Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-18 / 93. szám, szombat
FÜGGETLEN NAPILAP Szombat, 1992. április 18. * Ara 2,80 korona XLV. évfolyam, 93. szám Prikler László felvétele HÚSVÉTI HIEDELMEK, SZOKÁSOK TÖLTÖTT BÁRÁNY •Ész-M^ňä irmrn Egyik legszebb ünnepünkhöz, a húsvéthoz számos egyházi és pogány eredetű hiedelem, szokás kötődik. Mit őriztünk meg ebből napjainkig, milyen szokások élnek családjainkban rohanó világunk közepette? Erről kérdeztük olvasóinkat. MOCSI VERONIKA, Párkány: Katolikus családból származom, a kurtaszoknyás Bény faluból. A családom hívő, pénteken böjtölünk és elmegyünk misére. Szombaton a föltámadáson is ott leszünk. Természetesen gyónunk és áldozunk. Vasárnap kislányommal a húsvéti tojásokat festjük és készítjük az ünnepi asztalt. Hétfőn korán reggel ébred a család. Megterített asztallal várjuk a vendégeket. Elkészítem a sonkás tálat, az asztalt aranyesővel és kifújt, hímzett tojásokkal díszítem. Búzát is szoktunk csíráztatni, ezt is az asztalra tesszük. Az egyik kosárba kerülnek a hímes tojások, a másikba a locsolóknak szánt zsebkendők. A fiam édesapjával ugyancsak elmegy locsolni, korbáccsal, kölnivízzel. BODZSÁR MÁRIA, Ipolynagyfalu: A régi szokásokból már csak az öntözködés maradt meg. Igaz, évekkel ezelőtt még előfordult, hogy a lányokat kivitték a kúthoz és ott hideg vízzel felfrissítették őket, de ma már csupán a szemfüles legénykék viszik a kölnivízen kívül pohárban a vizet a lányos házhoz. Az én fiaim is elmennek meglocsolni a barátnőiket, tojást már nemigen kapnak, hanem inkább pénzt. A rokon, az ismerős és a szomszéd férfiak is felkeresik a családokat, illetve azok nőtagjait. Ezért előre el kell készíteni a frissítőt. Én kétféle süteményt sütök, a borhoz pogácsát. A húsvéti sonkán kívül még rántott hús, fasírozott, burgonyasaláta kerül az asztalra. VICSÁPI TIBORNÉ, Sókszelőce: Nálunk a nagypéntek a legnagyobb ünnep, reformátusok vagyunk. Ezen a napon nem eszünk húst. A hagyományos sonkát vasárnap és hétfőn tálaljuk fel. Nem szoktam venni a sonkát - a hazait főzöm meg. A vendégek tormát, mustárt kapnak hozzá. Most is sok vendéget várunk, talán tízen is jönnek, a fele nálunk alszik majd, a többiek a nagybátyámnál. Hétfőn jönnek a locsolók, de csak az ismerősök... SUROVEC ERZSÉBET, Felsőpatony: A környékünkön ismert húsvéti hagyományok nagy részét családunk is őrzi. Hatéves kislányunk számára sok örömet hoz a nyuszi, amikor a kertben elrejtett kosárban megtalálja a csoki- és pirostojásokat. Húsvéthétfőn pedig már ő is várja az öntözőket, óvodai barátait. A böjtöt tartja családunk, bár a feltámadásra, valószínűleg, nem megyünk el. Pénteken dolgozom, és ünnep előtt sok munka vár rám otthon is. Húsvéti asztalunkról nem fog hiányozni nagypénteken a hal, szombaton, vasárnap a tojásos sonka. Húsvét (Folytatás a 5. oldalon) Lapunk legközelebbi száma április 21-én, kedden jelenik meg. A tartalomból: • Elődök és utódok - Gazdag József riportja a Sorsok sugárzása című sorozatból -r iaffír • ~ S. Forgon Szilvia írása Tippelőknek • A szerző mondása önmagában nem old meg semmit - Tuba Lajos interjúja Keresztes Sándor magyar környezetvédelmi miniszterrel 2MM VAGY 15MAZ$ZNT.BE? HUZAVONA A MAGYAR KOALÍCIÓ VÁLASZTÁSI SORSZÁMA KÖRÜL Csütörtöki hírügynökségi jelentések szerint nézeteltérések keletkeztek a politikai pártok és mozgalmak választási sorszámaival kapcsolatban. Amint már közöltük, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom-Együttélés-Magyar Néppárt koalíciója a 15-ös számot kapta. A sorsolás után kétségek merültek fel, hogy a három párt ugyanazzal a számmal indulhat-e a Szövetségi Gyűlésbe való választásokon, mint a két párt (MKDM-Együttélés) a szlovák parlamentbe. Megkérdeztük MILOŠ ŠLAPÁKOT, a központi választási bizottság jegyzőkönyvvezetőjét, hogy mi képezi tulajdonképpen a vita tárgyát. Bár egyesek tévedésről beszélnek, nem erről van szó. A sorsolási urnába eredetileg két koalíció került: külön az MKDM-Együttélés-MNP és külön az MKDM-Együttélés. Az első megkapta a 15-ös sorszámot és mivel Stanislaw Gawlik, az Együttélés jelen levő képviselője azt állította, hogy azonos koalícióról van szó, már nem foglalkoztunk a másikkal. Utóbb azonban kiderült, hogy az SZNT-be csupán az MKDM-Együttélés jelölteti magát. Ezért a választási törvény értelmében két önálló politikai szubjektumnak kell tekinteni a két koalíciót, mindegyiknek külön számmal kell indulnia. • Mi a megoldás? -Április 21-én rendkívüli ülést tart bizottságunk. Szerintem az lenne a legjobb megoldás, ha a kettős koalíció megkapná a szavazás során fennmaradt 20-as számot. Természetesen a kérdésben a bizottságnak kell döntenie. • Befolyásolhatja ez az ügy a koalíció indulását a választásokon? Semmiképpen, az említett koalíció, (Folytatás a 2. oldalon) NADZSIBULLAH BUKASA UTAN KABULBAN MINDEN BIZONYTALAN Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap hajnalban közzétett állásfoglalásában azt hangsúlyozta, hogy Afganisztánban a békés megoldásnak nincs más elfogadható alternatívája, s ezért felszólította az összes felkelő csoportot, tanúsítsanak mérsékletet és támogassák az ENSZ erőfeszítéseit, amelyek a békés rendezést célozzák. A BT rendkívüli üléséről kiadott nyilatkozat felszólítja az érintett feleket, hogy szavatolják az országban tartózkodó külföldi diplomaták szabad mozgását és eltávozását. Ezzel párhuzamosan New York-i ENSZ-diplomaták megerősítették, hogy Nadzsibullah, a bukott afgán elnök az ENSZ egyik kabuli missziójára menekült. Mint ismeretes, korábban különböző hírek láttak napvilágot arról, hogy Nadzsibullah elmenekült az országból, később azt állították, hogy csak el akart menekülni és letartóztatták, és így tovább. A dolog lényege az, hogy tegnap délutánig egészen biztosat senki sem tudott a bukott elnök sorsáról. Benen Sevan, az ENSZ különmegbízottja, akinek a közvetítésével a közelmúltban a szemben álló felek elfogadták a világszervezet rendezési tervét, ismét Kabulban tartózkodik, s intenzív tárgyalásokat folytat a béketerv megmentése érdekében. Mint ismeretes, csütörtökön az afgán hadsereg tábornokaiból és egy ellenzéki parancsnokból álló koalíció vette át a hatalmat. Sevan velük is konzultált. Közben hírügynökségek azt jelentették, hogy egyes felkelő csoportok 25 km-nyire (Folytatás a 3. oldalon) A keresztény-keresztyén ember hitvallása szerint Jézus Krisztus csaknem kétezer éve minden húsvét vasárnapján feltámad. E hitbéli meggyőződés ellenére mi most a feltámadás ünnepe elsődleges dilemmájának mégis azt tartjuk: mi a teljes élet titka? A választ Krisztus feltámadásában, az élet újrakezdésében látjuk. Ez az emberi élet mély értelme, s ezt az életet tárta fel előttünk az első húsvétkor Jézus feltámadása. Hogy ez mennyire áthatja az egyháztól távol került szemléletét és gondolkodását is, azt az élet emberek állandó újrakezdése; más szóval: az állandó feltámadások sorozata bizonyít(hat)ja. Mit is értünk azonban életen? BŐS-NAGYMAROS KÉSZÜL A VÁLASZLEVÉL Ján Čarnogurský szlovák kormányfő a Rádiožurnál tegnapi adásában a bősi vízlépcsővel kapcsolatos legújabb fejleményekről beszélt: ,,A szövetségi kormány legutóbbi ülésén megtárgyaltuk Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök Antall József magyar miniszterelnökhöz intézendő válaszlevelét. Az üggyel kapcsolatban Andrissen úrtól, az Európai Közösségek komisszárjától is érkezett egy levél, amely az EK három feltételét tartalmazza. Eszerint az EK csak akkor kapcsolódik be a bizottság tevékenységébe, ha erre Csehszlovákia és Magyarország közösen kéri fel, a bizottság csak szakmai véleményt mondana és a döntés a kormányokra maradna, illetve tevékenységének idejére (kb. hat hónap) mindkét félnek tartózkodnia kellene olyan munkák végzésétől, amelyek előre meghatározzák a vízlépcső végső megoldási módját. A Szövetségi Gyűlésben lefolyt tanácskozás eredményeképp megállapítottuk, hogy Csehszlovákia képes mindhárom feltétel teljesítésére. Meglepődtem, hogy az osztrák magáncégek és a magánjog alanyaként szereplő hazai állami vállalatok közt aláírt szerződésnek milyen nagy figyelmet szenteltek Magyarországon. Ezek a szerződések osztrák vállalatok és bankok részvételét illetik több szlovákiai akcióban, amelyek közül Bős csak az egyik. Vállalatok közötti szerződésekről van szó, ezért ezekről sem a szlovák, sem a szövetségi kormányt nem tájékoztatták előre. A szerződések elősegítenék néhány akció megvalósítását, de ha esetleg mégsem kötnénk meg őket, a bősi építkezés akkor is folytatódna." -tl- Az eszmék és vágyak, a terhek és a munka, a fáradság és annak gyümölcse mind-mind olyan dolgok, amelyek életünk lényegéhez tartoznak. Mindezeknek közös jellemzője az, hogy a Földön minden a természet törvényeinek engedelmeskedik. A dolgoknak van kezdete és vége, miként az ember is születik és meghal. S valóban: minden dolog ilyen múlékony. Elmúlik a barátság, elavulnak az elvek és elméletek, szertefoszlanak a tervek... Vajon lehet-e mindennek tudatában is „minőségi életről", jobb életről, feltámadásról beszélni a húsvéti üzenet értelmében? A keresztény-keresztyén válasz e jogos kérdésre egy határozott igen. Igen, mert a húsvét üzenete minden embert arra hív, hogy a feltámadás gondolatával az emberi élet kiteljesedését keresse, hogy a feltámadott életből merítsen erőt. Persze, mindez nehéz és fáradságos munka, gyötrelmekkel is járhat. Ám hogy erre mily nagy szükség van, azt látjuk, láthatjuk, ha csak széttekintünk: mennyi kétség, mennyi zavar, mennyi hamis indulat, mennyi értetlenség van ma is közöttünk - különösen a korszakváltásnak ebben a jelenlegi szakaszában. Márpedig e mostani, a '89-es forradalmat követő fordulatnak tulajdonképpen újrakezdés, (merjük kimondani:) feltámadás jellege van. Mostani ünnepünkön tehát szorosan összetartozik a feltámadás örök és az élet újrakezdésének, illetve a demokrácia megújulásának hármas üzenete. A húsvét kiváló alkalom arra is, hogy eltűnődjünk azon, vajon amikor fogjuk megismerni, számba venni nemcsak a megfeszíttetéseink, hanem a feltámadásaink krónikáját is? Mi az oka annak, hogy történelmi tudatunk, életszemléletünk szinte csak a kudarcainkra, vereségeinkre, bűneinkre emlékezik? Miért nem vesszük végre tudomásul Babits józan, megalapozott véleményét, aki szerint a magyarság egész története a józan megalkuvások sorozata, a lehetőségekkel való folytonos számolás, a türelem. Ez a szemlélet azonban nemcsak a magyarságra, hanem a Kárpát-medence népeinek mindegyikére vonatkozik: magyarokra, szlovákokra, románokra, ruténekre, egyszóval mindannyiunkra, akiknek a sztálinista rendszerek parancsuralma megtörte a fejlődés egyenes irányát. Elsősorban emiatt kerültünk késésbe Európa nyugati felével szemben. Ami azonban ennél lényegesebb: ennek ellenére évtizedek alatt sem veszítettük el európai mivoltunkat. De menjünk egy lépéssel tovább: akiben él a feltámadás hite, az már elkezdte az új életet, s az ilyen ember megszűnik csak magára gondolni, és nem úgy tekint a felebarátjára, mint korlátra, hanem mint önnön élete kiteljesedésére. Mélyértelmű szimbólum, hogy a húsvét, a feltámadás ünnepe a természet megújulásának idejére esik. Olyan időszakra, amikor megpezsdül az élet, a lágy szellő rügyeket fakaszt, a fák dús lombokat öltenek, kitárják szirmaikat a virágok. Itt és most az a fontos, hogy az erőszakkal ateizáló kommunizmus bukása óta a társadalom is felserkent már tetszhalálából. Rajtunk hát a sor, hogy tudatosítsuk ezt. Magyarán: fölismerhetővé tenni a feltámadást — számomra ez tűnik az idei húsvét igazi üzenetének. Soha nem volt időszerűbb, mint most Ady Endre éneke arról a húsvétról, melyet minden olvasónak szívből kívánok: „Óh, Tavasz, óh, Húsvét, / Emberek ősi biztatója, / Csak azt szórd szét köztünk: / Állandó a tavaszi óra / S ilyen marad. / Krisztus támad és eszmél, / Odúkat és kriptákat pattant. Van-e gyönyörűbb ennél!" MIKLÓSI PÉTER