Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-12 / 7. szám

LÉPÉST TIMI AZ ALTAUWOS SZOCIALISTA FEJLŐDÉSSEL A Csehszlovák Hírszolgálati Iroda ankétot rendez a hazai testnevelés és sport vezető egyéniségeinek részvételével, amelynek tárgya a februári győzelem és az egységesített testnevelés 30. évfordulója. El­sőként dr. Jaroslav Marek, CsC, a Csehszlovák Testneve­lési Szövetség politikai-nevelő osztályának vezetője adott vá­laszt a CSTK tudósítójának kér­déseire. • Az 1948-as év februárja határvonalat jelentett Cseh­szlovákia politikai fejlődésé­ben. Mit jelentett ez a hazai testnevelés és sport számára? — A Győzelmes Február ná­lunk a több mint százéves múltra visszatekintő haladó szellemű és forradalmi testne­velési mozgalom kicsúcsodá­­sát is jelentette. Testnevelé­sünk egységesítése 1948 feb­ruárjának eredménye volt. A haladó szellemű testnevelési dolgozók és a sportolók év­tizedekig küzdöttek a testne­velés és a sport kapitalista és burzsoá értelmezése ellen, de­rekasan kivették részüket nemzeti ellenállási mozgalom­­­ból és a fasizmus elleni harc­­ból. Erőfeszítésük eredményét 1948 februárja hozta meg, amely megteremtette hazánk­ban a testnevelés és a sport szocialista rendszerének felté­teleit. 0 A szocialista rendszer alapjait a Szovjetunió rakta le. Ezeknek egyik fő jellegzetessé­ge a testnevelés eszmeisége és politikai irányzata. Hogyan je­lentkezik ez testnevelésünk­ben? — A szocialista rendszer egyik alapvető tényezője az elvszerűség. Ennek megvalósí­tása megköveteli, hogy feb­ruár forradalmi hagyatékából induljunk ki, azt állandóan őrizzük meg és fejlesszük. Mindig szem előtt kell tarta­nunk 1968/69, tehát a válság éveinek tapasztalatait. Akkor ugyanis a jobboldali erők a testnevelési mozgalom kereté­ben a február létrehozta lehe­tőségek ellen léptek föl, s igyekeztek legalizálni a burzsoá ideológia különböző formáit, köztük a testnevelés és a sport úgynevezett apoli­­tikus voltát. • Mit tart a testnevelés és a sport rendszere további fej­lesztésében legfontosabbnak, s ebben milyen szerepet játsz­hatnak az országos csehszlo­vák spartakiádok? — A csehszlovák spartakiá­dok szocialista testnevelésünk legfőbb értelmét és küldeté­sét testesítik meg. Legfonto­sabb feladatuk nemzeteink testi és szellemi tökéletesíté­se. Megvalósításukban az egye­temes kultúra fejlesztését je­lentik. Elősegítik a békés együttélést, de a versengést is a testnevelés tőkés és szocia­lista értelmezése között. E­ ve­télkedés serpenyőjébe nem­csak élsportunk területének eredményeit tesszük, hanem elősorban azokat a feltétele­ket, amelyeket szocialista tár­sadalmunk hoz létre az ember általános és harmonikus fejlő­dése, így az általános testkul­túra, s annak humánus jelle­ge érdekében. Mindig megün­nepeljük azt a tényt, hogy ha­zánkat a szovjet hadsereg fel­szabadította, s a csehszlovák spartakiád az ünneplés szerves részét képezi. A mindenkori spartakiád a testnevelés szo­cialista fejlődésének fontos eszköze. Annak az elhatározás­nak ad kifejezést, hogy ha­zánk népei a CSKP, vagyis tár­sadalmunk vezető erejének po­litikáját megvalósítják. Egy esemény, amelynek az egész világ csodálattal adózik: jelenet az 197S. évi országos sparta­­kiádról NEMZETKÖZI SPORTKAPCSOLATOK a békepolitika jegyében A Szovjetunió külügyi békepolitikájának szerves részét képezik a válogatott és klub­csapatok nemzetközi találkozói, az edzők és szakemberek, valamint a tapasztalatok és tudományos kísérletek eredményeinek cseréje. Mindez a XXV. pártkongresszus határozatai­ teljesítésének szellemében megy végbe, amelyek a lenini politika tényezői­ként a különböző társadalmi rendszerű államokat közelebb hozzák egymáshoz. Idén a világ első szocialista államának sportolói 150 nagyon jelentős nemzetközi versenyen vesznek részt, jobbára világ- és Európa-bajnokságokon, továbbá világ- vagy földrészi klubszintű kupaküzdelmekben és hagyományos nemzetközi tornákon. A szov­a­jet sportolók 48 VB-n és 32 EB-n lesznek küzdő felek között, így válnak még jobbá a kapcsolatok az európai államok­kal, a Távol-Kelet, valamint Dél- és Dél­­kelet-Ázsia, Afrika és Amerika országaival. Ezek az adatok nem foglalják magukban azokat a versenyeket, amelyeket a techni­kai és honvédelmi sportokban a DOSAAF honvédelmi szervezet rendez. A szovjet versenyzők több mint száz országban áll­nak rajthoz mintegy 70 sportágban. Az természetes, hogy a szovjet sport­­szervezetek elsősorban a többi szocialista ország és a fejlődő államok kapcsolataira fektetik a fő súlyt, s a külföldi szereplé­sek háromnegyedét ezek a találkozók je­lentik majd. A felsorolás élére az augusztusban sorra kerülő női röplabda-világbajnokság kíván­kozik, de nagyon jelentős az Uljanovszk­­ban februárban megrendezendő junior gyep­labda VB is. A hagyományos nemzetközi atlétikai verseny Szocsiban a Pravda dí­jáért (júniusban tartják meg), s ugyanak­kor lesz Vilniusban a nagy érdeklődéssel várt atlétikai hármastalálkozó, a Szovjet­unió, az NDK és Lengyelország verseny­zőinek részvételével. Egész sor nagy jelentőségű sportesemény kerül megrendezésre az 1980. évi nyári olimpia székhelyén. Moszkva fogadja a leg­jobb evezősöket, vendégül látja a világ legjobb műkorcsolyázóit és jégtáncosait a Nouvelles de Moscou elnevezésű nem­zetközi versenyen, ugyanoda tartanak ős­­szel a legjobb tornászok, s az év utolsó hónapja megint a világ legjobb jégkorongo­­zóit hívja az Izvesztyija díjáért hagyomá­nyosan sorra kerülő nemzetközi tornára. Az oldal anyagát fordította és feldolgozta: ZALA JÓZSEF ÖTTUSÁZÓINK ÉS A MOSZKVAI OLIMPIA Az a látszat is csalóka, amely azt akarja elhitetni velünk, hogy messze van még az 1980. évi Moszkvában sorra kerülő nyári olimpia ideje, s korai még beszélni az esélyekről. Más véleményen van Karel Bárta, a cseh­szlovák öttusázók központi edzője. Az olimpiai felké­szülés tervét már régen rögzítette, s annak minden napja eseményekkel teli. Ő maga azt az elvet vallja, hogy amennyiben idén nem sikerül a beütemezett edzé­seket kivétel nélkül lebonyolítani, esélyeink a vártnál kisebbek lesznek 1980-ban. Legjobb öttusázóink úgy tartják, hogy a montreali két érem, s a megelőző világbajnokság még nagyobb sikere kötelezi őket. Három évvel ezelőtt a világ élvonalába a Szovjetunió és Magyarország öttusázói tartoztak, de most már lé­nyegesen kiegyensúlyozottabb a világbajnoki mezőny, amelyben Lengyelország, Finnország, Anglia, az NSZK és az Egyesült Államok versenyzői is kiválóak. Mi tagadás, a csehszlovák öttusacsapat tavalyi sze­replése elmaradt a várakozástól. Arra a kérdésre: „Milyen lesz az idei felkészülés első­rendű célja?“ — Karel Bártfi főedző így nyilatkozott a CSTK tudósítójának: „Elsősorban a tavaly tapasztalt hiányosságokból in­dulunk ki. Megállapíthattuk, hogy 1977-ben a világ élvonalába tartozó és a csehszlovák versenyzők között legnagyobb különbség az úszásban és a futásban volt. Már elkészült az a terv, amelynek teljesítése révén jelentős javulást várunk ebben a két számban. A vá­logatott keretet két csoportba osztottuk. Egyesek a futó-, mások az úszócsoportba jutottak, mindegyik oda, ahol elsősorban szüksége van a fejlődésre. Vélemé­nyünk szerint­­ an­yártűnak első osztályú futóvá kell válnia. Szemléltetés kedvéért említem meg,­ hogy amennyiben ma a 4 kilométeres távon 13:20 perc körüli időre képes, 1980-ban ugyanezt a távot 12 perc lefor­gása alatt kell megtennie, s emellett úszóteljesítményé­nek sem szabad rosszabbodnia. Hasonló javulást vá­runk a futásban Starnovskytól, az úszásban pedig Adamtól. Milyen lesz a felkészülés a technikai számokban? „A vívásban nem változott a helyzet, itt változatla­nul nagyon sokat megkövetel az alapos edzés. További két számban, a lövészetben és a lovaglásban csökken­tettük az edzésanyagot. A tervet idén csakúgy teljesítenünk kell, mint az olimpiát megelőző évben, s egészen természetesen 1980- ban is. Az említett terv szerint már november óta foly­tatjuk a felkészülést, s ezt az úgynevezett téli ciklust márciusban fejezzük be. Azután az egyes számok kö­zötti különbségek kiegyenlítődnek. A fő versenyidény befejezése után, novemberben megint rátérünk a hos­­­szú lejáratú olimpiai felkészülésre. Bár az eddig eltelt idő nem hosszú, s főleg nem alkalmas mélyreható fel­mérésre, megállapítható, hogy akik tervszerű munkába fogtak, szemlátomást javultak. Ezzel nem azt akarom állítani, hogy nincsenek problémáink. Például fiam, Jan Barty az előírt edzésadagnak jelenleg csak mintegy 70 százalékát végzi el. Nála is, akárcsak társainál, ne­hezen sikerül egyeztetni a tanulmányok és a válogatott edzésének párhuzamos követelményeit. Mégis annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy a CSSZTSZ KB élsportszakosztályának segítségével sikerül megfe­lelő megoldást találnunk, s a napi feltételezett hatórás edzéseket továbbra is elvégezhetjük. Jan Bártü, a legjobb csehszlovák öttusázó, akinek édes­apja és edzője, Karel Bárta szerint elsősorban a futás­ban kell sokat javulnia. Az akarás mindenesetre a ki­válóság arcára van írva... (A CSTK felvételei) Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és .jr «•>»•**­ Csete János. Szerkesztőség: 893­38 Bratislava. Gorkoho 10. Telefon: 309, 312 52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505 29, gazdasági ügyek: 500 39. Táviró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Pravda, 02 és Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÓBANYOMÁS. Hirdető­iroda: Vajanského nábrezie 15. II. emelet, telefon: 551 83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13.— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Index: 48 097 Ústredná expedície tlace, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5­2.

Next