Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-24 / 250. szám, csütörtök
1991. OKTÓBER 25. MÉGSEM GUTA? AVAGY MIT ÉR EGY NÉPSZAVAZÁS? (Folytatás az 1. oldalról) Jáj, akkor ez irányban történjen. • És a bizottság többi tagja elfogadta ezt az álláspontot?A város jelenlévő polgármestere ezzel nem értett egyet, mondván, hogy a város lakóinak kilencven százaléka a Gúta elnevezés mellett foglalt állást. • A tanácskozás során nyilván felmerült a kérdés, volt-e valamilyen kapcsolata Ján Kollárnak ezzel a várossal. A polgármester szerint semmilyen kapcsolata nem volt a várossal. Mások viszont azt hangsúlyozták, hogy nem szükséges egy ilyen kapcsolat létezése, ez nem feltétele annak, hogy egy várost valakiről elnevezzenek. • Bizonyára más szlovákiai városok is szeretnének visszatérni majd eredeti történelmi elnevezésükhöz. Vegyük például Partizánsket. Hogy is hívták ezt a várost? -Véletlenül tudom, mert ott születtem. Baťovany: Ezzel kapcsolatban a saját véleményemet mondhatom csupán. Ha a város lakossága ezt indítványozni fogja, majd a kormány dönt. * * * Előfordul, hogy a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal. Nem szép viszont, ha erre még hivatkozik is. Márpedig ez történt ebben az esetben. Az elutasítás indoka, mint megtudtuk az, hogy Gutát sohasem írták „ú" betűvel. Az elutasítás mellett szavazott a Szlovák Tudományos Akadémia több képviselője is. Ugyanakkor a Szlovák Tudományos Akadémia 1972-ben kiadott Názvy obcí című könyvében bárki elolvashatja a 195. oldalon, hogy Gúta hivatalos neve 1913-tól Gúta volt, 1948-től pedig Kolárovo. Egyébként is nevetséges egy ékezet miatt semmibe venni a város lakosságának akaratát. Vagy ezzel a mondvacsinált ürüggyel az igazi indokot igyekeznek leplezni? GÁGYOR AÜZ FEKETE MARIAN MAGYARORSZÁG 1956 - ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSEK 1956 - a magyar történelemben példa nélküli módon - világtörténelmi folyamatot indított el - hangsúlyozta Göncz Árpád a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott emlékülésén. A magyar köztársasági elnök szerint 56 eszmei győzelmét bizonyítja, hogy ma a forradalmat leverő Szovjetunió is azt az utat választja, amelyet az akkori magyar forradalmárok célul tűzték ki maguk elé. Az államfő az 1956-os forradalmat a magyar progresszió 1848 melletti legjelentősebb állomásaként értékelte, kiemelve annak népi jellegét. A forradalom legfontosabb eredményeként az akkori nemzeti egységet és összefogást jellölte meg ünnepi beszédében Göncz Árpád Az 1956-os forradalom 35., valamint a köztársaság kikiáltásának 2. évforduója alkalmából a parlament előtt ünnepélyesen felvonták az állami zászlót. A köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére kitüntetéseket adományozott, s tábornokokat nevezett ki A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét kapta Wittner Mária. E kitüntetés Középkeresztjét kapta egyebek között Gosztonyi Péter történész, Szakonyi Károly író. Az 1956-os Emlékérmet posztumusz kapta. Nagy Imre, Bibó István, Tildy Zoltán és mások 1956-os Emlékérmet adományoztak többek között Göncz Árpádnak, Antall Józsefnek, Kosáry Domokosnak, Kupa Mihálynak, Mensáros Lászlónak, Nagy Attilának, Mécs Imrének és Litván Györgynek. Országszerte nagygyűlésekkel, ünnepi beszédekkel, szoboravatásokkal emlékeztek meg október 23-ról. (MTI) BŐVÜLŐ KÖZTÁRSASÁGI, SZŰKÜLŐ SZÖVETSÉGI HATÁSKÖRÖK (Folytatás az 1. oldalról) zás, energiaipar, számvitel, statisztikai információk, a gazdasági verseny védelme, az útiokmányok kiadása, külföldiek itt-tartózkodásának engedélyezése, környezetvédelem, a jogszabályok kihirdetése, a szövetségi közjogi testületek. Néhány hatáskörről szakértői tanácskozások után döntenek majd. A megbeszéléseket sok ellentmondó találgatás előzte meg. A tudósító a résztvevőkkel folytatott beszélgetései alapján tapasztalhatta, hogy minden eltérő nézet ellenére megvan az akarat a közös állam valamilyen formában való megtartására. (sm) HANGULATKÉP A KASTÉLYBÓL A šuŕini kastélyban tegnap a hangulat olyan volt, mint az időjárás - változó. A rendkívül rossz, szinte frontviszonyok között dolgozó újságírók kapva kaptak minden nyilatkozaton, fűtve az igyekezettől, hogy mozaikokból állítsák össze a helyzetképet. Hiszen szinte áthidalhatatlanul ellentétes a két fél felfogása például a két köztársaság közti államszerződésről. Amíg Jan Kalvoda, a CSNT alelnöke szerint ebben a kérdésben a megoldás az, ha a szlovák fél eláll nézetétől, Ivan Čarnogurský SZNT-alelnök újból és újból megerősíti, hogy az SZNT ragaszkodik a két állam közti szerződéshez A tisztánlátást bonyolították a tagköztársaságok nemzetközi alanyiságát illető eltérő nézetek avagy a szövetségi költségvetési kiadások elosztásának kérdése Petr Pithart, cseh kormányfő szerint a fő probléma most nem a hatáskörök kérdése, hanem a cél elérésének módja Szilárd meggyőződése, hogy csakis a föderációról lehet tárgyalni. Fontos, hogy a szuverenitás fogalmát mindkét fél azonosan értelmezze. Az államjogi problémák rendezésének legjobban járható útja az alkotmányos, ésszerű, kiegyensúlyozott kompromisszumok mindkét oldalról Derültséget váltott ki Ján Čarnogurský szlovák miniszterelnök egy lakonikus válasza, miszerint sok mindenben nem ért egyet bátyjával, de abban igen, hogy olyan fontos kérdést, mint a közös állam jellegének megváltoztatása nem lehet egyszerű törvényhozói kezdeményezéssel elintézni. Ebédszünet után Ivan Čarnogurský és Jan Kalvoda tájékoztatta a sajtót a tanácskozásról. Megtudtuk: a legtöbbet vitatott kérdés a nemzetközi alanyisággal összefüggő hatáskörök problémája A štiŕini tanácskozáson nem lesz idő minden kérdés megvitatására, ezért olyan javaslat is elhangzott, hogy egyes kérdésekről a szakértők, illetve az alkotmány-előkészítő képviselőcsoportok folytassanak tárgyalást SOMOGYI MÁTYÁS EGY ELŐÍTÉLET ANATÓMIÁJA Mint arról tegnapi számunkban hírt adtunk, a fenti címmel rendez ma nemzetközi tanácskozást a dunaszerdahelyi Perfects Nyelviskola épületében (Szabadság tér 1203) a Márai Sándor Alapítvány. A rendezvény, mely a Független Magyar Kezdeményezés által tavaly ugyanitt megrendezett, A dunaszerdahelyi zsidóság tragédiája című konferencia folytatásának is tekinthető. A. Nagy Lászlónak, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének, Gémesi Károlynak, a Szövetségi Gyűlés Emberjogi és Kisebbségi Bizottsága elnökének, a tanácskozás védnökének és Grendel Lajosnak, a Márai Sándor Alapítvány kuratóriuma elnökének megnyitójával, reggel 9 órakor kezdődik. Előadói között ott lesz Schmidt Mária (előadásának címe: A sárga csillagtól a vörös csillagig), Karsai László (A Holocaust után - 1945-1991) és Zora Bútorová (Zsidókép a közvéleménykutatások tükrében) is. A konferenciát a Charta '77 Alapítvány támogatja. (kajó) ÜNNEPI FOGADÁS Magyarország államünnepe alkalmából Pozsonyban tegnap fogadást adott Boros Jenő főkonzul. A találkozón részt vett Martin Porubjak, a Szlovák Köztársaság kormányának alelnöke. Megjelentek a szlovák politikai és közélet más jelentős személyiségei is. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Csemadok Országos Választmánya pályázatot hirdet az 1992 januárjától részvénytársasággá átalakuló CSEMART vállalata élére. Az RT igazgatói tanácsa elnöki posztja betöltésének feltételei: - felsőfokú végzettség - tízéves szakmai gyakorlat (ebből legalább 5 év vezetői beosztásban) - egy világnyelv ismerete A CEMART fő tevékenységi köre: - koncertiroda - folyóirat- és könyvterjesztés - külkereskedelem A pályázathoz kérjük mellékelni: - programjavaslatot - szakmai életrajzot Bővebb tájékoztatást a Csemadok OV 07/511 -47-es telefonján nyújtunk. Címünk: Nom. 1. mája 10-12, 815 57 Bratifalva. Határidő: 1991. november 15. Tegnapi számunkban hibásan közöltük a Csemadok OV telefonszámát. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. OKTÓBER 24-én Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 51,79 52,59 Francia frank 5,22 5,30 Német márka 17,82 18,10 Olasz líra (1000) 23,84 24,20 Osztrák schilling 2,54 2,57 Svájci frank 20,41 20,74 USA-dollár 30,36 30,76 HATÁRBLOKÁD Folmara község lakói tegnap reggel tiltakozásul a mérhetetlen zaj, a levegőszennyezés és a környezetrombolás miatt eltorlaszolták a Németország felé vezető utat. Tiltakozó akciójuk nem a kamionsofőrök ellen irányult, akik több napon át kénytelenek az úton rostokolni. A „pilóták" a német fél lassú ügyintézésében látják a bajok forrását, de figyelmeztetnek a parkolók és az illemhelyek hiányára is. A hírügynökség jelentése szerint Pomezíben, Rozvadovban és Vojtanovban is torlaszok állják a tehergépkocsik útját. A nyolcvanas évekhez viszonyítva a német határon tízszeresére emelkedett a tehergépjármű-forgalom . BÍRÁLTÁK A TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ ESZKÖZÖKET A DEMOKRATIKUS SZLOVÁKIÁÉRT MOZGALOM SAJTÓÉRTEKEZLETE (Munkatársunktól) Az újságírók igencsak hiányolták a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom sajtóértekezletén Vladimír Mečiar elnök jelenlétét. Meg kellett elégedniük Michal Kováč alelnökkel, aki az ellenzék nélkül nincs demokrácia, demokrácia nélkül pedig nincs szabad sajtó jelszó szellemében bírálta a tömegtájékoztató eszközöket, hogy a koalíciós pártoknak aránytalanul több figyelmet szentelnek, mint az ellenzék véleményének Külön szólt a Szlovák Televízió belföldi híradásairól, melyek terjedelmének 78 százalékát szentelik a vezető pártoknak és a maradék oszlik meg az ellenzék között. Ladislav Klimko docens, a mezőgazdaság tarthatatlan helyzetével foglalkozott. Szerinte a nehézségeket elsősorban az okozza, hogy a termelési költségek több mint 50 százalékkal, a felvásárlási árak viszont csak 8 százalékkal emelkedtek De azt is hozzáfűzte, hogy az élelmiszerek 63,3 százalékkal drágábbak, mint a múlt évben. A megoldást nem az export támogatásában látja Azt javasolja, ne a sokak szerint túlzott fogyasztást próbáljuk visszafogni, hanem az alultápláltak egyre nagyobbodó táborára gondoljunk Roman Zelenay, a Szövetségi Gyűlés képviselője, a parlament következő üléséről szólt, melyen előreláthatólag a népszavazás kérdése és a feddhetetlenségi törvény módosítása is napirenden lesz Felmerült az ország külképviseletének kérdése is. - A Szövetségi Külügyminisztériumtól sem miniszterhelyettesként, sem pedig a külügyi bizottság tagjaként nem kaptam pontos adatokat arról, hány szlovák dolgozik a diplomáciai testületben - mondotta Roman Zelenay, D. T. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 CSEHSZLOVÁKIA EGYELŐRE NEM LEHET NATO-TAG (Folytatás az 1. oldalról) A jelentős időeltolódás miatt a Havellátogatás első napjának eseményeiről a Csehszlovák Sajtóiroda csak lapzártánk után jelentette meg az érdemi tudósításokat. Tekintettel ezek fontosságára, íme a keddi nap legfontosabb eseményei. A csehszlovák-amerikai kapcsolatokról szóló nyilatkozatot Václav Havel és George Bush írta alá. Michael Žantovský elnöki szóvivő a tájékoztatójában arra mutatott rá, hogy a csehszlovák elnök az amerikai külügyminisztérium épületében is látogatást tett, ahol Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettessel (ő helyettesíti a külföldön tartózkodó Bakert) tárgyalt. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok áttekintésekor az amerikai fél arra panaszkodott, hogy az USA cégei Csehszlovákiában akadályokba ütköznek, amelyek többnyire bürokratikus jellegűek. Ezenkívül úgy érzik, hogy nálunk az amerikai vállalatok a francia és a német cégekkel szemben hátrányban vannak. A csehszlovák gazdasági reform kapcsán az elnök és a gazdasági miniszterek felvetették, hogy a COCOM-lista egyes korlátozásainak felszámolása elősegítené nálunk a konverzióval kapcsolatos problémák megoldását. Eagleburgert nagyon érdekelte, miként tekint Csehszlovákia a jugoszláv válságra. Havel elnök a nemzetközi közösség felelősségét emelte ki, s annak a véleményének adott hangot, hogy az USA-nak is nagyobb szerepet kellene vállalnia. A külügyminisztériumban tett látogatás végén írták alá a beruházásvédelmi egyezményt, valamint a tudományos és kutatási együttműködési szerződést. Ugyancsak Žantovský tájékoztatott Bush és Havel tárgyalásairól, amelyek az amerikai elnök Ovális dolgozószobájában folytak. Bush nagy érdeklődést tanúsított a cseh és szlovák viszony iránt. Az USA-nak érdeke Csehszlovákia egységének a megőrzése, bár nem kíván beavatkozni belügyeinkbe. Havel elnök tájékoztatta vendéglátóját a csehszlovák helyzet alakulásának három lehetséges változatáról: vagy megállapodás születik az államjogi elrendezésről és megmarad a közös állam, vagy sor kerül a két köztársaság szétválására alkotmányos és demokratikus úton, vagy pedig - és ez a legrosszabb változat - egyoldalú alkotmányellenes lépések következtében szétesik Csehszlovákia. Thomas Niles, az európai ügyekkel foglalkozó külügyminiszter-helyettes arról tájékoztatott, hogy Václav Havel azt kérte Bushtól, Csehszlovákia kapjon társult tagságot a NATO-ban, csakúgy mint a két másik közép-európai állam. Niles szerint Václav Havel értésére adták, hogy ez egyelőre nem lehetséges. Havel a Közép-Európában tapasztalható bizonyos veszélyekre hivatkozott. Niles azt hangsúlyozta, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország társult tagsága azért nem jöhet szóba, mert a NATO nem kívánja megváltoztatni alapokmányát. Eagleburger elmagyarázta a csehszlovák államfőnek, hogy az USA szerint a NATO és az új kelet-európai demokráciák kapcsolatainak erősítését a rendszeres miniszteri szintű találkozókon, a NATO Tanácsának keretében kell megvalósítani. A Reuter ezzel kapcsolatban a következőkre mutatott rá: Washington értékeli, hogy Mihail Gorbacsov nem tett szigorú lépéseket a kelet-európai országok ellen, amikor azok felszámolták a kommunizmust, s most, talán ezért nem akarja ezeket az új demokráciákat a nyugati katonai szövetségbe bevonni. George Bush akkor utasította el Havel kívánságát, amikor a csehszlovák elnök határozottan kiállt az USA európai befolyásának megőrzéséért, akkor, amikor egyesek a NATO szükségességét is kétségbe vonják a szovjet katonai fenyegetés megszűnése miatt. A brit hírügynökség kiemelte, hogy Bush köszönetet mondott Havelnak, amiért támogatta az erős amerikai katonai jelenlétet Európában. Havel figyelmeztetett arra, hogy az egyik állam biztonsága elválaszthatatlan a többiek biztonságától. Ez a gondolat tükröződik a közös nyilatkozatban is. A kedden aláírt közös nyilatkozat egyebek között megállapítja: az USA és Csehszlovákia a demokrácia, a szabadság és a jogrend elkötelezett híve. Ezek az értékek képezik az alapját az USA alkotmányának és a Csehszlovák Függetlenségi Nyilatkozatnak, amelyet 1918-ban írtak alá Pittsburghban. A cseh és szlovák vezetők, Masarykkal és Štefánikkal az élen, a szabadság és a demokrácia eszméitől vezérelve valósították meg a csehek és szlovákok közös államát. Ez az állam Európa szívében a parlamenti demokrácia példája lett, s egészen a nácizmus és a sztálinizmus időszakáig virágzott. Az okmány a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az 1989-es forradalom megnyitotta az utat a kétoldalú kapcsolatok fejlődése előtt. Az USA méltányolja Csehszlovákia részvételét a szabad államok közösségében, s Csehszlovákia biztonságát és függetlenségét az új egységes és szabad Európa elválaszthatatlan részének tekinti. Az okmány méltatja, hogy milyen alapelvekre épül az Egyesült Államok és a CSSZSZK kapcsolatrendszere. A felek a terebélyesedő euro-atlanti közösség tagjaiként kívánnak együttműködni, ez a közösség az atlanti kötelékekre, az európai integrációra és a regionális együttműködésre épül. Csehszlovákia az USA európai jelenlétét emerülhetetlenül fontosnak tartja e közösség békéje és biztonsága szempontjából. A két ország elő akarja segíteni az új európai kooperatív biztonsági rendszer építését. E rendszer alapja a demokrácia, a helsinki alapelvek tiszteletben tartása. Csehszlovákia üdvözli az új intézményesített kapcsolatok létrehozását a NATO-val, ezek felölelik a rendszeres konzultációkat, részvételünket a NATO-bizottságok és csoportok egyesülésein, a kölcsönös látogatások gyakoriságának a növekedését polgári és katonai téren is. Említést tesz arról, hogy csak a piacgazdaság szabadítja fel az egyén alkotó potenciálját és teremti meg a gazdasági és szociális fejlődés nélkülözhetetlen feltételeit. Az USA reméli, hozzá tudja segíteni Csehszlovákiát ahhoz, hogy áttérése a piacgazdaságra a lehető leggyorsabb és folyamatos legyen. A felek felszólítottak a GATT-tárgyalások uruguayi fordulójának a mielőbbi befejezésére. Ez a kereskedelmi megállapodás elkerülhetetlenül szükséges a gazdasági reformok közös céljainak az eléréséhez Közép-Kelet-Európa és az egész világ gazdasági növekedéséhez. Csehszlovákia üdvözli az USA azon lépéseit, amelyekkel elősegíti a piacaira való bejutást. Václav Havel tegnap az amerikai Kongresszus külügyi bizottságainak tagjai előtt mondott beszédében összegezte a csehszlovák demokratikus reformok programját. Megállapította, hogy hazánkban meghonosodtak a demokratikus intézmények és a tisztelet a jog iránt, ám nem rejtette véka alá a problémákat sem. Ezzel összefüggésben emlékeztetett a lusztrációs törvényre, amelyre a csehszlovák társadalomnak nemcsak erkölcsi szempontból van szüksége, hanem mint biztosítékra is. A Szövetségi Gyűlés által jóváhagyott törvényt azonban vitásnak és problematikusnak nevezte. Havel elnök biztosította az amerikai képviselőket, a csehszlovák kormánynak nem érdeke, hogy nehézfegyvereket szállítson a válságövezetekbe és azokba az országokba, amelyek összefonódnak a nemzetközi terrorizmussal vagy a diktatúrával. A köztársasági elnök a továbbiakban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „Amerikának Európában kell maradnia". Mint mondotta, a transzatlanti szövetség és partnerség továbbra is létfontosságú érdeke az európai kontinensnek, ez azonban, véleménye szerint, nem jelenti azt, hogy Európa és Amerika ne mutathasson példát a radikális leszerelésben. A külügyi bizottságok tagjaival megtartott találkozó végén Václav Havel átvette az emberi jogok alapjának díját. Egyébként a csehszlovák államfő a harmadik személyiség, akit kitüntettek a Raoul Wallenberg nevét viselő díjjal. A találkozón jelen volt Jirí Dienstbier, a szövetségi kormány alelnöke, külügyminiszter, Václav Klaus pénzügyminiszter és a csehszlovák küldöttség több más tagja, valamint a két ország nagykövetei.