Vasárnap - családi magazin, 1993. január-június (26. évfolyam, 1-22. szám)
1993-03-28 / 12. szám
33. 111.28. Magyar középiskolák Szlovákiában: Guta Nehezen hihető, de tény: a tizenegyezer lakosú Gútának (84 százalékuk magyar nemzetiségű) a mostani tanévig nem volt középfokú iskolája. A nagy árvíz után ugyan megindult a nagyarányú építkezés, de továbbra is csak a szép kertváros elnevezést viselhette. Nem létesítettek, nem kaptak olyan intézményt, amely városi jelleget kölcsönzött volna neki. Harsányi Imre polgármester minden vágya az volt, hogy Gúta városának legyen ilyen intézménye. Lelkes pártfogókra talált. Az önkormányzat támogatta a gimnázium és a magánkézben levő szakmunkásképző megalakulását. A város mind a kettőt a magáénak tekinti. A polgármester kívánságára a nyolcéves egyházi gimnáziumot Gúta védőszentjéről, Nagyboldogasszonyról nevezték el. Az első egyházi gimnázium A Brünni tér egykori földszintes bölcsődéjének épületét kapta meg az egyházi gimnázium. Kintről kis „doboznak“ tűnik, de a kertbe nyúló része igen tágas: hosszú folyosó, több helyiség, még konyhájuk, éttermük is van. Nem ez lepett meg, hanem az itt tapasztalt családias légkör, amely a tanárok egymás közti és a diákok iránti viszonyát jellemzi. Még kisdiákok, az alapiskolában ötödikesek és hatodikosok lennének, de már gimnazistának mondhatják magukat. A múlt év szeptemberében az egyházi gimnáziumban kivételesen az első és második osztály megindításával kezdhették el az oktatást. Az iskola igazgatója Takácsné Balázs Zsuzsanna. Komáromban született, ott is érettségizett a magyar gimnáziumban. A nyitrai főiskolán matematika és biológiai szakon szerzett tanári diplomát, s nyolc évig az egyik gutai magyar alapiskolában tanított. Nagy gondokkal kellett megküzdenie, míg sikerült megszerveznie a nyolcéves gimnáziumot. Művelt magyar ifjúságot Néhány kolléganőmmel az alapiskolában nem taníthattunk abban a szellemben, ahogy szerettünk volna — mondja Takács Zsuzsa. A többéves alapiskolai tapasztalat meggyőzött arról, hogy a gyerekeket az ötödik évfolyamtól differenciálni kell. A nyolcadik osztályig kénytelenek voltunk a jó képességű tanulókkal többet foglalkozni, hogy felkészíthessük őket a középiskolai tanulmányokra. A gyengébb előmenetelű gyerekek háttérbe szorultak. Ezt nem tartottuk erkölcsösnek. Helyesebbnek véltük, hogy a jó képességű gyerekek már a negyedik osztály után középiskolába kerüljenek. Azonban nem volt egyszerű dolog a polgármesterünk, az önkormányzat, a gútai plébánosunk, a nagyszombati püspök úr segítségével megalapítanunk iskolánkat. Ellenállásba ütköztünk, az alapiskolák nem akarták elengedni a jó képességű gyerekeket. Ennek ellenére tavaly hatvanhatan jelentkeztek. Az előzetes szűrések után ötvenheten maradtak. Az első osztályunkban huszonöten, a másodikban harmincketten tanulnak. Tizenöten a falvak alapiskoláiból, a többiek gútaiak. Szeretnénk, ha a falvakból többen jönnének. Tavaly a községekben nemigen népszerűsíthettük az iskolánkat, mivel csak a tanévzárás után kaptuk meg a minisztériumi engedélyt az egyházi gimnázium megalapítására. Nem kis örömmel újságolja az igazgatónő: csak egy fél év telt el az indulás óta, s máris sikereket könyvelhetnek el. Nagy öröm számukra, amikor a szülőktől azt hallják, hogy gyermekeik szeretnek az új iskolájukba járni, magukénak érzik, otthonuknak tartják. Pedig magasak a követelmények. A szeretetteljes légkörben jobb munkakedvvel dolgozik a tanár és diák is. Pedagógusként hatalmas előny számunkra, hogy nyolc évig nagynagy szeretetben nevelhetjük a gyerekeket — mondja Takácsné . Fiatal kollégákkal kezdtem a munkát, akikben még nem sikerült lerombolni a kedvet, a tenniakarást. Az idősebbek, tisztelet a kivételnek, pesszimisták. Nálunk a lelkesedés, a pálya szépsége domborodik ki, annak ellenére, hogy az anyagiakról is beszélünk, amelyet országos méretben illene végre megoldani. A nevelést keresztény szellemben képzeljük el, politikamentes iskolát akarunk, nem kívánunk egyetlen politikai irányzatot sem kiszolgálni. Célunk, hogy becsületes, nagyon jól képzett, művelt magyar ifjúságot neveljünk. Önzetlenül, szerényen tenni dolgainkat, amire kisebbségi helyzetünk kötelez. A kassaiak is felfigyeltek Takácsné elém tesz egy Kassáról érkezett levelet és oklevelet. Albert Sándor mérnök, a kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola igazgatója a következőket írja: „Ön és kis csapata a szlovákiai magyarság felemelkedésének ügyét vállalta fel csakúgy, mint a 120 éves magyar ipari Kassán. E nemes küzdelemben kérem fogadja el erkölcsi támogatásunkat, amelyet a mellékelt oklevéllel kívánunk alátámasztani.“ Az oklevél szövege: „A Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola Kassa védnökséget vállal a gútai Nagyboldogasszony Nyolcéves Egyházi Gimnázium felett.“ - Az erkölcsi támogatás sokat jelent nekünk - hangsúlyozza Takácsné. - Amikor elszigetelődve élünk a mi kis gimnáziumunkban, egy-két jó szó is jólesik nekünk, mert szép számmal akadtak magyar pedagógusok, akik akadályokat gördítettek az iskola létrejötte elé. Még a pedagógusszövetség tisztségviselője is olyan kijelentést tett, hogy szétromboljuk a magyarság egységét, amikor magán- és egyházi iskolák jönnek létre. Hogy mennyire nem szívelnek bennünket, megmutatkozott abban is, hogy nem mindig jutott el hozzánk a nekünk ígért magyarországi könyvajándék. Ezt a tanügyi hatóság és a pedagógusszövetség más iskolákba irányította, nekünk pedig azt mondták: vásároljunk magunknak könyveket! Egyelőre se könyvtárra, se több szükséges segédeszközre sincs pénzünk. Az első tapasztalatokból okulva a váci könyvtár dolgozói saját maguk hozták Gútára ajándékukat, a pannonhalmi egyházi gimnázium könyvajándékáért pedig mi mentünk el. Ezeket nem őrizzük lakat alatt, az osztályokban „szabad könyvtárat“ nyitottunk... Sokat tanultak, jó a magaviseletük - Rajtam kívül a gútai alapiskolából a gimnáziumi tanároskodást vállalta az angol szakos Füri Szerén, és a matematika-fizika szakos Jancsó Anna és nálunk kezdte pályafutását Jóba Hajnalka, aki Pozsonyban magyar-szlovák szakon végzett. A kassai ipariskolában érettségizett, s onnan magával hozta az ipariskolára jellemző magyarságszellemet. Több díjat nyert a Jókai Napokon, és most a gyerekeinket készíti fel a szép magyar szó versenyeire. A kezdet ígéretes: a körzeti szavaló- és prózamondó vetélkedésen minden helyezést a mi tehetséges diákjaink nyertek. Gimnáziumunkban még a pályájuk elején álló fiatal pedagógusok tanítanak, érdemes velük újabbat, jobbat elkezdeni... Külső munkatársakat is bevonnak az oktatásba: Paszmár János, a zeneiskola igazgatója zenét oktat, Gogh Vilma a választható német és olasz nyelvet tanítja, Kis György a sportjátékokat irányítja. Paptanárunk is van a keszegfalvi fiatal plébános, Ürge Tamás személyében, aki az erkölcstant adja elő és a katolikus hitoktatást végzi. Kilenc tanulójuk református, számukra most oldják meg a hitoktatást. Szeretnék, ha iskolájuk ökumenikus lenne, bármilyen vallású, nem hívő szülő gyermeke is járhasson hozzájuk. Az ősszel kezdődő tanévtől újabb pedagógusokat is alkalmaznak, fokozatosan kiépítik a tíz osztályra tervezett iskola tantestületét. Az egykori bölcsőde épületében jelenleg két osztályuk van és két termük az osztott órák megtartására. Az idén két új tanteremmel bővítik az iskolájukat, hogy szeptemberben fogadhasák az új elsősöket is. - Iskolánk az egyetlen magyar tanítási nyelvű egyházi gimnázium Szlovákiában - mondja az igazgatónő. - Nálunk sokat tanulnak a gyerekek, sokkal jobb a magaviseletük is. Eredményeinket főleg a magyarországi egyházi iskolák tapasztalatainak s az ottani jó tankönyvekből szerzett ismereteknek köszönhetjük. Meghívnak bennünket a magyarországi egyházi iskolák minden gyülekezetére, értékes szakmai segítséget kapunk tőlük... A gondos oktatás és sok tanulás mellett jut idejük rendszeres színházlátogatásra is. A gyerekeknek, tanároknak kedvezményes áron vásárolt bérlete van a győri színházba. Azért választották Győrt, mert a tanulók ott minden műfajjal megismerkedhetnek, gazdagíthatják irodalmi tudásukat. Voltak már drámai, operett- és musica-előadáson. Nincs tandíj Az iskola fenntartásához hozzájárul az állam. Ebből vásárolták meg a legszükségesebb iskolai berendezést, segédeszközöket, ebből fedezik a pedagógusok fizetését, a fűtést, világítást, még az épület és a Sportcsarnok bérletdíját is, mert nincs tornatermük. A nagyszombati püspökséghez tartoznak, de az egyháztól még nem kaphatnak támogatást. Erre csak akkor lesz lehetőségük, ha visszakapják vagyonukat. Sokan azt gondolják, hogy a magániskolákhoz hasonlóan a diákok az egyházi iskolában is tandíjat fizetnek. -Nálunk nincs tandíj, csak úgy, mint az állami gimnáziumokban - tájékoztat Takácsné. - Az állami hozzájárulásból kevés jutott a tanszerekre, csak részben sikerült beszereznünk. Az Illyés Alapítványtól kapott pénzből vásároltunk hét IBM- es számítógépet, az informatikát már az első osztálytól tanítjuk. Úgy megszerették a gyerekek, hogy gyakran délután ötkor is a számítógépek előtt ülnek, s figyelmeztetni kell őket, ideje lenne már hazamenniük... Az osztályokban minden gyerek külön kispadban ül, nem zavarják egymást. Két tévéjük és videokészülékük is van. Az egyiket egy szülő közbenjárására kedvezményes áron kapták az árvás gyártól. A másik tévét és videokészüléket a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom pénzajándékából vásárolták. ,4 város szívügye - Nagy terveink vannak - közli Takácsné Balázs Zsuzsanna. - Több levelet írtunk külföldre, támogatást keresünk. Hozzáépítést, emeletet tervezünk, szaktantermekre, kabinetekre van szükségünk. Az anyagi lehetőségekhez mérten iskolánkhoz fokozatosan hozzáépítjük az újabb és újabb helyiségeket. Amint meglesz az emelet is, már igazi iskola leszünk. Reméljük, hogy tornatermet is építhetünk, a kertünkben pedig uszodát... Időre van szükség, hogy megerősödjünk, bizonyíthassunk. Gúta és környéke már most büszke lehet az egyházi gimnáziumokra. Harsányi Imre polgármester véleménye: — A gimnázium révén is próbálunk valamit teremteni, ami előbbre vinné a várost. Az oktatástól függ, milyen lesz az új nemzedék. Az iskolának már most jó a visszhangja, s ez biztató jel. A nyolcéves egyházi gimnázium létezése mérföldkövet, szellemi fellendülést jelent a város életében. Az ész az, ami előbbre visz, nem a torzsalkodás, ami mostanában jellemzi viszonyainkat. Egyes magyar pedagógusok intrikái ellenére városi önkormányzatunk nemcsak azt tartja kötelességének, hogy elősegítse az iskolabővítéssel járó építkezéseket, hanem hogy lakásokat is adjon a távolabbról jövő tanároknak, akik a mi iskolánkban fognak tanítani... Petrőci Bálint cs §cs 1 N csn CQ fi [UNK]3i'Sí A kis gimnazisták megszerették a számítógépeket Az egykori bölcsőde épületét kapta meg a gútai gimnázium... Gogh Rózsa felvételei ...és a jövőben - a pozsonyi Műszaki Egyetemen tanító Kőrös Sándor műépítész terve alapján - ilyen lesz