Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-24 / 97. szám, csütörtök
ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA - * : i * > .. • ••x—'.. • v y«.*W * • >s ' ■ ' • A „BÉKEATOM” MÉRLEGE A csehszlovák—szovjet tudományos-műszaki és gazdasági együttműködés egyik legjelentősebb területe kerek évfordulóhoz érkezett: huszonöt évvel ezelőtt, 1955. április 23-án írták alá azt az államközi szerződést, melynek alapján a Szovjetunió sokoldalú segítségben részesítette Csehszlovákiát az atomfizikai kutatások, valamint az atomenergetikai ipar feltételeinek megteremtésében. Hangsúlyozni kell, hogy e szerződés aláírásakor még egy év sem telt el a világ első atomerőművének üzembe helyezése óta, amire 1954 júniusában került sor a szovjetunióbeli Obnyinszkban. Ebben az időben a tőkés országokban az atomenergetikai kutatás eredményeit még féltve őrzött állami titokként kezelték, s a széles közvéleménynek csupán sejtelmei voltak arról, hogy mi játszódik le az atomreaktorokban, miként alakítható át az atommag félelmetes energiája békés célokat szolgáló villamos energiává. Ez a tömeges tájékozatlanság még ma is érezteti a hatását egyes nyugati államokban, s a különböző gazdasági érdekszférákat képviselő burzsoá politikai pártok még tőkét is kovácsolnak belőle közvetlen céljaik eléréséhez, mit sem törődve a jövővel, a következő nemzedékek energiaellátási gondjaival. Annál figyelemreméltóbb, hogy a Szovjetunió már az első sikeres próbálkozások után készségesen átadta az atomenergetikai kutatásban elért eredményeit a testvéri szocialista országoknak. A szovjet fél elsősorban Csehszlovákia fejlett iparában bízott, abban, hogy kohászatunk és iparunk képes lesz rövid időn belül megbirkózni az atomerőművek gyártásával összefüggő rendkívül bonyolult feladatokkal. Az elméleti ismeretek, a műszaki tervdokumentációk egyszerű átadása azonban nem sokat jelentett volna a szükséges kutatási és termelési komplexumok kiépítése, s ezeknek a Szovjetunióban kifejlesztett műszerekkel és különleges berendezésekkel való felszerelése nélkül. Az anyagi feltételek megteremtése mellett az atomenergetikai szakemberek képzéséről is gondoskodni kellett, akik kezdetben a Szovjetunió kutatóintézeteiben, majd pedig a Prága közelében létesített Izeži Atommagkutató Intézetben, s a Dubnai Egyesített Atommagkutató Intézetben szerezték meg a munkájukhoz szükséges ismereteket és tapasztalatokat. Csehszlovákia tehát az említett államközi szerződés aláírásával egyenrangú partnerként léphetett fel a Szovjetunió mellé, hogy tudományos-műszaki és termelési kapacitásának céltudatos fejlesztésével cselekvően hozzájáruljon az atommagfizikában és az atomenergiában rejlő lehetőségek békés célú kihasználásához. Az már akkor is világos volt, hogy az atomenergia békés célú kihasználása nem jelenti csupán az atomerőművek építését és üzemeltetését, hiszen a radioaktív és a neutronsugárzásnak számos felhasználási területe lehetséges az orvostudományban, az ipar különböző szakágazataiban, a mezőgazdaságban és az élelmiszerek tartósításában, a különböző célú nukleáris analitikai módszerek alkalmazásában, és még számos egyéb területen. Ami a kutatás, a fejlesztés és a realizálás legfontosabb területét, az atomenergetikát illeti, tudni kell, hogy az atomerőművek fejlesztése az ötvenes évek derekán még gyermekcipőben járt. Mint ismeretes, az atomerőművek üzemeltetésében különböző technológiai megoldások lehetségesek, hűtőközegként és moderátorként is különböző anyagok alkalmazhatók, s maga a fűtőanyag is eltérő minőségű lehet, dúsítatlan, vagy többé-kevésbé dúsított, s ezek megválasztásánál különböző gazdasági, műszaki, biztonsági, környezetvédelmi és egyéb szempontok érvényesülnek. A szovjet atomenergetikai kutatás ezért már a kezdeti szakaszában több irányban bontakozott ki, s a csehszlovák kutatási program szerves részét képezte ezeknek az irányzatoknak. Természetesen csak a gyakorlati eredmények, a műszaki és gazdasági elemzések adhatták meg a választ arra a kérdésre, hogy a kohászat és az ipar adott fejlettségi színvonala mellett melyik típus lesz a legalkalmasabb a nagy méretekben történő energetikai felhasználásra. A tapasztalatok egyértelműen a novovoronyezsi nyomottvizes reaktor mellett szóltak, melynek 210 MW-os alaptípusát 1964-ben, 440 MW-os alaptípusát pedig 1972. december 30-án, a Szovjetunió megalapításának 50. évfordulóján adták át rendeltetésének. Azóta Bulgáriában, az NDK-ban, Csehszlovákiában, sőt még Finnországban is megépültek a WER 440-es nyomottvizes reaktorok, s ennek a típusnak az építése van folyamatban Magyarországon is, Pakson, melynek első, nemrég odaszállított reaktortartályát már a csehszlovákiai Škoda Művekben gyártották. Atomenergetikai programunk megvalósítása a Szovjetunió sokoldalú tudományos és műszaki közreműködésével alapvető változásokat eredményezett a csehszlovák kohászat és gépipar egész szerkezetében. A hetvenes évek folyamán megvalósultak azok a nagy beruházások, amelyek lehetővé tették az atomerőművi főegységek sorozatgyártását. Jelenleg öt reaktor gyártása van folyamatban a plzeni Škoda Művek hatalmas új csarnokaiban. A tervidőszak végéig körülbelül tizenkilencet gyártanak belőlük, s később áttérnek a korszerűbb, gazdaságosabb és nagyobb teljesítményű, de műszakilag sokkal igényesebb 1000 MW-os reaktorok gyártására. Hasonló eredményekről számolhatnánk be a vítkovicei és a tímačei üzemekből, ahol az atomerőművek további főegységeit gyártják. Az eltelt huszonöt év legnagyobb eredményét abban kell látnunk, hogy a csehszlovák atomenergetikai kutatás és termelés ma kettős feladatra képes: egyrészt eleget tesz az atomerőművek építésével kapcsolatos megrendeléseknek, s ezzel elősegíti az energiaellátás problémáinak megoldását itthon és a KGST-országokban, másrészt pedig lépést tart a fejlődés további igényeivel, szorosan együttműködik a még nagyobb távlatokat jelentő, gyors neutronokkal működő, ún. szaporító reaktorok fejlesztésében. Mindez 25 évvel ezelőtt csupán elképzelés volt. Ma élő valóság. MAKRAI MIKLÓS A sokolovi bányamedencében a bányaipar 35 éves fejlődését a barnaszénjövesztés rendszeres fokozása, a világítógáz és a brikett nagyobb ütemű termelése jellemzi. Míg 1945-ben 3 340 000 tonna szenet bányásztak, 936 000 köbméter földréteget távolítottak el, és 187 ezer tonna brikettet gyártottak, az idei terv szerint már 20 100 000 tonna szenet jövesztenek, 35 800 000 köbméter földréteget távolítanak el, és 1 100 000 tonna brikettet gyártanak. Felvételünkön a bányaipari konszern szakmunkásképző intézete látható, ahol jelenleg 502 ipari tanuló szerzi meg képesítését (J. Vlach felvétele — CSTK) CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXXIII. ÉVFOLYAM 07. szám Ára 50 fillér 1980. április 24. Az időjárástól függően megkezdődött a tavaszi munkák második szakasza (Tudósítónktól) — Tegnap harmadízben ült össze a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának tavaszi csúcsmunkákat irányító bizottsága. A mezőgazdaság helyzettől döntően befolyásoló időjárási viszonyok közepette elvégzett munkát elemezték és rámutattak, hogy még a hideg idő beköszöntése előtt nagy előrehaladás történt az egyes munkák végzésében. Ekkorra földbe került a tavaszi vetésű gabona 89,3 százaléka. Már csak az északi járásokban van vetnivaló árpa, zab. A bizottság leszögezte, ha le is telt már a nyári kalászosok vetésének agrotechnikai határideje, akkor is félbe kell juttatni ami még hátra van, sehol se vessenek mást helyette. Ugyanis Szlovákia földművesei előtt nagy gabonatermesztési feladatok állnak és a biztos termés alapvető feltétele a vetési terv maradéktalan teljesítése. A bizottság ugyancsak jó (Folytatás a 2. oldalon^ IDEOLÓGIAI DOLGOZÓK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE A PROPAGANDA ÉS AGITÁCIÓ IDŐSZERŰ FELADATAI Jan Fojtík és Josef Havlín beszéde (CSTK) . Prágában tegnap a vezető ideológiai dolgozók országos aktívaértekezleten foglalkoztak a CSKP KB 15. ülése határozatainak biztosításával, amelyek a politikai nevelő és ideológiai munkára, e munka színvonalának emelésére és hatékonyságának további fokozására, továbbá az ideológiai munka és a fejlett szocialista társadalom építése gyakorlati feladatainak szoros kapcsolatára, a marxizmus—leninizmus eszméi alkotó fejlesztésére és következetes érvényesítésére vonatkoznak. Az aktívaértekezleten részt vettek: Vasil Büak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Jan Fojtík és Josef Havlín, a CSKP KB titkárai, Vasil Bejda, Otto Cmolík, Jan Majcharcík, Miroslav Müller és Ľubomír Procházka, a CSKP KB osztályvezetői, Tomáš Trávníček, a Szövetségi NF KB alelnöke, cseh és szlovák oktatási és kulturális miniszterek, valamint politikai és közéletünk más személyiségei. A tanácskozáson, amelyet Vasil Bilak elvtárs nyitott meg és vezetett, részt vettek még a CSKP KB ideológiai bizottságának tagjai, a kerületi pártbizottságok ideológiai titkárai, a CSKP KB előadói testülete, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek, a kulturális és művészeti intézményeknek és szervezeteknek a képviselői, az ok- Gromiko Párizsban (ČSTK) . A francia kormány meghívására tegnap reggel Párizsba utazott Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A szovjet és francia állami zászlókkal fellobogózott párizsi repülőtéren Andrej Gromikót Olivier Stirn külügyminiszteri államtitkár, Bruno de Seusse külügyminisztériumi főtitkár és más személyiségek üdvözölték. Az ünnepélyes fogadtatáson megjelent Sztyepan Cservonyenko, a Szovjetunió franciaországi nagykövete Itatásügyi, a tudomány és a tömegtájékoztatási eszközök vezető dolgozói. Jan Fojtik és Josef Havlín, a CSKP KB titkárai szóltak CSKP KB 15. ülése feladatainak a megvalósításával kapcsolatos ideológiai kérdésekről. Jan Fojtík elvtárs beszédében hangsúlyozta, hogy a CSKP KB 15. ülésének jelentősége abban rejlik, hogy pontosan meghatározza az ideológiai front szereTomáš Trávniček, a Szövetségi NF KB alelnöke a gyűlésen szívélyesen üdvözölte Marie Jarošovát, a Cseh Nemzeti Tanács alelnökét, a Nemzetközi Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság alelnökét, Miloslav Vacíkot, a Cseh NF KB alelnökét, a csehszlovák—afroázsiai szolidaritási bizottság elnökét, valamint politikai, kulturális és közéletünk más személyiségeit. Jelen voltak az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság hazánkban élő állampolgárai is. Az ünnepi beszédet Bohuslav ChAoupek csehszlovák külügyminiszter mondotta. A gyűlés résztvevőit szírését, jelenlegi és távlati feladatait, kötelességeit, szoros kapcsolatban politikai és gazdasági helyzetünkkel. Az ideológiai munka feladata, hogy a párt, a szocialista állam, a Nemzeti Front szervezetei politikai, irányító és szervező munkája tartalmának szerves részét képezie és ebben az értelemben egész tevékenységének súly* pontja legyen. A politikai nevelő és ideológiai munka szoros kapcsolata a politikai és irányítómunkával a propaganda és irányítás hatékonyságának egyik legfőbb követelménye és feltétele. Propagandánknak rendkívül felelősségteljesen kell foglalkoznia a népgazdaság szakszerű Irányításának és a dolgozók aktivitásának és a Folytatás a 2. oldalon/ lyesen üdvözölte Rabbani Barna, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság csehszlovákiai ügyvivője. Az ünnepi gyűlés befejező részében határozatot fogadtak el, amelyben a résztvevők kifejezték teljes támogatásukat és szolidaritásukat Afganisztán népével, párt- és állami vezetőségével, azzal a küzdelemmel, amelyet a belső és külső reakciós erőknek az ország forradalmi fejlődése megdöntésére irányuló kísérletei ellen vívnak. A határozatban többek között ez áll: „A Szovjetuniónak az Folytatás a 2. oldalon/ Ünnepi gyűlés Prágában TELJES MÉRTÉKBEN TÁMOGATJUK AZ AFGÁN NÉP IGAZSÁGOS HARCÁT (ČSTK) — Az afganisztáni népi demokratikus forradalom második évfordulója alkalmából a Szövetségi Nemzeti Front Központi Bizottsága és a Nemzetközi Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság Prágában a Valdštejn palotában tegnap ünnepi gyűlést tartott.