Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-22 / 302. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJA­, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA­ PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Az erőforrásképzés: döntő tényező Az egész 6. ötéves tervidőszakban az állami költségvetés egyensúlyban tartására törekedtünk. A jövő évi költségvetést, amelyet a Szövetségi Gyűlés megvitatott, szintén e követel­mény szellemében dolgozták ki. Legfelsőbb állami szervünk két kamarájának képviselői, népünk legszélesebb rétegeinek megbízottai megvitatták az 1981-es évi tervet, amelynek az állami költségvetés elválaszthatatlan alkotóeleme. A két rendkívül fontos dokumentum egész tartalma közelről érinti társadalmunk életét, munkánk eredményét, az anyagi és kulturális igények kielégítését. Indokoltan fordítottunk megkülönböztetett figyelmet ezekre a dokumentumokra, hiszen mind a jövő évi tervfelad­atok, mind az állami költségvetés-javaslat — amely biztosítja a pénzügyi erőforrások és az igények egyensúlyát — rend­kívül fontos gazdasági tényező. A költségvetés kiegyensúlyo­zottságának alapja a kiadások és a reális pénzügyi erőfor­rásképzési lehetőségek összehangolása. Ebből következik, hogy egyetlen lehetőségünk van: a hatékony és ésszerű gazdálkodás. Tárgyilagosan, józanul kell megítélni népgazdaságunk lehe­tőségeit. Erre nagy szükség van most, amikor állandóan emelkedik a külföldről vásárolt nyersanyag, anyag és energia ára. Helytelen lenne azonban, ha ezeket a feltételeket leegy­szerűsítve értelmeznénk, és ha az új körülmények arra ösz­tönöznének bennünket, hogy kevéssel is beérjük. Hiszen népgazdaságunk hatalmas termelési lehetőségekkel rendel­kezik, fejlett tudományos-műszaki bázisunk van, és dolgozóink rátermettsége is meghatározó tényező. Mindez reális erőt jelent. Ha helyzetünket összehasonlítjuk a legfejjettebb ipari országokban kialakult helyzettel, látjuk, hogy milyen lehe­tőségeink vannak a termelés ésszerűsítésében, az importált anyag és­­ nyersanyag kihasználásának hatékonyabbá téte­lében. A CSKP KB 18. ülése újból hangsúlyozta, hogy a népgaz­daság­ fejlesztésének egyetlen járható útja van: az intenzív növekedési tényezők nyújtotta lehetőségek kihasználása. E kövtélemény érvényesítése a nyolcvanas években még sür­getőbbé válik, minden további évre szóló állami költségvetés kiegyensúlyozottsága egyre inkább az erőforrásképzés haté­konyságának függvénye lesz, mert a világban végbemenő fejlődésből arra következtethetünk, hogy a nyersanyag és az energia egyre drágábbá, nehezebben beszerezhetővé válik. Az intenzív növekedési tényezők kihasználása szempont­jából alapvető jelentőségű feladat a nyersanyag-, energetikai és anyagi erőforrások, az álló- és forgóeszközök, valamint az emberi munka tökéletesebb hasznosítása. Ezek mind a termelés fő tényezői. Mit jelent ez az állami költségvetés kiegyensúlyozottsága szempontjából? Egyszerűen szólva azt, hogy mindenütt következetesen törekedni kell a maximális gazdaságosságra. Tehát nemcsak a pazarlás ellen kell küz­deni, hanem az olyan technológiai eljárások alkalmazása ellen is, amelyek az igénybe vett anyag, energia és munka értékéhez viszonyítva kevés hasznot hajtanak. A nyersanyag- és energiagazdálkodás hatékonyabbá tételén kívül az üzemek gépállományának kihasználására is nagy gondot kell fordítani. Ez­ülönösen a korszerű, nagy teljesí­­ményű gépekre vonatkozik. Ha nem vesszük figyelembe az eleve több műszakban, illetve folyamatosan üzemeltetett gép­állományt, megállapíthatjuk, hogy a gépek és berendezések többségét csak egyetlen műszak egy részében használják ki, így azután nem csoda, hogy a gépek, berendezések átlagos életkora nemegyszer mintegy 25 év. Az ilyen gépek fizikailag ugyan még nem használódtak el, erkölcsi kopásuk azonban annál nagyobb mértékű, és lényegében fékezik a termelési bázis teljesítményének növelését. Mindezek a kérdések az állami költségvetésben is tükrö­ződnek. Egyre hatékonyabb beruházásokra van szükség, és egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a beruházás sza­bályozására is. Az építés időtartama lerövidítésének és a termelés minél rövidebb időn belül való beindításának kell a figyelem középpontjába kerülnie. A világpiaci árak növekedése miatt az import csökkenté­sére és népgazdaságunk exportképességének növelésére törekszünk, és a külkereskedelmi cserearányok javítása áll figyelmünk középpontjában. Zsákutcába vezetne, ha a drága külföldi nyersanyagból és anyagból csak átlagos minőségű termékeket gyártanánk. Az exportképesség növelése távolról sem csak a külkereskedelmi szervezetek feladata. E folya­matban az egész újratermelési szféra érdekelt. Nem ele­gendő, ha eredményeink értékelésében csak a hazai mér­céből indulunk ki, a termelés, a munkatermelékenység és a minőség színvonalát a nemzetközi élvonalhoz kell vi­szonyítani. Egyre fontosabbá válik a nyeres­­gképzés intenzívebbé té­tele, mert enélkül nem biztosíthatjuk népgazdaságunk to­vábbi fejlesztését, a társadalom igényeinek kielégítését. Az idén intézkedéseket hoztunk a nem produktív kiadások je­lentős csökkentésére, az igazgatásra fordított eszközök célszerűbb kihasználására. A takarékosság fő tartalékai azonban a termelésben vannak. A jövő évben csaknem 150 milliárd koronát fordítunk a társadalmi fogyasztás finanszírozására. Hatalmas összeg ez, 3,8 százalékkal több, mint 1980-ban. A tervezett anyagi eszközöket a lehető legcélszerűbben kell minden területen felhasználni. S mindez a népgazdaság-irányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedések következetes alkalmazására is erőteljesen ösztönöz bennünket. Az állami költségvetés gyakorlatilag minden egyes állam­polgár tevékenységével kapcsolatos. Megszabja, hogy mennyi eszközt kell képeznünk ahhoz, hogy fedezni tudjuk tervezett kiadásainkat. Bevételünk pedig csakis az alkotó, hatékony munkával és a rendelkezésünkre álló alapok leggazdaságo­sabb kihasználásával növelhető. RUDfi PRAVO Gustáv Husák és Ľubomír Štrougal részvéttávirata (CSTK) — Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, a CSSZSZK elnöke és Ľubomír Štrougal, a CSSZSZK kormányelnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának az aláb­bi részvéttáviratot küldte Alek­szej Nyikolajevics Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága tag­jának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa képviselőjének és a Szovjetunió Minisztertanácsa volt elnökének elhunyta alkal­mából: Tisztelt elvtársak! Mély megrendüléssel fogad­ták a hírt, hogy elhunyt Alek­szej Nyikolajevics Koszigin elv­társ, az SZKP Központi Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képvise­lője, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának volt elnöke, a Koszigin elvtárs személyében Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép sok éven át tevékeny vezető párt- és állami veszített el, aki személyiségét egész életét és minden alkotóerejét a leni­nizmus eszméi győzelméért ví­vott harcnak szentelte. Neve örökre összefonódik a hitleri fasizmus elleni küzdelemben a szovjet nép történelmi sikerei­vel, a Szovjetunióban a szocia­lista és a kommunista társada­lom építésének eredményeivel. Sok esztendőn át felelősségtel­jes munkát végezve az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjaként és a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökeként, jelentősen hoz­zájárult a szocialista közösség országai barátságának, szövet­ségének és sokoldalú testvéri együttműködésének megszilár­dításához, a világ békéjéhez és haladásához. A szocialista Csehszlovákia dolgozói szívükben megőrzik az áldozatos kommunistának, ha­zafinak és Internacionalistá­nak, Csehszlovákia és népe őszinte barátjának emlékét, aki nagy érdemeket szerzett a cseh­szlovák-szovjet együttműkö­dés, a testvéri kapcsolatok fej­lesztésében. Kedves Elvtársak, Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a CSSZSZK kormánya nevében és a saját nevünkben is kifejezzük e fáj­dalmas veszteség fölötti mély és őszinte részvétünket. Elutazott hazánkból az NSZK külügyminisztere Megnyilvánult a kapcsolatok továbbfejlesztésének igénye Közlemény Hans-Dietrich Genscher csehszlovákiai hivatalos látogatásáról (ČSTK) . A Bohuslav Chnou­pek csehszlovák külügyminisz­ter meghívására hivatalos láto­gatáson hazánkban tartózkodó Hans Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere szomba­ton vendéglátója társaságában Bratislavába érkezett. A vendé­get elkísérte Jü­rí Götz, Csehszlo­vákia NSZK-beli és Jürgen Die­sel, az NSZK csehszlovákiai nagykövete. A repülőtéren Július Hanus, a szlovák kormány al­elnöke és Ladislav Martinák fő­polgármester fogadta a vendé­get. A délelőtti órákban Genscher külügyminisztert fogadta Peter Colotka, a szlovák kormány elnöke, jelen volt Bohuslav Chňoupek és a két ország nagy­követei. A beszélgetés során mindkét fél kiemelte a nemzetközi fe­szültség enyhülésének és a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok jelentőségét.együttműködésének Háromnapos hivatalos cseh­szlovákiai látogatása után Hans- Dietrich Genscher délután Bratislavából szombaton Bonnba utazott. Hans-Dietrich Genscher cseh­szlovákiai hivatalos látogatásá­ról közleményt adtak ki, amely­ben többek között megemlítik, hogy az eddig folytatott párbe­széd szellemében megtartott találkozón a két külügyminisz­ter értékelte a kétoldalú kap­csolatokat és a nemzetközi po­litikai helyzet időszerű kérdé­­(Folytatás a 2. oldalon) 1980. december 21 HÉTFŐ BRATISLAVA • XXXIII. ÉVFOLYAM 302. szám 9 óra 50 fillér I Elhunyt Alekszej Koszigin (ČSTK) — Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszterta­­nácsa mélyen megrendülve közli, hogy 19H0. december 18-án, csaknem 77 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának és a szovjet államnak kimagasló vezető személyisége, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kép­viselője, kétszeres Szocialista Munka Hőse. A gyászjelentés, amelyet Brezsnyev, Leonyid Jaj Tyihonov, Nyiko­va­lamint a párt és az állam további ve­zetői írtak alá, megállapítja, hogy Alekszej Koszigin minden erejét, tu­dását és a párt­, valamint az állami munkában szerzett gazdag tapasztala­tait is a kommuniz­mus építése nagy feladatának szolgá­latába állította. Alekszej Koszigin 1904. február 21-én leningrádi munkás­családban szüle­tett. Az SZKP tag­ja volt 1927-től. Ti­zenöt éves korában önként belépett a Vörös Hadseregbe. A Leningrádi Tex­tilipart befejezve. Főiskolát 1936-tól művezetőként, majd később igaz­gatóként, továbbá a leningrádi kerületi pártbizott­ Alekszej Koszigin 1939-től sog osztályvezetőjeként és a textilipari népbiztos, 1940-től a leningrádi dolgozók képviselői Szovjetunió Népbiztosi Tanácsa­városi szovjetje végrehajtó­­i­­nak alelnöke, 1943-tól 1946-ig zottságának elnökeként dolgo pedig, ezzel egyidejűleg az­zott. (Folytatás a 2. oldalom Jóváhagyták az 1981—1985. évi gazdaság- és társadalmi fejlesztés irányelveit Befejeződött Kuba Kommunista Pártjának II. kongresszusa Ismét Fidel Castro a párt központi bizottságának első titkára és társadalmi fejlesztés Irány­elvei a második kubai ötéves terv kidolgozásának alapanya­ga. Megvalósításával jelentő­sen emelkedni fog Kuba népé­nek életszínvonala. A kongresszus szombati zá­rónapján megválasztottá­k a párt új központi bizottságának 148 tagját és 77 póttagját. Egyidejűleg megválasztották Kuba Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának új Politikai Bizottságát. Ebben a tisztség­ben a küldöttek megerősítették Fidel Castro, Raul Castro, Juan Almeida, Ramiro Valdes, Guil­­lemre Garcia Frias, Blass Ro­­ca, Armando Hart, Carlos Rafa*­el Rodriguez, Osvaldo Dorte­cos, Arnaldo Millan , Pedro Miret, Jose Ramon Machado Ventura és Sergio del Valle elvtársaikat. A politikai bizott­­­ság új tagja lett: Julio Cama­cho Aguilera, Jorge Risquet és Osmany Cienfiegos. Póttaggá választottak további 11 elvtár­­sat. Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottsága új Titkár­­­ságának tagjai: Fidel Castro, Raul Castro, Pedro Miret, Jor­ge Risquet, Antonio Perez Herrero, Leones Soto, José Ra­mon Machado Ventura, Jesus Montane és Julian Rizo. A kongresszusi záróülésen ismét Fidel Castro Ruzt válasz­tották meg Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottsága első (Folytatás a 2. oldkulan­ dó (ČSTK) — Szombatra virra­éjjel Havannában, Kuba Kommunista Pártja II. kong­resszusán, a küldöttek jóvá­hagyták az ország 1981—1985. évi gazdaság- és társadalmi fejlesztésének Irányelveit, va­lamint a mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését. A gazdasági

Next