Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-30 / 76. szám, szombat

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Az élelmiszerkosár veszteségei A mezőgazdasági vállalatok elmúlt évi gazdasági mérlege a legtöbb esetben pozitívan zárult. Megújult a mezőgazdasági termelés növekedési dinamikája, csökkentek a növénytermesz­tés és az állattenyésztés közötti aránytalanságok, megszilárdult az efsz-ek és az állami gazdaságok pénzügyi helyzete, s megér­demelten növekedett a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgo­zók keresete. Ezekben a kedvező eredményekben az irányítási rendszer tökéletesítése, a gazdasági szabályozók rendezése, valamint a vállalaton belüli önálló elszámolás egyre szélesebb körű érvényesítése is megnyilvánult. Nem egy esetben már a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás alkalma­zása is éreztette a hatását. Elmondhatjuk tehát, hogy a mező­­gazdasági gyakorlat fokozatosan alkalmazkodik az élelmisze­rekből való önellátás programjának követelményeihez. Ha az elmúlt évi eredményeket ebből a szempontból vizsgál­juk, elmondhatjuk, hogy még meggyőzőbbek is lehetnének. Amint arra Ján Janik elvtárs az SZLKP KB elmúlt évi októberi ülésén rámutatott: „Számos esetben továbbra is nem kielégítő a termőtalaj hasznosítása, nem tartják be a korszerű agrotech­nika alapelveit, nagy mennyiségi és minőségi veszteségek fordulnak elő, főleg a növényi termékeknél, pazarlóan használ­ják fel a műtrágyákat, s néhol a drága növényvédelmi vegysze­reket is. Aránylag nagy veszteségeket okoz az állatok egyes csoportjainak alacsony szintű termelékenysége is. Nem min­denhol bánnak kíméletesen a gépekkel, s egyes esetekben a munkaerővel sem gazdálkodnak elég hatékonyan.“ A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban valóban nem csekély termékveszteségek fordulnak elő. Amint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának tájékoztatá­sából kitűnik, a kutatási szakemberek véleménye szerint ezek csökkentésével évente 1,1 milliárd korona értékű terméket lehetne nyerni, ebből mintegy 900 millió korona értékűt a növénytermesztésben. A veszteségeket különböző okok idézik elő, ezért megelőzésük módszere is eltérő. Amíg egyes helyeken a hiányos munka- és technológiai fegyelemre vezethetők vissza, máshol az anyagi-műszaki alap fogyatékosságairól van szó. Az egyik ok felszámolásához elegendő az irányítási rendszer, a munkaszervezés és a javadalmazási formák tökéletesítése, a másik ok elhárítása viszont nagyobb igényeket támaszt arány­lag drága beruházásokkal szemben. Bizonyára nem tévedünk, ha kijelentjük, hogy a legtöbb veszteség oka a termőtalaj védelmében, javításában és kihasz­nálásában előforduló fogyatékosságokban rejlik. Nehéz lenne számszerűen is kimutatni, hogy évente mennyi veszteséget jelentenek a lemaradozó mezőgazdasági vállalatok alacsonyabb hektárhozamai, ha azokat a hasonló feltételek között jól gazdál­kodó üzemek eredményeihez hasonlítjuk. Ezek a veszteségek ugyanis nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vonatkozásban is jelentkeznek, ami a növénytermesztés minden szakaszán könnyen bizonyítható. Természetesen leginkább a fő termé­nyeknél, a gabonaféléknél, a cukorrépánál, a burgonyánál, a zöldségféléknél, valamint a fehérjeprogram teljesítésénél elő­forduló veszteségek a nyugtalanítók. Igaz ugyan, hogy a hozamok közötti különbségeket a termőta­laj eltérő minősége is okozhatja, de ez ma már egyre kisebb szerepet játszik. Az okokat más tényezőkben kell keresni. A galántai (Galanta) járás párt- és irányítási szerveinek például sok éven át nagy gondot okozott, hogy a Vágfarkasdi (Vlčany) Efsz-t magasabb gazdálkodási szintre emeljék. Ennek érdeké­ben a farkasdi szövetkezet határának egy részét telekrendezés keretében a Sókszelöcei (Selice) Efsz kezelésébe adták át. Csodák csodájára a szelöcei szövetkezeti tagok ugyanezen a talajon több mint kétszeres hektárhozamokat értek el szemes kukoricából, mint elődjeik. Csupán jobban viszonyultak a termő­talajhoz, megadták neki azt, amit igényelt, jól megtrágyázták istállótrágyával és tőlük telhetően megművelték. Ez a gyakorlati példa, sajnos, nem egyedülálló. Emellett a gazdálkodás színvonalában nemcsak az egyes vállalatok, hanem a kollektívák között is jelentős különbségek vannak. Ezért a termelés minden szakaszán előtérbe kerül a veszteségek csökkentése, s különösen nagy súlyt helyezünk a mezőgazda­sági termékek minőségi színvonalának emelésére. A szakemberek például kiszámították, hogy a társadalmi szükségletek kielégítésére az 1995-ig terjedő időszakban évente 1,1 millió tonna burgonyát kell megtermelni. Ha a jelenlegi színvonalhoz viszonyítva javulna a burgonya minősége, abban az esetben 900-950 ezer tonna is elegendő lenne a szükségletek kielégítésére. Az így megtakarított földterületen más növényeket termeszthetnénk. Emellett csökkennének a burgonya termelési költségei is, hiszen kevesebb műtrágyára, növényvédelmi vegy­szerre, raktárra, szállítóeszközre stb. lenne szükség. Hasonló értelemben beszélhetnénk a cukorrépáról is, mely­nek termelésében már évek óta nem sikerül előbbre jutni a mezőgazdasági és a cukorgyári dolgozók közös törekvései és a tudományos-termelési alap kiadós segítsége ellenére. A répa­termesztők nyugat-szlovákiai kerületi aktívaértekezlete rámuta­tott, hogy a termelés elsősorban a tudományos-műszaki hala­dás eredményeinek elégtelen kihasználása, s nem egy esetben a termesztés alapvető feladatainak az elhanyagolása miatt stagnál. A jövőben jobban arra kell törekednünk, hogy a növényter­mesztésben és az állattenyésztésben előforduló fogyatékossá­gok és veszteségek elsősorban a felelős dolgozók lelkiismereti kérdésévé váljanak. A veszteségek elleni harcot a gazdasági agitáció és propaganda központi feladataként kell folytatni; ezekkel a kérdésekkel rendszeresen kell foglalkozni minden pártalapszervezetben, s a kommunistáknak példát kell mutat­niuk a termelés minden szakaszán. (PRAVDA) A második ukrán front katonái Komáromot (Komárno) 1945. március 30- án szabadították fel. Ezt az eseményt új, mélyreható változások követ­ték. A háború utáni újjáépítést követően tervszerűen fejleszteni kezdték a termelővállalatokat, lakásokat és járulékos létesítményeket építettek. Az új üzemek egyike a bratislavai Hydrostav vállalat komáromi üzeme. A képen: Szenko Jenő, az egyik komplex racionalizációs brigád tagja egy UB típusú exkavátor alvázát javítja a Hydrostav műhelyében. (Pavol Neubauer felvétele - ČSTK) Köszönet és hála a jó munkáért KITÜNTETÉSEK A PEDAGÓGUSNAP ALKALMÁBÓL (Tudósítónktól)­­ A pedagógusnap alkalmából a bratislavai vár Lovag­termében ünnepélyesen kitüntették a legjobb pedagógusokat és oktatási dolgozókat. Az ünnepi ülésen jelen volt Ľudovít Petsár, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára, Ivan Litvaj, az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezetője, Július Hanus, a szlo­vák kormány első alelnöke, Libor Vozár, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szlovákiai Szakszervezeti Szövetségének elnöke s több más vendég.­­ Az idei pedagógusnap különö­sen jelentős, hiszen megünneplé­sére hazánk felszabadulásának 40. évfordulója jegyében kerül sor - mondotta ünnepi beszédében Juraj Buša, az SZSZK oktatási minisztere. Köszöntötte a kitünte­tetteket és jókívánságait fejezte ki az egész pedagógus-társadalom­nak. Beszédében a fejlett szocia­lista társadalom építésében ránk váró feladatokkal foglalkozva mél­tatta az iskolák fontos szerepét, az oktatók, a nevelők nemes küldeté­sét és felelősségét. Az iskola, a pedagógus feladata, hogy a fia­taloknak ne csak kellő tudást, mű­veltséget nyújtson, hanem megta­nítsa őket arra is, hogy ezeket a szocialista társadalom javára fordítsák. Beszédének további részében a párt oktatáspolitikai határozatai­nak valóra váltásával foglalkozott. Megállapította: a határozatokat már kilencedik éve sikeresen telje­sítjük. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az új program ked­vező feltételeket teremt a tanulók személyiségének sokoldalú fej­lesztéséhez és tanulmányaik eredményes folytatásához. Jö­vőnk elsősorban attól függ, peda­gógusaink hogyan készítik fel az ifjúságot az életre. A jövő viszont velük szemben is nagyobb köve­telményeket támaszt, ezért mind szakmailag, mind politikailag ál­landóan tovább kell képezniük magukat. Ezt követően a miniszter átadta azokat a kitüntetéseket, amelye­ket köztársaságunk elnöke ado­mányozott. Elena Píjaková, a bratislavai Neveléstudományi Intézet igazgatója pedagógiai te­vékenysége elismeréséül Munka Érdemrendet, a Kassai (Košice) Gépiari Szakmunkásképző Inté­zet és a Zvoleni Gépipari Szak­­középiskola nevelőtestülete Az építésben szerzett érdemekért kitüntetést. Csicsay Ilona, a Ko­máromi (Komárno) Gépipari (Folytatás a 2. oldalon) ELVTÁRSI PÁRBESZÉD (ČSTK) - Josef Havlín, a CSKP KB titkára tegnap fogadta Anatolij Jegorovot, az SZKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézeté­nek igazgatóját, aki Prágában részt vett A CSKP és az SZKP ideológiai munkája szerepének növekedése a fejlett szocializmus építése és tökéletesítése során címmel megrendezett csehszlo­vák-szovjet tudományos értekez­leten. Az elvtársi légkörű találkozón megvitatták azokat az időszerű feladatokat, amelyeket a fejlett szocialista társadalom építésével és főleg a két testvéri kommunista párt kongresszusának előkészüle­teivel kapcsolatban oldanak meg. Ezenkívül áttekintették a két mar­­xizmus-leninizmus intézet együtt­működése további elmélyítésének lehetőségeit és formáit. 1985. március 30. XXXVIII. évfolyam 76. szám SZOMBAT ★ Ára 50 fillér Jókívánságok (ČSTK) - Gustáv Husák köz­­társasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Nicolae Ceau­­sescunak a Román Szocialista Köztársaság elnökévé való újra­választása alkalmából, és sok si­kert kívánt szocialista hazája felvi­rágoztatásáért és a román nép jólétéért végzett felelős munká­jához. Alois Indra, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a Szövetségi Gyű­lés elnöke táviratban gratulált Ni­colae Grosannak, a Román Kom­munista Párt KB Politikai Végre­hajtó Bizottsága póttagjának abból az alkalomból, hogy újraválasztot­ták a Román Szocialista Köztársa­ság Nagy Nemzetgyűlésének el­nökévé. Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök táviratban köszön­tötte Constantin Dascalescut, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnökét újraválasztása alkalmából. Bohuslav Chňoupek külügy­miniszter üdvözlő táviratot küldött román kollégájának, Stefan And­­reinek újraválasztása alkalmából. Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák köz­­társasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Hrisztosz Szarcetakisznak, a Görög Köz­társaság újonnan megválasztott elnökének. Hazaérkezett Budapestről a CSKP küldöttsége (ČSTK)­­ Hazaérkezett tegnap Budapestről Csehszlovákia Kom­munista Pártjának küldöttsége, amely Vasil Biľaknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB tit­kárának a vezetésével részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán. A delegáció további tagjai Miroslav Slavik, a CSKP KB tagja, a dél-csehorszá­­gi kerületi pártbizottság vezető tit­kára, František Chlád, a CSKP KB osztályvezető-helyettese és Ondrej Ďurej, hazánk magyaror­szági nagykövete voltak. A Ruzynói repülőtéren a kül­döttség fogadására megjelent Mi­loš Jakeš, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a KB titkára, Michal Štefaňák, a CSKP KB osztályve­zetője és Benyó Pál, Magyaror­szág csehszlovákiai ügyvivője. Áttekintették a nemzetközi gazdasági és pénzügyi helyzetet Csehszlovák - belga megbeszélések (ČSTK)­­ Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök tegnap Prágában fogadta Jean Go­­deaux-t, a Belga Nemzeti Bank vezetőjét, a baseli Nemzetközi Törlesztési Bank elnökét, aki láto­gatáson tartózkodik hazánkban. A találkozón miniszterelnökünk hangsúlyozta, hogy Csehszlovákiá­nak érdeke a Belgiumhoz fűződő politikai, gazdasági, tudományos­műszaki és kulturális kapcsolatok fejlesztése. Ezzel kapcsolatban a felek áttekintették a nemzetközi gazdasági és pénzügyi helyzetet és azokat a feltételeket, amelyeket meg kell teremteni az iparilag fej­lett és a fejlődő országok külke­reskedelmének gyorsabb növeke­dését gátló akadályok felszámolá­sa céljából. A fogadáson részt vett Jan Stejskal, a Csehszlovák Állami Bank elnöke és Hugo Walschap, Belgium csehszlovákiai nagykö­vete. A vendéggel tegnap Svätopluk Potáč szövetségi miniszterelnök­helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke is találkozott.

Next