Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-02 / 52. szám, szombat

arjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A közös beruházások haszna A beruházás fogalma a gazdasági kérdések iránt kevesbé érdeklődő emberek előtt sem ismeretlen. A beruházások ugyanis kézzelfoghatóan tükrözik a gazdasági és társadalmi haladást, a termelési ágazatokban magasabb szintre emelik a gyártási folyamatok műszaki színvonalát, növelik a munka termelékenységét, biztosítják a termelés nyers- és alapanyagok­kal, energiával való folyamatos ellátását, bővítik és javítják a termékek választókat, esetleg más fontos szükségleteket elégítenek ki. Nem mindegy azonban, hogy az egyes konkrét beruházások mennyibe kerülnek, milyen haszonnal járnak és mennyire hatékonyak, ezért ez a terület is a gazdasági szakem­bereket intenzíven foglakoztató kérdések csoportjába tartozik. A KGST-országok beruházási kérdésekkel foglalkozó szak­emberei nemrég Bratislavában tanácskoztak a közös érdekű fejlesztési együttműködés elmélyítéséről, különös tekintettel az évezred utolsó évtizedének követelményeire. Ezt a nemzetközi tanácskozást A Szocialista Világrendszer Közgazdasági Problé­máinak Nemzetközi Intézete kezdeményezte, s az volt a feladata, hogy megvitassa, kiegészítse az előzetesen kidolgozott témakö­röket, s az így előkészített anyagot a KGST Végrehajtó Bizott­sága elé terjessze. A tanácskozás szorosan kapcsolódott azok­hoz a feladatokhoz, amelyek a KGST-országok elmúlt évi legma­gasabb szintű gazdasági értekezletének ajánlásaiból következ­nek. Ezek pedig valamennyi tagország számára azonosak: az anyagi források minél hatékonyabb kihasználása, a termelés minőségi és műszaki színvonalának javítása, s a társadalmi munka hatékonyságának jelentős mértékű növelése. Manapság, amikor egyre szélesebb területeken bontakozik ki a szocialista országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése, ezekből a folyamatokból a beruházások sem maradhatnak ki, hiszen ezek közös tervezése, előkészítése és kivitelezése nem csekély előnyöket biztosít minden résztvevő számára, legyen szó akár két- akár pedig többoldalú együttmű­ködésről. Csehszlovákia számára például az a tény, hogy a Szovjetunió területén részt vesz a hmelnyickiji atomerőmű közös építésé­ben, 1984-től 2003-ig, tehát húsz éven át évi 3,6 milliárd kilowattóra energia átvételét eredményezi. Ez a­­ mennyiség körülbelül egy 600 MW teljesítményű erőműt helyettesít, mely­nek felépítése a jelenlegi árviszonyok mellett mintegy 5 milliárd koronába kerülne, s üzemeltetése évi 3,4 millió tonna barnaszén felhasználásával járna. Az utóbbi években sokat hallhattunk az ukrajnai Vinnyica és a magyarországi Albertirsa közötti 750 kilovoltos távolsági vezetékről, amelyet hat szocialista ország közösen épített. Ez a vezeték a résztvevő országok számára egy 2500 MW teljesítményű erőmű építési költségeit takarította meg. Hasonló előnyökkel járt a Szövetség gázvezeték közös építése is. Az NDK például évi 2,8 milliárd köbméter földgázt kap ezen a vezetéken a Szovjetunióból, s ezáltal évente 20 millió tonna barnaszenet takaríthat meg. Ennek a szénmennyiségnek a kiter­melése és­ feldolgozása két és félszer többe került volna az - egyébként barnaszénben gazdag - NDK-nak, mint a gázveze­ték építésében való részvétel. A beruházási együttműködés újabb példájaként említhetjük az ukrajnai Krivoj Rog-i vasércbányák területére tervezett ércdú­sító kombinát építését a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyaror­szág, az NDK és Románia részvételével. Az építkezés műszaki tervdokumentációja már elkészült, s a kivitelezők azzal számol­nak, hogy az érckoncentrátum szállítása már 1988-ban elkez­dődhet az építésben résztvevő országokban. Az ércdúsító terve­zet kapacitása évi 14 millió tonna koncentrátum, ami jelentős mértékben javítja majd a kohóipari nyersanyagellátás színvo­nalát. További példákat is említhetnénk, azonban azt is kijelenthet­jük, hogy korántsem merítettük még ki a beruházási együttmű­ködésben rejlő lehetőségeket. Ezekre mutatott rá az említett bratislavai tanácskozás is, melynek résztvevői egyértelműen hangsúlyozták: annak ellenére, hogy az eszmecsere inkább vonatkozott a jövőre, mint a jelenre, remélik, hogy az együttmű­­ködés elmélyítésével kapcsolatos problémák és részletkérdések megoldásával nem kell a kilencvenes évekig várni. MÉSZÁROS JÁNOS A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző Intézet belušai (Považská Bystrica-i járás) állomásának dolgozói, akiknek feladata a hazai és a külföldi terményfajták kipróbálása Észak-Szlovákia feltételei között, ezekben a napokban ellenőrzik az őszi vetést saját kísérleti telkeiken, valamint a Považská Bystrica-i, a čadcai és a žilinai járás mezőgazdasági vállalatainál. A képen: Anton Poliak nemesítő, a szocialista munkabrigád vezetője földminta alapján az őszi búza állapotát ellenőrzi. (Vladimír Gabčo felvétele -rČSTK) Beírták nevüket a dicsőségkönyvbe A fűtőanyag- és energiaipar legjobb dolgozói (ČSTK)­­ Bratislavában tegnap a fűtőanyag- és energiaipari mi­niszter dicsőségkönyvébe beírták a reszort 44 legjobb szocialista munkabrigádjának és más kollek­tíváinak, valamint egy egyénnek a nevét. A Februári Győzelem 37. és hazánk felszabadításának 40. évfordulója alkalmából megrende­zett ünnepségen részt vett Milos­lav Hruškovič, a CSKP KB Elnök­­­­ségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Ladislav Abrahám, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szak­­szervezetek Szlovákiai Tanácsá­nak elnöke. Beszédében Vlastimil Ehren­­berger fűtőanyag- és energiaipari miniszter méltatta a kitüntetett kol­lektívák kezdeményezését és azt, hogy csaknem egyharmaduk ifjú­sági brigád. Elismeréssel szólt a bányászok és az energiaipari dolgozók múlt évi sikereiről, arról, hogy 67,55 milliárd kilowattóra elektromos energiát termeltek, e mennyiség csaknem 11 száza­lékát atomerőművekben. Köszö­netet mondott az idei kemény tél követkeményeinek felszámolása során tanúsított hősiességért. Hi­szen például az észak-csehorszá­gi barnaszénmedence külszíni bá­nyái február 24-én, vasárnap csúcsteljesítményt értek el: a ki­termelt szén mennyisége megha­ladta a 246 ezer tonnát. A Kovoslužka kommunistái Sikeres tervteljesítésről adhattak számot Kelet-Szlovákia székhelyén, a csaknem 230 ezer lakost szám­láló Kassán (Košice) egyre igé­nyesebb feladatok hárulnak a la­kossági szolgáltatásokat nyújtó in­tézményekre. Immár 35 esztende­je működik a városban a több mint hétszáz embert foglalkoztató Ko­voslužka helyi ipari vállalat, amely különösen az utóbbi években igen jó eredményeket ér el, így történt tavaly is. A vállalat kommunistáinak év eleji tagsági gyűlésén Gabriel Mé­száros, az üzemi pártbizottság el­nöke vonta meg a vállalatnál vég­zett politikai és gazdasági munka múlt évi eredményeinek mérlegét. Volt miről beszámolnia, örömmel hallottuk, hogy a vállalat dolgozói az elmúlt évi 94 millió korona érték létrehozását kitűző teljesítmény­terv előirányzatát 250 ezer koro­nával megemelték, a valóságban pedig 95 millió 321 ezer korona értékű teljesítményt értek el. 105,2 százalékra teljesítették a lakossá­gi szolgáltatások tervét, s a felté­telezett 5,7 millió korona helyett 6,6 millió korona nyereséget köny­veltek el. Ezeknek a kedvező eredmé­nyeknek az elérésében igen nagy jelentősége van annak, hogy az üzemi pártbizottság a vállalat ve­zetőségével és a szakszervezeti bizottsággal karöltve a dolgozók széles rétegét bevonja a tervké­szítésbe és a feladatok teljesíté­sének az értékelésébe. Ebben a közösségi munkában a vállalat kommunistái követésre méltó példát mutatnak, élükön Štefan Kočík elvtárssal, a vállalat igazgatójával, a politikai-gazdasá­­gi és szakszervezeti szervek többi dolgozójával. Csakis ilyen egészséges felté­telek megteremtése, a vállalati dolgozók tenniakarásának, lelke­sedésének, a kollektíva erejének céltudatos összehangoltsága mel­lett fogadhattak el derűlátással, bizakodva a tavalyinál is igénye­sebb tervet. A 7. ötéves tervidőszak utolsó évében a Kovoslužka dolgozói tervezett teljesítményének értéke 97,7 millió korona, tehát sokkal többet terveznek, mint amit tavaly elértek. A beszámolót követően tizen­egy vitafelszólalás hangzott el. (kulik) Kitüntetés (ČSTK)­­ Anna Svarovská­­nak, a Győzelmes Február Ér­demrend és a Munka Érdemrend kitüntetettjének, pártunk sokéves tagjának, a Nová myst és a Tribú­na folyóiratok volt szerkesztőjének 70. születésnapja alkalmából teg­nap Jan Fojtík, a CSKP KB El­nökségének póttagja, a KB titkára átadta a CSKP KB üdvözlő levelét. SZOMBAT 1985. március 2. XXXVIII. évfolyam 52. szám ★ Ára 50 fillér A Szövetségi Gyűlés tavaszi ülésszaka (ČSTK)­­ Gustáv Husák köz­­társasági elnök közölte a Szövet­ségi Gyűlés elnökségével, hogy a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény 61. cikke­lye értelmében március 1 -vel összehívja a Szövetségi Gyűlés tavaszi ülésszakát. Csehszlovák - francia gazdasági megbeszélések (ČSTK)­­ Vasil Biľ ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára tegnap fogadta Robert Ger­­bert, a Francia-Csehszlovák Tár­saság tiszteletbeli elnökét és Claire Mouzas-t, a társaság új főtitkárát. A francia vendégek tájékoztat­ták Vasil Bil'akot a társaság követ­kező időszakra kitűzött céljairól. Bil'ak elvtárs nagyra értékelte azt a munkát, amelyet a társaság a két nép barátságának és kölcsö­nös megismerésének elmélyítése érdekében végez, s köszönetet mondott eddigi tevékenységéért. A továbbiakban áttekintették a tár­saság néhány tervezett akcióját, főként a fasizmus fölött aratott győzelem és hazánk szovjet had­sereg általi felszabadítása 40. év­fordulójának ünnepségeivel kap­csolatban. Az SZNT alkotmányjogi bizottságának ülése (ČSTK)­­ Ülést tartott tegnap Bratislavában a Szlovák Nemzeti Tanács alkotmányjogi bizottsága Viliam Šalgovičnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, az SZNT elnökének és Anna Kretovának, az SZNT alelnökének részvéte­lével. A szlovák kormány idei törvény­hozási programjáról Ján Pješčak szlovák igazságügyminiszter, a szlovák kormány törvényhozási tanácsának alelnöke tájékoztatta a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a Szlovák Szocialista Köz­társaság kormánya a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongres­­­szusának határozataiból kiindulva nagy jelentőséget tulajdonít a nor­maképző folyamat tökéletesítésé­nek, és nagy súlyt helyez arra, hogy szorosabbra fűzze együtt­működését az SZNT szerveivel és a szakminisztériumokkal. A tör­vényhozási program erre az évre 14 jogi rendelkezést irányoz elő, amelyek közül a legfontosabb a büntetőjogi rendelkezések mó­dosítása. Az ezt követő vitában a képviselők rámutattak arra, hogy állandóan el kell mélyíteni a nor­maképzés demokratikus elemeit, főként úgy, hogy nagyobb mérték­ben figyelembe veszik a képvise­lők és más személyek észrevéte­leit a törvények kidolgozásának fázisában. A bizottság ezután ellenőrző je­lentést vitatott meg arról, hogyan hajtják végre az ifjúság negatív jelenségek elleni védelmére az 1983-1985-ös időszakra tett in­tézkedéseket. Nők a közéletben (ČSTK)­­ Állandóan növek­szik a csehszlovákiai nők aktív részvétele a közéletben és a társadalmi ügyek intézésé­ben. A szocialista társadalom ehhez céltudatosan optimális feltételeket teremt. Nemcsak az fontos, hogy egyre több nő tölt be tisztségeket, hanem fő­leg az, hogy javul a munkájuk, fokozódik aktivitásuk és kez­deményezésük. Jelenleg a Szövetségi Gyű­lés képviselőinek 28,3, a Cseh Nemzeti Tanács képviselőinek 28, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek pedig 30,6 szá­zaléka nő. Több mint 60 360 nő a nemzeti bizottságok kép­viselője, ami azt jelenti, hogy számarányuk 32,55 százalék. A polgári bizottságokban 58 340, a nemzeti bizottságok szakbizottságaiban több mint 77 700 nő tevékenykedik. Az összehasonlítás kedvéért kö­zölhetjük, hogy a burzsoá köz­társaságban a Nemzetgyűlés képviselőinek csak 2-4 száza­léka volt nő, s a nyugati tőkés­országokban ma sem haladja meg ez az arány az 5 száza­lékot.

Next