Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-23 / 47. szám
III Pince mélyén, jó puha homokban rálelt a hangya egy hagymácskára. Nagyon megörült neki és a hátára akarta venni, hogy magával cipelje a hangyabolyba. Éppen tél volt és erősen fogyott az élelem; gondolta a hangya, megörvendezteti a társait. Ám ahogy cibálta, rángatta a zsákmányt, fájdalmában felszisszent a hagyma. - Miért bántasz engem te makacs rovar, tán csak nem akarsz felfalni? - Nem vagyok én olyan önző. Különben is jó nagyra nőttél, jut belőled harapnivaló akár száz hangyának is. - Ugye, ezt nem mondod komolyan? - szabadkozott a megszeppent hagyma. Ha megesztek rendezett a hangya, s máris elindult, hogy felkapaszkodjon a virágra. Ám alig jutott túl pár pozsgás levélen, máris a kehelyben találta magát, onnan pedig már csak ugrásra volt a csúcs. Meglepődve látta, hogy bizony még nagyon távol vannak tőle a csillagok. Kárpótlásképpen nyalintott párat az édes nektárból, amitől megmámorosodott, s ottmaradt éjszakára a lepellevelek alatt. Hajnalban elsírta bánatát egy kóbor lepkének. - Hogy te milyen hiszékeny vagy, pajtás - dorgálta meg a lepke. - Nem látod, hogy e virágnál jóval magasabbak a fák, s még tőlük is feljebb úszkálnak a felhők? S ha tudnád, hogy a felhőktől még milyen messze élnek a csillagok! Sose hagyd magad becsapni, komám! - s azzal szárnyat bontott és elszállt. Lekászálódott a földre a póruljárt hangya. Első dolga volt szemrehányást tenni a hagymának. - Te hazug, te csaló! - lármázta. - Rútul becsaptál engem. Azt mondtad, hogy az égig érő tulipán hagymája vagy, pedig virágod a fáknak még bokájukig sem ér. Miattad koplaltam át a telet száz testvéremmel. Ha bosszúvágy égne bennem, most nyomban kirágnálak a földből, de csak megvetéssel tudok tekinteni rád. -Ó, balga kis rovar, ne rám tekintsél, hanem a csillagokra! Ha most felnézel, ott láthatod közöttük a virágomat is. - De hiszen ez lehetetlen. Az imént még ott voltam, a lepke is bizonyíthatja... -A lepke? A lepke teljesen más. Ő libeg, röpdécsel ide-oda a levegőben, de kérdezd meg tőle, van-e otthona. Te százszor boldogabb vagy itt velem a földön, s ha úgy kívánja kedved, gyönyörködhetsz az égig érő tulipánban. És ha netán mégis többre vágynál, ne feledd, hogy a világ nem ér véget a csillagokkal. Arkagyij Gajdar szovjet író Timur és csapata című ifjúsági regénye világszerte ismert olvasmány. Története a Nagy Honvédő Háború előtt, a finn -szovjet háború idején játszódik. Timur és barátai kis közösséget alakítanak és titokban segítik a hadbavonultak családtagjait, főleg az idősebb embereket. Bár a történet az írói képzelet szüleménye, a Szovjetunióban valóban voltak pionírok, akik ilyen nemes dolgokra vállalkoztak. Timurék példája már jónéhány éve követőkre talált a csehszlovákiai pionírok körében is. A Timur-járőrök segítik az idősebb polgárokat, bevásárolnak helyettük, kitakarítják a lakásukat, elintézik ügyesbajos dolgaikat, nyersanyaghulladékot Ezenkívül vagy gyógynövényt gyűjtenek, segítik gyengébb előmenetelű iskolatársaikat. Egyszóval a Timur-mozgalom becsületes, szorgalmas, nemes tartású emberré nevel. A mozgalom Kelet-Szlovákia kerületi székhelyén, Kassán (Kosice) is rendkívül elterjedt. A város 23 pionírcsapatában 250 Timur-járőr működik mintegy 950 taggal. Ezek közül 92 járőr idősebb emberekről gondoskodik, 109 a gyengébb tanulóknak segít, 32 járőr a szikrákkal és az óvodásokkal foglalkozik, 17 pedig más hasznos dolgot művel. Legnagyobb visszhangja van az idősebbek gondozásának. A járőrök a nyugdíjasok klubjaiban és a Csehszlovák Vöröskereszt alapszervezeteitől értesülnek arról, ki szorul segítségre. Előfordul, hogy egyik-másik szemfüles pionír magától is megtalálja az idős vagy mozgásképtelen személyt. Nemegyszer valamelyik iskolatársuk rokonáról gondoskodnak. Az említett apró hétköznapi munkákon kívül azt is figyelemmel kísérik, hogy milyen nevezetes évforduló vagy esemény közeledik gondozottjaik életében. Ilyenkor ajándékot készítenek számukra, virágcsokorral lepik meg őket. Egyik-másik járőr tagjai időnként kulturális műsort adnak a nyugdíjasoknak. Az idős polgárok gyakran meghatódnak a gyerekek igyekezete láttán. A Timur-járőrök mindenképpen példaképül minden gyereknek. szolgálnak P. L. engem, ki hajt tavasszal szép üde virágot? - Milyen finomkodó a szavad. Miféle hagyma vagy te egyáltalán? -A tulipán hagymája - hangzott a válasz. - Vagy tán nem hallottad hírét az égig érő tulipánnak? Erre a hangya abbahagyta az erőlködést, de mintha kételkedett volna a hagyma szavában, megkérdezte: Égig érő tulipán? Bizony még nem hallottam róla. Ám ha valóban így van, vigye manó, megkegyelmezek az életednek, egy feltétellel. Ha szárat hajtasz, amely égig ér, felmászok rajtad a világ tetejére, egészen a csillagokig. Áll az alku? A hagyma rábólintott és nemsokára mély álomba merült. Tavasszal ismét felkereste őt a hangya. Ekkor már mindketten a virágoskertben laktak. - Meddig ér már a század? - kérdezte a hagymát. - Tekintsél fel a csúcsáig, biztosan elérte a csillagokat. - Hiszen ez nagyszerű! - ör DÉNES GYÖRGY / FÜLEMÜLE Lombos ágon fülemüle, nézegetem, hol a füle. Barna tollát látom, látom, de a fülét nem találom. Bánom is én, ha nincs füle, csak szóljon a fülemüle. ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] 2. FELADAT Egy konzervdoboznak az alját lyukasszuk ki tűvel vagy valamilyen más, nagyon vékony szúróeszközzel. Ujjunkkal fogjuk be a lyukat, és a dobozt töltsük tele vízzel. Ezután oldjunk fel benne annyi sót, míg a víz telítetté nem válik (vagyis, amikor már nem képes több sót feloldani). Cseppentsünk néhány csöpp tintát az így nyert oldatba, s keverjük el. Ezután egy olyan befőttesüveget töltsünk félig vízzel, amelybe dobozunk belefér. Nagyjából az ábra szerinti magasságig helyezzük, illetve tartsuk a dobozt az üvegbe és figyeljük meg, mi történik, írjátok meg, mit tapasztaltatok, és próbáljátok megmagyarázni a jelenséget. BODÓK ZSIGMOND ■ [UNK] [UNK] Kis történetek nagy emberekről Félreértés Egon Erwin Kisch, a prágai születésű, világhírű riporter étteremben ült, és az étlapot tanulmányozta. Némi töprengés után az asztal mellett álló pincérhez fordult, s így szólt: - Kérem, hozzon egy adag helyesírási hibát! A pincér csodálkozva pillantott a különös vendégre. - Azt, sajnos, nem hozhatok - felelte zavartan. - Akkor miért szerepel az étlapon? - kérdezte Egon Erwin Kisch. Még csendesebben! Giacomo Meyerbeer német zeneszerző egyik operájának próbáját vezette. A opera egyik részében a dobosnak nagyon-nagyon kicsit kellett a dobra ütnie, így is tett. Meyerbeer azonban megállította a próbát, és megkérte a dobost, hogy még halkabban üsse meg a dobot. A dobos, ha lehet, még halkabban ütött a dobra. A zeneszerző azonban még mindig elégedetlen volt. A dobos odasúgta társainak: Most nem is ütök rá a dobra. Meglátjuk, mit szól majd, így is történt. Meyerbeer most már elégedett volt, de azért így szólt: - Nagyszerű, ez már majdnem jó. De azért, kérem, legközelebb próbálja meg egy kicsivel még halkabban! . Visnyovszki László VÍZBEN, VÍZEN, VÍZKÖZELBEN A búvárkodás és más vízisportok iránt nagy az érdeklődés a legifjabb nemzedék körében is. Ennek egyik bizonyítéka például, hogy ez év tavaszán vízisportszakkör alakult a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Gorkij utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. A 24 taggal működő szakkör először elméletben ismerkedett a vízisportokkal, majd gyakorlati foglalkozásokra került sor. A csoport nagy örömére, nyári táborozást szerveztek a dunaszerdahelyi búvárklub közreműködésével. A dunatőkési (Dunajsky Klárov) Duna-ág partján sok hasznos tudnivalót sajátítottak a résztvevők, akik számára bemultatót is tartottak a klub könnyűbúvárjai. Volt ezenkívül vetélkedő, és természetesen úszás, evezés. Ezekben az őszi napokban már ismét az elméleti felkészülésen van a hangsúly, de jut idő a nyári emlékek felidézésére is, többek között diafelvételek alapján. Kósa Árpád EGY HÉT MUNKA A Hurbanovói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Petőfi Sándor Pionírcsapatának tagjai sok munkát végeztek el az utolsó októberi napokban. Szépítették a város közterületeit és az iskola környékét. A 310 pionír közül csaknem mindenki bekapcsolódott a papírgyűjtésbe. Munkájuk pénzben kifejezett értéke több ezer korona. Kép és szöveg: ifj. Benkó Nándor • Ennek a zsáknak is jó súlya van GONDOLKODOM. TEHÁT SZÁMSOROK írjátok be az üres körökbe az alábbi számokat olyan sorrendben, hogy a vízszintes sorokba kerülő három-három számjegy összege mindig 30 legyen 3-4-6-7-9-11-14-15--18-20. KITÖLTŐSDI A fenti ábra minden sorába be tudod írni ugyanazt az önálló, hárombetűs szót, hogy így kiegészítve is értelmes szavakat kapj. Melyik ez a szó? CENT E JES TE TÓ TEM A LETE A BÖLCSESSÉGET NEM ÚGY KAPJUK, MAGUNKNAK NÉZNI, KELL AZT FELFEDLY ÚT UTÁN, AMELYET SENKI SE TEHET MEG HELYETTÜNK, SENKI SE TUD TŐLE MEGKÍMÉLNI... Proust MEGFEJTÉS A november 9-i számunkban közölt feladat helyes megfejtése: 1. Jancsi, 2. Feri, 3. Laci, 4. Andris. Nyertesek: Borsodi Anita, Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka); Hodosi Katalin, Dunaszerdahely (Dunajská Streda); Tarr Zoltán, Kőhídgyarmat (Kamenny Most); Fónod Gabriella, Bátorkeszi (Vojnice); Balogh Tibor, Felsőszemeréd (Horné Semerovce).