Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-07-05 / 26. szám

N­agyjából egy évtizeddel ezelőtt kezdődött. Tornaterem nélkül a szaktanintézet folyosóján edzettek, egy évig senki sem tudott róluk, utána sem sokat változott a helyzet, pedig két és fél évi készülés eredményeként 1973-ban Füleken a szlovákiai ifjúsági szabadfogá­sú bajnokságon a dunaszerdahelyi (Du­­najská Streda) DAC birkózó szakosztálya szinte berobbant a sportág hazai élvona­lába. Az összesített pontversenyben a Banik Prievidza mögött a második helyen végzett a csapat; Bürsöly Ferenc bajnok lett, Hodossy Zoltán, Németh Zsigmond és Kósa István ezüstérmes, Bognár Károly harmadik... öt érem az első próbálkozásra nem csekélység. Az akkori érmesek közül pedig hárman még ma is tagjai a DAC birkózó csapatának, amely időközben kétszer „járt“ az első ligában, most pedig újra a küszöbön van. Aligha akadna olyasvalaki, aki egé­­­szen pontosan fel tudná sorolni, eddig hány egyéni bajnokságot nyertek a DAC birkózói a szlovákiai és országos bajnok­ságokon, pedig egy magára valamit is adó futballcsapat akár a járási bajnok­ságban jobb viszonyok között készül, mint a Szlovák Nemzeti Liga bajnokesé­lyes birkózó csapata... S ehhez még tudni kell azt is, hogy az elmúlt 10 év alatt a feltételek jelentősen megjavultak! En­nek ellenére csak megszállottként gür­cölve lehetett idáig eljutni, s csakis ennek köszönhető, hogy a DAC birkózó szak­osztálya fennállása második évtizedé­nek elején ilyen évet, pontosabban fél évet, zárt, mint az idei. Olyat, mint még soha... Leh­ár író Ferenc, a birkózó szakosztály ve­zető edzője az építőipari szaktanintézet tornatanára, de egy kicsit „statisztikus­nak“ is kell lennie, hogy tanítványai idei eredményeit nyilvántarthassa. Birkózói ugyanis ez idén a számottevő eredmé­nyek olyan sorozatát nyújtották, amelyet nehéz lesz egyhamar leutánozni. - Ha időrendi sorrendben akarnám felsorolni az eredményeket, akkor első­sorban a februárban lebonyolított orszá­gos felnőtt bajnokságot kell említenem, amelyen Schwendtner József 17 éves kora ellenére immár második felnőtt baj­noki címét szerezte. Májusban mi voltunk gazdái az ifjúságiak szlovákiai bajnoksá­gának szabadfogásban és versenyzőink három aranyérmet szereztek. S­poss Mi­lán, Schwendtner József és Hodossy Vi­dor aranyérmesek lettek, Gállfy Jóska a nehézsúlyban lett harmadik, Jónás Sa­nyi és Hrapka Tibor a negyedik helyen végeztek és Magyarics Tibor is szerzett egy ötödik helyezést, s ez végső soron a csapatversenyben a második helyet jelen­tette a Bánik Prievidza mögött. Ennél na­gyobb sikernek tartom azonban azt, hogy az országos ifjúsági bajnokságon is kitű­nően szerepeltek ezek a versenyzők és ismét a II. helyet szereztük meg csapat­ban, úgyhogy Hodossy Vidor súlycsoport­jában bajnokságot nyert, Jónás és Siposs ezüstérmesek lettek, bár Siposs második helyezése felért egy győzelemmel, hi­szen sérülten birkózott. Magyarics bronz­érmet szerzett, míg további pontszerző­ink Hrapka és Gállfy voltak­­ mindketten a negyedik helyen. Schwendtner József pedig csak azért nem tudta megszerezni 10. országos bajnoki címét, mert a baj­nokság időpontjában Budapesten a Fe­rencváros csapatának edzőtáborozásán vett részt. Ő a tavalyi évhez viszonyítva egy súlycsoporttal feljebb ment, és az 57 kilóban tudott 5. helyet szerezni az Euró­­pa-bajnokságon. Technikailag nagyon képzett, elsősorban erősödnie kell, és meggyőződésem, hogy az ifjúsági bajno­ki cím elmaradásáért bőven kárpótolja magát még ez idén a nemzetközi verse­nyeken, sőt talán a világbajnokságon... Józsika Schwendtner József még nem volt 17 éves, amikor első felnőtt bajnoki címét szerezte az elmúlt évben, majd koren­gedménnyel és FILA-hozzájárulással részt vehetett a tavalyi prievidzai Euró­­pa-bajnokságon, amelyen három mérkő­zést vívott. Tehát nemcsak vereségeket írtak számlájára, s ez már sejttette, hogy a további sikerek sem késnek nagyon soká, és még Prievidzán megtanulta őt tisztelni a lengyelek világklasszis birkózó­ja, Stecyk, aki úgy tudta csak legyőzni, hogy korábban kétszer került tusveszé­lyes helyzetbe! A szerdahelyi birkózás eddigi legna­gyobb felfedezettjének pályafutása akár egy szokványos sportolói pályafutásnak minősíthető, hiszen Józsikát­­ szinte mindenki így nevezi - szülei azért adták író Ferenc védőszárnyai alá, mert vala­hogy csak nem akart megnőni. - Már hetedikes voltam, amikor még a fejemet bevertem az asztalba, ugyanis alig voltam magasabb az asztalnál, és az iskolában is azt hitték, hogy csak téve­désből vagyok abb­an az osztályban, amelyikbe éppen jártam... - emlékezik pályafutásának kezdeteire a még mindig kiskorú kétszeres felnőttbajnok. BIRKÓZÓ-BÁZIS A CSALLÓKÖZ KÖZEPÉN Amikor ez idén az 57 kg-os súlycso­portban megnyerte az országos bajnok­ságot, teljesítette a sportmesteri cím fel­tételeit, s ez egyben azt is jelenti, hogy a sportág történetének legfiatalabb sport­mestere (a cím odaítélése hivatalosan még nem történt meg...). Ez egyúttal olyan csúcs, amelyet aligha dönt meg valaki egyhamar. Amikor e sorok napvilá­got látnak, már megkapta autószerelői szakmunkás bizonyítványát. Leltárkiegészítés Schwendtner József és még ifjúsági társainak sikerei a szerdahelyi birkózás jövőjét illetően nagy reményekre jogosí­tanak, azonban nem szabad elfeledni, hogy az elődök kétszer is bekerültek az első ligába és a jelenlegi első osztályba jutást is tulajdonképpen még ők harcolták ki, hiszen nem minden ifjúsági versenyző indulhatott a felnőttek között is. A csapat gerincét az elmúlt néhány évben Simon Árpád, Gróf Árpád, Mészáros József, Németh Zsigmond, Hakszer Tibor, Ho­dossy Zoltán, Horváth András, Börgöndi László, Nagy Béla és Fehér Károly alkot­ták, közülük Gróf, Hakszer és Nagy Béla már nem birkóznak. Hogy az egyéni versenyeken a felnőttek között nem na­gyon szerepelnek a csapat most felsorolt tagjai, az elsősorban az egyes verseny­zők elfoglaltságának eredménye. Ami vi­szont dicséretükre válik az, hogy a csa­patnak mindig rendelkezésére állnak, így sikerült újra az első liga kapujába jutniuk, és, hogy újra az élvonalban szerepelje­nek, az szinte valamennyiük szerint nem a szőnyegen fog eldőlni. Ettől függetlenül úgy tűnik, hogy a szer­dahelyi birkózás jövőbeni sikerei megala­­pozottabbak, mint valaha, hiszen vala­mennyi diákkategóriában és a serdülők között is egész sor nagy sikert értek el már az utóbbi két évben is. A legfiatalab­­bakkal Hakszer Tibor edző foglalkozik, s őket a csapatversenyben a szlovákiai bajnokságon csak a Lokomotíva Kosice versenyzői tudták megelőzni, de mögöt­tük végzett a Banik Prievidza, a Dunaj­­plavica, a nitrai és a sninai birkózó csapat is. Összesen öt aranyérmet, három ezüs­töt és négy bronzot szereztek a legkiseb­bek. Az idősebb diákok között Raisz Csaba és Hodossy Zoltán szereztek első helyet a kötöttfogásúak között is (!) és sikerüket megismételték a szabadfogás­ban is. Mindenképpen meg kell említeni ifj. Hodossy Zoltánt, aki ez idén minden mérkőzését két vállal nyerte, s az elmúlt két év alatt mindössze egyszer kapott ki. Feltehetően nagyon sok örömet szerez­nek még a birkózás híveinek, többek között Magony József, Fekete János, Kalmár Pista, Almássy Imre, Fehér Viktor és Bot­ansky Ondrej is. Összegezés Ha csupán a statisztikát nézzük, akkor nagyon kedvező a helyzet. A valóságban azonban sokkal nehezebb körülmények között kénytelenek készülni, mint más sportágakban. Az egyik probléma a meg­felelő edzéslehetőségek hiánya, hiszen a birkózás nemcsak tornateremhez kötő­dik,­ hanem egy birkózószőnyeghez is legalább, s ennek az ára nagyjából 60 000 korona, 72 darabból áll, s naponta nem lehet szétszedni, összerakni, hisz idejekorán tönkremenne. A birkózók há­rom edzést tartanak hetente, s ez jóval kevesebb, mint amennyire az élvonalban szükség lenne. Ezzel szemben a karate­szakosztály versenyzőinek is kétszer rendelkezésükre kell bocsátani ezt a tor­natermet, akik ugyan máshol is edzenek még kétszer, de nincsenek például sző­nyeghez kötve. Szerény véleményünk szerint amikor arról döntenek valahol, hogy sportolásra alkalmas tornatermet kinek bocsátanak rendelkezésére, döntő­en kellene latba esnie annak a ténynek, hogy az illető sportág milyen eredménye­ket tud felmutatni. Gyakran a legelemibb dolgokért is har­colni kellett. Addig, amíg egy sportág nem tud eredményeket felmutatni, még érthető, ha azonban már vannak ered­mények, természetesnek kellene lennie, hogy azokkal egyenes arányban része­süljenek a lehetőségekből. Nagyon sok olyan kérdés van, amelyet a szakosztá­lyon belül meg lehetne oldani, ehhez azonban az lenne szükséges, hogy min­denki hasonlóan viszonyuljon a szakosz­tályvezetésben a munkához, mint például Reisz András, aki nélkül nincs verseny, legyen az bárhol. Ezektől persze ugrás­szerűen még nem javulnának meg a sportág lehetőségei, hiszen a DAC az egyetlen élvonalbeli sportegyesület az országban - természetesen a birkózókra vonatkoztatva -, amelynek nincs ún. ifjú­sági edzőközpontja! Valamennyi olyan sportegyesületben van, amely eredmé­nyesség szempontjából messze a szer­dahelyiek mögött jár. Arról nem is beszél­ve, hogy mennyivel jobbak az edzési lehetőségek például egy élcsoportköz­pontban. Jelen pillanatban három edzője van a DAC-nak - író Ferenc és Hakszer Tibor első osztályú minősítésűek, Ho­dossy Zoltán, aki még mindig versenyez, másodosztályú minősítésű edző. Ifjúsági edzőközpont esetén több edző is működ­hetne főfoglalkozásban nemcsak egy. Ez pedig nagyon sokat jelentene, hiszen Hakszer Tibor nemegyszer 25 gyerekkel foglalkozik... A tavasz folyamán a szerdahelyi birkó­zók kitűnően szerepeltek a Szlovák Nem­zeti Ligában és kiharcolták a jogot, hogy osztályozót vívhassanak a Cseh Nemzeti Liga bajnokával az esetleges első ligába kerülésért. Hogy valóban sor kerül-e erre - és a esetleges első osztályba kerülésre - az elsősorban a sportszervezet vezetősé­gén múlik: mennyire tud biztosítani olyan lehetőségeket, amelyekről ugyan itt nem szóltunk, de elképzelhetetlenek az első osztályban való sikeres szerepléshez. Egy túlyban való sikeres szerepléshez. Egy azonban biztos: kár lenne akkor lemonda­ni a feljebbjutásról, amikor - az eredmé­nyekből erre lehet következtetni - a szak­mai szempontból a jó szereplés lehetősé­ge biztosítva van! MÉSZÁROS JÁNOS Mit ér egy sportág, birkózás?! ha • A DAC nagy ére • mények Ered­nem nagy becsüle­te... • Ott lesz-e a DAC újra az első li­gában? Schwendtner József, az ifjú bajnok Hodossy Zoltán a felnőtt csapat főfoglalkozású edzője, aki még a szőnyegen is sikereket remél önmagától (A szerző felvételei) író Ferenc, a dunaszerdahelyiek fő­edzője a bratislavai fedett csarnok lelá­tóján # VJ­SZÚ Index 48 097 Ki*dja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők- Szarka István és Csető János Szerkesztőség 893 38 Bratislava. Gorkoho 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárség: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek 506-39 Távíró 092308, Pravda­­ Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállata - Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket 893 39 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 577-10, 592-54. A szocialista közületek a hirdetéseket erre a címre küldték: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezie 15/11., telefon: 551-83 544-51 Az Új Szó előfizetési díja - a vasárnapi számmal együtt - 14,70 korona. Az Új­ Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS - Ustredná expedícia a dovoz tlace, 884­19 Bratislava. Gottwaldovo námeetie 6.

Next