Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-04-26 / 16. szám

Ez­­.A régi kép: a Cích-Schenk páros a nemzetközi küzdőtéren R­ég megsárgult vagy sárgulófélben levő újságokat kell fellapozni ah­hoz, ha a szlovákiai asztalitenisz nem­zetközi sikereiről akarunk olvasni, hiszen 1976 óta - amikor a prágai EB-on Grófo­­vá és Cích is a küzdők között volt - nincs a csehszlovák válogatottban szlovákiai asztaliteniszező. Amikor ez az írás szüle­tett, éppen elkezdődött az újvidéki világ­­bajnokság, ahol a csehszlovák váloga­tottban ezúttal is hiába keresnénk olyan versenyzőt, aki valamelyik szlovákiai egyesületben ütögetné a fehér kaucsuk­­labdát. A csapat edzője, Vlado Miko ma­radt csupán hírmondónak, igaz, ő annak idején még Kollárovitscsal, Polakovic­­csal, sőt még Tokárral is pinpongozott, majd Stanékkal az oldalán alkotott mes­­­sze földön híres párost. A jelenlegi állapotokkal a Szlovákia Asztalitenisz Szövetség vezetősége sem elégedett. Ez csendül ki beszélgetésünk­ből, amelyet Horváth Istvánnal, a szö­vetség elnökével folytattunk. - A hetvenes évek sikerei óta, amikor Grófová a női egyesben ezüstérmet szer­zett a világbajnokságon Szarajevóban - s egyéni sikerére ráduplázott a vegyes párosban Dvorácekkel az oldalán - a szlovákiai asztaliteniszsport valóban nem tudott számottevő nemzetközi sikert elérni. Sőt, a helyzet olyannyira romlott, hogy jó néhány éve a válogatott szűkebb keretében sincs szlovákiai asztalitenisze­ző. Az ok teljesen egyértelmű: háttérbe szorult az utánpótlás nevelése, csökkent az edzések minősége. Kifejezetten ala­csony színvonalú ütögetések folytak az edzéseken s így nem csoda, ha a mérkő­zéseken is általában a mi játékosaink húzták a rövidebbet. Közben változott ugyan jó néhány szakosztályban az edzők, szakvezetők hozzáállása a fiata­lok neveléséhez, de még nem mindenütt. - Hol folyik a követelményeknek megfelelő, a legszigorúbb mércét is elbíró edzésmunka?! - A szakosztályok közül valóban kor­szerű, kétfázisos edzéseket talán csak három egyesületben, a Lokomotíva Bra­­tislavában, a dunaszerdahelyi DAC-ban és Topol'canyban folytatnak. Ami pedig az ifjúsági versenyzőket illeti, náluk első­sorban a topol'cany ZJL-ben, a Plastika INNEN MÁR CSÍK FELFELÉ... Nitrában, a ZVL 2ilinában és a DAC-ban folyik a követelményeknek megfelelő ma­gas szintű edzésmunka. - Milyenek a sportág anyagi lehető­ségei, hiszen a felszerelés tekinteté­ben nem tartozik a túl igényes sportá­gak közé, s talán éppen ezért foglalja el a népszerűségi rangsorban a ne­gyedik helyet az asztalitenisz... - Az utóbbi tíz év lényeges változást hozott a felszereltség területén. Asztalok százaival gyarapodott a szakosztályok „vagyona“, felépült közben tíz (!) asztali­tenisz-csarnok, csaknem a duplájára nőtt az igazolt asztaliteniszezők száma. A vá­logatott összetételét azonban mindez lé­nyegesen nem tudta befolyásolni, hiszen a bővebb válogatott keretben is csak Cích és Navarová szerepelnek, az első ligában pedig ez ideig csak a Lokomotíva Bratislava férfi és női asztalitenisz-csa­pata képviseli a szlovákiai klubokat. - Az említett téren azonban már örvendetes változás körvonalai bonta­koznak ki... - Valóban. Mivel jósolni nagyon hálát­lan dolog, csak egyetlen példával szeret­ném illusztrálni ezt a fejlődést. Ez viszont olyan tény, ami még a csehszlovák asz­talitenisz történetében sohasem fordult elő. A serdülő csehszlovák bajnokság első négy kiemeltje a fiúk egyéni ver­senyében szlovákiai­ Nagy és Horváth a Lokomotíva Bratislava, Ondrejicka a DAC, Kutiá pedig szintén a Lokomotíva Bratislava versenyzője. Külön öröm, hogy vidéki együttesekből kerültek a fővá­rosi csapatba. Nagy Dunaszerdahelyen, Horváth Szencen, Kutiá pedig Topor­­canyban „nőtt fel“...­­ Amíg Újvidék VB-lázban él, Topol’­­canyban is javában készülnek már az ifjúsági és serdülő Európa-bajnok­­ságra.­­ Sőt, a felkészülés már jóval ezelőtt megkezdődött, hogy a július 31-től au­gusztus 9-ig lebonyolítandó ifjúsági EB-t méltó keretek közt rendezhesse a har­mincezer fős járási székhely. Az hogy Csehszlovákia kapta a rendezés jogát, az egész csehszlovák asztaliteniszsport elismerése, s hogy Szlovákiában kerül sorra, ez pedig a már említett jó munka jutalma is egy kicsit. Ha igaz, akkor 33 ország versenyzői vesznek majd részt ezen az ifi EB-n, s rekordnevezésre szá­mítunk. Ez azt jelentené, hogy 340-360 fiatal asztaliteniszező vesz részt Európa minden részéből ezen a kontinensbaj­nokságon. Tizenöt csehszlovák verseny­ző indul, s a jelenlegi 21 tagú bővebb keretben hét szlovákiai verseny­zőt is találhatunk. Az indulásra pályázik a fiúknál Nagy, Horváth és Kutiá, a lá­nyoknál pedig Csiba és Navarová. - Ez az EB, valamint az ifjúsági asztaliteniszezők sikerei, tehát azt je­lentik, hogy a szlovákiai asztalitenisz kilábolóban van a hosszú hullám­völgyből...?! - Most már nyugodtan elmondhatom, hogy a szlovákiai asztalitenisz helyzetét nem kell sötét színekben látnunk. A sport­ág széles tömegbázisa egész sor tehet­séges fiatalt hozott a felszínre. Ezt bizo­nyítja az ifjúsági és serdülő válogatott keretek összetétele, amint azt már koráb­ban is említettem. A 21 tagú keretben ott találhatjuk Nagy Tiboron, Horváth Lacin és Kutison kívül Milan Grmant és Vimi Rolandot, ami nem kis dolog, hiszen mindketten alig 11 évesek. Az ifjúságiak­nál tehát nagyon jó a helyzet, a problé­mák akkor kezdődnek, amikor a diákok­nak át kell lépniük a junior, majd a felnőtt korcsoportokba. Ezekben az esetekben már a múltban is számos ígéretes fiatal asztaliteniszező fejlődése állt meg, s nem egy közülük teljesen eltűnt az élvonalból, és a feledés homályába me­rült. Jó esetben edzőként, vagy szerve­zőként később újra visszatértek a sport­ághoz, de mindenképpen kár értük. Hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő, és hogy a fiatalok zökkenőmentesen lép­hessenek át a felsőbb korosztályokba, a szövetség néhány változtatást készül megvalósítani a versenystruktúrában. Ennek alapján a jövőben a fiatalok gyak­rabban találkoznak majd a sportág leg­jobbjaival a cseh országrészekből is. Sőt, mód nyílik majd az eddiginél jóval gyako­ribb és rendszeres nemzetközi rutinszer­zésre már a legfiatalabb korcsoportok versenyzői számára is. Véleményem szerint Szlovákiában vannak olyan edzők, szervezők, akik segítségével elér­hető, hogy az ifjúsági asztalitenisz sikerei töretlenül tovább folytatódhassanak a fel­nőttek között is. - Ezek szerint már kialakult a siker receptje... - Az idő megtanított rá, hogy ebben a sportágban bizonyos szint után minden azon áll vagy bukik, hogy kik a szervezők, mennyire ártik munkájukat! Egy bizonyos - s nem is a legalacsonyabb - szint eléréséig csupán a szülők lelkesedése, az ő segítségük is elegendő. Azonban melyik szülő nem lenne elfogult, ha gye­rekeiről van szó?! Ekkor van szükség a jó, „profi“ szervezőkre, akik megadják a kellő lendületet, hogy a tehetséges fiatalok fejlődése ne álljon meg... Amint a szövetség elnökének szavai­ból kitűnik, gyakran nem kell túlságosan sok ahhoz, hogy egy sportág ne álljon meg a fejlődés útján, hogy mindig legyen megfelelő ifjúsági tömegbázisa. Vélemé­nyem szerint még ezen is lehetne javíta­ni, például egy olyan adminisztratív intéz­kedéssel, amelynek az NDK-ban már évtizedes hagyományai vannak. Konkré­tan arról van szó, hogy ha az NDK-ban egy sportoló, egy bizonyos sportágban nemzetközi hírnévre tesz szert, akkor sikerét nemcsak az éppen „ügyeletes“ edzője számlájára írják, hanem felkutat­ják, ki volt első edzője, ki fedezte fel, kinél tette meg az első lépéseket a siker gyak­ran göröngyös útján. Ez egy bizonyos - s nem is csekély - elismerése az edzői munkának, általa pedig megnő a becsü­lete a fiatalokkal való foglalkozásnak. Az edzői munka nem szürkül „robottá", a nevelő edzők látják munkájuk eredmé­nyét, de azt is, hogy érdemes a fiatalok­kal foglalkozni. Mert hogy érdemes, azt éppen a szlo­vákiai asztalitenisz példájából látni, amelynek remélhetőleg rövidesen hasz­nát látja az egész sportmozgalom. MÉSZÁROS JÁNOS­ ­_•**** W’*#­ V­ ajon mikor lesz újra hasonló sikere a csehszlovák asztalitenisznek, mint Orlowski v­idéki EB-győzelme volt. Akkor Gergelyt, illetve éurbeket meg Johanssont e­őzte meg. (Archív felvételek) Grófová játék közben A siker után: Alica Grófová, a szaraje­vói VB-t követő napokban. A mérleg egy ezüst egy bronz Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csete János Szerkesztőség B93 38 Bratislava. Gorkoho 10. Telefon: 309, 331-2S2, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, nő-i ügyek: 506-39. Táviró: 092308.­ Pravda­­ Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállata - Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közületek a hirdetéseket erre a címre küldték: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja - a vasárnapi számmal együtt - 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS - Ustredná expedicia a dovoz tlace, 88419 Bratislava, Gottwaldovo na meet le 6. A SUTI regisztrációs száma 5/2. Index 48 097 -é

Next