Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-30 / 35. szám

m BECSENGETNEK... Úgy ám, ami néhány héttel ezelőtt még szinte hihetet­lennek tűnt, hétfőn valóság­gá válik. Új tanév kezdődik. Lesznek újra izgalmas felelé­sek, és persze vidám percek is. Mi most az utóbbiakat idézzük fel, amikor részlete­ket közlünk az elmúlt tanév végi dolgozatokból, írásbeli felmérésekből Történelem - A feudális társadalmat még az ősközösségben a rab­szolgatartók teremtették meg. -A feudalizmus már öreg rendszer volt. - A felfedezések miatt a fej­lődés megállt, majd visszafelé fejlődött. - 1526-ban kitört a mohácsi vész. - Bakócz vöröskeresztes hadjáratot hirdetett. -A labancok úgy megijed­tek a kurucoktól, hogy hanyatt vágódva futni kezdtek. Matek - Többféle kerek számot is­merünk, de a legkerekebb a nulla. - Ha az ezredest tízfelé osz­tom, tíz ezredest kapok. Irodalom -Toldi Miklós élete kétszer forgott veszedelemben és mind a kétszer ő maga is jelen volt. - Balassi Bálintnak humo­rista műveltsége volt. - Párizs Földrajz a Tejfel-torony­ nevezetessége - Miből nyerik a kőolajat? Természetesen kőből. Biológia - A malária elől a császár is álruhában tudott elmenekülni. - Tavasszal a felnőttek és az állatok a szabadba sietnek. - A gümőbacilust szarvas­­marhától és embertársainktól kaphatjuk meg. * * * A barátnőmnek szegfüvet ajándékoztam nevenapjára. Violának rózsát küldött Ibo­lya, mert Georgina napján szü­letett. * * * Kánikulában virul a kalapos gomba, télen pedig a kucsma­gomba. ILLETÉKESSÉG Cseng a telefon. A férj veszi fel a kagylót. Egy pillanatig dermed­­ten hallgat, aztán beleordít: - Ez itt nem a Környezetvédel­mi Tanács! - és lecsapja. - Ki telefonált? - érdeklődik a feleség. - Valami őrült. Azt kérdezte, tiszta-e a levegő. Nem lehet kibírni ezekkel a túlbuzgó környezetvé­dőkkel! - Mondja, magának romlott el a kályhája? (Jezs) KÉRDÉS A feleség nyakkendővel, lepi meg a férjét. - Ugye, szép? — kérdi hozzási­mulva. - Mihez fogod viselni? A férj, brummogva. - Hosszú szakállhoz. SZÜLETÉSNAP - Na de drágám, hogy gondol­tad ezt? ■- méltatlankodik a férj. - Rendben van, hogy megleped magad ezzel-azzal, de hogy fo­gom én ezt mind kifizetni? - Nem megállapodtunk - húzza fel az orrát a feleség -, hogy nem avatkozunk egymás dolgába? MOZIBAN - Jól ülsz, drágám? - Remekül, drágám. - Jól látsz, drágám? - Tökéletesen drágám. - Nem érzel huzatot az ajtó felől? - Nem, drágám. - Akkor cseréljünk helyet. SZÁLLODAPORTÁN - Kaphatunk egy kétágyas szobát? - Önök házasok? - Persze. Mindketten. - Szomszéd úr, nem is tudtam, hogy kutyát vettek... - Nem is vettünk. - Hát akkor kinek gügyögte az ön távollétében a kedves felesé­ge, hogy „Kutyuli-mutyuli, ha még egyszer kutyálkodsz, nem kapsz többé kapukulcsot!“? EGY KARRIER VÉGE - Hallom, visszavonultál. - Muszáj volt abbahagynom. Nem énekelhetek többé. - Miért nem? Történt valami? - Csak annyi, hogy eltiltott az orvos. - Az, aki a szomszédodban lakik? - Drágám, BARNA mit jelentsen ez a barna hajszál a zakódon? át. - Azt, hogy azóta nem kefélted amióta szőkére festetted a hajad. m­ikorm Kellemetlen meglepetés (Ján Schenko rajza) - Nézze, Szabó néni, itt viszem a hivatalnokok egész napi munkájá­nak az eredményét! (Milan Stano rajza) A hét vicce - Anyu, az apu már megint tökrészeg! - Honnan tudod? - Borotválja a tükröt a fürdőszobában. ÉRTEKEZLET A főportás gyakorlott tekintete azonnal felfedezi, hogy az a szép szál fiatalember és az a félszeg kislány, akik most veszik át a szo­bakulcsot: nászutasok. Pártfogó­­an megkérdi hát: - Nincs valami kívánsága, uram? Küldessem fel a szobájuk­ba a reggelit, esetleg valami italt, frissítőt...? - Nem, köszönöm - mondja a fiatalember. A főportás nem adja fel: - Netán a kedves felesége őnagyságának egy csokor vi­rágot? - Fölösleges - mondja a fiatal­ember, és előhúzza a levéltárcá­ját. - De megkérném, hívja fel ezen a számon, és mondja meg neki, hogy még tart az értekezlet. SsY Magyar dolgozat I. HÁROMNEGYEDES DOLGOZAT PETŐFI LÍRAI KÖLTÉSZETE Petőfi Sándor, a világhírű nagy magyar költő mint lírikus is kiváló helyet foglal ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, melyet oly gyönyörűen jellemzett leíró költeményeiben. Petőfi lírai költészetében legfontosabb a szubjektivitás, azonban Arany Jánosnál inkább az objektivitást látjuk túlsúlyra ver­gődni. Míg Petőfinél olyan szépen domborodik ki a naiv, népies hang, addig Arany Jánosnál a népies hang háttérbe szorul, és helyét a nyelvszépség foglalja el, amely különben Petőfi gyönyörű költeményeiben is föllelhető. Petőfi lírai költeményeiben a következő szépségeket találjuk, úgymint: 1. népies egy­szerűség, 2. nemzeti hazafiasság, 3. trópu­sok és figurák, 4. fiúi szeretet anyja iránt, 5. szerelmi költészet stb. Petőfi mindig a szubjektivitásra törekedett, és célját a legnagyobb mértékben el is érte, mert költeményei utat találnak a legegysze­rűbb nép szívébe éppen úgy valamint a palo­ták ragyogó és fényben úszó csarnokaiba is!... Költeményeiben az aranykalászos, gyö­nyörű Nagy Magyar Alföldet látjuk megéne­kelve, melyet nála kívül senki olyan szépen jellemezni nem volt képes, mint ahogy maga is írja gyönyörű költeményében, mely így kezdődik: Szép vagy, Alföld, legalább nekem szép... Mindazonáltal Petőfi nemcsak az Alföldet bírta jellemezni, de azonban a Tiszát is és a ,,jó öreg kocsmáros“-t, aki alatt saját atyja értendő. Egy másik költeményében még inkább kidomborította az egyszerűséget, midőn a juhász oly szamáron megy, melynek ala­­csonysága következtében a juhász lába a földig ér. Egyszer csak hallja, hogy haldok­lik a juhász babája, s hazasiet azonnal, hogy még életben találja, de azonban csak halot­tat talál. Elkeseredésében mi telhetett a ju­hásztól, tehát botjával nagyot üt a szamár fejére. Mily csudaszépen látjuk itt, ugyebár, az egyszerűséget, mellyel a juhász a szamár fejére üt elkeseredésében!!... Vannak Petőfinek viszont költeményei, melyekben ő ellentétet állít be, például „Be­fordultam a konyhába...“ című költeményé­ben, midőn azt írja, hogy az ő égő pipája kialudott, míg ellenben alvó szíve meggyulla­dott. Míg előbb pipája égett, most szive ég, mely viszont azelőtt aludott. Már ezen is láthatjuk az ellentétet. Ez Petőfi lírai költészete, mely az egész világ költői között nagy szerepet játszik en­nek a gyönyörű, aranykalászos nemzet di­csőségére!!... Skurek Ferenc VI/B o. t. II. EGYKETTEDES DOLGOZAT PETŐFI ÉS A LÍRA 1823 szilveszter éjszakáján vagyunk! Odakünn apró pihékben szállingózik a hó. De bezzeg nagy öröm dagasztja keblét a helybeli mészárosnak, kinek Kiskörösön gyermeke született szilveszter szent éjsza­káján. Egészen kis csecsemő. Fekete szemeivel, melyek még gondtalanul bámulják a szegé­nyes szoba nyirkos gerendáit, most anyjára pillant, s nem tudja levenni róla tekintetét... Az anya szeretetteljes bensőséggel hajol a gyermek fölé, s az igazi anyákat jellemző gondossággal igazítja meg a bölcső kemény (?), de fehér vánkosait... Mit sejt ezen anya? Ezen anya nem sejti még, hogy a parányi bölcsőben egykor a nagy Petőfi Sándor piheni ártatlan gyermekálmait... Petőfi! Midőn e szót leírom, ezer emlék­rajzik fellelkesült agyamban!... Gyönyörű költemé­nyek zengenek-konganak, melyeket oly lel­kesen, kipirult arccal olvasgattunk otthon szerető szüleink körében s az iskolában, ahol nagyra becsült tanárunk oly szépen magyarázta el a költemények rejtett szépsé­geit. S lelki szemeink előtt, míg a magyaráza­tot hallgattuk, mintegy álomkép vonult el a napsugaras Alföld, a kis tanya, a betyár, a juhász és a szamár. De ki győzné felso­rolni? Petőfi lírai költészetében a szubjektív, az alanyi elem lelkesíti legjobban szívünket, míg Aranynál a komoly, objektív hang kész­tet férfias bölcselkedésre. Petőfi, mi nagy költőnk, mi büszkeségünk, egyik kezedben lanttal, másik kezedben csa­tabárddal, nyugodj békében a segesvári harctér elfeledett hantjai alatt korhadó sírhe­lyeden!... Goldfinger Rezső Vl/B o. f. 1985. Vili. 3C ÚJ SZÚ 22

Next