Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-30 / 35. szám
m BECSENGETNEK... Úgy ám, ami néhány héttel ezelőtt még szinte hihetetlennek tűnt, hétfőn valósággá válik. Új tanév kezdődik. Lesznek újra izgalmas felelések, és persze vidám percek is. Mi most az utóbbiakat idézzük fel, amikor részleteket közlünk az elmúlt tanév végi dolgozatokból, írásbeli felmérésekből Történelem - A feudális társadalmat még az ősközösségben a rabszolgatartók teremtették meg. -A feudalizmus már öreg rendszer volt. - A felfedezések miatt a fejlődés megállt, majd visszafelé fejlődött. - 1526-ban kitört a mohácsi vész. - Bakócz vöröskeresztes hadjáratot hirdetett. -A labancok úgy megijedtek a kurucoktól, hogy hanyatt vágódva futni kezdtek. Matek - Többféle kerek számot ismerünk, de a legkerekebb a nulla. - Ha az ezredest tízfelé osztom, tíz ezredest kapok. Irodalom -Toldi Miklós élete kétszer forgott veszedelemben és mind a kétszer ő maga is jelen volt. - Balassi Bálintnak humorista műveltsége volt. - Párizs Földrajz a Tejfel-torony nevezetessége - Miből nyerik a kőolajat? Természetesen kőből. Biológia - A malária elől a császár is álruhában tudott elmenekülni. - Tavasszal a felnőttek és az állatok a szabadba sietnek. - A gümőbacilust szarvasmarhától és embertársainktól kaphatjuk meg. * * * A barátnőmnek szegfüvet ajándékoztam nevenapjára. Violának rózsát küldött Ibolya, mert Georgina napján született. * * * Kánikulában virul a kalapos gomba, télen pedig a kucsmagomba. ILLETÉKESSÉG Cseng a telefon. A férj veszi fel a kagylót. Egy pillanatig dermedten hallgat, aztán beleordít: - Ez itt nem a Környezetvédelmi Tanács! - és lecsapja. - Ki telefonált? - érdeklődik a feleség. - Valami őrült. Azt kérdezte, tiszta-e a levegő. Nem lehet kibírni ezekkel a túlbuzgó környezetvédőkkel! - Mondja, magának romlott el a kályhája? (Jezs) KÉRDÉS A feleség nyakkendővel, lepi meg a férjét. - Ugye, szép? — kérdi hozzásimulva. - Mihez fogod viselni? A férj, brummogva. - Hosszú szakállhoz. SZÜLETÉSNAP - Na de drágám, hogy gondoltad ezt? ■- méltatlankodik a férj. - Rendben van, hogy megleped magad ezzel-azzal, de hogy fogom én ezt mind kifizetni? - Nem megállapodtunk - húzza fel az orrát a feleség -, hogy nem avatkozunk egymás dolgába? MOZIBAN - Jól ülsz, drágám? - Remekül, drágám. - Jól látsz, drágám? - Tökéletesen drágám. - Nem érzel huzatot az ajtó felől? - Nem, drágám. - Akkor cseréljünk helyet. SZÁLLODAPORTÁN - Kaphatunk egy kétágyas szobát? - Önök házasok? - Persze. Mindketten. - Szomszéd úr, nem is tudtam, hogy kutyát vettek... - Nem is vettünk. - Hát akkor kinek gügyögte az ön távollétében a kedves felesége, hogy „Kutyuli-mutyuli, ha még egyszer kutyálkodsz, nem kapsz többé kapukulcsot!“? EGY KARRIER VÉGE - Hallom, visszavonultál. - Muszáj volt abbahagynom. Nem énekelhetek többé. - Miért nem? Történt valami? - Csak annyi, hogy eltiltott az orvos. - Az, aki a szomszédodban lakik? - Drágám, BARNA mit jelentsen ez a barna hajszál a zakódon? át. - Azt, hogy azóta nem kefélted amióta szőkére festetted a hajad. mikorm Kellemetlen meglepetés (Ján Schenko rajza) - Nézze, Szabó néni, itt viszem a hivatalnokok egész napi munkájának az eredményét! (Milan Stano rajza) A hét vicce - Anyu, az apu már megint tökrészeg! - Honnan tudod? - Borotválja a tükröt a fürdőszobában. ÉRTEKEZLET A főportás gyakorlott tekintete azonnal felfedezi, hogy az a szép szál fiatalember és az a félszeg kislány, akik most veszik át a szobakulcsot: nászutasok. Pártfogóan megkérdi hát: - Nincs valami kívánsága, uram? Küldessem fel a szobájukba a reggelit, esetleg valami italt, frissítőt...? - Nem, köszönöm - mondja a fiatalember. A főportás nem adja fel: - Netán a kedves felesége őnagyságának egy csokor virágot? - Fölösleges - mondja a fiatalember, és előhúzza a levéltárcáját. - De megkérném, hívja fel ezen a számon, és mondja meg neki, hogy még tart az értekezlet. SsY Magyar dolgozat I. HÁROMNEGYEDES DOLGOZAT PETŐFI LÍRAI KÖLTÉSZETE Petőfi Sándor, a világhírű nagy magyar költő mint lírikus is kiváló helyet foglal ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, melyet oly gyönyörűen jellemzett leíró költeményeiben. Petőfi lírai költészetében legfontosabb a szubjektivitás, azonban Arany Jánosnál inkább az objektivitást látjuk túlsúlyra vergődni. Míg Petőfinél olyan szépen domborodik ki a naiv, népies hang, addig Arany Jánosnál a népies hang háttérbe szorul, és helyét a nyelvszépség foglalja el, amely különben Petőfi gyönyörű költeményeiben is föllelhető. Petőfi lírai költeményeiben a következő szépségeket találjuk, úgymint: 1. népies egyszerűség, 2. nemzeti hazafiasság, 3. trópusok és figurák, 4. fiúi szeretet anyja iránt, 5. szerelmi költészet stb. Petőfi mindig a szubjektivitásra törekedett, és célját a legnagyobb mértékben el is érte, mert költeményei utat találnak a legegyszerűbb nép szívébe éppen úgy valamint a paloták ragyogó és fényben úszó csarnokaiba is!... Költeményeiben az aranykalászos, gyönyörű Nagy Magyar Alföldet látjuk megénekelve, melyet nála kívül senki olyan szépen jellemezni nem volt képes, mint ahogy maga is írja gyönyörű költeményében, mely így kezdődik: Szép vagy, Alföld, legalább nekem szép... Mindazonáltal Petőfi nemcsak az Alföldet bírta jellemezni, de azonban a Tiszát is és a ,,jó öreg kocsmáros“-t, aki alatt saját atyja értendő. Egy másik költeményében még inkább kidomborította az egyszerűséget, midőn a juhász oly szamáron megy, melynek alacsonysága következtében a juhász lába a földig ér. Egyszer csak hallja, hogy haldoklik a juhász babája, s hazasiet azonnal, hogy még életben találja, de azonban csak halottat talál. Elkeseredésében mi telhetett a juhásztól, tehát botjával nagyot üt a szamár fejére. Mily csudaszépen látjuk itt, ugyebár, az egyszerűséget, mellyel a juhász a szamár fejére üt elkeseredésében!!... Vannak Petőfinek viszont költeményei, melyekben ő ellentétet állít be, például „Befordultam a konyhába...“ című költeményében, midőn azt írja, hogy az ő égő pipája kialudott, míg ellenben alvó szíve meggyulladott. Míg előbb pipája égett, most szive ég, mely viszont azelőtt aludott. Már ezen is láthatjuk az ellentétet. Ez Petőfi lírai költészete, mely az egész világ költői között nagy szerepet játszik ennek a gyönyörű, aranykalászos nemzet dicsőségére!!... Skurek Ferenc VI/B o. t. II. EGYKETTEDES DOLGOZAT PETŐFI ÉS A LÍRA 1823 szilveszter éjszakáján vagyunk! Odakünn apró pihékben szállingózik a hó. De bezzeg nagy öröm dagasztja keblét a helybeli mészárosnak, kinek Kiskörösön gyermeke született szilveszter szent éjszakáján. Egészen kis csecsemő. Fekete szemeivel, melyek még gondtalanul bámulják a szegényes szoba nyirkos gerendáit, most anyjára pillant, s nem tudja levenni róla tekintetét... Az anya szeretetteljes bensőséggel hajol a gyermek fölé, s az igazi anyákat jellemző gondossággal igazítja meg a bölcső kemény (?), de fehér vánkosait... Mit sejt ezen anya? Ezen anya nem sejti még, hogy a parányi bölcsőben egykor a nagy Petőfi Sándor piheni ártatlan gyermekálmait... Petőfi! Midőn e szót leírom, ezer emlékrajzik fellelkesült agyamban!... Gyönyörű költemények zengenek-konganak, melyeket oly lelkesen, kipirult arccal olvasgattunk otthon szerető szüleink körében s az iskolában, ahol nagyra becsült tanárunk oly szépen magyarázta el a költemények rejtett szépségeit. S lelki szemeink előtt, míg a magyarázatot hallgattuk, mintegy álomkép vonult el a napsugaras Alföld, a kis tanya, a betyár, a juhász és a szamár. De ki győzné felsorolni? Petőfi lírai költészetében a szubjektív, az alanyi elem lelkesíti legjobban szívünket, míg Aranynál a komoly, objektív hang késztet férfias bölcselkedésre. Petőfi, mi nagy költőnk, mi büszkeségünk, egyik kezedben lanttal, másik kezedben csatabárddal, nyugodj békében a segesvári harctér elfeledett hantjai alatt korhadó sírhelyeden!... Goldfinger Rezső Vl/B o. f. 1985. Vili. 3C ÚJ SZÚ 22