Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-15 / 37. szám
Új szó 1 989. IX. 15. TUDOMÁNYTECHNIKA A Napra vonatkozó adatok ámulatba ejtik az embert. Térfogata 1 303 800 földtérfogatnak felel meg, a középpontjában uralkodó hőmérséklet mintegy 15 millió fok, másodpercenként 600 millió tonna hidrogén alakul át benne héliummá, felületének minden négyzetkilométere egymillió 60 wattos égőnek megfelelő fény- és hőenergiát sugároz ki, s még hosszasan sorolhatnánk az ilyen jellegű hasonlatokat. Napunk élettartama 10 milliárd évre becsülhető - jelenleg ennek körülbelül a felénél tart - ezért egy emberöltő alatt elképesztően csekély valamiilyen figyelemreméltó esemény bekövetkezésének a valószínűsége. Félő azonban, hogy már az idei ősz folyamán ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. A mi Napunk úgynevezett változó csillag. E változások oka egyrészt az, hogy a Nap forog (a napegyenlítő közelében egy fordulat 26 napig tart, a sarki részein ellenben 33 napig, s valószínű, hogy a mag háromszor olyan gyorsan forog, mint a felület), másrészt az, hogy van egy belső áramlási övezete, amely a forró gázokat belülről a felszínre szállítja. Ráadásul a Nap a Naprendszer középpontja körül is kering, amely időnként a Nap belsejébe kerül, de rajta kívül is eshet. A jelenség magyarázatára egy rendkívül érdekes feltevés született, miszerint a Napnak van egy igen nagy tömegű, de kicsiny méretű neutroncsillag párja, s a két égitest egy közös tömegközéppont körül kering. E rendkívül összetett mozgások kölcsönhatásaként nagyon erős mágneses tér jön létre, melynek változásaiban periódusosság figyelhető meg - ezt nevezzük tizenegy éves napfoltciklusnak. Bebizonyosodott, hogy átlagosan 11,2 évenként jócskán megnövekszik a napfoltok száma és kiterjedése. Egyidejűleg megjelennek a napfáklyák, a Nap legizzóbb gázaiból álló, a környezetüknél fényesebb, szabálytalan alakú felhőszerű képződmények. A naptevékenységi ciklusok összefüggnek továbbá a kozmikus sugárzás fokozódásával járó napkitörésekkel, valamint a Nap mágneses viharait is jelző, nagy sebességű gázkitöréseknek, protuberanciáknak a megélénkülésével. A Nap plazmaanyagának egy része folyamatosan a világűrbe távozik, így jön létre a szoláris szél. Amikor plazmáról beszélünk, olyan forró, villamos töltésű gázra gondolunk, amelyben minden atom elvesztette egy vagy két elektronját, így ez a gáz pozitív töltésű ionokból és elektronokból áll. A sok napfoltnak az a következménye, hogy a napfelületen gyakrabban és nagyobb arányban keletkeznek gázkitörések, s a Föld felé ilyenkor több elektromosan töltött részecske áramlik. Ezek Földünk közelébe érve a magnetoszférába ütköznek, s azt hosszan megnyújtva, mellette haladnak tovább a Naprendszer távolabbi vidékei felé. Eközben azonban a magnetoszféra belsejében - Földünk szűkebb környezetében - viharos jelenségek mennek végbe. Azt is megfigyelték továbbá, hogy a naptevékenységi ciklusoknak bizonyos biológiai hatásaik is lehetnek. A fák évgyűrűi például napfoltmaximumok idején az átlagosnál vastagabbra nőnek. Egy-egy napkitörés után megszaporodnak az utcai közlekedési balesetek, és bizonyos betegségekben szenvedők, főként az ideg- és szívbetegek rosszabbul érzik magukat. Ezek a jelenségek a kitörés után a Földre érkező sugárzások és részecskék időjárási hatásaival lehetnek kapcsolatban, amennyiben ezek a jelenségek frontbetöréseket idézhetnek elő. A fentiekből kitűnik, hogy Napunk „nyugtalanságaival“ és ennek következményeivel folyamatosan kell számolnunk. Az eddig lefényképezett legnagyobb napfoltcsoportot 1947 áprilisában figyelték meg, napfoltmaximum idején, ám kivételesen erős, robbanásszerű jelenségek olyankor is előfordultak, amikor a naptevékenység egyébként közepesnek, átlagosnak volt mondható. 1971 decemberében például, amikor már három éve túl voltunk a maximumon, a Nap túlsó félgömbjén egy rendkívül nagyméretű napkitörés következett be. A Nap pereménél egymillió foknál jóval magasabb hőmérsékletű, erősen ionizált hidrogénfelhők jelentek meg. Minden egyes felhő hússzor-negyvenszer vastagabb volt a Föld átmérőjénél, s másodpercenként mintegy ezer kilométeres sebességgel távolodott a Naptól. A legnagyobb energiájú felhők szerencsére elkerülték a bolygónkat, de az elektron- és protonáramlat így is az átlagos érték tízszeresére növekedett. Az idei ősztől 1991 -ig a naptevékenység különösen kritikus időszaka előtt állunk. Nemcsak azért, mert a tudósok minden eddiginél hevesebb napfoltmaximumra számítanak, hanem azért is, mert ezzel egyidőben a Naprendszer tömegközéppontja a Nap középpontjába kerül. Évezredünkben ilyesmire csupán két esetben volt példa. A két esemény együttvéve olyan váratlan jelenségek sorozatát indíthatja el, melyekről ma még csupán feltételes módban beszélhetünk. Nézzük meg, hogyan vélekedik erről Jim Shirley kaliforniai asztrofizikus. Szerinte a Nap talán évszázadok óta nem tapasztalt aktivitásba kezd: gigantikus gázkitörések lesznek, a különféle sugárzások felerősödnek. Földünkön mágneses viharok keletkeznek, így bizonyos éjszakákon talán a mi földrajzi szélességünkön is megfigyelhető lesz a sarki fény. A napkitörések keltette röntgensugárzás a rádiózóknak okoz majd sok bosszúságot. Azok, akik ilyenkor repülőúton vagy űrutazáson vesznek részt, nagyobb kockázatot vállalnak a radioaktív sugárterhelésben. A tudósok azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy a Napnak a Földre gyakorolt hatása földrengésekben és vulkánkitörésekben is megnyilvánulhat. A felsorolt jelenségek egyelőre csak feltételezéseknek tekinthetők, ennek ellenére érdemes az említett hatásokat végiggondolni, hogy tárgyilagosan értékelhessük a Nap megfigyelhető sugárhatásait, s ha kell, megfelelő módon védekezhessünk ezek káros következményei ellen. Dr. GÖMÖRY IMRE m Az 1977-ben felbocsátott Voyager-2 amerikai űrszonda ez év augusztus 25-én 4850 kilométerre közelítette meg a Neptunust, s már a múlt év vége óta számos felvételt készített róla. A Neptunus közepes naptávolsága 4498 millió km (a Földé 149,6 millió km), egyenlítői átmérője 44 600 km,a Földé 12 756 km), legkisebb távolsága a Földtől 4300 millió km, legnagyobb távolsága a Földtől 4680 millió km. Eddig két holdjáról tudtunk, a nagyobb Triton, a kisebb Nereida. Az űrszonda az utóbbi hetek folyamán négy új holdat fedezett fel a bolygó közelében, valamint két körívet, amelyek valószínűleg két hold összeütközésének a maradványai. A Neptunusz fenti fényképfelvétele augusztus 17-én készült Az augusztus 25-én készített alsó felvételen a Neptunusz legnagyobb holdja, a Triton látható. Tetefoto CSTK Kulcsszavak a számítástechnikában (6.) projekt - a számítógépes szoftverfejlesztés (programkészítés) munkaterve; protokoll - a számítógéppel végzett műveletek naplószerű rögzítése; puffertár - a feladatok elvégzéséhez szükséges adatokat különböző helyeken rövid időre rögzíti azért, hogy a számítógép különböző sebességgel dolgozó részeinek működését összhangba hozza; RAM - írható-olvasható tár, melynél minden tárolóhely tetszőlegesen sokszor olvasható, törölhető vagy beírható; regiszter - a számítógép központi egységének részei, amelyek a digitális információkat egy ideig tárolják és gyorsan leadják; rekesz - az operatív tár része, tárolási helye. Minden rekesznek címe van, s a számítógép ezek szerint tudja a rekeszeket megtalálni; rendszerszervező - számítógépes eljárást kifejlesztő és bevezető szakember. Megadja a programozónak azokat a tudnivalókat, útmutatásokat, amelyeket a program készítésekor figyelembe kell vennie; rendszerszoftver-a számítógép zavartalan működését biztosítja. A számítógép a gyártó cég szállítja;tartozékaként REPROM - újraprogramozható, csak olvasható fixmemória, melybe az információkat a felhasználó írja be; rezidens rész - az operációs rendszernek vagy szervezőprogramnak az a része, melynek állandóan elérhetőnek kell lennie; ROM (Read Only Memory) - csak olvasható tár, melynek tartalmát a gyártó az ügyfél kívánsága szerint az előállítás során rögzíti. A beírt információ csak kiolvasható, tartalma nem bővíthető. A ROM-ok olcsóbbak, mint a RAM-ok; run (futás) - a program futtatása; rutin - utasítások olyan rendezett sorozata, amelyet gyakran előforduló feladatok megoldásánál általánosan lehet használni; sáv - a mágnesszalagoknak vagy mágneslemezeknek az a része, melyen a bitek sorozata helyezhető el. Az egy karakterhez tartozó bitek a sáv irányára merőlegesen helyezkednek el. A mágnesszalagokon 1 vagy 9 sáv húzódik a teljes hosszúságban; segédprogram - olyan szolgáltató program, amely elősegíti a számítógépes feldolgozást. A legfontosabb segédprogramok a betöltő, a szerkesztő, az állománykezelő, az átviteli, a teszt- és a statisztikai programok; sornyomtató - olyan számítógépes nyomtató, amely egész sort nyomtat ki egy munkamenetben; strukturált programozás - egy be- és kimeneti programszerkezetet alkalmazó programozási technika, amely alkalmas arra, hogy egy nagy, bonyolult programot több programozó számára széttagoljanak; számítógépes hálózat - akkor jön létre, ha több számítógép több adatállomással van összekapcsolva egy adatátviteli hálózaton keresztül; számítógép nemzedékek - a számítógépeknek öt nemzedékét (generációját) lehet megkülönböztetni: 1 - elektroncsöves számítógépek, 2 - tranzisztoros számítógépek, 3 - integrált áramkörök alkalmazása, 4 - nagy integráltságú áramkörök, számítógép-hálózatok létrehozása, 5 - a kutatás tárgyát képező fejlesztési irányzatok; szegmens - a program olyan önálló része, amely anélkül is végrehajtható, hogy a teljes program a belső tárban lenne; szektor - a lemezen az adatokat szektorokba rendezve helyezik el, ezek a szektorok egyenként olvashatók és beírhatók. Az IBM személyi számítógépeknél egy szektor 512 bájt méretű; személyi számítógép (personal computer, PC) - a nagyszámítógépek többnyire számos terminállal dolgoznak, a személyi számítógépeknek viszont általában csak egy beépített monitorjuk van. Eredetileg egyéni használatra, könyvelésre, készülékek vezérlésére, játékokkal való szórakozásra stb. készültek, a professzionális személyi számítógépekkel azonban a kisebb vállalatok minden számítástechnikai feladata is megoldható; szerkesztés - program írása vagy javítása szerkesztő (editor) programmal; szintaxis - a programírásra vonatkozó formai szabályok összessége; szoftver - számítógépprogramok és eljárások sorozata. Az angol software (lágy áru) szóból keletkezett a hardware (kemény áru) mintájára. Magába foglalja az írott anyagokat is, vagyis a használati utasításokat, kezelési előírásokat, dokumentációt; szóhossz azoknak a biteknek a száma, amelyeket a központi egység egyidejűleg fel tud dolgozni; szubrutin (alprogram) - a programozást egyszerűsítő utasítássorozat, amit csak egyszer kell programozni és tárolni, noha a program különböző helyein van rá szükség; tár (memória) - olyan berendezés, amely megőrzi és bármikor olvashatóvá teszi a beírt adatokat; tárkapacitás - egy tárolóberendezés által felvehető adatmennyiség. Az a szám, amely megadja, hogy a számítógép operatív tára hány bájtot képes tárolni; terminál - egy rendszer, vagy egy adatfeldolgozási hálózat pontja, ahová adatok érkezhetnek és amelyet adatok hagyhatnak el. Számítógéphez csatlakoztatható végberendezés, ami lehet távírógép vagy billentyűzettel ellátott képcsöves kijelző; tétel - egymással kapcsolatban levő karakterek egységként kezelt gyűjteménye; tömörítés - adatok összenyomása egy tárolóközegen, az üres bit vagy bájt helyeket kihasználva oly módon, hogy az eredeti adat visszanyerhető legyen; túlcsordulás - egy művelet eredményének azon része, amely meghaladja a számára kijelölt tárhelyet; utasítás - a programnyelv értelmezhető eleme, amely pontosan közli a számítógéppel, hogy a művelet részleteiben mit kell tennie; váltó (shift) - olyan billentyű a számítógép billentyűzetén, amellyel a karakterkészletek felcserélhetők; vektorszámítógép (párhuzamos számítógép) - nagy műveleti sebességet igénylő feladatok végzéséhez használják. Több processzora van, amelyekhez saját árak tartoznak: verem (LIFO) - a korszerű számítógépek többsége, köztük az IBM személyi számítógépek is, veremtárakat használ a műveleteket kísérő státusinformációk tárolására; vezérlés - olyan irányítás amely a folyamatra hat, de figyelmen kívül hagyja annak ellenőrzését és az abból következő visszacsatolást; vezérlőegység (control unit) - vezérli és összehangolja, elrendezi mindazokat a tevékenységeket, amelyek a számítógép központi egységében lefolynak; videoprocesszor - képdigitalizáló berendezés, amely az elektronikus képrögzítő kamera látómezejébe került képet 312x400 pontra bontja fel; virtuális (látszólagos) tár - a meglevő tárkapacitást látszólag megnövelhetjük azáltal, hogy a pillanatnyilag nem használt programokat és adatállományokat háttértáron helyezzük el; Winchester tár - merev mágneslemezes tár; WORM (Write Once Read Many) - különleges lézertechnológiával készített legújabb típusú tár. Kapacitása 3000 MByte-ig terjed.