Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-01 / 179. szám, szombat
világ proletárjai, EGYEŠÜtJETSKI SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT BRATISLAVA • I79. száma XXXI. ÉVFOLYAM Ára 50 fillér 1911. július 1 Felelősség egymásért A Szlovák Szocialista Köztársság Belügyminisztériuma és a közlekedésbiztonsági hánybizottság évente már korhagyományosan meghirdeti a közekedésbiztonsági negyedévet. A választás nem véletlenül esett ulius, augusztus és szeptember hónapokra. Sokéves tapasztalatok indokolják a döntést, bizonyítják, hogy a közúti köz* ■ [UNK]•kedés intenzitása ebben az iőszakban a legnagyobb, és ennek következményeként növekszik a közúti balesetek száma is. A ma kezdődő közlekedésbiztsági negyedév fő célja: r.űti balesetek megelőzése, az esetek számának a csökkenése. Az akció ésszerűsége és diszeríséga vitathatatlan, tapasztalatok, adatok igazolják sükségességét. A tavalyi sta*iősztíkai adatok közül elegenmegemlíteni a legtöbbet ondót: a szlovákiai közutakon átszáznyolcvanhat személy ,*ztette életét. Egy egy bal ot, egy egy hosszabb-rövidebb «tút végét jelenti. A statiszka családi tragédiákat mutat ismer olyan esetet is, melynél az egész család áldazul esett, s az új családi házit a halottakat csak az ottknmaradt nagymama sirat Pilisie, a szomorkodás, inny mit sem segít, nem változtat a lényen, nem kelt életi* senkit. Tenni lehet, tenni all azért valamit, hogy a közrákon megelőzzük a baleseteit, hogy ne maradjanak özveek és árvák. Nem lehetünk illenők, nem lehetünk közöm* 4 sek, mert mindannyian köz* ■ kedünk, valamilyen formában <zt veszünk a közúti közlekedésben, amely gyors ütemben élódik, és népgazdasági selítősége egyre nagyobb. Nem Petünk közömbösek, mert Imik, embertársainkról van 4ó. Látnunk kell az okozati öszefüggést: mi vagyunk az ozó és az áldozat. A út állapota is tőlünk jármű, függ, vétkezésképpen csakis rájuk, a közúti közlekedés sztvevőin múlik, hogyan kézkedünk, hány egészséges elrtársunk távozik sorainkból csúszó nélkül. Mit tehetünk a biztonságos kzúti közlekedés érdekében? válaszokban válogatni lehet,állíthatnánk a teendők fontsági sorrendjét is. De tesink fel inkább újabb kérdéset: mit tehet az útitársyan esetben, amikor a génbovezető lakott területen nem rtja meg a szabályokat, és az igengedettnél lényegesen orsabban, vagyis kockázatan közlekedik? Mit tehet az a leség, aki észreveszi, hogy Ián mögött ülő férjének „lea ’gadozik“ a szeme? Mit tehet a szeszesitalt kínálgató vén »látó, aki tudja, hogy ven se — sógora, komája, vagy pen az építőanyagot szállítók nyike — gépkocsit va jít? Mit tennek azok a kerékpárosok, kik az úttesten nem esyrr's « •szín, hanem szabálytalan e ■ ymás mellett közlekedned? : 1 ! tehet az a gyalogos, aki figelmetlenül, vagy éppen a ti o*ra halad át az úttesten? megannyi kérdés késztes a bennünket helyes maga tavára. Mit kell tennünk...? — Adjk meg a választ együtt, mond ki közösen: vigyázzunk villásra, vállaljunk egymásért felősséget. Tegyünk meg minőt a közúti balesetek elhá;ása érdekében. Önmagunkért, ikertársainkért. KEREKES ISTVÁN Internacionalizmus a világűrben (CSTK) — Már 275 napja ke, míg a Föld körül a Szaljut—6 tudományos űrállomás. Ez idő alatt több mint 4300-szor kerül meg a Földet, a fedélzetén három szocialista ország 10 űrhajósa dolgozott. Szerda óta a Szajut—30-cal összekapcsolva dolgozik, amely Pjotr Klimuk és Miroslaw Herm iaszewski űrhajósokat szállította. A keringési pályán hatalmas űrlaboratórium létesült, amelynek hossza meghaladja a 29 métert, súlya 32 tonna. A Szaljut-ü űrállomás belső bérrendezését a négy űrhajós munka szükségleteinek megfelelően módosították. A nemzetközi űrhajólegénység tegnapi programján egyébként főleg orvos-biológiai megfigyeléseik szerepeltek. A testvéri szocialista országok tudósai és szakemberei már 12 éve sikeresen együttműködnek a világűr kutatásában és felhasználásában, mondotta Borisz Petrov akadémikus, az Interkozmosz tanácsának elnöke a moszkvai irányító központban. Most az együttműködés új szakaszába lép, tűnik: megkezdődtek a nemzetközi legénységű űrhajók repülései, mondotta Petrov akadémikus. Pjotr Klimuk és Miroslaw Hermaszewski űrhajósok a Szojuz–30 űrhajóról átmentek a Szaljut–6 űrállomásra, ahol Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov ősi szláv szokás szerint kenyérrel és sóval fogadták őket. (Felvétel: ČSTK — TASZSZ) A leszerelés századunk korparancsa BEFEJEZŐDÖTT AZ ENSZ RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKA (ČSTE) — Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának bizottsága tegnap éjjel egyhangúlag jóváhagyta a záróokmány-tervezetet, melyet tegnap este terjesztettek elő a rendkívüli ülésszaknak jóváhagyásra. A plénum esti ülésével véget ért az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszak. A terjedelmes dokumentum 123 pontot tartalmaz és négy részből áll: bevezetésből, a deklarációból, az akciók programjából és a leszerelési tárgyalások mechanizmusából. A dokumentum bevezető része hangsúlyozza, hogy a folytatódó lázas fegyverkezés a nemzetközi béke és biztonság, sőt az emberiség túlélései szempontjából is növekvő veszélyt jelent. Az átlam- és konvenciós fegyverkezés egyaránt akadályozza a gazdasági fejlődést, egy új nemzetközi gazdasági rendszer létrehozását és az emberiség szempontjából más, életbevágóan fontos problémák megoldását. A deklaráció, amely a záró dokumentum második része, figyelmeztet a katonai kiadások állandó növekedésére, melyek óriási emberi és gazdasági erőforrásokat emésztenek fel. Az emberiség az önmegsemmisítés veszélye előtt áll, melyet az eddig gyártott legpusztítóbb fegyverek felhalmozása jelent. A lázas fegyverkezés, főleg az atomfegyverkezés ellentétben van a nemzetközi enyhülés folyamatával, a békés egymás mellett éléssel, az országok iküztii bizalommal, a széles nemzetiközi együttműködéssel A nemzetközi nyilvánosság számára különös veszélyt jelentenek a fajüldöző rezsimei kezeben felhalmozódott fegyverek és annak lehetősége, hogy ezek a rezsimek is lehetőséget szereznek az atomfegyverek gyártására. A deklaráció a leszerelést a kor parancsának és a nemzetközi közvélemény legfontosabb feladatának tekinti Az államok erőfeszítéseinek végső céljaként a hatásos nemzetközi felügyelet alatt megvalósuló teljes leszerelést tekintik záróokmány legterjedelmesebb része a rendezvényeik programja, amely a dokumentum több mint felét képez) Aprólékosan felsorolja a teszerlés feladatait és céljait az egyes területieken. Az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyként az atomfegyvereket jelöli meg. Hangsúlyozza valamennyi atomkísérlet leállításának és új atomrendszerek létrehozásának szükségességét Ezzel kapcsolatban rámutat a stratégiai fegyvereik korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások nagy jelentőségére. A leszerelés szempontjait»és fontosnak tekintik az atommieurtes övezetek létrehozását. Az atomhatalmak kötelesek tiszteletben tartani ezeket az övezeteket, s nem szabad ellenük atomfegyvereket használniuk, vagy felhasználásukkal fenyegetőzniük. Az akciók programja hangsúlyozza továbbá az atomfegyverek terjedése megakadályozásának jelentőségét, melynek végső célja ezek teljes felszámolása. Felszólítja az államokat, hogy csatlakozzanak a harci kémiai anyagok, a bakteriológiai és radiológiai fegyverek letiltására vonatkozó szerződéshez. Külön fejezet foglalkozik a hagyományos fegyverekkel. A fejezet hangsúlyozza, hogy az európai haderő csökkentés jelentős lépés lenne a világbéke és biztonság megerősítéséhez. Nagy jelentősége benne a hagyományos fegyverek nemzetkőfüi kereskedelme korlátozásának is. A dokumentum utolsó része, amely a leszerelési tárgyalások mechanizmusával foglalkozik, hangsúlyozza, hogy ezen a területen a vezető szerep az Egyesült Nemzeteknek jut, amely minden leszerelési intézkedést, legyen egyoldalú, kétoldalú, regionális, vagy multi, lateriális, egyaránt támogat. A közgyűlés létrehoz egy leszerelési bizottságot. Ebben minden ENSZ-tagállam részt vesz, tanácsadó szerv lesz, melynek feladatköre a leszereléssel kapcsolatos különböző javaslatok benyújtása lesz. (Folytatás az oldalon} Eredményes csehszlovák-portugál külügyminiszteri tárgyalások (CSTK ) — Victor Sá MlaebütKld) portugál külügyminisizteri meghívására 1978. június 26-a és június 29-e között hivatalos látogatáson Portugáliában tartózkodott Bohuslav Chňoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyiminisztere. Mint a kiadott közlemény megállapítja, a nyílt, konstruktív és baráti, légkörben lezajlott megbeszélések során a két külügyminiszter eszmecserét folytatott a nemzetiközi politika legfontosabb kérdéseiről, tárgyalt a csehszlovák—portugál sokoldalú kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és további fejlesztésének lehetőségeiről. Az időszerű nemzetközi kérdésekről szólva mindkét fél rámutatott a nemzetközi feszültség enyhítésében elért haladásra, ugyanakkor megállapította, hogy e folyamat további elmélyítése megköveteli valamennyi állam teljes részvételét és aktív hozzáállását. A két fél hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet az európai államok kapcsolatainak fejlődésében jelentős mérföldkő volt, fontos lépés a béke és a biztonság megszilárdítása, valamint a kölcsönös együttműködés bővítése felé. Mindkét fél meg van győződve arról, hogy a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi helyzetében a legsürgősebb probléma a lázas fegyverkezés leállítása. Véleményük megegyezett a.b. (Folytatás a 2. oldalon) közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszakáról 1978. június 27 —29-e között a Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron kivetkező, XXXII. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségei, amelyeket Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Štrougal, Csehszlovák Szocialista Köztárasaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnökhelyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsambin Batmenh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke vezetett. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezménynek megfelelően az ülésszakon részt vett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége Andrej Marínénak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökének vezetésével. Megfigyelői minőségben részt vett az ülésszak munkájában a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttsége, Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettes vezetésével; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége, Szín In Ha, a KNDK rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének vezetésével; az Angolai Népi Köztársaság küldöttsége Hose Eduardo dos Santos, az ANK miniszterelnöke első helyettesének vezetésével, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége, Sanan Southichack, a szocialista országokkal a gazdaság és a technika területén való együttműködés kérdéseivel foglalkozó bizottság elnökének vezetésével, a szocialista Etiópia küldöttsége, Gesesse Voldd Kidane, az ideiglenes katonai kormányzótanács állandó bizottsága tagjának vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagállamokzetközi gazdasági számos nemszervezetének képviselői is. Az ülésszakon Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, román kormányfő elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a Vietnami Szocialista Köztársaság kérését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tag(Folytatás a 3. oldalon )