Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-25 / 121. szám, hétfő

BEFEJEZŐDTEK A XVIII. JÓKAI-NAPOK (Tudósítónktól J ) Vasárnap Komáromban (Komárno) befe­jeződtek a XVIII. Jókai-napok. Az ünnepi műsorban fellé­pett a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara; ezt követően került sor a díjkiosz­tásra, amelynek bevezetőjében Takács Ernőd, a MATESZ igaz­gatója értékelte a bemutatott produkciókat. A kisszínpadok versenyében az első díjat és az SZSZK Kul­turális Minisztériumának díját a CSEMADOK kassai (Košice) helyi szervezetértek Szép Szó Ifjúsági Színpada kapta. Máso­dik díjat kapott a Marcelházi (Marcelová) Művelődési Köz­pont Jókai Mór Kisszínpada. Harmadik helyezést ért el Komáromi Magyar Tanítási Nyel­­­vű Gimnázium irodalmi színpa­da. A színjátszó csoportok verse­nyében a zsűri az előző évek­ben már elért színvonal alap­ján úgy döntött, hogy az idén az első díjat nem adja ki. A második díjat a CSEMADOK pozsonyeperjesi (Jahodná) he­lyi szervezetének színjátszó csoportja kapta. A megosztott harmadik díjat a Királyhelmeci (Král, Chlmec) Művelődési Ház színjátszó csoportja, a CSEMA­DOK nagymegyeri (Calovo) he­lyi szervezete és a városi mű­velődési ház színjátszó csoport­ja kapta. A kisszínpadok versenyében a legjobb női alakítás díját Ná­­gel Erzsébet, a nánai (Štúrovo- Nána) Jelenlét Kisszínpad tagja, a legjobb férfialakítás díját a marcelházi Németh István kap­ta. A színjátszó csoportok verse­nyében a legjobb női alakítás díját a királyhelmeci Popély Katalin, a legjobb férfialakítás díját a nagymegyeri Varga Ti­bor nyerte el. A fesztiválon versenyen kívül szerepelt két vendégegyüttest, a Pécsi Amatőr Színházat és a bratislavai Osmer Kisszínpadot a zsűri oklevéllel jutalmazta. A díjkiosztás után dr. György István, a CSEMADOK vezető titkára összegezte az idei Jó­kai-napok tanulságait, majd a résztvevők a hagyományokhoz hűen megkoszorúzták Jókai Mór szobrát. (d-n) BÍZNAK BENNE (Folytatás az 1. oldalról.) ről, a munkájáról, az eddigi társadalmi tevékenységéről. lik Az életéről, amely itt zaj­szülőfalujában. Tősgyö­keres udvardi. Csupán négy évig volt távol, amíg közgaz­dasági szakközépiskolába járt Surányban. Az érettségi után visszajött a helybeli szö­vetkezetbe, ahol azóta is könyvelőként dolgozik. A munkaidő letelte után azonban egészen másféle te­endők várják. Mint mondotta, szülei háza körül is bőven lenne tennivalója, de egyéb kötelességei szinte minden nap elszólítják hazulról. A SZISZ-szervezetben, a nőszö­­vetség helyi szervezetében tevékenykedik és képviselője a helyi nemzeti bizottságnak. Az ifjúsági szervezetben kezdődött minden, amelynek nemcsak hogy minden akció­jában részt vett, hanem szer­vezte is azokat. A társadalmi munkát, amivel a fiatalok be­kapcsolódtak a falufejlesztés­be, a politikai tanfolyamot, a szórakozást, a kikapcsoló­dást szolgáló esteket stb. Felfigyeltető módon tevé­kenykedett. Ezért javasolta őt a SZISZ-szervezet a helyi nemzeti bizottságba képvise­lőnek a legutolsó választá­sokkor. Az elmúlt öt év alatt kép­viselőként is bizonyított. Mint minden képviselőnek a falu­ban, neki is egy bizonyos körzet van a gondjaira bíz­va. A feladata, hogy ellássa az összekötő szerepét a hab és a lakosok között. A bölcsődét a Z-akcióban építette a falu. Az építőanya­got a helyi nemzeti bizottság vásárolta meg. Szakmunká­sokról is gondoskodott. Vi­szont malter keveréshez, tég­la adogatáshoz is emberekre volt szükség. — Az első hívó szóra jöt­tek — mondja a képviselő­nő. — Főleg a fiatalok. Érthető volt az igyekeze­tük, elvégre ők voltak rászo­rulva a gyermekintézmény­re. — Jó választókerületem van — dicséri az embereket Galla Ilona. Ők meg azt mondják, „Jó képviselőnk van“. Alaposan megismerték az évek folya­mán. Ez adja a dicsérő sza­vakat a szájukba. Az ő érdeme is hogy ide­jében tető alá került a böl­csőde, hogy szebb lett a falu és jól működik az ifjúsági szervezet, így vívott ki ma­gának elismerést, tekintélyt, ezért jelölték egy magasabb állami szerv, a Szlovák Nem­zeti Tanács képviselőjévé. Javaslói — a SZISZ-szervezet — bíznak benne, hogyha megválasztják, mint eddigi társadalmi kötelességeit, ezt is becsülettel elvégzi. KOVÁCS ELVIRA Leonyid Brezsnyev üzenete Afrika népéhez (CSTK) • Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke az afrikai szabad­ság mai napja alkalmából üze­netet intézett az afrikai orszá­gok kormányaihoz és népeihez. A szovjet államférfi üzeneté­ben méltatta az afrikai nem­zeti felszabadító harc, a gyar­matosítás maradványai felszá­molásának fontosságát. Arról biztosította Afrika népeit, hogy számíthatnak a Szovjetunió ren­díthetetlen barátságára. Az üze­net további része hangsúlyoz­za, hogy idén az afrikai orszá­gok erőteljes igyekezetet fejte­nek ki a gyarmatosítás és a fajüldözés utolsó dél-afrikai bástyáinak a felszámolása ér­dekében. Az imperialisták azon­ban nyíltan támogatják a dél­afrikai rezsimet. Ezzel tulajdon­képpen a gyarmatosítás és a fajüldözés utolsó afrikai vég­várait védelmezik, miközben semmibe veszik a Namíbia füg­getlenségére vonatkozó ENSZ- határozatot és a felszabadító harcot szégyentelenül a terro­rizmushoz hasonlítják. AZ ÚJ FRANCIA KORMÁNY NÉVSORA Harminc miniszter közül huszonhét szocialista párti (ČSTR) — Párizsban a hét végén közzétették a Pierre Mauroy vezette új francia kor­mány összetételét. A külügymi­niszteri tárca tulajdonosa Clau­de Cheysson lett, belügyminisz­terré Gaston Defferre-t, had­ügyminiszterré Charles Hernut, külkereskedelmi miniszterré Michel Jobert-t, gazdasági és pénzügyminiszterré Jacques De­­lors-t nevezték ki. A kormány­­listából megállapítható, hogy a miniszteri tárcák vezetői szinte kizárólag a Szocialista Párt tagjai közül kerültek ki. Az újonnan kinevezett 30 miniszter közül 27-en a Szocia­lista Párt tagjai, ketten pedig a baloldali radikálisok mozgal­mának képviselői. Jobert, aki Pompidou elnöksége idején kül­ügyminiszter volt, a demokra­ták mozgalmát képviseli Párizsban hivatalosa­­­ beje­lentették, hogy június 14-én tartják meg a parlamenti vá­lasztások első fordulóját, majd egy héttel később, 21-én kerül sor a második fordulóra. A vá­lasztási kampány június elsején kezdődik. MITTERRAND ELSŐ KÜLFÖLDI VENDÉGE REAGAN NEM ENGEDETT SCHMIDTNEK Az USA csak az év végén hajlandó tárgyalni a Szovjetunióval (ČSTK) — Helmut Schmidt bonni kancellár Washingtonból hazatérőben megállt Párizsban, ahol átnyújtotta Mitterrand új államfőnek Reagan amerikai el­nök üzenetét. A kancellár kísé­retének tagjai úgy nyilatkoz­tak, hogy Schmidt, tekintettel országa politikai és gazdasági nehézségeire, minél előbb kap­­csolatba kíván lépni a francia elnökkel. A dokumentum szerint a két nyugati államférfi azonosan ítélte meg a nemzetközi hely­zetet, és ismét megerősítették a közelmúltban Rómában meg­tartott NATO-tanácsülés ered­ményeit. Más szóval, ismét he­lyeselték az új típusú amerikai nukleáris rakéták nyugat-euró­pai telepítését. A Reuter szerint a kancellár­nak nem sikerült Reagant rá­vennie a tárgyalások mielőbbi megkezdésére a Szovjetunióval. Ezt erősíti meg a nyilatkozat szövege is, mely szerint az USA az év vége felé hajlandó a tár­gyalások felújítására. Bankfoglalás Barcelonában (ČSTK) • Barcelonában szombaton reggel több mint 20 felfegyverzett férfi behatolt az egyik nagy banik épületébe, és az ott tartózkodó mintegy 300 alkalmazottat és ügyfelet tú­szul ejtette, s cserében négy magas rangú tszt szabadon bocsátását követelik, akiket a februári elfojtott fasiszta puccsi kísérletben való részvé­tel miatt tartóztattak le. Egy megsebesült túsz, akit a jobb­oldali szélsőségesek szabadon bocsátottak, újságíróiknak el­mondotta, hogy a bankot el­foglaló fegyveresek robbanó­tölteteiket helyeztek el a bánik különböző pontjain és azzal fenyegetőznek, hogy a rendőr­ség támadása esetén felrob­bantják az épületet. A bank elfoglalói azt köve­telik, hogy 72 órán belül bo­csássanak a Barcelonában, rendelkezéseikre illetve Madrid­ban két repülőgépet, melyek­kel Argentínába repülnének a szabadon bocsátott katonatisz­tek. Madridban Sotelo miniszter­­elnök a fejleményeik megvita­tására összehívta a kormány rendkívüli döntöttek, ülését, melyen úgy hogy a belügymi­niszter veszi át a barcelonai akció irányítását. Lapzártakor érkezett jelentés szerint a 24-tagú fegyveres cso­port beismerte „hadműveleté­nek kudarcát“ és már csak azt követelte a hatóságoktól, hogy tegyék lehetővé távozásukat az országból. Korábbi politikai kö­veteléseiket már nem ismételték meg. A túszszedők ultimátu­muk letelte után mindössze né­hány perces alkudozást foly­­tattak a katalán autonóm kor­mány képviselőivel, majd 42 túszt szabadon bocsátottak, így mintegy 100 ember van még a fogságukban. A spanyol kormány világosan kinyilvání­totta, hogy nem enged a terro­risták követelésének. TÚLÉLI A KORMÁNY? (ČSTE) — Adolfo Sarti olasz kereszténydemokrata párti igaz­ságügy-miniszter benyújtotta le­mondását. Erre azt követően határozta el magát, hogy neve szerepelt a szabadkőműves „Propaganda—2“ szervezkedés névsorán, amelyet Forlani kor­mányfő rendeletére csütörtökön tettek közzé. Az AFP hírügy­nökség szerint a tíz évvel ez­előtt alakult illegális szervezet­nek az olasz politikai élet, a hadsereg és a titkosszolgálat több vezetője is tagja. Provokatív éhségsztrájkok (ČSTK) • Lengyelországban a Walesa-féle Szolidaritás szak­­szervezet provokatív éhség­sztrájkokkal próbálja további politikai engedményekre kény­szeríteni a hatóságokat. A len­gyel sajtó szerint az egyik sos­­nowieci építővállalat öttagú szakszervezeti csoportja éhség­sztrájkot tart, és ily módon akarják kikényszeríteni Leszek Moczulskinak és további szo­cialista- és államellenes tevé­kenységgel vádolt elemeknek a szabadon bocsátását. Tiranai bombamerénylet (ČSTK) — Jugoszlávia albá­niai nagykövetsége ellen szom­baton este bombamerényletet hajtottak végre. Az épület tera­szára két időzített bombát dob­tak, melyek egymás után fel­robbantak. A PROGRAMALKOTÓ XIV. KONGRESSZUS Tíz évvel ezelőtt dolgozták ki a fejlett szocialista társadalom építésének fő irányvonalát Ezekben a napokban emlékezünk meg a CSKP XIV. kongres­­­szusának tizedik évfordulójáról (1971. május 25—29.). Arról a kongresszusról, amely jelentős mérföldköve volt szocialista társadalmunk eddigi fejlődésének csakúgy, mint Csehszlovákia Kommunista Pártja B0 éves történetének. Tíz év távlatából és a szocialista társadalmunk fejlesztésében elért eredmények, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban szerzett tapasztalatok alapján ma már konkrétabban, szélesebb történelmi összefüggéseiben ítélhetjük meg és értékelhetjük a kongresszus helyét pártunk és társadalmunk legújabb törté­nelmi szakaszában. Azért is időszerű ma értékelni a CSKP XIV. kongresszusá­nak történelmi jelentőségét, mert határozatai képezik az alap­ját fejlett szocialista társadalmunk építése fő irányvonalának. Ennek időszerűségét és megvalósíthatóságát pedig a CSKP XVI. kongresszusa nemcsak alátámasztotta, hanem lebontotta azt a nyolcvanas évek első felének feltételeire. Néhány történes Fejlett szocialista társadal­munk építése fő Irányvonalá­nak alakítása nem volt egyszerű folyamat. Hatott rá a pártunk­ban és társadalmunkban már a hatvanas évek kezdetétől és a XIII. pártkongresszus utáni vál­ságos időszakban kialakult bo­nyolult fejlődési folyamat. Ez az* fejlődési folyamat közvetlenül összefüggött a megismerési fo­lyamat fejlődésével, valamint a szocializmus problémakomple­xusa elméleti lebontásának szín­vonalával Csehszlovákia Kom­munista Pártjában csakúgy, mint az egész nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­ban. mi összefüggés Az objektív fejlődési folya­matnak azok az eredményei, amelyeket Csehszlovákiában az ötvenes években értünk el a szocializmus alapjainak építé­sében, lehetővé tették, hogy a CSKP 1960-ban megtartott or­szágos konferenciáján leszögez­hessék a szocializmus győzel­mének tényét. Tény és történel­mi valóság is marad, hogy a második ötéves tervidőszak fel­adatainak teljesítésével Cseh­szlovákiában 1960-ig kiépítettük a szocializmus anyagi-műszaki bázisát, amely megfelelt a szo­cializmus további fejlődése­ szükségleteinek. Az egész nép­gazdaságban győzedelmesked­tek a szocialista termelési vi­szonyok. Sikeresen tetőztek a szociális és osztályszerkezetben végbement forradalmi változá­sok, és ezzel összhangban to­vább szilárdult és fejlődött a proletárdiktatúra egész politikai rendszere. A szocializmus új alapjain jelentősen elmélyült a párt és a nép egysége, mélyre­ható pozitív változásokat értünk el a társadalmi tudat terén. A csehszlovák társadalom a döntő vonatkozásokban minőségileg új, szocialista jelleget öltött. A CSKP vezette munkásosztály és minden dolgozó ily módon nagy történelmi győzelmet ért el, tel­jesítette a szocializmus építése fő irányvonalának azon felada­tait, amelyeket 1949-ben hagyott jóvá a CSKP IX. kongresszusa. Csehszlovákiában létrehozták az új, szocialista társadalom alap­jait. Az elkövetkező időszakban a fejlődés megkövetelte, hogy fe­jezzék be a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak fejlődési folyamatából adódó feladatokat és szilárdít­sák meg az új szocialista társa­dalom alapjait, de mindenekelőtt arra volt szükség, hogy a már meglevő alapokon sokoldalúan fejlesszék az új szocialista tár­sadalmat, miközben figyelembe veszik a szocializmus alapvető törvényeit. Ez — érthetően — növelte az igényeket a párt te­vékenységével szemben. Elsősor­ban a pártnak a programátor­­funkciója növekedett jelentősen, azért, mert éppen a céltudatos­ság a döntő előnye és követel­ménye a szocialista társadalom fejlődésének. A hatvanas években végbe­ment fejlődés azonban bebizo­nyította, hogy a CSKP akkori ve­zetése, a szubjektívizmus, az el­méleti felkészületlenség követ­keztében éppen az új szakaszba történő átmenet időszakában nem volt teljesen tisztában a szocializmus fejlődésének jelle­gével, tartalmával és további távlataival. Ken nemcsak ennek következté­hogy túlbecsülte a társadalom fejlődésének szín­vonalát, hanem megvalósítha­tatlan feladatokat tűztek ki, olyanokat, amelyek már a kom­munizmusba való közvetlen át­menettel kapcsolatosak. Mind­ezeket pedig már a hatvanas évekre tűzték ki. Gustáv Husák elvtárs e fejlő­dési időszak értékelésekor CSKP XIV. kongresszusán a kö­­­vetkezőket mondotta: „Pártunk vezetőségében a hatvanas évek­­eleje óta az elért sikerektől való megmám­orosodás volt érezhető, s ez volt az egyik oka annak, hogy a politikai és gazdasági célok megjelölésében és gyakor­lati megvalósításában fokozó­dott a szubjektivizmus és a vo­luntarizmus. Az Antonín Novot­­ný féle pártvezetőség helytele­nül értékelte a társadalom fej­lődésének elért fokát és idea­lizálta a társadalom erkölcsi­politikai egységének színvona­lát. Óhaját valóságnak tüntette fel, s ebből következett azután a fejlődés megelőzésére irányu­ló szubjektivista törekvése.“ A hatvanas évek kétségtele­nül újkori történelmünk legbo­­nyolultabb időszakai közé tar­toznak. A gyarapodó nehézségek és problémák és saját hibáink is, de mindenekelőtt a szocializmus külső és belső ellenségeinek tá­madásai együttvéve nehezítették előrehaladásunkat. Fékezték a párt új programvonala kialakí­tásának és tisztázásának folya­matát is. Egyrészt ez volt jellemző a pártnak a hatvanas években végbement fejlődésére, másrészt viszont az, hogy a szocializmus fejlődése ebben az időszakban sem állt meg. A népgazdaság­ban, de a társadalmi élet min­den területén az aktív és áldo­zatkész munkának köszönhetően jelentős értékek teremtődtek, olyanok, amelyek tovább szilár­dították a szocializmust és bő­vítették bázisát. Minden nehéz­ség és ellentmondás ellenére objektíve a hatvanas évek a szo­cializmus fejlődése új szakaszá­nak kezdetét jelentették, annak a szakasznak a kezdetét, ame­lyet ma a fejlett szocialista tár­sadalom építése szakaszaként jellemzőnk. Csehszlovákia Kom­munista Pártja a szubjektiviz- MvM 1981. V. 25.

Next