Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-09 / 14. szám

< ÚJ SZÓ 21 Jugoszlávia 1982-es gazdaságpolitikai céljai Az idei jugoszláv gazdaság­­politikai terv az össz-nemzeti termelés 2,5, az össz-ipari ter­melés 3,5 százalékos növelé­sét tűzi ki célul. A beruházá­sok, amelyek korábban igen nagyarányúak voltak - az utóbbi tíz évben például a nemzeti jövedelem 40 száza­lékát emésztették fel - reál­értékben az előző évihez vi­szonyítva - 6 százalékkal csökkennek. A jugoszláv gaz­daságpolitikusok nagy remé­nyeket fűznek ahhoz, hogy a mezőgazdaság eredményei ez évben tovább növekednek. Jogos várakozásukat mutatja az a tény, hogy az 1982. évi terv - most első ízben - a mező­­gazdaságban nagyobb terme­lésnövekedést irányoz elő, mint az iparban, mégpedig 4 százalékkal. A búzatermelés előreláthatólag eléri az évi 5,6 millió, a kukoricatermés pedig az évi 10 millió tonnát. Megtet­ték már a szükséges intézkedé­seket ahhoz, hogy az élelmi­szertermelés is erőteljes növe­kedést érhessen el, és így 1985-re évi kétmilliárd dollár értékű élelmiszer-exportra le­gyen képes. A stabilizációs törekvések között szerepel ez évben az infláció megfékezése is. A terv szerinti 15 százalékos csök­kentés nem lesz könnyű fel­adat, mert ezzel egyidőben az árnövekedést is lassítani kell. Márpedig a kiskereskedelmi árak - a statisztika adatai sze­rint - az elmúlt évben több mint 37 százalékkal nőttek. A ma­gas árak nemcsak a reáljöve­delmek csökkentését jelentet­ték, de jelentős akadályokat gördítettek az export nagyobb arányú növelése elé is. Pedig az ipar ma már meg­felelően gépesített, színvona­las ágazata a jugoszláv nép­gazdaságnak, s az eddiginél jobban bekapcsolódhatna a nemzetközi kereskedelembe és munkamegosztásba. Most főleg a belföldi áremelés féke­zése és a hazai termelési költ­ségek csökkentése útján kí­vánnak export-orientáltabb gazdasági szerkezetet kialakí­tani. A külföldi piacokon való versenyképességet elsősor­ban a fejlett nyugati államok­ban szeretnék fejleszteni. A terv az export növelésének arányát 8,5 százalékban szab­ja meg, a konvertibilis forga­lomban pedig 12 százalékos növelést ír elő. A stabilizálás érdekében fontos cél a jugoszláv fizetési mérleg javítása, az export-im­port arány megváltoztatása az export javára. A Jugoszlávia egyik legjelentősebb tőkés partnere a Német Szövetségi Köztársaság. Az ide irányuló export legutóbb 760 millió dol­lár értéket képviselt (1981 no­vemberi adat), míg az onnan származó import 2,2 miliárd dollárnyit. A kelet-európai országokkal való kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozottabbak Az e térségben levő szocialista or­szágokba irányuló jugoszláv export évről-évre nő, úgy, hogy itt nem deficitről, épp ellenke­zőleg­­ az aránynak az export javára való jelentős eltolódásá­ról van szó. Jugoszlávia nemzetközi fi­zetési mérlege 1979-ben 3,7 milliárd, 1980-ban pedig 2,3 milliárd dolláros deficittel zá­rult. Az idén - ha a terv megva­lósul - 500 millió dollárra csök­ken a deficit. A Mongol Ifjúsági Forradal­mi Szervezet fontos feladat­ként kezeli az ifjúsági turizmus segítségét. A különféle utakat az ifjúsági szervezet keretében működő Ifjúsági Turista Iroda szervezi. Segítségével a szo­cialista országokból érkező fia­talok ezrei ismerkedhetnek meg a természeti szépségek­ben és történelmi emlékekben gazdag távoli országgal. A programok során a láto­gatók eljutnak az új ipari és mezőgazdasági üzemekbe, az épülő-szépülő városokba is, ahol baráti találkozókon cse­rélhetnek tapasztalatokat a mongol fiatalokkal Ifjúsági Turista Iroda Az Ifjúsági Turista Iroda tovább bővíti kapcsolatait a szocialista országok hasonló szervezeteivel. A közelmúltban például a magyar és bolgár ifjúsági irodákkal épített ki kap­csolatokat. Egyre növekszik azoknak a mongol fiataloknak a száma is, akik külföldre látogatnak. 1981 és 1985 között előrelát­hatólag mintegy 4000 ifjú turis­tát utaztatnak külföldre, illetve várnak Mongóliába. Az ifjúsági turizmusban részt vevők szá­ma - a korábbi ötéves idősza­kot tekintve - megkétszere­ződik. Különleges pulzusgenerátor A magdeburgi Műszaki Egyetemen a kutatási felada­tok 40 százalékát diákok vé­gezték el az elmúlt tanévben A tehetséges, fiatal kutatójelöl­tek egyike Harald Schiedung, a kibernetikai-elektrotechnikai szak hallgatója, Reinhold Krampitz professzor szeminá­riumának tagja. Szemináriumi csoportja elé a professzor két évvel ezelőtt azt a feladatot tűzte ki, hogy próbáljanak technológiai megoldást találni a keményfémek tökéletesen sima megmunkálására. A feladatot elsőnek Harald Schiedung oldotta meg A fia­talember, aki a diplomamunká­ját is e témáról, az ún. elektro­­eróziós fémmegmunkálásról írta, 24 évesen jelentkezett el­ső találmányával, a speciális impulzusgenerátorral. Kísérletei alapján az ifjú ku­tató meggyőződött arról, hogy az elektroeróziós fémmeg­munkálással - ha az ő mód­szerét alkalmazzák - 0,2-03 századmilliméter pontosság érhető el. Találmányát, az új impulzusgenerátort az egye­tem műhelyében fejlesztette ki. A műszer segítségével a berli­ni STEREMAT gyárban olyan technológiát alkalmaznak, amely nemcsak a minőségi munkát teszi lehetővé, hanem megrövidíti a gyártási időt is. Harald Schieding ma 27 éves. Most az általa elsőnek alkalmazott fémmegmunkálás tökéletesítésén dolgozik, amelyre már kétféle új megol­dást is kitalált. Mindkettőt hazai gyárban próbálják ki a nagy­üzemi gyakorlatban. A Szovjetunió segítségével 1960-ban épült ulánbátori Textil­gyár évente négymillió folyó­méter jó minősé­gű férfi és női ru­haanyagot, szö­vetet állít elő, amelynek százalékát 80 a szocialista or­szágokba expor­tálják.­­ A képen: Szűrén Szumja 125 százalékra teljesíti tervét Források: CSTK, APN, PANORAMA, MONCAME, TANJUG Matolában, a mozambiki főváros, Maputo egyik elővárosában ipariskola működik, amely jelenleg több mint 700 fiatal szakmunkást képez az egész országból. A szakmunkás- bizonyítványt háromévi tanulmányi idő után lehet megsze­rezni. A matolai iparitanuló-iskolát a Szovjetunió segítségé­vel építették fel, s a pedagógusok között szovjet és kubai szakemberek is vannak.­­ A képen: elektrotechnikai gyakor­lati oktatás Milyen az olimpiai falu? Moszkva délnyugati város­részében a metróállomástól egyenesen az olimpiai falu la­kótömbjeihez visz az út. Isko­latáskával a hátukon gyerme­kek szaladnak ki az iskolából, a háziasszonyok bevásárló táskákkal igyekeznek haza­felé. A mikroterület 18 épület­tömbjében 3400 moszkvai család kapott otthont Tizen­ötezer ember lakik itt azóta, hogy 1980 nyarán a Nemzetek terén levonták az olimpiai zászlót. A tér ma is a „falu“ sajátos központja, ahol üzle­tek, szolgáltató létesítmények, színház várja az embereket. Az ezer férőhelyes négy étter­met rövidesen egy épület­­komplexumban egyesítik. A színház 1100 férőhelyes né­zőterét a legmodernebb be­rendezéssel szerelték fel. A színpadon bármilyen elő­adást - operát, balettet, drámát - bemutathatnak, s hangver­senyeket is rendezhetnek. A tervek szerint a színpadot a közeljövőben átépítik, öt sor emelkedő énekkari emelvényt szerelnek majd fel. A Nemzetek terétől kissé tá­volabb található a Sportpalota, amelynek úszómedencéibe tornatermeibe, már nem a híres sportcsillagok járnak, hanem a mikroterület lakói - a legkisebbektől a 70 éves öregekig. A fehér köből épített falba oroszul és latinul bevé­sett három szó: ,,Gyorsabban, magasabbra, erősebben“ ma nemcsak az 1980-as nyár sporteseményeire emlékeztet, hanem sajátos jelmondattá is vált azoknak, akik az olimpiai játékok után a „faluban" kap­tak otthont. Ki tudja, talán pár év múlva az olimpiai dobogó legmagasabb fokára lép fel az a kisfiú, aki most jól megpakolt sporttáskával siet a Sportpalo­tába, a napi edzésre... VÍZSZINTES: 1. Az egyik fafajtánk virága. 10. Kártékony madár. 14. Rejtvényünkben Dénes György: függőleges 28. alatti verséből idézünk; az idézet első sora. 16. Azonos betűk. 17. Pusztít. 18. Rózsával díszített. 19. Római három. 21. Tétel 23. Béke szlová­kul. 24. Kis sziget az Atlanti-óceán­ban. 25. Afrikai állam. 27. Szeszes ital népiesen. 29. Francia arany. 30 Albán pénznem. 31. Mutatószó. 33. G. Ó. B. 35. Valakinek távolab­bi férfi őse. 37. Nitrogén, kálium. 39. „A" kenyérből levált pici da­rabkák. 42. Mutató névmás. 43. Fogaival morzsol. 45. Könnyű olasz vörösbor. 47. Nagytétény­ben van! 48. Égitest, névelővel. 50. Amin ótvar van. 52. Az ezüst jele. 53. Fiúnév. 55. O. I. T. 56. Rag. 59. Közép-afrikai bantu törzs. 60. Tova. 62­­. O. M. 64. Görög mitológiai személy. 66. Gondban van! 67. Ételízesítő. 69. Gléda. 71. Kopasz. 72. Lónak a já­rásmódja. 74. Dorong. 76. Koreai dinasztia. 80. Házhoz tartozó te­lek. 81. Észak-Skócia latin nevé­nek magyar formája. FÜGGŐLEGES: 1. A perzsa mito­lógiában a természet pusztító erői­nek megszemélyesítése. 2 Vidé­ki úrilak 3. Túr. 4. Római 106. 5. Páncél. 6. Spicces. 7. R. V. 8 -ra keverve. 9. Manó. 10. Fanyar. 11. Vadászkutya. 12. Kétszer­ latinul. 13. Rag. 15. Mozi keverve. 20. Perui város. 22. Feketésbarna bő­rű népfajta. 24. Ráadás. 26. Női név. 28 A vers címe. 30. Selyem­­szövet. 32. A. M. C. 34. Borongós 36. Képző. 38. Az ígéret földje (ék. f.). 40. Indulatszó. 41. Némán ko­tor. 43. Az idézet második sora. 44. Orosz származású szobrász Keresztrejtvény az USA-ban 46. Elektromos tölté­sű anyagi részecske. 49. Pofa fele. 51. Nyakvédő. 54. Vény. 57. Élet. 58. Ló. 61. Balti nyelvű nép. 63. Amerikai feltaláló. 65... láma. 67. Rágcsáló. 68. Hajóépítésre használt fa (ék. 1.) 70. Vissza: hazánk politikusa. 72. Füzet köze­pe. 73. Hangszínét vesztett ma­gánhangzó. 75. Fafajta. 77. Saját kezűleg 78. Rangfokozat. 79. Azonos betűk. A március 26-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vesd a tudást, az erényt, nyoma megmarad, Vessetek úgy, hogy fáradozástokat Áldja a nép. Könyvjutalomban részesülnek: Récsey Mária, Párkány (Stúrovo), Sinka Mária, Ipolyhídvég (Sp. Predmostie), Both Gusztáv, Szilas (Brestovec), Gregor Lajos, Nováky, Telek Péter, Banská Bystrica 1982. IV. 9.

Next