es népszámlá­láskor 80 ezerrel többen let­tünk! ) Hát baj lett, hogy a bú­za hektárhozamát 16 mázsáról 50—60—70 mázsára növelték? Baj, hogy ennek eredménye­ként a csallóközi paraszt úgy él, ahogyan soha egyetlen őse sem? Érdekes, a csehek, éppen azok a csehek, akiknek jöve­telével ijesztgetnek, a Monar­chia idején nem féltek az ipa­rosítástól — hisz ' ezért volt, ezért lehetett Csehszlovákia már a második világháború előtt a világ 10 legfejlettebb államai között. Vagy például a szlovák nemzet most tiltakoz­zék azért, mert Szlovákiát ipa­rosítják? De maradhatunk magyar nemzet történeténél is. a Tagadjuk meg Széchényi István gondolatait? Hát az osztrák ön­kényuralom nem utolsósorban éppen azzal nyomta el a ma­gyar nemzetet, hogy Magyaror­szág iparosítására egy garast sem fordított? Feledjük a szin­te századokig tartó gyarmati sorsot? A felszabadulás, a szo­cializmus építésének egyik leg­nagyobb­ eredménye éppen az, hogy soha nem látott ütemben iparosítunk! 1968 jut eszembe. Állítsák vissza a magyar járásokat! — ez volt a bús magyarok jelsza­va. Meg állítsanak fel önálló magyar minisztériumot (több ilyesmit követelő cikket vissza­adtunk ). Mire lett volna ez jó? Hogy fulladjunk bele saját sze­génységünkbe? Lökjük el a se­gíteni akaró kezet? Hát nem! Építsük csak föl Bősön,Gabcí­kovón a dunai erőművet, iparo­sítsuk Dél-Szlovákiát minél na­gyobb mértékben és minél gyorsabb ütemben! Tegyük ezt a néhány bús magyar bánatára, de közel 600 000 magyar, és egész szocialista hazánk boldo­gulására. BÁTKY LÁSZLÓ Tanácskoznak az évzáró pártkonferenciák Üzemi pártkonferenciát tar­tottak tegnap a diószegi (Slád­kovičovo) Csehszlovák—Szovjet Barátság Magtermesztő Állami Gazdaság kommunistái. Tanács­kozásukon részt vett Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára is. Beszédében Ján Janik elvtárs nagyra értékelte azokat az eredményeket, amelyeket a dió­szegi Állami Gazdaság elért. A mezőgazdasági dolgozók idei és távlati igényes feladatairól szólva rámutatott arra, hogy minden tartalékot fel kell használni a termelés intenzí­vebbé tétele, a mezőgazdasági munka minőségének javítása és hatékonyságának növelése ér­dekében. A Februári Győzelem 30. év­fordulója tiszteletére az Állami Gazdaságban több mint 1400 egyéni és 26 kollektív felaján­lást tettek, a vállalások értéke meghaladja a kétmillió koro­nát. Évzáró pártkonferenciát tar­tottak tegnap a Nitrai Mezőgaz­dasági Főiskola kommunistái. A tanácskozáson részt vett Ignác Janák, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, a nyugat-szlová­kiai kerületi pártbizottság ve­zető titkára is. Az üzemi pártbizottság jelen­tését František Kubjatko, a pártbizottság elnöke terjesztet­te elő. A vitában Ignác Janák elvtárs is felszólalt. Nagyra értékelte az iskolának a szakképzett és politikailag elkötelezett mező­­gazdasági szakemberek nevelé­se terén végzett érdemdús és áldozatkész munkáját. A mező­­gazdaság továbbfejlesztésének követelményét kell szem előtt tartaniuk a pedagógusoknak, a tudományos-műszaki fejlesztés­ben dolgozóknak és a főiskola hallgatóinak is.# # # Évzáró pártkonferenciát tar­tottak tegnap a nižnái Tesla Orava Vállalat kommunistái. A tanácskozáson részt vett Milos­lav Buďa, az SZLKP KERB el­nöke is. Az üzemi pártbizottság jelen­tését Eduard Glut, a pártbizott­ság elnöke terjesztette elő. Ér­tékelte a kommunistáknak­­ a vállalatban végzett munkáját. A beszámolót követő vitában Bo­tfa elvtárs is felszólalt. Kiemel­te, hogy a vállalat kommunis­tái felelős magatartást tanú­sítanak a munka minőségének javítása érdekében hozott in­tézkedések megvalósítása, pártmunka színvonalának eme­­­lése és hatékonyságának növe­lése terén. Ennek köszönhető, hogy az egyes üzemegységek­ben erősödött a párt vezető szerepe. (ČSTK) Üdvözlő táviratok (ČSTK) — Leonyid Brezs­­nyev és Alekszej Koszigin a magyar vezetőket táviratban üdvözölte a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés 30. évfordulója alkalmá­ból. A szovjet vezetők hang­súlyozzák, hogy „pártjaink, or­szágaink és népeink szilárd ba­rátsága, közös céljaink, alap­vető érdekeink és nézeteink egysége jellemzi a szovjet—ma­gyar kapcsolatokat — a mar­xizmus—leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus el­vein alapuló új típusú kapcso­latokat“. Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György ugyancsak üdvöz­lő táviratot küldött Leonyid Brezsnyevnek és Alekszej Ko­sziginnek, amelyben hangsú­lyozzák, hogy a szerződés nem­csak a két nép és az egész szocialista közösség javát szol­gálta, hanem hozzájárul az eu­rópai és a világbéke megszi­lárdításához is. KINEVEZÉS (ČSTK) — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége Szergej régtábornokot Szokolov hadse­kinevezte a Szovjetunió marsalljává. Szergej Szokolov 1932 óta szolgál a szovjet hadseregben. A második világháború éveiben a nyugati és karéliai front kö­telékeiben parancsnoki és törzskari tisztségeket töltött be.­ A háború után előbb ez­red-, majd hadosztályparancs­nok volt, és a leningrádi kato­nai körzet parancsnoka lett. 1967 óta a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének első he­lyettese. Napirenden a felvételi vizsgák rendszere •Folytatás az l. oldalról) ja és csökkent a felvételi fel­lebbezések száma: a középfokú iskolákban 14, a felsőoktatási intézményekben pedig 32 szá­zalékkal. A közép és felsőfokú oktatási intézményekben tanuló magyar nemzetiségű tanulók aránya azonban nem felel meg a lakosság nemzetiségi összeté­telének. A fogyatékosságok ki­küszöbölése érdekében a kor­mány több intézkedést hozott; következetes megvalósításukért az oktatási miniszter és a knb-k felelősek. —ym— TALÁLKOZÓ A SZOVJET HADSEREG MEGALAKULÁSÁNAK JUBILEUMA ALKALMÁBÓL /Folytatás az 1. oldalról) ju­k és védelmezzük a békét. Ezért talál nagy támogatásra népünknél a Szovjetunió min­den új békekezdeményezése. Az a körülmény, hogy a két világ határán vagyunk, fokozza el­lenségeink irántunk tanúsított érdeklődését. A szocialista kö­zösség nyugati határországa vagyunk, s ezért tudatosítjuk, hogy nagy felelősség hárul reánk e határ megbízható vé­delme terén. A szocializmus határa szilárdságának biztosí­tását nemzeti, forradalmi osz­­tály- és internacionalista kö­telességünknek tartjuk. Ezért, a CSKP Központi Bizottsága és a kormány a CSKP XV. kong­resszusán jóváhagyott irányvo­nallal összhangban nagy gon­dot fordít védelmi képességünk erősítésére, és a Varsói Szer­ződés keretében reánk háruló feladatok teljesítésére. Fegy­veres erőink érvényesítik a szovjet hadsereg által a ki­képzésben és a nevelésben szerzett tapasztalatokat, ame­lyek nemzetközi jelentőségűek és érvényűek. Legfelsőbb párt- és állami szerveink nagyra értékelik csehszlovák és a szovjet had­a­sereg együttműködését a had­erő harcászati és politikai ki­képzésének hatékonyabbá té­tele terén. Nagyra értékelik a baráti kapcsolatok sikeres fej­lesztését.“ Ezután Josef Korčák elvtárs köszönetet mondott a szovjet katonáknak azért az áldozatkész és sokoldalú se­gítségért, amelyet iparunk, mezőgazdaságunk és többi nép­­gazdasági ágazatunk dolgozói­nak nyújtottak. Leszögezte, hogy népünk ebben látja az internacionalizmus gyakorlati érvényesítésének meggyőző bi­zonyítékát. Beszédének végén üdvözletét tolmácsolta a szovjet katonák­nak a CSKP Központi Bizottsá­ga és személy szerint Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke nevében is a szovjet hadsereg megala­kulása 60. évfordulójának al­kalmából. Ezután kulturális műsor kö­vetkezett, amelyben a középső szovjet hadseregcsoport népmű­vészeti együttesei léptek fel. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében (Folytatás az l. oldalról) Nemzetközi szervezet működé­sének kérdéseit. A szervezet hozzájárul ahhoz, hogy jobban elégítsék ki a tagállamok szük­ségleteit az olyan kiváló minő­ségű, kis volumenű vegyipari termékekben, mint például a szintetikus színezőeszközök. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a tagállamok­nak megfelelő intézkedéseket kell tenniük a növekvő külke­reskedelmi teherforgalom biz­tosítására. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a KGST-tagállamok együttműködésének kérdéseit a Kubai Köztársaságnak a cukor­ipar, a citrusfélék feldolgozá­sára szolgáló ipar, a cukornád melléktermékeit papírgyártásra felhasználó ipar és más ágaza­tok fejlesztésére vonatkozó ja­vaslatai megvalósításában. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányának szellemében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa következetesen szélesí­ti együttműködését a nemzet­közi gazdasági szervezetekkel a gazdaság, a tudomány, technika fejlesztésének, a kör­n­­yezetvédelemnek időszerű kérdéseivel kapcsolatban. végrehajtó bizottság ülésén át­­­tekintették az e téren 1977-ben elért eredményeket és jóvá­hagyták a KGST és a nemzet­közi gazdasági szervezetek kapcsolatainak megvalósítására irányuló 1978. évi tervet. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a gazdasági, illetve a tu­dományos-műszaki együttműkö­dés számos más kérdését és megfelelő határozatokat hozott. A végrehajtó bizottság a ba­rátság és a kölcsönös megér­­tés szellemében tartotta ülését. Arcátlan provokáció (ČSTK) — A Watergate-bot­­rány egyik főszereplője H. R. Haldeman, Nixon elnök volt tanácsadója provokatív módon megvádolta a Szovjetuniót, hogy 1969-ben „néhányszor“ javasolta az Egyesült Államok­nak, hogy hajtsanak végre „kö­zös nukleáris támadást Kína ellen“. Ezt állítja Haldeman abban az előkészületben levő könyvében, amelyből most részleteket közöl a New York Times. A Fehér Ház e volt repre­zentánsának állítása, akit egy amerikai bíróság nyolcévi börtönbüntetésre ítélt, véges­végig valótlan és kizárólag provokatív célokat szolgál, állapítja meg a TASZSZ szov­jet hírügynökség A népgazdaság fejlesztésének egyik legfontosabb tényezője /Folytatás az 7. oldalrólI minőségi javulást kell elérni a jövő időszakban. Fokozni kell a munka hatékonyságát, s a társaság tevékenységét még szervesebben egybe kell kap­csolni a fejlett szocialista tár­sadalom építésének szükségle­teivel. Azt is tudatosítanunk kell, hogy igényes feladatain­kat egyre bonyolultabb belső, de főleg nemzetközi körülmé­nyek között kell teljesítenünk. Küzdenünk kell a termékek mi­nőségének javításáért, azért, hogy termékeink műszakilag és gazdaságilag elérjék a világ­­színvonalat, gépeink és beren­dezéseink minél megbízhatób­bak legyenek Ezért a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés vitatha­tatlanul a népgazdaság-fejlesz­tés egyik legfontosabb ténye­zője. Pártunk idejében felismer­te e fejlesztés óriási jelentő­ségét s ezért megteremtette a szükséges feltételeket e tevé­kenységhez. Fokozott kezdeményezéssel A CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi, tavaly decemberi ülése jóváhagyta az idei nép­gazdaság-fejlesztési végrehajtá­si tervet és kitűzte a jövő évi terv kidolgozásának irányelvét. Bírálóan rámutatott népgazda­ságunk gyenge pontjaira, első­sorban az építőipar, a beruhá­zások és más munkaterületek fogyatékosságaira. A kitűzött célok elérésének fontos forrá­sa a komplex­ szocialista ész­­szerűsítés, ennek fejlesztésére kell törekednie a tudományos­­műszaki társaság minden szer­vezetének. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben a Szlovák Tudo­mányos-Műszaki Társaság tag­létszáma rohamosan növekedik, fokozni kell a társaság szerve­zetei munkájának hatékonysá­gát s javítani minőségét, ezen­kívül nagy gondot kell fordí­tani a politikai nevelő, vala­mint a szervező és irányító­munka fejlesztésére is. A tár­saság központi szerveinek irá­­nyítómunkáján kívül nagy je­lentőséget tulajdonítunk az alapszervezetek tevékenységé­nek. Az a legfontosabb fela­datunk, hogy tevékenységünk összhangban álljon az érintett­ munkahelyek fő feladataival, hogy tagjaink a műszaki hala­dás előmozdítására törekedje­nek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés terén végzett munka intenzívebbé tétele döntő mér­tékben a kutatásban és a fej­lesztésben dolgozók kezdemé­nyezésétől függ. Sajnos, a szo­cialista munkaverseny még nem honosodott meg teljes mérték­ben a tudományos kutatással és fejlesztéssel foglalkozó munka­helyeken. E fogyatékosság fel­számolását elősegítené a Szlo­vák Tudományos­ Műszaki Úaság tagjainak aktivitása.Tár­továbbra is arra kell töre­kedni, hogy az értelmiség min­den rétege tudását, alkotóké­pességeit a szocializmus, a nép javára használja fel. Elvárjuk, hogy ebben a szellemben a Szlovák Tudományos-Műszaki Társaság a jövőben is elmélyít­se munkájának eszmei tartal­mát, előtérbe helyezze az al­kotómunkát és a kezdeménye­zést, valamint a hatékonyságot, s ebben a törekvésében a tár­saság pártunk, az irányító és az állami szervek, az egész Nemzeti Front megértésére és támogatására számíthat — fe­jezte be beszédét Hruskovic elvtárs. Sikeres kötelezettségvállalási mozgalom Ezután a küldöttek Hruskovic elvtársnak átadták a társaság tagjai m­unkakezdeményezésé­­nek eredményeiről szóló jelen­tést. A dokumentum megálla­pítja, hogy a társaság tagjai tavaly csaknem 20 000 kötele­­zetttséget vállaltak. Újítási ja­vaslataik, találmányaik és ész­­szerűsítési javaslataik megvaló­sítása másfél milliárd korona hasznot eredményezett. Ezen­kívül megtakarítottak csaknem 30 000 tonna fémet, 380 000 ton­na tüzelőanyagot, valamint nagy mennyiségű földgázt és villanyáramot. A Februári Győzelem 30. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 34. évfordulóját a társaság tagjai új felajánlásokkal köszöntik, amelyekben elsősorban az ész­­szerűsítési és az újítómozgalom további fellendítését, valamint a nyersanyagok az anyagok és a villanyáram jobb hasznosítá­sát ígérték meg. 2 197 fi II. 18.

Next