Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)

1978-05-24 / 141. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. május 24. SZERDA BRATISLAVA * 141. szám XXXI. ÉVFOLYAM Ára 50 fillér ň népművelő írta: Jozef Mravík, az SZSZK kulturális miniszterhelyettese A közművelésnek, melyet a CSKP XV. kongresszusa a leg­­fontosabb feladatok között jelölt meg, aktív szerepe van a szocialista ember személyiségének formálásában. Napjaink emberének fő jellemvonásai: a magas fokú öntudat és a munka iránti szeretet, az önmegbecsülés és a becsületesség, az alkotó hozzáállás az élethez és a szocializmus céljaihoz. Az új, szocialista emberben már világosan megmutatkozik az emberi fejlődés jövője, amelyről Marx Károly azt írta: „Ha az embert emberként fogod fel és a világhoz való viszonyát emberi viszonyként tekinted, akkor a szeretetért csak szeretettel fizethetsz, a bizalomért csak bizalommal... Ha hatást akarsz gyakorolni más emberekre, akkor magad­nak olyan embernek kell lenned, aki lelkesítőleg és serken­tőleg képes hatni másokra.“ A viszonyok emberivé tételének és az új ember nevelé­sének legfőbb forrása és eszköze ma — és lesz a jövőben is — a munkafolyamat és a­ munkakollektíva. A szocializ­musban a társadalomért végzett munka a dolgozók osztály­­öntudatának legfőbb forrása. Munka közben formálódnak az ember olyan erkölcsi és lelki tulajdonságai, mint amilyen a szocialista kollektivizmus, hazafiság, internacionalizmus, az akadályok leküzdéséhez szükséges akaraterő. A szocialista emberformálás folyamatának, objektív és szubjektív oldalának alapja tehát a munkatevékenység és annak szocialista jellege. Miként az ember pozitív vonásai sem alakulnak ki önma­­guktól, úgy a munkához való pozitív viszonyt is tudatosan fejleszteni kell az emberben. Szükségszerű, hogy az emberben céltudatosan kialakítsuk a munkához való alkotó jó viszonyt, hogy az embert ráneveljük a feladatok eredményes teljesí­téséhez szükséges alkotó kezdeményezésre. Arra is szükség van, hogy szüntelenül tökéletesítse képességeit, gyarapítsa műveltségét, társadalmi-politikai horizontját, és szélesítse egyéniségének megfelelő érdeklődési körét. Arról van szó elsősorban, hogy elsajátítsa az új technológiai, szervezési és tudományos ismereteket, egyszersmind törekedjen a társadal­munk fejlődésétől elválaszthatatlan szociális, gazdasági és politikai összefüggések mélyebb megértésére. Az embernek e szellemben való orientálása nemcsak a párt-, az állami és a társadalmi szervek, a közművelődési intézmények, hanem a munkakollektívák egyik legfontosabb és legnehezebb fel­adata is. A CSKP Központi Bizottsága 11. plénumán Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának beszámolója hangsúlyoz­za, hogy a mi társadalmi rendszerünkben, ahol a nép a po­litika kialakításának aktív részese, a politikai érettség, vala­mint az emberi kezdeményezés és aktivitás döntő szerepet játszik a társadalom fejlődésében. Éppen ezért mind nagyobb és mind szélesebb teret kapnak a társadalmi tényezők is, akik aktívan részt vesznek az új ember nevelésében, korunk társadalmi eszményének megteremtésében. E tényezők között, különösképpen falvainkban jelentős, semmi mással nem pó­tolható hely illeti meg a közművelő munkát és annak meg­valósítóját — a népművelőt. A haladó kulturális múltunkra épülő forradalmi hagyományainkból kiindulva a népművelőre a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában is je­lentős társadalmi küldetés vár a kulturális és művészeti értékek terjesztésében és hozzáférhetővé tételében. De egyre több azoknak a tényezőknek a száma, amelyek meghatározzák a népművelő munkájának minőségét és haté­konyságát. Ezt egyértelműen igazolja a társadalmi gyakorlat és a további évek tudományának rohamos fejlődése, amely minőségileg teljesen új problémákat hoz majd. A tudomány fejlődése nemcsak az emberi munka jellegének megváltozá­sára gyakorol hatást, hanem népünk egész anyagi és szellemi kultúrájára, valamint életmódjára is. Éppen e vonatkozásban lép egyre­ sürgetőbben előtérbe Leninnek a káderek elsőd­leges jelentőségéről szóló tézise. A közművelés társadalmi szerepének elmélyítését célzó jelenlegi fokozódó igények első­sorban magának a népművelőnek a felkészültségével és mű­veltségi szintjével szemben támasztott követelményben fo­galmazódnak meg. Egyre több olyan népművelőre van szük­ségünk, akiben a magas fokú politikai öntudat párosul a helyes erkölcsi magatartással, a jó szakmai felkészültséggel, aki odaadó a szocializmus ügye iránt, és tudásánál fogva képes a társadalmunk fejlődésével kapcsolatos kérdések meg­oldására, akinek van érzéke minden iránt, ami új, haladó, és kész az új utak keresésére. A népművelő felkészültsége és személyi tulajdonságai mindinkább döntő szerepet kapnak a közművelő munka társadalmi küldetésének teljesítésében. A népművelőnek is szüntelenül tanulnia kell, miként a tudo­mányos és a szakismeretek komplexuma is állandóan fejlődik. Az, hogy a CSKP XV. és az SZÍ­KP legutóbbi kongresszusa nagyba értékelte szocialista kultúránk eredményeit, valamint a nyílt problémák és más feladatok egyértelmű megjelölése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a kultúra és a köz­­művelés területén az irányító munkát úgy tökéletesítsük, hogy az a lehető legnagyobb mértékben elősegítse dolgozóink kulturális aktivitásának — mint szociális aktivitása szerves részének — fejlődését. Jelenleg a legfontosabb feladat a kul­turális folyamatok állami irányítási rendszerének elmélyítése és magasabb fokon való továbbvitele. Rákapcsolva a gazda­sági szféra egységesített folyamataira, elkerülhetetlennek mu­tatkozik kidolgozni a helyi kulturális és közművelési intéz­mények struktúrájának modelljét azzal a céllal, hogy bizto­síthassuk nevelő hatásuk egységét és ésszerűsíthessük mű­ködésüket. Ezért mindegyre elmélyültebb és felelősségtelje­sebb lesz kulturális és közművelődési szemléletünk, ezért hangsúlyozzuk kulturális politikánk megvalósítása közben azt, ami a CSKP KB 11. plénuma határozatainak szellemében az egész társadalomra érvényes — a nagyobb minőségi kö­vetelményeket, az optimális feltételek megteremtését ahhoz, hogy társadalmunk fő fejlődési irányaival összhangban a kul­túra szférájában is szüntelenül jelen legyen az egészséges kritika szelleme. Baráti Mkalátogatásra hazánkba érkezett Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz elvtárs a (ČSTK) , Gustáv Husáknak, CSKP KB főtitkárának, Csehszlovák Szocialista Köztár­a­saság elnökének meghívására tegnap baráti munkalátoga­tásra hazánkba érkezett Ed­ward Gierek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. Ed­ward Giereket Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Lengyel Népköz­társaság Minisztertanácsának­ elnöke kíséri. A poprádi repülőtéren a len­gyel vendégeket Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársa­ságunk elnöke és a CSKP KB Elnökségének tagjai — Ľubo­mír Strougal szövetségi minisz­terelnök és Vasil Bilak, a CSKP KB titkára fogadta. Jelen volt Ján Piris, a kelet­szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, Andrej Džupin, a poprádi járási pártbizottság vezető titkára, Ján Brandoš, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság elnöke, Vasil Cabra, a Poprádi Járási Nem­zeti Bizottság elnöke és más politikai és közéleti személyisé­gek. Gustáv Husák és Edvard Gierek elvtársak a Magas-Tát­­rában tegnap a délutáni órák­ban megkezdték tanácskozásai­kat. Csehszlovák részről a ta­nácskozáson jelen volt Ľubomír Strougal és Vasil Bilak, lengyel részről Pjotr Jaroszewicz. Gustáv Husák elvtárs szívélyesen üdvözli hazánkban Edward Gier­reket és Piotr Jaroszewiczet. (Felvétel: K. Mevald — CSTK) 25 éves a CSKP Központi Bizottságának Politikai Főiskolája AZ ISKOLA MÚLTJA ÉS JELENE ÖSSZEKAPCSOLÓDIK A PÁRT ÉLETÉVEL (ČSTK) — Megalapításának 25. évfordulóját ünnepelte tegnap Prágában a CSKP Központi Bizottságának Politikai Főiskolája. Az intézmény negyedszázados tevékenysége jó alkalom volt munkájának értékelésére, eddigi tapasztalatai­nak összegezésére. Ez volt a célja a tegnap délelőtt tartott munkaértekezletnek is, amelyen az iskola oktatóin és végzősein kívül részt vet­tek a CSKP KB képviselői, a CSKP KB Marxiz­mus—Leninizmus Intézetének képviselői és más személyiségek. A főbeszámolót VÁCLAV KVES, a CSKP KB Politikai Főiskolájának rektora tar­totta. Az iskola 25 éves tevékenységét ünnepi be­szédében méltatta JOSEf HAVLÍN, a CSKP KB titkára. Ezt követően Josef Havlín elvtárs átnyújtotta Václav Kreš elvtársnak a Munka érdemrendet, amelyet a CSKP KB Elnökségének javaslatára a köztársasági elnök adományozott a politikai főiskolának az intézmény megalapítása 25. év­fordulója alkalmából. Üdvözlő beszédeket mondottak a szocialista országok testvéri párt­iskoláinak képviselői is. Befejezőben a konferencia résztvevői jóvá­hagyták a CSKP Központi Bizottságához inté­zett levelet. Josef Havlín elvtárs beszéde Havlín elvtárs beszéde beve­zető részében tolmácsolta Gus­táv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának köztársasá­gunk elnökének, valamint Központi Bizottságnak a főis­a­kola dolgozóihoz és hallgatói­hoz, valamint a vendégekhez intézett elvtársi üdvözletét. A CSKP KB Politikai Főisko­lájának negyedszázados tevé­kenysége — mondotta —, amely közvetlenül kötődik pár­tunk és népünk történelmi küzdelmeihez, melyeket ha­zánkban a szocializmusért ví­vott, olyan időszak, amely egy­értelműen bizonyítja az iskolá­nak pótolhatatlan szerepét a vezető politikai és gazdasági káderek nevelésében, pártunk, a munkásosztály, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom céljainak megvalósításával kapcsolatos valamennyi feladat teljesítésére való felkészíté­sükben. A főiskola tevékenységének 25 éve alatt 4000 főiskolai vég­zettségű embert, több mint 30 aspiránst, több mint 100 to­vábbtanulót, több mint 30 000 rövid lejáratú tanfolyamhallga­tót nevelt. A Politikai Főisko­la végzősei a párt- és állami szervek fontos szakaszain dol­goznak. Örömmel méltatjuk az iskola hozzájárulását az ideológiai munka, a propaganda, az agi­táció és az elméleti munka fejlesztésében. Örömmel és jo­gos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a Politikai Főiskola teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket a Központi Bizottság számára kitűzött a káderek elő­készítésében, marxista—leninis­ta tudatuk formálásában, hogy hozzájárul a marxizmus—leni­nizmus fejlesztéséhez és alkotó érvényesítéséhez a fejlett szo­cialista társadalom építésében. A CSKP KB Politikai Főisko­lája a párt új vezetőségének fellépésével egyidőben — élén Gustáv Husák elvtárssal, a CSKP KB főtitkárával — fej­lődésének új szakaszába lépett. Ezt a szakaszt az iskola követ­kezetesen pártos, marxista—le­ninista jellegének felújítása és elmélyítése, tevékenységének a párt politikájával szoros kapcsolatban történő fejlődése, a fejlett szocialista társada­lom építése gyakorlati problé­máinak megoldása jellemezte. Tehát az iskolának a Központi Bizottsághoz való egyértelmű csatlakozásáról volt szó. A párt vezetősége és az iskola veze­tősége ezért állandó figyelmet szentelt az iskola tantestüle­tének. Értékeljük, hogy az is­kola kollektívái, amelyek túl­nyomórészt 1970 után alakul­tFolytatás a 2. oldalon t Romes Csandra békefelhívása az ENSZ főtitkárához Állítsák meg a további fegyverkezést! (ČSTK) — Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülés­szakának megnyitása előtt Romes Csandra, a Béke világta­nács elnöke átadta Kurt Waldheim ENSZ főtitkárnak az új stockholmi békefelhívást. A felhívás, amelyet világ­szerte 500 millió ember írt alá, köztük ismert személyiségek és haladó szervezetek képviselői, állást foglal a feszültség eny­hülésének folytatása, a további fegyverkezés megtiltása, az ál­talános és teljes leszerelés, va­lamint amellett, hogy az em­beriség mondjon le az atom­fegyverekről és minden más tömegpusztító fegyverről. Romes Csandra New Yorkban adott sajtórtekezletén hangsú­lyozta, hogy a százmilliók által aláírt új stockholmi felhívás ki­fejezi az emberiség többségé­nek valódi vágyait. Reméli, mondotta, hogy az ENSZ-köz­gyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka előkészíti az utat a leszerelési összehívásához. világkonferencia Határozottan elítélte az Egyesült Államok­nak a neutronfegyver gyártásá­ra vonatkozó terveit, és támo­gatta a Szovjetuniónak és az Egyesült Államok számos hala­dó szervezetének javaslatát, hogy tiltsák meg újfajta tö­megpusztító fegyverek gyártá­sát.

Next