Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-18 / 93. szám, szombat

FÜGGETLEN NAPILAP Szombat, 1992. április 18. * Ara 2,80 korona XLV. évfolyam, 93. szám Prikler László felvétele HÚSVÉTI HIEDELMEK, SZOKÁSOK TÖLTÖTT BÁRÁNY •És­z-M^ňä irmrn­ Egyik legszebb ünnepünkhöz, a húsvéthoz számos egyházi és pogány eredetű hiedelem, szokás kötődik. Mit őriztünk meg ebből napjainkig, milyen szokások élnek családjainkban rohanó világunk közepette? Erről kérdeztük olvasóinkat. MOCSI VERONIKA, Párkány: Katolikus családból származom, a kur­taszoknyás Bény faluból. A családom hí­vő, pénteken böjtölünk és elmegyünk mi­sére. Szombaton a föltámadáson is ott leszünk. Természetesen gyónunk és ál­dozunk. Vasárnap kislányommal a húsvé­ti tojásokat festjük és készítjük az ünnepi asztalt. Hétfőn korán reggel ébred a csa­lád. Megterített asztallal várjuk a vendé­geket. Elkészítem a sonkás tálat, az asz­talt aranyesővel és kifújt, hímzett tojások­kal díszítem. Búzát is szoktunk csíráztat­ni, ezt is az asztalra tesszük. Az egyik kosárba kerülnek a hímes tojások, a má­sikba a locsolóknak szánt zsebkendők. A fiam édesapjával ugyancsak elmegy locsolni, korbáccsal, kölnivízzel. BODZSÁR MÁRIA, Ipolynagyfalu: A régi szokásokból már csak az öntöz­ködés maradt meg. Igaz, évekkel ezelőtt még előfordult, hogy a lányokat kivitték a kúthoz és ott hideg vízzel felfrissítették őket, de ma már csupán a szemfüles legénykék viszik a kölnivízen kívül pohár­ban a vizet a lányos házhoz. Az én fiaim is elmennek meglocsolni a barátnőiket, to­jást már nemigen kapnak, hanem inkább pénzt. A rokon, az ismerős és a szom­széd férfiak is felkeresik a családokat, illetve azok nőtagjait. Ezért előre el kell készíteni a frissítőt. Én kétféle süteményt sütök, a borhoz pogácsát. A húsvéti son­kán kívül még rántott hús, fasírozott, bur­gonyasaláta kerül az asztalra. VICSÁPI TIBORNÉ, Sókszelőce: Nálunk a nagypéntek a legnagyobb ünnep, reformátusok vagyunk. Ezen a na­pon nem eszünk húst. A hagyományos sonkát vasárnap és hétfőn tálaljuk fel. Nem szoktam venni a sonkát - a hazait főzöm meg. A vendégek tormát, mustárt kapnak hozzá. Most is sok vendéget vá­runk, talán tízen is jönnek, a fele nálunk alszik majd, a többiek a nagybátyámnál. Hétfőn jönnek a locsolók, de csak az ismerősök... SUROVEC ERZSÉBET, Felsőpa­tony: A környékünkön ismert húsvéti hagyo­mányok nagy részét családunk is őrzi. Hatéves kislányunk számára sok örömet hoz a nyuszi, amikor a kertben elrejtett kosárban megtalálja a csoki- és pirostojá­sokat. Húsvéthétfőn pedig már ő is várja az öntözőket, óvodai barátait. A böjtöt tartja családunk, bár a feltámadásra, való­színűleg, nem megyünk el. Pénteken dol­gozom, és ünnep előtt sok munka vár rám otthon is. Húsvéti asztalunkról nem fog hiányozni nagypénteken a hal, szomba­ton, vasárnap a tojásos sonka. Húsvét (Folytatás a 5. oldalon) Lapunk legközelebbi száma április 21-én, kedden jelenik meg. A tartalomból: • Elődök és utódok - Gazdag József riportja a Sorsok sugárzása című sorozatból -r ia­ffír • ~ S. Forgon Szilvia írása Tippelőknek • A szerző mondása önmagában nem old meg semmit - Tuba Lajos interjúja Keresztes­­ Sándor magyar környezetvé­delmi miniszterrel 2MM VAGY 15MAZ$ZNT.BE? HUZAVONA A MAGYAR KOALÍCIÓ VÁLASZTÁSI SORSZÁMA KÖRÜL Csütörtöki hírügynökségi jelentések szerint nézeteltérések keletkeztek a politi­kai pártok és mozgalmak választási sorszámaival kapcsolatban. Amint már közöltük, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom-Együttélés-Magyar Néppárt koalíciója a 15-ös számot kapta. A sorsolás után kétségek merültek fel, hogy a három párt ugyanazzal a számmal indulhat-e a Szövetségi Gyűlésbe való választásokon, mint a két párt (MKDM-Együttélés) a szlovák parlamentbe. Megkérdeztük MILOŠ ŠLAPÁKOT, a központi választási bizottság jegyző­könyvvezetőjét, hogy mi képezi tulaj­donképpen a vita tárgyát.­­ Bár egyesek tévedésről beszélnek, nem erről van szó. A sorsolási urnába eredetileg két koalíció került: külön az MKDM-Együttélés-MNP és külön az MKDM-Együttélés. Az első megkapta a 15-ös sorszámot és mivel Stanislaw Gawlik, az Együttélés jelen levő képvise­lője azt állította, hogy azonos koalícióról van szó, már nem foglalkoztunk a másik­kal. Utóbb azonban kiderült, hogy az SZNT-be csupán az MKDM-Együttélés jelölteti magát. Ezért a választási törvény értelmében két önálló politikai szubjek­tumnak kell tekinteni a két koalíciót, mind­egyiknek külön számmal kell indulnia. • Mi a megoldás? -Április 21-én rendkívüli ülést tart bi­zottságunk. Szerintem az lenne a legjobb megoldás, ha a kettős koalíció megkapná a szavazás során fennmaradt 20-as szá­mot. Természetesen a kérdésben a bi­zottságnak kell döntenie. • Befolyásolhatja ez az ügy a koalí­ció indulását a választásokon?­­ Semmiképpen, az említett koalíció, (Folytatás a 2. oldalon) NADZSIBULLAH BUKASA UTAN KABULBAN MINDEN BIZONYTALAN Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap hajnalban közzétett állásfoglalásában azt hangsúlyozta, hogy Afganisztánban a bé­kés megoldásnak nincs más elfogadható alternatívája, s ezért felszólította az ös­­szes felkelő csoportot, tanúsítsanak mér­sékletet és támogassák az ENSZ erőfe­szítéseit, amelyek a békés rendezést cé­lozzák. A BT rendkívüli üléséről kiadott nyilatkozat felszólítja az érintett feleket, hogy szavatolják az országban tartózko­dó külföldi diplomaták szabad mozgását és eltávozását. Ezzel párhuzamosan New York-i ENSZ-diplomaták megerősítették, hogy Nadzsibullah, a bukott afgán elnök az ENSZ egyik kabuli missziójára mene­kült. Mint ismeretes, korábban különböző hírek láttak napvilágot arról, hogy Nadzsi­bullah elmenekült az országból, később azt állították, hogy csak el akart menekül­ni és letartóztatták, és így tovább. A dolog lényege az, hogy tegnap délutánig egé­szen biztosat senki sem tudott a bukott elnök sorsáról. Benen Sevan, az ENSZ különmegbí­zottja, akinek a közvetítésével a közel­múltban a szemben álló felek elfogadták a világszervezet rendezési tervét, ismét Kabulban tartózkodik, s intenzív tárgyalá­sokat folytat a béketerv megmentése ér­dekében. Mint ismeretes, csütörtökön az afgán hadsereg tábornokaiból és egy el­lenzéki parancsnokból álló koalíció vette át a hatalmat. Sevan velük is konzultált. Közben hírügynökségek azt jelentették, hogy egyes felkelő csoportok 25 km-nyire (Folytatás a 3. oldalon) A keresztény-keresztyén ember hitvallása szerint Jézus Krisztus csaknem kétezer éve minden húsvét vasárnapján feltámad. E hitbéli meggyőződés ellenére mi most a feltámadás ünnepe elsődleges dilem­májának mégis azt tartjuk: mi a teljes élet titka? A választ Krisztus feltámadásában, az élet újrakezdésében látjuk. Ez az emberi élet mély értelme, s ezt az életet tárta fel előttünk az első húsvétkor Jézus feltámadása. Hogy ez mennyire áthatja az egyháztól távol került szemléletét és gondolkodását is, azt az élet emberek állandó újrakezdése; más szóval: az állandó feltámadások soro­zata bizonyít(hat)ja. Mit is értünk azonban életen? BŐS-NAGYMAROS­ KÉSZÜL A VÁLASZLEVÉL Ján Čarnogurský szlovák kor­mányfő a Rádiožurnál tegnapi adá­sában a bősi vízlépcsővel kapcso­latos legújabb fejleményekről be­szélt: ,,A szövetségi kormány legutóbbi ülésén megtárgyaltuk Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök Antall József magyar miniszterelnökhöz intézendő válaszlevelét. Az üggyel kapcsolatban Andrissen úrtól, az Európai Közösségek komisszárjától is érkezett egy levél, amely az EK három feltételét tartalmazza. Esze­rint az EK csak akkor kapcsolódik be a bizottság tevékenységébe, ha erre Csehszlovákia és Magyarország kö­zösen kéri fel, a bizottság csak szak­mai véleményt mondana és a dön­tés a kormányokra maradna, illetve tevékenységének idejére (kb. hat hónap) mindkét félnek tartózkodnia kellene olyan munkák végzésétől, amelyek előre meghatározzák a víz­lépcső végső megoldási módját. A Szövetségi Gyűlésben lefolyt tanácskozás eredményeképp meg­állapítottuk, hogy Csehszlovákia ké­pes mindhárom feltétel teljesítésére. Meglepődtem, hogy az osztrák magáncégek és a magánjog alanya­ként szereplő hazai állami vállalatok közt aláírt szerződésnek milyen nagy figyelmet szenteltek Magyaror­szágon. Ezek a szerződések osztrák vállalatok és bankok részvételét ille­tik több szlovákiai akcióban, ame­lyek közül Bős csak az egyik. Válla­latok közötti szerződésekről van szó, ezért ezekről sem a szlovák, sem a szövetségi kormányt nem tájékoztatták előre. A szerződések elősegítenék néhány akció megva­lósítását, de ha esetleg mégsem kötnénk meg őket, a bősi építkezés akkor is folytatódna." -tl- Az eszmék és vágyak, a terhek és a munka, a fáradság és annak gyümölcse mind-mind olyan dolgok, amelyek életünk lényegéhez tartoznak. Mindezeknek közös jel­lemzője az, hogy a Földön minden a természet törvényei­nek engedelmeskedik. A dolgoknak van kezdete és vége, miként az ember is születik és meghal. S valóban: minden dolog ilyen múlékony. Elmúlik a barátság, ela­vulnak az elvek és elméletek, szertefoszlanak a tervek... Vajon lehet-e mindennek tudatában is „minőségi élet­ről", jobb életről, feltámadásról beszélni­­ a húsvéti üzenet értelmében? A keresztény-keresztyén válasz e jo­gos kérdésre egy határozott igen. Igen, mert a húsvét üzenete minden embert arra hív, hogy a feltámadás gondolatával az emberi élet kiteljesedését keresse, hogy a feltámadott életből merítsen erőt. Persze, mindez nehéz és fáradságos munka, gyötrelmekkel is járhat. Ám hogy erre mily nagy szükség van, azt látjuk, láthatjuk, ha csak széttekintünk: mennyi kétség, mennyi zavar, men­­nyi hamis indulat, mennyi értetlenség van ma is közöt­tünk - különösen a korszakváltásnak ebben a jelenlegi szakaszában. Márpedig e mostani, a '89-es forradalmat követő fordulatnak tulajdonképpen újrakezdés, (merjük kimondani:) feltámadás jellege van. Mostani ünnepün­kön tehát szorosan összetartozik a feltámadás örök és az élet újrakezdésének, illetve a demokrácia megújulásának hármas üzenete. A húsvét kiváló alkalom arra is, hogy eltűnődjünk azon, vajon amikor fogjuk megismerni, számba venni nemcsak a megfeszíttetéseink, hanem a feltámadásaink krónikáját is? Mi az oka annak, hogy történelmi tuda­tunk, életszemléletünk szinte csak a kudarcainkra, vere­ségeinkre, bűneinkre emlékezik? Miért nem vesszük végre tudomásul Babits józan, megalapozott véleményét, aki szerint a magyarság egész története a józan megalku­vások sorozata, a lehetőségekkel való folytonos számo­lás, a türelem. Ez a szemlélet azonban nemcsak a ma­gyarságra, hanem a Kárpát-medence népeinek mind­egyikére vonatkozik: magyarokra, szlovákokra, romá­nokra, ruténekre, egyszóval mindannyiunkra, akiknek a sztálinista rendszerek parancsuralma megtörte a fejlő­dés egyenes irányát. Elsősorban emiatt kerültünk késés­be Európa nyugati felével szemben. Ami azonban ennél lényegesebb: ennek ellenére évtizedek alatt sem veszí­tettük el európai mivoltunkat. De menjünk egy lépéssel tovább: akiben él a feltámadás hite, az már elkezdte az új életet, s az ilyen ember megszűnik csak magára gondolni, és nem úgy tekint a felebarátjára, mint korlátra, hanem mint önnön élete kiteljesedésére. M­élyértelmű szimbólum, hogy a húsvét, a feltáma­dás ünnepe a természet megújulásának idejére esik. Olyan időszakra, amikor megpezsdül az élet, a lágy szellő rügyeket fakaszt, a fák dús lombokat öltenek, kitárják szirmaikat a virágok. Itt és most az a fontos, hogy az erőszakkal ateizáló kommunizmus bukása óta a társadalom is felserkent már tetszhalálából. Rajtunk hát a sor, hogy tudatosítsuk ezt. Magyarán: fölismerhetővé tenni a feltámadást — számomra ez tűnik az idei húsvét igazi üzenetének. Soha nem volt időszerűbb, mint most Ady Endre éneke arról a húsvétról, melyet minden olvasónak szívből kívánok: „Óh, Tavasz, óh, Húsvét, / Emberek ősi biztatója, / Csak azt szórd szét köztünk: / Állandó a tavaszi óra / S ilyen marad. / Krisztus támad és eszmél, / Odúkat és kriptákat pattant. Van-e gyönyö­rűbb ennél!" MIKLÓSI PÉTER

Next