Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-29 / 100. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Forradalmi vívmányaink védelmezője Világpolitikai jelentőségű esemény színhelye volt a lengyel főváros: a minisztertanács épületének ugyanazon épületében, ahol harminc évvel ezelőtt, 1955. május 14-én aláírták a Varsói Szerződést, pénteken a tagországok legfelsőbb párt és állami vezetői ellátták kézjegyükkel a szerződés érvényességé­nek meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet. E szerint a Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés további húszéves időtartamra érvényben maradt azzal, hogy ha a tagállamok e határidő előtt egy évvel nem mondják fel, akkor a szerződés további tíz évre automatikusan érvényben marad. A szocialista országok védelmi szövetsége csak hat évvel később született meg, mint az agresszív Észak-atlanti Szövet­ség, amelyet az amerikai imperializmus ösztönzésére, a hideg­háború első szakaszának tetőzésekor, 1949-ben hoztak létre. A világot felosztották, sorozatban gyártották a Szovjetunió és a többi szocialista ország katonai megsemmisítésének terveit. A kiélezett helyzetet még feszültebbé tette, hogy 1955-ben bevonták a NATO-ba az NSZK-t. E rendkívüli mértékben megnö­­vekedett fenyegetésre adott válasz volt a Varsói Szerződés létrehozása, melynek alapvető feladata a béke és biztonság megszilárdítása. A Varsói Szerződés doktrínája védelmi doktrína. Nem fenye­getett soha senkit és ma sem teszi ezt. Az aláíró országok már harminc esztendővel ezelőtt is kinyilvánították azt, amit a pén­teki legfelsőbb szintű találkozóról kiadott közleményben ugyan­csak hangsúlyoznak: „Soha nem voltak hívei Európa és a világ megosztásának egymással szemben álló katonai tömbökre, jelenleg is fellépnek szövetségük és az észak-atlanti tömb feloszlatásáért és annak első lépéseként a szövetségek katonai szervezeteinek felszámolásáért.“ Nem először - s bizonyára nem utoljára - hangzott el ilyen értelmű nyilatkozat a szocialista országok részéről. A NATO azonban sosem adott választ ezekre a felhívásokra. Az imperia­lista szándékok egyértelművé teszik, hogy miért. Amíg fennáll a NATO, a világ és Európa békéjét fenyegető veszély, a szocia­lista országoknak erősíteniük kell védelmi szövetségüket, pár­huzamosan a békéért és leszerelésért vívott harc fokozásával. A közlemény aláhúzza, hogy a tagországok a békét fenyegető veszélyből kiindulva a jövőben is megteszik a szükséges intéz­kedéseket kollektív védelmi képességük megfelelő szinten tar­tásához. Ugyanakkor megerősítette, hogy a tagországok síkra­­szállnak az erőegyensúly legalacsonyabb szinten történő bizto­sításáért, s elsőrendű feladatuknak tartják a fegyverkezési hajsza megállítását, az atomháborús veszély elhárítását, az enyhülés és együttműködés folyamatának felújítását a nemzet­közi kapcsolatokban. A Varsói Szerződés három évtizedes tevékenységével össze­fonódnak a szocialista országok jelentős kezdeményezései, amelyek kivétel nélkül a béke megszilárdítását szorgalmazzák. A másik fél nem ezt teszi, továbbra is agresszív doktrínák megvalósítására törekszik. Ennek az imperialista p­olitikának a következtében a nyolcvanas évek közepére a világ válaszút elé került: vagy felülkerekedik a józan ész, vagy tovább növekszik a katonai szembenállás és a nukleáris konfrontáció veszélye. Ezt a veszélyt csak fokozza Washingtonnak a világűr militarizá­­lását szolgáló programja, hiszen az úgynevezett stratégiai védelmi kezdeményezéssel az Egyesült Államok egyetlen célt követ: lehetőséget akar teremteni az első nukleáris csapás büntetlen megtételére. A Varsói Szerződés érvényességének meghosszabbítására a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának előestéjén került sor. A küldöttségvezetők ennek kapcsán ismételten hang­súlyozták, hogy a háborúnak sohasem szabad megismétlődnie. Ez a világ népeinek akarata is. A szerződés meghosszabbításá­val egyben azt a meggyőződésüket is kifejezésre juttatták, hogy közös összefogással meg lehet és meg is kell akadályozni az újabb háború kitörését. Ezért mondotta Mihail Gorbacsov: „Ma felszólítjuk Európa és más kontinensek országait, küzdjék le az ellentéteket és legyenek partnerek az egész emberiséget fenye­gető új veszély elleni harcban.“ A Varsói Szerződés tagországai mindig becsületes, konstruk­tív megállapodásokra törekedtek. Ez jellemzi a Szovjetunió magatartását a genfi tárgyalásokon, melyeknek első fordulója a múlt héten ért véget. A tárgyalások részleteit nem hozták nyilvánosságra, a két fél szándékaira azonban az utóbbi hetek lépéseiből is következtetni lehet. A szovjet és az amerikai külügyminiszter januárban megállapodott, hogy az atom- és űrfegyverek kérdését komplex módon, kölcsönhatásukban fog­ják vizsgálni. Az USA ezt az alapvető jelentőségű elvet figyelmen kívül szeretné hagyni. Sőt az űrfegyverekkel kapcsolatos kuta­tási programba NATO-partnereit is be kívánja kapcsolni, s ezen felül lépéseket tett nukleáris támadópotenciáljának növelésére. Ezzel szemben a Szovjetunió egyoldalúan felfüggesztette köze­pes hatótávolságú rakétáinak telepítését és egyéb válaszintéz­kedéseinek megvalósítását Európában, s javasolta az űrfegyver­­kísérletek és a nukleáris fegyvertárak befagyasztását a tárgyalá­sok idejére. Mindez kézzelfoghatóan bizonyítja a két fél hozzáállásában tapasztalható különbséget. A Szovjetuniónak és a többi test­vérországnak szilárd meggyőződése, hogy nem az újabb fegy­verek gyártása vezet el a leszereléshez. A megállapodáshoz mindkét fél akarata szükséges. A Varsói Szerződés ezt az akaratot a közleményben ismét kinyilvánította: „... a találkozón képviselt szocialista országok készek továbbfejleszteni a békés párbeszédet más államokkal, a jóakarat és a bizalom szellemé­ben, készek a békét és biztonságot szolgáló nemzetközi együtt­működésre.“ MALINÁK ISTVÁN A Csehszlovák - Szovjet Baráti Szövetség kerületi konferenciái Példamutató munkát végeznek (ČSTK és tudósítónktól)­­ Hazánk kilenc kerületében, valamint Prágában és Bratislavában szombaton megtartották a Csehszlo­vák-Szovjet Baráti Szövetség kerületi, illetve városi konferenciáit. Ezeken a tanácskozásokon összegezték a CSSZBSZ IX. kongres­­­szusa határozatainak teljesítésében elért eredményeket, jóváhagy­ták a következő időszak munkatervét és megválasztották a szövet­ség új kerületi szerveit. Prága A prágai városi konferencia kül­döttei a szövetségnek csaknem 187 ezer tagját képviselték. A ta­nácskozáson részt vett Václav David, a Szövetségi Gyűlés alel­nöke, a CSSZBSZ KB elnöke is. A beszámoló és a vita elsősorban a politikai­ nevelő és a kulturális tevékenység eredményeivel fog­lalkozott. Václav David elvtárs fel­szólalásában elismeréssel szólt a szervezet munkásságáról és tö­rekvéséről, amelynek célja a szov­jet néppel való barátság és együttműködés elmélyítése. Hangsúlyozta, e napokban, a jubi­leumi ünnepi évforduló előestéjén, különösképpen tudatosítjuk, hogy mit köszönhetünk a hősi szovjet katonáknak, a fasizmus ellen, a szocialista jelenünkért folytatott harcok résztvevőinek. Bratislava Szlovákia fővárosa CSSZESZ- szervezetének konferenciáján a városi pártbizottság küldöttségét Gejza Šlapka, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a városi pártbi­zottság vezető titkára vezette. A beszámoló egyebek között ki­emelte, hogy az 1982-től eltelt időszakban a városi szervezet tagjai feltárták a szövetség tevé­kenysége tökéletesítésének, fej­lesztésének és elmélyítésének to­vábbi tartalékait. A politikai-nevelő munka célja elsősorban a Szovjet­unió békés külpolitikájának ismer­tetése, a csehszlovák-szovjet együttműködés létfontosságú je­lentőségének megvilágítása volt. Nagy figyelmet fordítottak a fiatal nemzedék hazafias és internacio­nalista nevelésére is. (Folytatás a 2. oldalon) 1985. április 29. XXXVIII. évfolyam 100. szám­ára 50 fillér HÉTFŐ Negyven éve szabad Ostrava Ünnepi gyűlés az opavai járás Hrabyňe községének emlékművénél • A manifesztáción részt vett a CSKP KB, a CSSZSZK Nemzeti Frontja KB és a szövetségi kormány küldöttsége (ČSTK)­­ Észak-Morvaország dolgozói és ifjúsága szombaton az opavai járás Hrabyňe községének emlékművénél nagygyűlésen em­lékeztek meg Ostrava szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulójáról. A manifesztá­ción részt vett a CSKP KB, a CSSZSZK NF KB és a szövetsé­gi kormány küldöttsége, amelyet Alois Indra, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezetett. A delegáció to­vábbi tagjai voltak: Jan Fojtík és Josef Haman, a CSKP KB Elnök­ségének póttagjai, a KB titkárai, Maria Kabrhelová, a CSKP KB Titkárságának tagja, Tomáš Tráv­­niček, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának alelnöke, Ján Marko, a Szövetsé­gi Gyűlés alelnöke és Rudolf Rohlíček, a CSSZSZK kormányá­nak alelnöke. Jelen voltak a kerü­leti és az ostravai városi pártbi­zottság képviselői, élükön Miros­lav Mamula elvtárssal, az észak­­morvaországi kerületi pártbizott­ság vezető titkárával. A vendégek között ott volt Vik­tor Somakin, a Szovjetunió cseh­szlovákiai nagykövete, az LNK ostravai főkonzulátusának, a ha­zánkban állomásozó szovjet kato­nai alakulatok középső csoportjá­nak képviselői, valamint az ostra­vai hadművelet csehszlovák vete­rán résztvevői. Az ünnepségen részt vettek a testvérbaráti kerüle­tek és városok - Volgográd, Drez­da, Katowice és Várna - küldött­ségei is. A csehszlovák és a szovjet him­nusz után Miroslav Mamula elv­társ megnyitotta a nagygyűlést, majd Alois Indra mondott ünnepi beszédet. Utána Viktor Lomakin, a Szovjetunió nagykövete szólt a résztvevőkhöz. A találkozó zárórészében a kül­döttségek megkoszorúzták az ost­ravai hadművelet emlékművét és megtekintették az elesett hősök jelképes temetőjét. Balról: Jan Fojtík, Alois Indra, Viktor Lomakin és Josef Haman elvtársak (ČSTK-felvétel) Alois Indra elvtárs beszéde Már negyven éve annak, hogy befejeződött a Vörös Hadsereg nagy jelentőségű ostravai hadmű­velete. A városnak és környéké­nek lakói ismét szabadon felléle­gezhettek. Azoknak a boldog pilla­natoknak számos résztvevője már nincs közöttünk s fokozatosan tá­voznak körünkből mindazok, akik még emlékeznek azokra az idők­re. A nép, a nemzet emlékezete azonban időt álló, történelmünk része. A jelen és a jövő nemzedé­kei ebben a kerületben is mindig tisztelettel és hálával fognak emlé­kezni felszabadítóikra, a vörös ka­tonákra és harcostársaikra az I. csehszlovák hadtest soraiból. Nem felejtjük el azt, hogy felsza­badítóink közül húszezren az éle­tüket áldozták fel az ostravaiak életének, városuknak, a bányák­nak és a kulcsfontosságú iparnak megmentéséért. Elvtársak, a második világháború legna­gyobb terhe a szocializmus első országára hárult. A visszavonulás ádáz harcaiban, majd az óriási méretű támadó hadműveletekben, a munkában tanúsított áldozat­­készségben és a partizánakciók­ban kitűntek a szovjet emberek erkölcsi tulajdonságai. A kommu­nisták és a pártonkívüliek, oroszok (Folytatás a 2. oldalon) A köztársasági elnök jókívánságai (ČSTK)­­ Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Hirohito japán császárnak, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Gorbacsov - Jaruzelski találkozó Varsóban Dinamikusan fejlődnek a szovjet - lengyel testvéri kapcsolatok (ČSTK)­­ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Varsóban szombaton találkozott Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP KB első titkárá­val, az LNK Minisztertanácsának elnökével. A két testvérpárt vezető képvi­selői megerősítették az SZKP és a LEMP elvi irányvonalát a Szov­jetunió és a Lengyel Népköztársa­ság közti barátság további meg­szilárdítására és a sokoldalú együttműködés elmélyítésére. Ki­fejezték elhatározásukat, hogy to­vábbra is szilárdan védelmezik forradalmi vívmányaikat, és szo­ros együttműködésben a szocia­lista közösség többi országaival harcolnak a nemzetközi feszültség enyhítéséért, és mindent meg­tesznek a béke és a biztonság megvédéséért az európai konti­nensen és az egész világon. Ezzel összefüggésben hangsú­lyozták a Varsói Szerződés tagál­lamai legfelsőbb párt- és állami vezetői találkozójának történelmi jelentőségét, amelyen döntés szü­letett a testvéri országok politikai és katonai szövetségét megalapo­zó szerződés hatályának meg­hosszabbításáról. (Folytatás a 2. oldalon)

Next