Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-05 / 5. szám

I­szú 38.11.5. Érdemes tudni... A lakásban, kerti vagy hétvégi házban valamit mindig festünk. Ha nem falat, akkor ablakot, bútort, fű­tőtesteket és még sok mindent. Né­hány ezzel kapcsolatos jó tanácsnak bizonyára a kertbarátok is hasznát veszik. Ha festékszóróval dolgozunk, na­gyon fontos a festék megszűrése. Először mindig hígítsuk fel a festé­ket, s utána nyomban öntsük át tiszta edénybe, amelynek számára öreg nylonharisnya ép szárából re­mek szűrőt köthetünk. Nem lehet minden esetben meg­döntve tartani az ecsetet, így például mennyezet festésekor gyakran több festék jut a hajunkra, szemünkbe, ruhánkra, mint a kívánt helyre. Húz­zunk fel az ecset nyelére egy hab­szivacsot, kitűnő cseppfogó. Amikor hengerrel festünk, a hen­gert lapos edénybe, például tepsibe, lavórba töltött festékből kell feltölte­nünk. Legcélszerűbb ehhez alufólia tálcát beszerezni, így elkerüljük az edénymosás hosszadalmas mun­káját. Megesik, hogy nagy felületek fi­nom festésekor remeg a kezünk. Ilyenkor szokás a kézfej alá egy festőpálcát tartani a bal kézzel, és a kézfejet azon nyugtatva, bizton­sággal kezelhető az ecset. Akik barkácsolnak, ugyanazt az ecsetet többféle munkához is fel­használják, ezért használat után azonnal alaposan ki is mossák. Ha festék- és higítófajtánként külön egy-egy edényben összegyűjtjük az elmosáshoz használt oldót, hígítót, legközelebb „előmosónak“ még jó lesz. Főként a természetes szőr- vagy sörteecsetek teljes kimosásához utolsó anyagként célszerű kenő­vagy mosószappant használni. Ez nemcsak eltávolítja a festékmarad­ványokat, de védőréteggel vonja be, és együtt tartja az ecset szálait is. Az utolsó, befejező művelet langyos vízben való öblítés legyen. B. K. A tojás jelentősége a táplálkozásban A tojás majdnem az összes anyagokat tartalmazza, amelyek az ember táplálkozásához szükségesek. Ebből a szempontból a legfontosabbak a fehérjék, a zsírok és a kis mennyiségben jelenlevő vitaminok és ásványi anyagok. A tojásnak, mint állati eredetű terméknek igen nagy élettani értéke van. Ebből a szempontból csak a tejjel és a hússal hasonlítható össze. Más állati termékekhez képest a tojásnak kicsi a kalóriaértéke. A tojásfehérje az emberi táplálkozáshoz szükséges valamennyi aminosa­­vat tartalmazza. A tojássárgájában kis cseppekben szétporladt tojás­zsír nagy részét már a gyomor megemészti, pedig egyébként a gyomor nem emulgált zsírt nem tud megemészteni. A tojás ásványi anyagai közül legfontosabb a foszfor, a mész és a vas. A tojásban nagy mennyiségű jód halmozódik fel. Ha a takarmányba szerves vagy szervetlen formában több jódot adagolnak, a tojás jódtartalma nő, így a 0,004-0,010 mg jódtartalom 25-szörösére, sőt 100-szorosára is növel­hető. Az egész tojás 95-98 százalékban emészthető. Az emésztés a belekben folyik le az emésztőnedvek hatására, ezek készítik elő a tojás anyagát a felszívódásra. A tojásételek elkészítési módja hatással van az emésztő­nedvek kiválasztására, és arra az időre, amely alatt a tojás végigmegy a gyomron és a többi emésztőszervekben. Jellemző, hogy a nyers tojás lényegesen kevesebb savat vált ki, mint a főtt. A tojásfehérje tulajdonképpen tömény fehérjeoldat, amely főtt állapotban igen könnyen és jól emészthető. Kisebb mértékben ingerli az emésztőszer­vek nyálkahártyáját, kisebb savkiválasztást idéz elő, és így a beleken gyorsabban halad át. A nyers fehérje ún. antitripszint tartalmaz, amely csökkenti a belekben a fehérjék emésztését. A nyers tojás fehérjéinek egy kis része változatlan alakban tud áthaladni az emésztőcsatorna falán a felnőtteknél és főleg a 10 napnál fiatalabb gyerekeknél. Nem egyformán ereszti át minden gyomorfal az aránylag nagy ovoalbumin-molekulákat és a tojástartalom egyéb fehérjéit. Azok, amelyek könnyebben eresztik át, lehetővé teszik a káros anyagok közvetlen felszívó­­dását. Ennek tulajdonítható a nyers tojásfehérje mérgező hatása, amely némely embernél - főleg gyermekkorban­­ átmeneti lázas allergiás jelensé­gek, sőt néha vesebántalmak formájában is jelentkezik. A főtt fehérje sokkal könnyebben emészthető. A főzéssel kicsapódott fehérje nagyobb savkiválasztást idéz elő és hosszabb ideig marad az emésztőcsatornában, így könnyebben emészthető. Legkönnyebben a 70 foknál kicsapódott fehérje emészthető. A nyers fehérje tripszinellenes hatása hőkezeléssel megszüntet­hető és ilyen állapotban már nem gátolja a belekben az emésztést. F. N. A cikória vízben is hajtatható A cikória evelo, a sargarepanoz nasomoan egyenes állású gyökértörzset, majd a második évben mintegy 150 cm-es szárat fejlesztő növény. Gyökerét az élelmiszer­­ipar kávépótlóként hasznosítja. A hajtatott növény olcsó és friss salátát ad a téli hónapokban. Fogyasztása kedvezően befolyásolja szervezetünk anyagcseréjét. Melegágyban, fóliasátorban és üvegházban egyaránt hajtatható. Aki nem rendelkezik ilyen berendezésekkel, akár virágcserépben is hajtathat cikóriát. Hajtatásra az októberben felszedett és az egyéb gyökérfélékhez hasonlóan tárolt 4-6 cm átmérőjű gyöke­rek a legalkalmasabbak. Melegágyi hajtatáskor trágyából melegtalpat készí­tünk, majd erre mintegy 20-25 cm földrétegbe sűrűn egymás mellé helyezzük a kiválasztott gyökereket és letakarjuk őket 20 cm melegágyi földdel vagy homokkal. Mintegy három-négy hét múlva a talaj felső rétege az előtörő cikórialevelek nyomására repedezni kezd. Ekkor azonnal végezzük el a szedést. Csak a sárga színű és rügyszerűen összeálló levélrózsákat szedjük és hasz­náljuk fel, mert a földből már előtört levelek megzöldül­­nek és keserű ízűvé válnak. Ezért a hajtatást sötétben kell végezni, s pl. a hajtató cserepeket is állandóan sötétben kell tartani. Nemrég egy külföldi szaklapban olvastam, hogy a melegágyi földdel vagy homokkal takart gyökerek hajtatása nem éppen megfelelő, mert a föld alatt nem lehet figyelemmel kísérni a levélrózsák fejlődését. A szerző felvetette, hogy az így nyert friss zöldség nem hasznosítható teljes mértékben, mert a külső levélrózsá­kat el kell távolítani a szennyeződés miatt. Nem beszélve arról, hogy némely levélrózsák még alapos mosás után is tisztátalanok maradhatnak! Ugyanakkor e hajtatási módszer aránylag munkaigényes. A szerző továbbá beszámolt egy új hajtatási módszer­ről és a vele szerzett tapasztalatairól. A család igényei­hez mérten egy vagy több üvegpohárba, kisebb vagy nagyobb műanyagból vagy más alapanyagból készült edénybe vizet önt, állítva belehelyezi a hajtásra kiválasz­tott gyökereket és az egészet teljesen sötét helyiségbe, szekrénybe vagy ládába helyezi úgy, hogy az optimális 12-14 fokos hőmérséklet biztosított legyen. Ha kicsit melegebb van az sem baj, állítja, csak akkor lazább levélrózsákat kapunk. A hajtatáshoz nincs szükség táp­oldatra. Arra azonban ügyelni kell, hogy a levegő ne legyen annyira páratest, hogy lecsapódjon a víz. A gyö­kereket rendszeresen ellenőrizni kell, s ha beteg vagy rothadó növényt találunk, azonnal távolítsuk el a hajtató edényből. Wolfgang Hadrich tapasztalata szerint, mint­egy négy-hat hét múlva fogyasztásra alkalmas sárgásfe­hér hajtásokat képeznek a cikóriatövek. A fogyasztásra szedett rügyeket ecetes, sós lében áztatjuk, hogy kiázzon belőlük a kesernyés anyag, majd úgy készítjük el, mint a fejessalátát. A cikória február végéig hajtatható, tehát egy kis fáradság árán egész télen fogyaszthatunk friss zöldsé­get, salátát. Most már több módszert ismerünk, lehet kísérletezni a hajtatással. (dek) A palántaneveléshez mindig idejekorán előkészítem a földke­veréket. Ez 1-1 rész kétéves fűrészporos sertéstrágyából, akáclombföldből, lucernaföldből, homokból és perlitből, valamint 0,5 rész iszapolt baromfitrágyá­ból áll. A földet alapos keverés és rostálás után közönséges így könnyebb üstben 2 órán át gőzölöm, majd a február 10-dike körüli vetésig a pincében tárolom. A zöldségfélék vetőmagja csí­­ráztatás nélkül kerül a 400x400x70 mm-es palánta­nevelő ládákba. A ládába töltött földkeveréket simítódeszkával lenyomkodom, kicsit beöntözöm, s másnap kezdem a vetést. A ta­laj felszínére helyezem a hat darab 390x35x15 milliméteres lécből összeállított ültetőrácsot, amely hét sor vetését teszi lehe­tővé. Soronként 50 csávázott magot szórok a lécek közötti hé­zagba, majd az ültetőrácsot is feltöltöm földkeverékkel. Végül eltávolítom a rácsot, kissé elsi­mítom a talaj felszínét, a ládát pedig beborítom méretre vágott fóliával. F. Sz. A bogyósok metszéséről A pirosribiszke termőrészeinek legnagyobb részét az idősebb ágrészeken hozza. Az elsűrűsödött, elöregedett bokrok megfelelő gondozás nélkül mind jobban felkopaszodnak, egyre csökken a termőrügyképzés, s így a várható termés mennyisége is. A termőbokrok metszése nagyon egyszerű: évenkénti ritkításra, illetve ifjításra van szükség. Az öt-hatéves elágazásokat tőből vágjuk ki és éves vesszőkkel pótoljuk. A bokronkénti 12-16 elágazást úgy ifjítsuk négyévenként, hogy minden évjáratból négy-négy elágazás maradjon. A feketeribiszke az éves vesszőkön hozza a termését, ezért a metszés fő célja a folyamatos ifjítás. A termő részeket évről évre ifjítással újítjuk fel a tőhajtásokon és az idősebb elágazásokon. Az öt-hatéves, elöregedett elágazásokat tőből vágjuk ki, és ezeket éves vesszőkkel pótoljuk. A szétterülő egresbokrok ápolása is egyszerű. Évente ritkítani és ifjítani kell ezeket, s levágni a lehajló elágazásokat. A törzses egres 6-8 egyenletes elágazású koronáját az alakító metszés után csupán ritkítani kell. A málna metszése is könnyű. Ez a növény az előző évi sarjakon hozza termését, ezért a metszéssel a sarjképződést, a sarjak ritkítását, a termő­vesszők számát kell szabályozni. Bokorművelésnél tövenként 6-7, sövényszerű műveléskor 6-10 sarjat, illetve termővesszőt hagyjunk meg. A sövény 30—40 cm széles legyen. Egyúttal távolítsuk el az eltört, sérült, rosszul telelt sarjat, és vágjuk vissza a termővesszők visszafagyott csúcsi részét. Rügyfakadás előtt a termővesszőket azért is célszerű visszametszeni, hogy a középső részen a legértékesebb termőhajtások fejlődését, a termő­­rügy képződését segítsük. A visszametszés a csúcstól számítva azonban ne legyen több 15-20 cm-nél. A nyesedéket, a fertőzött vesszőket gondosan gyűjtsük össze, és égessük el, mert ezzel nagyon sok kórokozót és megbúvó kártevőt pusztíthatunk el. Az új telepítésű málna, ribiszke és köszméte bokrainak kialakítása a vessző 3-4 rügyre való visszametszésével kezdődik. SZ. F. KERESZTREJTVÉNY IlklliiVii ■ *■ & m W ■ W mmm 9M 9 Rejtvényünkben Kisfaludy Károly műveit rejtettük el a vízszintes 1 24., 25., 48., 49., 65. valamint a függőleges 12., 27. számú sora­iban. Vízszintes: 10. Fizimiska. 13. Illatos cukorka. 14. A Nemzetközi Légifu­varozási Szövetség angol nevének rövidítése. 15. Becézett női név. 17. Kutrica. 18. Tündérkonty. 20. Nö­vény. 21. Becézett női név. 22. Ko­reai dinasztia. 23. Irídium, alumíni­um. 27. M. K. N. 28. Csehszlovák műkorcsolyázó. 29. Medencében van! 30. Rossz kívánság. 32. A tör­ténelem valamely időszaka. 33. Ró­mai 501.34. Névutó. 35. Szemreva­­ló. 37. Ellenfelével szemben alul maradt. 39 Ittrium, titán. 40. És­­ latinul. 41. Kopasz. 42. ... vízió, televíziós lánc. 43. Háló azonos hangzói. 44. Feszes. 47. Csuk és (Gajdar). 51. ... zik, dámajátékot játszik. 53. Lapfajta. 54. Női név. 56. Magasba helyezek. 58. Pohár jelző­je. 59. Kötőszó. 60. Ország. 61. Német zenészcsalád. 62. Magyar költő. 64. K. I. Y. Függőleges: 1. Fukar. 2. Izraeli ze­neszerző. 3. Kötőszó. 4. Textil­anyag. 5. Osztrák költő. 6. Köszönés a régi rómaiaknál. 7. Alma­ .... A Kazah SZSZK fővárosa. 8. Igen­­ németül. 9. Észak-asszami nép­törzs. 10. Partner, névelővel. 11. Félcserje. 16. Női név. 19. A Kuril­­szigeteken lakó ősnép. 20. Suhanc. 21 Ilyen állás is van. 22. Oroz. 24 Tisztviselő. 25. Merít. 26. Mellék­névképző. 28. Mondatszó. 29. Útnak indul. 31. Képző. 32. Róka odúja. 34. A török szultán kézjegye, név­elővel. 36. Franiaországi város 37. Fém. 38. Kezemben van! 41. Tartó. 44. Fokbeosztás 45. Barnásvörös. 46. Amerikai filmszínész volt. 48. Vonatkozó névmás. 49. Magyar fes­tő. 50. Nádszál közepe. 52. S betű­vel az elején zsámoly. 54. A Duna mellékfolyója. 55. Kerékpármárka. 57. Folyó az NSZK-ban. 58. Akara­tosság. 59. Vígan... világát. 61. Ki­ejtett betű. 63. A kertben van! A január 22-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Itt van a tél, a hideg tél közepe, Zúgolódik az idő kinn szike. Könyvjutalomban részesülnek: Gyurász Éva, Ipolynyék (Vinica), Szta­­nay Gábor, Kassa (Kosice), Bedécs Ildikó, Safáriková, Kuszala Szilvia, Marcelháza (Marcelová), Illés Ede, Szíme (Zemné).

Next