Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-04 / 5. szám

■BT IBBHB! KIS ÁLLATLEXIKON írta: Milena Lukesová és Bohumil Ríha; fordította: Kulcsár Ferenc; rajz: Varga Lajos Barak László Találkozott egyszer a piros ka­bát, a bordó kabát meg a fehér kabát. És az történt köztük, ami ilyenkor a mesékben általában tör­ténni szokott: összevesztek. De nem akármin! Azon veszekedtek­­verekedtek, melyikük tetszik az embernek leginkább, s melyikük neki a legkedvesebb. - Én olyan vagyok - szólalt­a meg a piros kabát -, mint az érett paradicsom, vagyis: akár a föld vére. Persze, ehhez tudni kell, hogy a zöld paradicsom azért piro­sodik meg, mert kiszívja a föld vérét. Ezek szerint tehát én a föld­anyától lettem, s így világos, hogy én vagyok a legszebb és az embernek legkedvesebb. - Ez aztán a pökhendiség! - szűrte ki a szót gomblyukai közt zabosan a bordó kabát. - A békák is azt brekegik, a méhek is azt zümmögik, a varjúk is azt károg­ják, a disznók is azt röfögik, az egerek is azt cincogják, a gólyák is azt kelepelik, a majmok is azt makogják, a kakasok is azt kuka-Anyu meg apu mindig a Bur­­kussal ijesztgetnek. Pedig a Burkus pontosan olyan, mint anyu meg apu. Egyáltalán nem kell a székre állnia például, hogy elérje az asztalt. Amikor el­jön hozzánk, mindig udvariasan beszél artyuval meg apuval, ne­kem meg barackot nyom a fejem­re, vagy éppen megsimogat. Az­tán kinyitja nagy táskáját, ami a nyakában lóg, és eltünteti benne a papírpénzt, amit anyu vagy apu ad neki. Anyu meg apu szerint bizony elférne abban a feneketlen táskában a világ összes pénze! Anyuék félnek tőle. Ha meglát­ják őt, az ablakból, gyorsan bezár­­­ rékolják, a kutyák is azt ugatják, a macskák is a­zt nyávogják, a kí­gyók is azt sziszegik, és - amint azt főként a mesemondók szokták mondani - a madarak is azt csiri­pelik, hogy a bordó a legszebb szín, lévén a bor testvérhúga. Egy hordó bordói boré. Aki bordó ka­bátot ölt magára, maga is megré­­szegül a gyönyörűségtől, ami tud­valevő, fölöttébb kellemes ál­lapot... A harmadik, a fehér kabát be­látta, hogy fölöslegesen mondania bármit is. Fogta magát és elindult világgá, hogy gazdát találjon ma­gának. S ha elindult, talált is, mert ő volt a legszerényebb, no meg a mesékben is általában így szo­kott ez lenni. A két beképzelt kabátnak ettől menten elakadt a szava, mert ezek után nem lehetett kétséges, hogy a fehér kabát a legszebb, mert neki már van gazdája. Azóta pirul is a piros, borul is a bordó szégyenében eléget­­ják az ajtót és nem engedik be. Hiába csönget, hiába kopogtat. Engem meg beküldenek a gyerek­szobába és csöndben kell marad­nom, nehogy ésszer vegye, hogy itthon vagyunk. Én nem félek Burkustól, mert engem nem bánt. És nagymamától leveleket meg csomagokat szokott hozni. És aludni sem azért alszom el, mert félek, hogy elvisz, hanem azért, mert álmos vagyok. És ha nem vagyok rossz, azért nem vagyok rossz, mert más dol­gom van. 1. Utoljára mindig őket kérdezi. 2. Megdicsérte Lórándot, ami­ért segített Tibornak. 3. Már a nyári hónapokban meg­vásárolta a tűzifát. 4. Nem bírt ellenállni a kísér­tésnek. 5. A labdarúgók biztató formá­ban, ígéretesen futbaloztak. Meg akarta 6.akadályozni, hogy a fejére nőjjön. 7. Ne higyjétek, hogy­­ szó nél­kül hagyják!8. Ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel! 9. Kérte anyjától, hogy taní­tássá. 10. Hagyta, hogy arcán végig­­folljanak patakzó könnyei. 11. Úgy jóllakott, hogy engednie kellett derékszíjján. 12. Uzsonnára puddingot kap­tak és csemegeszőllőt. 13. Ha a munka mindnyájunké, a jutalom sem lehet eggyé. 14. Úgy beszélt, hogy lehetőleg mindenkinek tettsszen, amit mond. 15. * Te sem vagy külömb a De­ákné vásznánál. Krisf Sems 1 Éjjel a félszünk elpárolog, három borzkölykünkkel a várunkból előmászunk, s fölfalunk mindent, amit csak találtunk: bogarat s gilisztát, egeret és csigát, gombát meg áfonyát. Kirándulunk is néha, hogy borzkölykeink az erdőhát alatt világot lássanak. BORZ Erdős vidékeken, nagyobb ligetes terüle­teken él. Labirintusszerű várának több kijárata és szellőztető nyílása van. A nős­tény hat kölyköt is világra hozhat. A tél egy részét átalusszák. Gondoskodjál az itt következő mondatok leromlott helyesírásá­nak megjavításáról! Ezzel a tevékenységgel gátat vethetsz a helytelen írás járványszerű terjedésének. Küldd be a helyreigazított mondatokat, amelyek után zöld színű számjeggyel közöld, hány hibát orvosoltál. ­ACSILLAG?­ ,a­­ ' KIPP* IV. A KASZÁS Tél közepén, ha feltekintünk az égboltra, leginkább a Kaszás csil­lagkép vonja magára figyelmün­ket. Sokan a legszebb csillagkép­nek tartják, méltán. Jellegzetes négyszög alakja, középen egyvo­­nalban sorakozó három csillaga na­gyon szép látványt nyújt a szemlé­jének. Egész télen át látható csil­­logzat. Erről Tóth Árpád írt is egy nagyon szép versében: ,,Kaszás csillag, az öreg A nyugati szélen Éppen nyugszik, eleget Ragyogott a télen..." A csillagkép görög - ma is hiva­talosan használt - neve: Orion. (Orion mitológiai alak, vadász volt.) Nálunk főleg Kaszás néven ismert. Ha figyelmesen megnéz­zük a csillagképet, jobb oldalán végigkövethetjük a kanyarodó „csillagösvényt“, amelynek rajzo­lata adja meg az „égi kasza“ alak­ját. Ezek után nem véletlen, hogy a Kaszást követő három fényes csillagot Rendcsillagnak, Gyűjtő­nek, Marokszedőnek nevezték el, hiszen helyük a Kaszás után van­­a valóságban is. Igaz, máshol Ju­hászbotnak, Kampófának, Kol­dusbotnak is hívták ezeket a csil­lagokat. A csillagkép legfénye­sebb csillaga a Rónakirály, egy másik a Rónaőrző csillag, de meg­található itt a Pihenő csillag, a Puszták robbanása, a Rudasok, Rónaőrzök, Vontatók. A Révész­csillag, a Rétszagoló csillag is, de ki győzné mindet felsorolni. Több­ségükben csak a nevük maradt fenn, azt, hogy melyik csillagot is jelölték, ma már csak sejteni tud­juk. Annál többet tudunk viszont egy másik csillagról, amelyik őse­ink számára még ennek a csillag­képnek volt fontos tartozéka. Ma már a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagzat dísze, és nem kisebb „szerepet“ vallhat magáénak, mint azt, hogy az északi égbolt legfényesebb csillaga. Ez a csillag a Sirius, a magyar hiedelemvilág­ban a Zúzmarás csillag, Ebédhor­dó csillag, Étekhordó csillag, Tün­dérfő, Árvaleány pillantása, Eb­csillag, Sántalány, Szilkehordó csillag, Sánta Kata stb. Mint azt látjuk, az elnevezések között többször előfordul az ebéd­hordással kapcsolatos kifeje­zés, mégpedig azért, hogy a Ka­szásnak legyen ebédhordó csilla­ga is. Erről szól egy érdekes törté­net. Az ebédhordó leányt Katának hívták. Egyszer elkésett az ebéd­del. A Kaszás elunta őt várni, eldobta a kaszáját, s lefeküdt aludni. Kata, igyekezvén a késést behozni, nagyon sietett, nem vette észre az eldobott kaszát, belelé­pett és lesántult. Sántikálva, bi­cegve lépked azóta is az égbolton, s szeretne felülni a Göncölszer­­kérre, de mire elérné, a többi ka­szás odasuhint a kaszájával. Azóta Sánta Kata a neve. Ha jól meg­nézzük ezt a csil­lagot, hetjük, észreve­hogy a fenti történet­nek egyik „jele“ még ma is látha­tó az égbolton. A Sánta Kata, vagyis a Sirius egyike a legpis­­lákolóbb, legvil­­logóbb, „legsán­­tikálóbb“ gainknak. csilla­Ez a csillag ugyanis sohasem emel­kedik magasra, s a horizonthoz közeli sűrűbb légkörben a lég­mozgások okoz­zák a „bicegé­sét“. BÖDŐK ZSIGMOND IÜ HÉ M1 M1 IMI POSTALÁDÁNKBÓL Kedves Gyerekek, az év első heteiben is sok levelet- tudósítást- kaptunk tőletek és felnőttektől. Szívesen közölnénk valamennyit, de akkor alig jutna hely másra oldalunkon, és mivel a legtöbb levélben csupa adatok, puszta tények szerepelnek, az egyhangúságot sem tudnánk elkerülni, és ismétlésre­­ is kényszerülnénk, hiszen például csak Párkányból (Stúrovo) hat levél jött (három-három az ottani alapiskola, illetve a pionírház rendezvényeiről.) Mondanunk sem kell, örülünk annak, hogy ebben a városban , és még sok-sok helyütt szórakoztató és hasznos rendezvé­nyek sora zajlik szinte szünet nélkül - tehetséges közreműkö­désetekkel, nagyszerű pedagógusok, pionírvezetők irányításá­val. Nem kevésbé örülünk a róluk kapott híreknek. De hadd ismételjük meg egy korábbi kérésünket: elsősorban élményei­teket írjátok meg egy-egy esemény kapcsán, sőt, rajzban is ,,elbeszélhetitek", akár egyetlen mozzanat kiemelésével. Ez talán nehezebb, igényesebb feladat, de szebb is, és ha sikerülne jól végeznetek, nemcsak levelezői rovatunk válna frissebbé, élményszerűbbé, és nemcsak egy szőkébb kör, gyakran csak az,,érintettek" számára lenne jelentése munkái­toknak. Hanem mint „Írók", „elbeszélők" is keményebben próbálhatnátok tehetségeteket. Ezért fogadunk szívesen továbbá: meséket, történeteket, verseket, (tus) rajzokat, melyeknek a szerzői természetesen Ti vagytok. A legjobb alkotásokat közöljük, remélve: a Gyermekvilág minden olva­sójának örömére. Mesét játszottunk A rozsnyói (Roznava) alapiskolában érdekes mesedélutánt rende­zett a szikrák részére Szendi Katalin csapatvezető Érdekes volt azért, mert verseny is volt. Négytagú csoportokat alkottunk, és az egyik osztályban gyülekez­tünk. Ott meghallgattuk egy mesének a felét, a másik felét a csapatoknak kellett „megcsinálniuk“. De nem akárhogyan. Egy pallón átjutva­­ várt ránk Piroska nagymamája, aki kosárból kekszet osztogatott nekünk. Feladatunk volt, hogy találjunk meg egy törpét, aki majd továbbvezet a mesebirodalomban. Osztálytársaim, Farkas Piroska és Szabó Szilárd­ megtalálták az elrejtett törpét. Az emeleten minden csapat ajándékot készített a királynak. A törpék birodalmában műsort kellett adnunk. Szerintem a II. A csapata vidám műsort készített. Sok taps és pont volt a jutalom érte. Ezután a királykisasszony meseládáját kellett megkeres­nünk. Ebben segített egy űrhajós - jeladással. Szabó Szilárd II. A osztályos tanuló talált rá a meseládára. Következő állomás a királyi udvar volt, ahol harapnivalót készítettünk a királyi család számára. A palotába lépve megláttuk a királyt, királynét, a királykisasszonyt, az alabárdost és a többi szereplőt. A király értékelte az ennivalót és az ajándékokat. A II. B osztályosok készítették a legjobb ennivalót és a legszebb ajándékot. A „töklámpás családot" is ők készítették. Ezután következett a mese befejezése, majd a meseládából előkerült egy meséskönyv, amelyből Bogdán Márta tanító néni olvasott nekünk egy mesét. A mese meghallgatása után következett a verseny értékelése: 1 II. B.2.II. A,ésl.A,3.I. B. Farkas Elemér MEGFEJTÉS A január 21-i számunkban közölt feladat megfejtése: a) Toldi, Arany János, 1846; b) Anyám tyúkja, Petőfi Sándor, 1848. Az 55 helyes megfejtő közül sorsolással könyvjutalom­ban részesül: Molnár Gabriella, Királyhelmec (Král, Chlmec); Gajdács András, Ipolyság (Sahy); Patasi Judit, Bős (Gabői­­kovo); Kutsy Melinda, Udvard (Dvory nad 2it.); Podskalecky Gábor, Gyerk, (Hrkovce). IBI 1983. II. 4. ÚJSZÓ 18

Next