Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)

1993-03-28 / 12. szám

33. 111.28. Magyar középiskolák Szlovákiában: Guta Nehezen hihető, de tény: a tizenegyezer lakosú Gútának (84 százalékuk magyar nemzetiségű) a mostani tanévig nem volt közép­fokú iskolája. A nagy árvíz után ugyan megindult a nagyarányú építkezés, de továbbra is csak a szép kertváros elnevezést viselhette. Nem létesítettek, nem kaptak olyan intézményt, amely városi jelleget kölcsönzött volna neki. Harsányi Imre polgármester minden vágya az volt, hogy Gúta városának legyen ilyen intézménye. Lelkes pártfogókra talált. Az önkormányzat támogatta a gimnázium és a magánkézben levő szakmunkásképző megalakulását. A város mind a kettőt a magáénak tekinti. A polgármester kívánságára a nyolcéves egyházi gimnáziumot Gúta védőszentjéről, Nagyboldogasszonyról nevezték el. Az első egyházi gimnázium A Brünni tér egykori földszintes bölcsődéjének épületét kapta meg az egyházi gimnázium. Kintről kis „do­boznak“ tűnik, de a kertbe nyúló része igen tágas: hosszú folyosó, több helyiség, még konyhájuk, étter­mük is van. Nem ez lepett meg­, hanem az itt tapasztalt családias lég­kör, amely a tanárok egymás közti és a diákok iránti viszonyát jel­lemzi. Még kisdiákok, az alapiskolá­ban ötödikesek és hatodikosok len­nének, de már gimnazistának mondhatják magukat. A múlt év szeptemberében az egyházi gimná­ziumban kivételesen az első és má­sodik osztály megindításával kezd­hették el az oktatást. Az iskola igaz­gatója Takácsné Balázs Zsuzsanna. Komáromban született, ott is érett­ségizett a magyar gimnáziumban. A nyitrai főiskolán matematika és biológiai szakon szerzett tanári dip­lomát, s nyolc évig az egyik gutai magyar alapiskolában tanított. Nagy gondokkal kellett megküzdenie, míg sikerült meg­szerveznie a nyolcéves gimnáziumot. Művelt magyar ifjúságot­ ­ Néhány kolléganőmmel az alap­iskolában nem taníthattunk abban a szellemben, ahogy szerettünk vol­na — mondja Takács Zsuzsa. A többéves alapiskolai tapasztalat meggyőzött arról, hogy a gyerekeket az ötödik évfolyamtól differenciálni kell. A nyolcadik osztályig kénytele­nek voltunk a jó képességű tanulók­kal többet foglalkozni, hogy felké­szíthessük őket a középiskolai tanul­mányokra. A gyengébb előmenetelű gyerekek háttérbe szorultak. Ezt nem tartottuk erkölcsösnek. Helye­sebbnek véltük, hogy a jó képességű gyerekek már a negyedik osztály után középiskolába kerüljenek. Azonban nem volt egyszerű dolog a polgármesterünk, az önkor­mányzat, a gútai plébánosunk, a nagyszombati püspök úr segítségé­vel megalapítanunk iskolánkat. El­lenállásba ütköztünk, az alapiskolák nem akarták elengedni a jó képessé­gű gyerekeket. Ennek ellenére ta­valy hatvanhatan jelentkeztek. Az előzetes szűrések után ötvenheten maradtak. Az első osztályunkban huszonöten, a másodikban harminc­­ketten tanulnak. Tizenöten a falvak alapiskoláiból, a többiek gútaiak. Szeretnénk, ha a falvakból többen jönnének. Tavaly­ a községekben nemigen népszerűsíthettük az isko­lánkat, mivel csak a tanévzárás után kaptuk meg a minisztériumi enge­délyt az egyházi gimnázium megala­pítására. Nem kis örömmel újságolja az igazgatónő: csak egy fél év telt el az indulás óta, s máris sikereket könyvelhetnek el. Nagy öröm szá­mukra, amikor a szülőktől azt hall­ják, hogy gyermekeik szeretnek az új iskolájukba járni, magukénak ér­zik, otthonuknak tartják. Pedig ma­gasak a követelmények. A szeretet­teljes légkörben jobb munkakedvvel dolgozik a tanár és diák is.­­ Pedagógusként hatalmas előny számunkra, hogy nyolc évig nagy­­nagy szeretetben nevelhetjük a gye­rekeket — mondja Takácsné . Fiatal kollégákkal kezdtem a munkát, akikben még nem sikerült lerombol­ni a kedvet, a tenniakarást. Az idő­sebbek, tisztelet a kivételnek, pesszi­misták. Nálunk a lelkesedés, a pálya szépsége domborodik ki, annak elle­nére, hogy az anyagiakról is beszé­lünk, amelyet országos méretben il­lene végre megoldani. A nevelést keresztény szellemben képzeljük el, politikamentes iskolát akarunk, nem kívánunk egyetlen politikai irányza­tot sem kiszolgálni. Célunk, hogy becsületes, nagyon jól képzett, mű­velt magyar ifjúságot neveljünk. Ön­zetlenül, szerényen tenni dolgainkat, amire kisebbségi helyzetünk kö­telez. A kassaiak is felfigyeltek Takácsné elém tesz egy Kassáról érkezett levelet és oklevelet. Albert Sándor mérnök, a kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola igazgatója a következőket írja: „Ön és kis csapata a szlovákiai magyarság felemelkedésének ügyét vállalta fel csakúgy, mint a 120 éves magyar ipari Kassán. E nemes küz­delemben kérem fogadja el erkölcsi támogatásunkat, amelyet a mellékelt oklevéllel kívánunk alátámasztani.“ Az oklevél szövege: „A Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola Kassa védnökséget vállal a gútai Nagyboldogasszony Nyolcéves Egyházi Gimnázium felett.“ - Az erkölcsi támogatás sokat je­lent nekünk - hangsúlyozza Takács­né. - Amikor elszigetelődve élünk a mi kis gimnáziumunkban, egy-két jó szó is jólesik nekünk, mert szép számmal akadtak ma­gyar pedagógusok, akik akadályokat gör­dítettek az iskola lét­rejötte elé. Még a pe­dagógusszövetség tisztségviselője is olyan kijelentést tett, hogy szétromboljuk a magyarság egysé­gét, amikor magán- és egyházi iskolák jön­nek létre. Hogy mennyire nem szível­nek bennünket, meg­mutatkozott abban is, hogy nem mindig ju­tott el hozzánk a ne­künk ígért magyaror­szági könyvajándék. Ezt a tanügyi hatóság és a pedagógusszövet­ség más iskolákba irá­nyította, nekünk pe­dig azt mondták: vá­sároljunk magunknak könyveket! Egyelőre se könyvtárra, se több szükséges segédeszközre sincs pén­zünk. Az első tapasztalatokból okul­va a váci könyvtár dolgozói saját maguk hozták Gútára ajándékukat, a pannonhalmi egyházi gimnázium könyvajándékáért pedig mi mentünk el. Ezeket nem őrizzük lakat alatt, az osztályokban „szabad könyvtárat“ nyitottunk... Sokat tanultak, jó a magaviseletük - Rajtam kívül a gútai alapiskolá­ból a gimnáziumi tanároskodást vál­lalta az angol szakos Füri Szerén, és a matematika-fizika szakos Jancsó Anna és nálunk kezdte pályafutását Jóba Hajnalka, aki Pozsonyban ma­gyar-szlovák szakon végzett. A kas­sai ipariskolában érettségizett, s on­nan magával hozta az ipariskolára jellemző magyarságszellemet. Több díjat nyert a Jókai Napokon, és most a gyerekeinket készíti fel a szép magyar szó versenyeire. A kezdet ígéretes: a körzeti szavaló- és próza­mondó vetélkedésen minden helye­zést a mi tehetséges diákjaink nyer­tek. Gimnáziumunkban még a pályá­juk elején álló fiatal pedagógusok tanítanak, érdemes velük újabbat, jobbat elkezdeni... Külső munkatársakat is bevonnak az oktatásba: Paszmár János, a ze­neiskola igazgatója zenét oktat, Gogh Vilma a választható német és olasz nyelvet tanítja, Kis György a sportjátékokat irányítja. Paptaná­runk is van a keszegfalvi fiatal plébá­nos, Ürge Tamás személyében, aki az erkölcstant adja elő és a katolikus hitoktatást végzi. Kilenc tanulójuk református, számukra most oldják meg a hitoktatást. Szeretnék, ha is­kolájuk ökumenikus lenne, bármi­lyen vallású, nem hívő szülő gyer­meke is járhasson hozzájuk. Az ős­­szel kezdődő tanévtől újabb pedagó­gusokat is alkalmaznak, fokozatosan kiépítik a tíz osztályra tervezett is­kola tantestületét. Az egykori bölcsőde épületében jelenleg két osztályuk van és két termük az osztott órák megtartására. Az idén két új tanteremmel bővítik az iskolájukat, hogy szeptemberben fogadhasák az új elsősöket is. - Iskolánk az egyetlen magyar ta­nítási nyelvű egyházi gimnázium Szlovákiában - mondja az igazgató­nő. - Nálunk sokat tanulnak a gyere­kek, sokkal jobb a magaviseletük is. Eredményeinket főleg a magyaror­szági egyházi iskolák tapasztalatai­nak s az ottani jó tankönyvekből szerzett ismereteknek köszönhetjük. Meghívnak bennünket a magyaror­szági egyházi iskolák minden gyüle­kezetére, értékes szakmai segítséget kapunk tőlük... A gondos oktatás és sok tanulás mellett jut idejük rendszeres szín­házlátogatásra is. A gyerekeknek, tanároknak kedvezményes áron vá­sárolt bérlete van a győri színházba. Azért választották Győrt, mert a ta­nulók ott minden műfajjal megismer­kedhetnek, gazdagíthatják irodalmi tudásukat. Voltak már drámai, ope­rett- és musica-előadáson. Nincs tandíj Az iskola fenntartásához hozzájá­rul az állam. Ebből vásárolták meg a legszükségesebb iskolai berende­zést, segédeszközöket, ebből fedezik a pedagógusok fizetését, a fűtést, világítást, még az épület és a Sport­csarnok bérletdíját is, mert nincs tor­natermük. A nagyszombati püspök­séghez tartoznak, de az egyháztól még nem kaphatnak támogatást. Er­re csak akkor lesz lehetőségük, ha visszakapják vagyonukat. Sokan azt gondolják, hogy a magániskolákhoz hasonlóan a diákok az egyházi isko­lában is tandíjat fizetnek. -Nálunk nincs tandíj, csak úgy, mint az állami gimnáziumokban - tájékoztat Takácsné. - Az állami hozzájárulásból kevés jutott a tan­szerekre, csak részben sikerült be­szereznünk. Az Illyés Alapítványtól kapott pénzből vásároltunk hét IBM- es számítógépet, az informatikát már az első osztálytól tanítjuk. Úgy meg­szerették a gyerekek, hogy gyakran délután ötkor is a számítógépek előtt ülnek, s figyelmeztetni kell őket, ideje lenne már hazamenniük... Az osztályokban minden gyerek külön kispadban ül, nem zavarják egymást. Két tévéjük és videokészü­­lékük is van. Az egyiket egy szülő közbenjárására kedvezményes áron kapták az árvás gyártól. A másik tévét és videokészüléket a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom pénzajándékából vásárolták. ,4 város szívügye - Nagy terveink vannak - közli Takácsné Balázs Zsuzsanna. - Több levelet írtunk külföldre, támogatást keresünk. Hozzáépítést, emeletet tervezünk, szaktantermekre, kabi­netekre van szükségünk. Az anyagi lehetőségekhez mérten iskolánkhoz fokozatosan hozzáépítjük az újabb és újabb helyiségeket. Amint meg­lesz az emelet is, már igazi iskola leszünk. Reméljük, hogy tornater­met is építhetünk, a kertünkben pe­dig uszodát... Időre van szükség, hogy megerősödjünk, bizonyíthas­sunk. Gúta és környéke már most büsz­ke lehet az egyházi gimnáziumokra. Harsányi Imre polgármester véle­ménye: — A gimnázium révén is próbá­lunk valamit teremteni, ami előbbre vinné a várost. Az oktatástól függ, milyen lesz az új nemzedék. Az iskolának már most jó a visszhangja, s ez biztató jel. A nyolcéves egyházi gimnázium létezése mérföldkövet, szellemi fellendülést jelent a város életében. Az ész az, ami előbbre visz, nem a torzsalkodás, ami mosta­nában jellemzi viszonyainkat. Egyes magyar pedagógusok intrikái ellené­re városi önkormányzatunk nem­csak azt tartja kötelességének, hogy elősegítse az iskolabővítéssel járó építkezéseket, hanem hogy lakáso­kat is adjon a távolabbról jövő taná­roknak, akik a mi iskolánkban fog­nak tanítani... Petrőci Bálint cs §cs 1 N csn CQ fi [UNK]3i'Sí A kis gimnazisták megszerették a számítógé­peket Az egykori bölcsőde épületét kapta meg a gútai gimnázium... Gogh Rózsa felvételei ...és a jövőben - a pozsonyi Műszaki Egyetemen tanító Kőrös Sándor műépítész terve alapján - ilyen lesz

Next