Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-16 / 37. szám
1979. [X. IB. A hősök, a becsületes harcosok nagy seregében, akik életüket áldozták a nemzeti felszabadító harcban, nagyon jelentős szerepet játszott Adler Károly, a Petőfi Sándor magyar partizánosztag parancsnoka. Ez az osztag a Rákosi partizánbrigád kötelékébe tartozott, vezetője Vaszil Mihajlovics Kozlov, a Vörös Hadsereg őrnagya volt. Adler Károly haladó szellemű diákként szorosan együttműködött a kommunistákkal, s ez hatással volt politikai orientációjára. Odaadó híve a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus eszméinek. Tanulmányai befejezése után, 1933-ban fogtechnikusként dolgozott Poprádon, később Léván (Levice). Itt vált a CSKP elkötelezett hívévé. Tanulmányozta a marxista—leninista irodalmat, magyarázta a kommunista párt gyűlésein, de a pártonkívüliek közt is. A müncheni árulás mélyen belenyúlt Adler Károly életébe is, nehezen viselte el a fasiszta agresszió nyomasztó, közvetlen veszélyét. Adler Károly politikai elkötelezettsége, a kommunista párt érdekében kifejtett tevékenysége szálka volt a burzsoá és a fasiszta pártok képviselőinek szemében. Mikor a reakciós elemek büntetőeljárást indítottak Adler Károly ellen, az illegalitásban is tovább dolgozó kommunisták segítségével Léváról családostul LevoCára költözött. Levocán már 1940-ben felveszi a kapcsolatot az illegális kommunista párt tagjaival. Mikor a Szovjetuniót orvul megtámadta a fasiszta Németország, Adler Károly megfogalmazta és illegalitásban dolgozó társaival közösen ki is nyomtatta a fasisztaellenes kommunista röplapokat. Lakásán tartották az illegális pártgyűléseket. Az illegális munkában áldozatkész segítőtársa felesége, Erzsiké. 1943 tavaszán a kommunista párt levocai illegális szervezete megkezdte az óvóhelyek építését. Itt rejtették el a fegyvereket, a ruhaneműket, az élelmiszereket. Felkészültek a fegyveres fasisztaellenes felkelésre. A partizánharcra való előkészületek 1944-ben érték el csúcspontjukat. A partizánharcok előkészítésében Adler Károly nagyon jelentős szerepet játszott. Lakásán készültek a partizánharc konkrét tervei. Amikor kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés, Adler Károly az elsők közt jelentkezett az akkoriban LevoCa környékén tartózkodó Secanska partizánosztagába. Mivel Adler Károly tökéletesen beszélte a magyar nyelvet, Gömörbe küldték, hogy új partizáncsapatot szervezzen a magyar dolgozók soraiból. 1944. szeptember 19-én érkezik a rozsnyói (RoZstava) járásba, Roátárba. Abban az időben a Slava Secansk^ vezette Sláva partizánosztag is ott tartózkodott, mely a Szlávok Szabadságáért nevű partizánbrigád kötelékébe tartozott. Itt találkozott a brigád politikai komisszárjával, Makarov őrnaggyal. A volt dobsinai járás pártfunkcionáriusaival együttműködve olyan partizánosztag létrehozásán fáradoztak, amely a horthysták által megszállt területen fejtene ki politikai és szervező munkát. Mikor a volt dobrnnai járás tisztségviselőivel és a Sláva partizánosztag parancsnokságával megegyeztek, Adler Károly Majda Viktorral együtt kiképzésre és tanfolyamra a zvoleni várba ment, ott volt akkor a Szlávok Szabadságáért nevet viselő partizánbrigád vezetőségének székhelye. A háromnapos tanfolyam után Adler Károlyt és Viktor Majdát, mint partizánparancsnokokat teljhatalommal ruházták fel. Átvették az utasításokat és a propagandaanyagot. Megbízták őket a „Karol“ felderítő partizánosztag megszervezésével. Az új osztag magvát a Sláva osztag héttagú csoportja alkotta. Adler Károly felvette a kapcsolatot a megszállt területek kommunistáival Rakovnicán, Pelsőcön (Plešivec), Süvetén (Sivetice), Berzétén (Brzotín), Rozsnyón (Rostava), Rudnán, Nadabulán, Körösben (Kru2ná), Rozsnyóbányán (Roüstavská Bana), Gömörhorkán (Gemerská Horka) és másutt. 1944 októberében már körülbelül 150 férfi tartozott a partizánosztag kötelékébe, mely „Otec“ néven is ismert volt. Adler Károly partizánosztaga vasúti töltéseket, közúti és vasúti hidakat röpített a levegőbe, megszakította a telefonösszeköttetéseket, Gömörhorka közelében egész katonai teherautóoszlopot semmisített meg. Rakovnica mellett 1944. október 11-én megtámadott és elfogott egy több mint 60 főből álló magyar határőrséget. 1944 novemberében Adler Károly partizánosztaga Murái és Slavonovce környékén találkozott a Vaszil Mihajlovics Kozlov vezette Rákosi partizánbrigád kötelékébe tartozó Petőfi Sándor partizánosztaggal, melynek Grubics Zoltán volt a parancsnoka. Grubics kapitány a Kakas (Kohút) alatt esett el. A két partizánosztagot, tekintettel azonos küldetésükre egyesítették és Cserna Lehotán szállásolták be. Csatlakozott hozzájuk a Sláva partizánosztag megmaradt része is — az osztag létszáma ugyanis a slavosovcei papírgyárnál történt tragikus robbanás következtében jelentősen csökkent. Az egyesített partizánosztag parancsnokának Adler Károlyt nevezték ki, politikai komisszárja Fábry József, a törzs parancsnoka pedig Pataky Pál volt. Az egyesített partizánosztag Petőfi Sándor nevét vette fel. Kötelékébe 240 felfegyverzett férfi tartozott. A partizánosztagok egyesítése megfontolt lépés volt. Adler Károly partizánosztaga — a RoStáron 1944. szeptember 19-én történt megalakulása után — politikai, szervezési és harci tevékenységével nagy népszerűségre tett szert. Az egyesítés után megerősödött Petőfi Sándor partizánosztag tevékenysége jelentős területekre terjedt ki. A Petőfi Sándor partizánosztag 1944 novemberében a rozsnyói járás jelenlegi területén számos haditettet hajtott végre. Decemberben jelentősen kiterjesztették működési területüket Rozsnyótól egészen a Kassa (Koáice) melletti Aranyida (Zlatá Idka) vonaláig. Harci akciókra a Cierna Lehota-i támaszpontról indultak. Megtámadták a német járőröket és a kisebb katonai alakulatokat. Ezeket rendszerint a partizánmozgalom felszámolására küldték ki. A Petőfi Sándor partizánosztag gazdag harci tevékenységét a hadműveleti napló örökítette meg. 1944 novemberének végén és december elején a fasiszta hadigépezet — a front feltartóztathatatlan közeledésének következményeként — fokozta partizánellenes büntetőakcióit. A murányi, a csetneki és a rejdovái völgyben — melyeket a partizánok ellenőriztek — nagyon erős és alapos haditechnikával felszerelt katonai alakulatokat összpontosítottak. Ekkor a Rákosi partizánbrigád — s a kötelékébe tartozó Petőfi Sándor partizánosztag is — kisebb egységekre oszolva hatékonyan, gyorsan, mozgékonyan és szüntelenül zavarta az ellenség tevékenységét. A Petőfi Sándor partizánosztag Adler Károly vezetésével nagyon jelentős politikai-nevelő munkát is végzett. Politikai komisszárként nagy érdemeket szerzett Fábry József. A Petőfi Sándor-osztag agitátorai Magyarország területén több mint 2500 röplapot osztottak szét a lakosság között. Felhívták a magyarokat, harcoljanak a fasizmus ellen, ne vonuljanak be a német hadseregbe, szabotáljanak, sztrájkoljanak, fegyverrel a kezükben harcoljanak a partizánok soraiban, támogassák a partizánmozgalmat. A magyar antifasiszták politikai aktivitását nagyra értékelte Szlovákiában a felkelés sajtója is. A Pravda A magyar nácik eredménytelen felhívásai című cikkében így ír: „...a magyar nép undorral fordul el Szálasi gyilkos politikájától, és egyre intenzívebben keresi az utat e háború mielőbbi befejezéséhez, melyben a magyar életek a német kizsákmányolók érdekeiért vesztek el. Ez az út a Vörös Hadsereghez, a magyar partizánok soraiba vezet...“ Rimaszombat (Rimavská Sobota), Rozsnyó, Pelsőc, Gömörhorka, de más városok és községek lakosai is, aktívan segítettek a partizánoknak és terjesztették a röplapokat. Éjjel letépték a németek mozgósítási parancsait és kiragasztották helyükre a partizánok felszólítását. Az agitátorok, kommunisták antifasiszta tevékenysége a felszabadító Vörös Hadsereg közeledtével egyre intenzívebbé vált. A Rozsnyó környéki bányákban leáll a munka. A bányászok és munkások Cserna Lehotára mentek és jelentkeztek a Petőfi Sándor partizánosztagba. A Petőfi Sándor partizánosztagnak, de az egész Rákosi-brigádnak is a politikai munka területén jelentős segítséget nyújtott Szlovákia Kommunista Pártjának a Slavo Sovcei Papírgyárban működő üzemi szervezete. Itt nyomtatták a partizánigazolványokat is. A gyár rendelkezésükre bocsátotta sokszorosító gépét és a szükséges papírmennyiséget. A röplapokat innen küldték szét Rozsnyóra, Gömörhorkára, Rimaszombatba, Ózdra, Miskolcra, Salgótarjánba, sőt még Budapestre is. Amikor a németek nagy offenzívája megindult a partizánok ellen, a Petőfi Sándor partizánosztag Adler Károly vezetésével Cserna Lehotáról visszahúzó esett a hegyekbe. A törzskar határozata szerint Rozsnyó — Smolník — Kassa (Kosice) — Bódvatorna (Túrna nad Bodvou) térségében folytatták tevékenységüket. Mivel az osztagnak több mint 270 tagja volt, az akkori katonai helyzet körülményei közt nem lehetett eléggé mozgékony, azonkívül ellátási zavarokkal is küzdött, a törzskar határozata értelmében az osztag két részre szakadt, hogy így verekedjék magukat keresztül a hitleri hadsereg gyűrűjén. Az első csapat (két század) Adler Károly parancsnoksága alatt, a második (szintén két század) pedig Fábry József parancsnoksága alatt tört előre. A fasiszták gyűrűjéből súlyos és véres harcok árán sem sikerült kitörniük. Később 3—5 tagú csoportokra szakadozva próbálkoztak, de sikertelenül. A harcosok sorai ritkultak, sokan elestek vagy fogságba kerültek. A véres, súlyos harcok idején öt bajtárs maradt a parancsnokkal. Adler Károly és harcostársai csak ritkán látogatták a környező falvakat, akkor is csak élelemszerzés céljából. 1944. december 10-én Vysná Slanára érkezett, valószínűleg elárulták és elfogták rejtekhelyén, Pikov házának pincéjében. Tíznapos embertelen kihallgatás és kínzás után a Gestapo parancsnoksága 1944. december 20-án halálra ítélte és Dobáina piacán nemsokára felakasztották. Ezt a helyet ma emléktábla jelöli. Adler tiszta és szilárd jelleméről beszél utolsó levele is, (1944. december 10-i keltezéssel), amelyet a fogságbaejtés előtti mapon írt barátjának, Jankó Hricnek. Adler Károly, a magyar Petőfi Sándor partizánosztag parancsnoka hősként halt meg. A szemtanúk tanúsága szerint közvetlenül halála előtt felkiáltott,: „Én meghalok, de mi sokan vagyunk. És ti megbánjátok, ti kutyák.“ A felszabadulás után Adler Károly in memóriáik kapitányi rangot kapott, kitüntették az 1939-es Csehszlovák Hadikereszttel, megkapta a csehszlovák partizánjelvényt és több emlékérmet. , Adler Károly magyar partizánosztagának tevékenysége a V. M. Kozlov őrnagy vezette Rákosi-partizánbrigád tevékenységének fontos részét képezte, s szorosan beletartozott a Csehszlovákia és a Magyarorország területén kibontakozó partizánmozgalomba. A kommunista párt fasisztaellenes politikai és szervező munkájához kapcsolódva küzdött Csehszlovákia és Magyarország szabadságáért. A Petőfi Sándor partizánosztag nagyon fontos internacionalista küldetést teljesített a szovjet-magyar és a csehszlovák—magyar kapcsolatok kialakulásában. A hitleri megszállók elleni harcban új, a proletár internacionalizmus alapján álló kapcsolatok keletkeztek. A szovjet, csehszlovák és magyar partizánok internacionalista kapcsolatai hatással voltak a velük érintkező lakosságra is. A szlovák dolgozó nép felismerte, hogy a revizionizmus az uralmon levő horthysta politika fegyvere, mely a magyar dolgozókat puszta eszközként használta fel. A másik oldalon a magyar nép meggyőződött róla, hogy a szlovák sovinizmus a szlovák burzsoázia műve volt, elsősorban a szlovák fudákoké, a Hlinka-párté, melyet a szlovák klerikális fasiszta kormány képviselt, és idegen volt a szlovák néptől. A Szlovákia Kommunista Pártjának segítsége és együttműködése a Kommunisták Magyarországi Pártjával az illegális mozgalom és a fegyveres felkelés megszervezésében, valamint az SZNF hatása hozzájárult a szlovák és a magyar nép orientációjához, újjászületéséhez. Nacionalista korlátokkal eltávolították egymástól a két népet, melyeket a burzsoázia a saját érdekei szerint mindig kihasznált. A kölcsönös megismerés, a közös érdekek, a közös ellenség mellen vívott harc egy táborba vezette el a szlovák és a magyar dolgozó népet. A közös harcban született új kapcsolatok a felszabadulás, de különösen a Februári Győzelem után a proletár internacionalizmus elvei alapján fejlődtek tovább. JÚLIUS BOLFIK Adish'Kdhoá) PARAANCSNOK A Petőfi Sándor magyar partizánosztag hősi harcai A Petőfi Sándor partizánosztag pihenés közben (jobbról az első Adler Károly) (Archívumi felvétel)