Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-24 / 141. szám, szerda
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. május 24. SZERDA BRATISLAVA * 141. szám XXXI. ÉVFOLYAM Ára 50 fillér ň népművelő írta: Jozef Mravík, az SZSZK kulturális miniszterhelyettese A közművelésnek, melyet a CSKP XV. kongresszusa a legfontosabb feladatok között jelölt meg, aktív szerepe van a szocialista ember személyiségének formálásában. Napjaink emberének fő jellemvonásai: a magas fokú öntudat és a munka iránti szeretet, az önmegbecsülés és a becsületesség, az alkotó hozzáállás az élethez és a szocializmus céljaihoz. Az új, szocialista emberben már világosan megmutatkozik az emberi fejlődés jövője, amelyről Marx Károly azt írta: „Ha az embert emberként fogod fel és a világhoz való viszonyát emberi viszonyként tekinted, akkor a szeretetért csak szeretettel fizethetsz, a bizalomért csak bizalommal... Ha hatást akarsz gyakorolni más emberekre, akkor magadnak olyan embernek kell lenned, aki lelkesítőleg és serkentőleg képes hatni másokra.“ A viszonyok emberivé tételének és az új ember nevelésének legfőbb forrása és eszköze ma — és lesz a jövőben is — a munkafolyamat és a munkakollektíva. A szocializmusban a társadalomért végzett munka a dolgozók osztályöntudatának legfőbb forrása. Munka közben formálódnak az ember olyan erkölcsi és lelki tulajdonságai, mint amilyen a szocialista kollektivizmus, hazafiság, internacionalizmus, az akadályok leküzdéséhez szükséges akaraterő. A szocialista emberformálás folyamatának, objektív és szubjektív oldalának alapja tehát a munkatevékenység és annak szocialista jellege. Miként az ember pozitív vonásai sem alakulnak ki önmaguktól, úgy a munkához való pozitív viszonyt is tudatosan fejleszteni kell az emberben. Szükségszerű, hogy az emberben céltudatosan kialakítsuk a munkához való alkotó jó viszonyt, hogy az embert ráneveljük a feladatok eredményes teljesítéséhez szükséges alkotó kezdeményezésre. Arra is szükség van, hogy szüntelenül tökéletesítse képességeit, gyarapítsa műveltségét, társadalmi-politikai horizontját, és szélesítse egyéniségének megfelelő érdeklődési körét. Arról van szó elsősorban, hogy elsajátítsa az új technológiai, szervezési és tudományos ismereteket, egyszersmind törekedjen a társadalmunk fejlődésétől elválaszthatatlan szociális, gazdasági és politikai összefüggések mélyebb megértésére. Az embernek e szellemben való orientálása nemcsak a párt-, az állami és a társadalmi szervek, a közművelődési intézmények, hanem a munkakollektívák egyik legfontosabb és legnehezebb feladata is. A CSKP Központi Bizottsága 11. plénumán Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának beszámolója hangsúlyozza, hogy a mi társadalmi rendszerünkben, ahol a nép a politika kialakításának aktív részese, a politikai érettség, valamint az emberi kezdeményezés és aktivitás döntő szerepet játszik a társadalom fejlődésében. Éppen ezért mind nagyobb és mind szélesebb teret kapnak a társadalmi tényezők is, akik aktívan részt vesznek az új ember nevelésében, korunk társadalmi eszményének megteremtésében. E tényezők között, különösképpen falvainkban jelentős, semmi mással nem pótolható hely illeti meg a közművelő munkát és annak megvalósítóját — a népművelőt. A haladó kulturális múltunkra épülő forradalmi hagyományainkból kiindulva a népművelőre a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában is jelentős társadalmi küldetés vár a kulturális és művészeti értékek terjesztésében és hozzáférhetővé tételében. De egyre több azoknak a tényezőknek a száma, amelyek meghatározzák a népművelő munkájának minőségét és hatékonyságát. Ezt egyértelműen igazolja a társadalmi gyakorlat és a további évek tudományának rohamos fejlődése, amely minőségileg teljesen új problémákat hoz majd. A tudomány fejlődése nemcsak az emberi munka jellegének megváltozására gyakorol hatást, hanem népünk egész anyagi és szellemi kultúrájára, valamint életmódjára is. Éppen e vonatkozásban lép egyre sürgetőbben előtérbe Leninnek a káderek elsődleges jelentőségéről szóló tézise. A közművelés társadalmi szerepének elmélyítését célzó jelenlegi fokozódó igények elsősorban magának a népművelőnek a felkészültségével és műveltségi szintjével szemben támasztott követelményben fogalmazódnak meg. Egyre több olyan népművelőre van szükségünk, akiben a magas fokú politikai öntudat párosul a helyes erkölcsi magatartással, a jó szakmai felkészültséggel, aki odaadó a szocializmus ügye iránt, és tudásánál fogva képes a társadalmunk fejlődésével kapcsolatos kérdések megoldására, akinek van érzéke minden iránt, ami új, haladó, és kész az új utak keresésére. A népművelő felkészültsége és személyi tulajdonságai mindinkább döntő szerepet kapnak a közművelő munka társadalmi küldetésének teljesítésében. A népművelőnek is szüntelenül tanulnia kell, miként a tudományos és a szakismeretek komplexuma is állandóan fejlődik. Az, hogy a CSKP XV. és az SZÍKP legutóbbi kongresszusa nagyba értékelte szocialista kultúránk eredményeit, valamint a nyílt problémák és más feladatok egyértelmű megjelölése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a kultúra és a közművelés területén az irányító munkát úgy tökéletesítsük, hogy az a lehető legnagyobb mértékben elősegítse dolgozóink kulturális aktivitásának — mint szociális aktivitása szerves részének — fejlődését. Jelenleg a legfontosabb feladat a kulturális folyamatok állami irányítási rendszerének elmélyítése és magasabb fokon való továbbvitele. Rákapcsolva a gazdasági szféra egységesített folyamataira, elkerülhetetlennek mutatkozik kidolgozni a helyi kulturális és közművelési intézmények struktúrájának modelljét azzal a céllal, hogy biztosíthassuk nevelő hatásuk egységét és ésszerűsíthessük működésüket. Ezért mindegyre elmélyültebb és felelősségteljesebb lesz kulturális és közművelődési szemléletünk, ezért hangsúlyozzuk kulturális politikánk megvalósítása közben azt, ami a CSKP KB 11. plénuma határozatainak szellemében az egész társadalomra érvényes — a nagyobb minőségi követelményeket, az optimális feltételek megteremtését ahhoz, hogy társadalmunk fő fejlődési irányaival összhangban a kultúra szférájában is szüntelenül jelen legyen az egészséges kritika szelleme. Baráti Mkalátogatásra hazánkba érkezett Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz elvtárs a (ČSTK) , Gustáv Husáknak, CSKP KB főtitkárának, Csehszlovák Szocialista Köztárasaság elnökének meghívására tegnap baráti munkalátogatásra hazánkba érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Edward Giereket Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke kíséri. A poprádi repülőtéren a lengyel vendégeket Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke és a CSKP KB Elnökségének tagjai — Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök és Vasil Bilak, a CSKP KB titkára fogadta. Jelen volt Ján Piris, a keletszlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, Andrej Džupin, a poprádi járási pártbizottság vezető titkára, Ján Brandoš, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, Vasil Cabra, a Poprádi Járási Nemzeti Bizottság elnöke és más politikai és közéleti személyiségek. Gustáv Husák és Edvard Gierek elvtársak a Magas-Tátrában tegnap a délutáni órákban megkezdték tanácskozásaikat. Csehszlovák részről a tanácskozáson jelen volt Ľubomír Strougal és Vasil Bilak, lengyel részről Pjotr Jaroszewicz. Gustáv Husák elvtárs szívélyesen üdvözli hazánkban Edward Gierreket és Piotr Jaroszewiczet. (Felvétel: K. Mevald — CSTK) 25 éves a CSKP Központi Bizottságának Politikai Főiskolája AZ ISKOLA MÚLTJA ÉS JELENE ÖSSZEKAPCSOLÓDIK A PÁRT ÉLETÉVEL (ČSTK) — Megalapításának 25. évfordulóját ünnepelte tegnap Prágában a CSKP Központi Bizottságának Politikai Főiskolája. Az intézmény negyedszázados tevékenysége jó alkalom volt munkájának értékelésére, eddigi tapasztalatainak összegezésére. Ez volt a célja a tegnap délelőtt tartott munkaértekezletnek is, amelyen az iskola oktatóin és végzősein kívül részt vettek a CSKP KB képviselői, a CSKP KB Marxizmus—Leninizmus Intézetének képviselői és más személyiségek. A főbeszámolót VÁCLAV KVES, a CSKP KB Politikai Főiskolájának rektora tartotta. Az iskola 25 éves tevékenységét ünnepi beszédében méltatta JOSEf HAVLÍN, a CSKP KB titkára. Ezt követően Josef Havlín elvtárs átnyújtotta Václav Kreš elvtársnak a Munka érdemrendet, amelyet a CSKP KB Elnökségének javaslatára a köztársasági elnök adományozott a politikai főiskolának az intézmény megalapítása 25. évfordulója alkalmából. Üdvözlő beszédeket mondottak a szocialista országok testvéri pártiskoláinak képviselői is. Befejezőben a konferencia résztvevői jóváhagyták a CSKP Központi Bizottságához intézett levelet. Josef Havlín elvtárs beszéde Havlín elvtárs beszéde bevezető részében tolmácsolta Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának köztársaságunk elnökének, valamint Központi Bizottságnak a főisakola dolgozóihoz és hallgatóihoz, valamint a vendégekhez intézett elvtársi üdvözletét. A CSKP KB Politikai Főiskolájának negyedszázados tevékenysége — mondotta —, amely közvetlenül kötődik pártunk és népünk történelmi küzdelmeihez, melyeket hazánkban a szocializmusért vívott, olyan időszak, amely egyértelműen bizonyítja az iskolának pótolhatatlan szerepét a vezető politikai és gazdasági káderek nevelésében, pártunk, a munkásosztály, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom céljainak megvalósításával kapcsolatos valamennyi feladat teljesítésére való felkészítésükben. A főiskola tevékenységének 25 éve alatt 4000 főiskolai végzettségű embert, több mint 30 aspiránst, több mint 100 továbbtanulót, több mint 30 000 rövid lejáratú tanfolyamhallgatót nevelt. A Politikai Főiskola végzősei a párt- és állami szervek fontos szakaszain dolgoznak. Örömmel méltatjuk az iskola hozzájárulását az ideológiai munka, a propaganda, az agitáció és az elméleti munka fejlesztésében. Örömmel és jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a Politikai Főiskola teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket a Központi Bizottság számára kitűzött a káderek előkészítésében, marxista—leninista tudatuk formálásában, hogy hozzájárul a marxizmus—leninizmus fejlesztéséhez és alkotó érvényesítéséhez a fejlett szocialista társadalom építésében. A CSKP KB Politikai Főiskolája a párt új vezetőségének fellépésével egyidőben — élén Gustáv Husák elvtárssal, a CSKP KB főtitkárával — fejlődésének új szakaszába lépett. Ezt a szakaszt az iskola következetesen pártos, marxista—leninista jellegének felújítása és elmélyítése, tevékenységének a párt politikájával szoros kapcsolatban történő fejlődése, a fejlett szocialista társadalom építése gyakorlati problémáinak megoldása jellemezte. Tehát az iskolának a Központi Bizottsághoz való egyértelmű csatlakozásáról volt szó. A párt vezetősége és az iskola vezetősége ezért állandó figyelmet szentelt az iskola tantestületének. Értékeljük, hogy az iskola kollektívái, amelyek túlnyomórészt 1970 után alakultFolytatás a 2. oldalon t Romes Csandra békefelhívása az ENSZ főtitkárához Állítsák meg a további fegyverkezést! (ČSTK) — Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának megnyitása előtt Romes Csandra, a Béke világtanács elnöke átadta Kurt Waldheim ENSZ főtitkárnak az új stockholmi békefelhívást. A felhívás, amelyet világszerte 500 millió ember írt alá, köztük ismert személyiségek és haladó szervezetek képviselői, állást foglal a feszültség enyhülésének folytatása, a további fegyverkezés megtiltása, az általános és teljes leszerelés, valamint amellett, hogy az emberiség mondjon le az atomfegyverekről és minden más tömegpusztító fegyverről. Romes Csandra New Yorkban adott sajtórtekezletén hangsúlyozta, hogy a százmilliók által aláírt új stockholmi felhívás kifejezi az emberiség többségének valódi vágyait. Reméli, mondotta, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka előkészíti az utat a leszerelési összehívásához. világkonferencia Határozottan elítélte az Egyesült Államoknak a neutronfegyver gyártására vonatkozó terveit, és támogatta a Szovjetuniónak és az Egyesült Államok számos haladó szervezetének javaslatát, hogy tiltsák meg újfajta tömegpusztító fegyverek gyártását.