Új Szó, 1998. február (51. évfolyam, 26-49. szám)
1998-02-14 / 37. szám, szombat
Szembesülés megálmodott életeinkkel a budapesti Radnóti Színházban Mozizunk ezüst félhomályban A hetvenes évek elején budapesti külvárosi utánjátszó mozikba is elbarangoltam, hogy láthassak egyegy olyan filmet, amelyet a belvárosi mozik már levettek műsoraikról. Valakik akkortájt adták kezembe Mándy Iván könyveit, amelyekben a lelkek csontvázából vétetett szavak, mondatok, hangulatok segítettek megismerkedni Pesttel. DUSZA ISTVÁN Eléggé elveszett voltam. IBUSZ-szobák és illegálisan eltöltött kollégiumi éjszakák hangulatából zuhantam be az egyetemre, s estefelé az ismeretlen nagyváros szinte elnyelt. Művein keresztül akkor fogott kézen Mándy Iván, s vezetett be egy falusi fiatalember számára addig teljesen ismeretlen világba. Nem véletlenül lett hát számomra a budapesti Radnóti Színházban a Valló Péter által színpadra írt és rendezett Régi idők mozija című előadás olyan élmény, amely kicsit kívül esik a kritikus előadásra beállított lencséjének mélységélességén. A Mándy három kötete alapján írt szöveg és a belőle létrejött előadás némely esetlegessége ellenére is egyszerre mozi és színház, egyszerre színház és élet, egyszerre élet és mozi. A Valló Péter rendezte előadás úgy moziszerű, hogy színház, s úgy színházszerű, hogy annak életszerű hétköznapisága van. A Csík György tervezte díszlet akár az agy, a tudat szimbolikus emlékezettermének fiókos falaként is nézhető. Két oldalról vágódnak ki a mozi székjei, majd visszacsapódva, utánuk jönnek a bútorok. Közöttük valóságos és képzeletbeli alakok élik a főhős János - világát. Valló rendezői kézjegyének határozott vonásai nyomán a színpadi valóság dialógusai és a János képzeletében a mozivászonról lelépő Moziszínész és Moziszínésznő párbeszédei szervesen illeszkednek a történésekbe. Nehéz lenne folyamatos cselekményről vagy történetről beszélni, hiszen az Apa és az Anya kapcsolatának is inkább a lelki kivetülései, a főhős életkori szakaszaihoz képest szabadon mozgó változások alkotják a játék egészét. Gyönyörűségesen álomszerű a Kováts Adél és Szervét Tibor játszotta két moziszínész alakja, akik a filmvászon jeleneteiben is János álomvilágát játsszák el. Kár, hogy az Apát játszó Szombathy Gyula nem a sokat megélt bölcs öreget formálta meg, hanem a fia sorsának, jellemfejlődésének valamifajta közeli jövőképét. Anyaként Hacser Józsa esendő és gonosz is tud lenni, akinek aggódásai tönkreteszik a kamasz, majd a férfivá érő János életének sorsdöntő pillanatait. Aminek utána csak a magány marad és a privát mozi, a belül pergő filmképekkel, a felejthetetlen emlékképekben megelevenedő hollywoodi színészekkel. Görög László a főszereplő János életének más-más időbeli kivetüléseiben is ugyanolyan ábrándozó figurát állított elénk. Mintha hiányoznának a színek a játékából. A színek, amelyek egy jellem változásaiban akkor is megjelennek, ha ezüstösen permetező félhomály borítja be őket. A vetítőgép fénynyalábja, a benne szálló porszemek csillogása, a régi filmek karcoktól homályos kockái, a piszkos kismozik figurái, a Mándy Iván megörökítette letűnt világ találkozik a Radnóti Színházban az oda nem is olyan ártatlanul beülő nézővel. Éppen az a káprázatos ebben az előadásban, ami a meghatározatlan, kimondatlan emlékképekben töredékesen bennünk élő világgal szembesít. Hogy aztán amolyan Mándyban fejeződjön be minden: „Az utca képe szétfoszlik. Még egy-egy szakadozott folt, tört vonalak, idegesen vibráló, szürke pontok. És aztán..." János, a főhős (Görög László) visszaréved, mereng és ábrándozik, miközben fokozatosan magunkra ismerünk benne (Fotó: Koncz Zsuzsa) Légy jó mindhalálig Az élet szép... Esti előadáson (feltehetőleg) utoljára hangzik fel a már jól ismert dal Komáromban, de az iskolások délelőttönként, koradélutánonként még megtekinthetik a Légy jó mindhalálig c. musicalt. Móricz Zsigmond, Kocsák Tibor műve meghódította a gyermek-és felnőttközönséget egyaránt. A szép dalok, az izgalmas történet éppúgy szól a felnőttekhez, mint azokhoz az iskolásokhoz, akik csak most ismerkednek Nyilas Misivel és a debreceni kollégium tanulóival. Aki még nem látta, vagy újra meg szeretné tekinteni, február 21-én, szombaton 19.00 órától ezt megteheti a Komáromi Jókai Színházban. (Az előadás érdekessége, hogy Gyéres tanár úr szerepében ezúttal vendégként Frenkó Zsoltot, a tatabányai Jászai Mari Színház rendezőjét láthatják - aki Tatabányán játszotta ezt a szerepet.) -Ksi- Dráfi Mátyás Pósalaky úr szerepében (Varga Róbert felvétele) A Kalligram irodalmi folyóirat januári-februári duplaszámáról Író nők , nőírók? POLGÁR ANIKÓ A nőirodalom léte, nem léte, illetve mibenléte sokat boncolgatott téma manapság. Nem véletlenül, hiszen a 20. században meglepően sok tehetséges nő tűnt fel a magyar és világirodalomban (pl. Nemes Nagy Ágnes, Selma Lagerlöf, Wislawa Szymborska stb.), s az olvasóknak, elemzőknek sokszor öntudatlanul is eszükbe jut velük kapcsolatban Gyulai Pál (több új és régi példával is megcáfolható) véleménye: „...bármily nagy tehetséggel bírjon valamely nő, sem az államügyekben, sem a költészetben, sem a tudományban nem emelkedhetik egy rangra a hasonló tehetségű férfiúval". A nőirodalom nem újkeletű, de napjainkban új értelmezést nyerő problematikájával több beszélgetés, tanulmány, elemzés foglalkozott már (a Magyar Lettre Internationale 1997-es tavaszi számában is volt pl. egy tematikus blokk a nőirodalomról, ahonnan cikkem címét is kölcsönöztem). Ezekre az elemzésekre reagál a legújabb Kalligram is, mégpedig nagyon meglepő és eredeti módon. Az általános eltélkedések helyett konkrét műveket mutat be, mai magyar költőnők (pl. Takács Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa, Balla Zsófia, Gergely Ágnes) verseit, s e műveket (stílusosan) férfi elemzők (pl. Géher István, Pályi András, Forgách András stb.) boncolgatják. Maguk az elemzések nagyon sokrétűek és sokfélék. „Tudományos alaposság" és „szépirodalmi igény" tekintetében a két ellenpólus mondjuk Mártonffy Marcell irodalomtudósi alapossággal megírt tanulmánya és Szőcs Géza novellisztikus elemekkel megtűzdelt humoros esszéje (mely szinte elemzésparódia) lehetne, a többi írás stílusát tekintve e két ellenpólus között van, s hol az egyikhez, hol a másikhoz kerül közelebb. (Sajnos, Beney Zsuzsától, akiről az egyik legnagyszerűbb elemzés íródott, nem olvashatunk új verseket.) Az értelmezések közös jellegzetessége azonban „nemtelenségünk": egyik férfi elemző sem próbál női elemeket kimutatni a költőnők verseiben, mindnyájan „csupán" esztétikai szempontokat érvényesítenek. Ezt a ...mindnyájan „csupán" esztétikai szempontokat érvényesítenek. Kalligram kódolt válaszaként is felfoghatjuk a címben feltett kérdésre. Az összeállításhoz két bevezető írás is készült: a „női szempontokat" Babarczi Eszter, a „férfi szempontokat" Kukorelly Endre esszéje volna hivatott (legalábbis a feltételezett szerkesztői szándék szerint) képviselni. A magyarországi, erdélyi, újvidéki származású költőnők sorába egy felvidéki szerző, Kendi Mária versei is bekerültek - talán aránytalanul nagy terjedelemben a többi költőnőhöz viszonyítva, s róla, nem tudni, miért, tanulmány (elemzés, reflexió) sem íródott. Két másik felvidéki költőnő (Juhász Katalin és Zalaba Zsuzsa) versesköteteiről azonban olvashatunk kritikát Dusza István tollából. Egyedülálló Tőzsér Árpád írása, aki egy szlovák verseskötetről ír (Mila Haugová: Alfa Centauri). A lap a több nyelven író költőnőtől ezúttal magyar verseket közöl. További érdekességek a nőirodalom témáról készült (Gyulai Pál írónőink c. művéből kiinduló) interjú (S. Nemes Ilona - Zelei Miklós), egy Weöres Sándor Psychéjéről írott tanulmány (Szűcs Terézia: Szabadság), valamint Németh Zoltán kritikája, aki Fábry Annának a „magyar írónők történetét" feldolgozó könyvét elemzi. A Kalligram legújabb száma tehát kifejezetten mozgalmas: versek és hozzájuk csatolt reflexiók, művek és értelmezéseik, több nézőpontból megvilágított problémák, interjú, könyvkritikák segítik elő ezt a dinamizmust, mely a színvonalas, ám többnyire eléggé statikus szerkezetű Kalligram esetében különösen dicséretreméltó. KULTÚRA Tollas Tibor szavalóverseny Nagybarca Önkormányzata, valamint a lakiteleki Népfőiskola és az Antológia Kiadó Tollas Tibor nagybarcai születésű költő életművének hagyatékát megőrző és ápoló céllal meghirdeti a magyarországi és a határokon túli magyar fiatalok számára a Tollas Tibor szavalóversenyt. Jelentkezni 1998. február 28-ig levélben lehet az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. címén (H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3.) A jelentkezéskor mindenki pontosan közölte nevét, címét, életkorát. A borítékra írják rá: Tollas Tibor szavalóverseny. Az előválogatókat 1998. március 5-20. között tartják, a döntő 1998. április elején lesz Lakitelken, a Népfőiskola Kölcsey Házában. A legjobbak értékes jutalomban részesülnek. (ú) Regionális sporttáncbajnokság Érsekújvár. A városi művelődési központ és a Keller Táncstúdió szervezésében e hét végén, vasárnap 9.30 órától kerül sor a regionális sporttáncbajnokságra. Délután 14 órától a sporttánc országos bajnoki fordulója kezdődik. A junior, junior II. és felnőtt kategóriában 100 táncospár méri össze tudását. A rendezvénynek a Művelődési Központ ad otthont, (ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Diótörő (11) Cosi fan tutte (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nászéjszaka a titkos szalonban (19) KIS SZÍNPAD: Amikor táncolt... (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: A mostoha (19) ÚJ SZÍNPAD: József és a színes, szélesvásznú álomkabát (19) NYITRAI ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Rémségek kicsiny boltja (19) MOZI POZSONY HVIEZDA: Titanic (am.) 12.45, 16, 19.30, 23 TATRA: Alul semmi (ang.-am.) 15.30,18, 20,30 OBZOR: A holnap markában (am.) 15.30, 18, 20,30 MLADOST: Még visszatérhetsz (am.) 15.15, 17.30, 20 ISTROPOLIS: Titanic (am.) 16,19.30 Hét év Tibetben (am.) 15, 17.30, 20 Az ötödik elem (fr.) 17, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Csillagközi invázió (am.) 18, 20.30 A hattyúk tava (am.) 15 Kámaszutra (am.) 17.30,20.30 L. A. eltitkolt valóság (am.) 18 Sörgyári capriccio (cseh) 19.15 KASSA DRUŽBA: Még visszatérhetsz (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Bukott nők tábora (szlov.) 16,18, 20 CAPITOL: Hét év Tibetben (am.) 15.45, 18, 20,15 ÚSMEV: Titanic (am.) 16, 19,15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Zsaruk földje (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TÁTRA: Az idegen: újjászületés (am.) 17, 19 GALÁNTA - MOZI: Az idegen: újjászületés (am.) 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Reszkessetek betörők 3 (am.) 19 ZSELÍZ - SPUTNIK: Álljon meg a nászmenet! (am.) 18 LÉVA - JUNIOR: Apák napja (am.) 16.30, 19.30 SLOVAN: Ál/arc (am.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Alul semmi (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Basquiat (am.) 18 1998 február 23,19"0 órai kezdettel 5 POZSONYI KONGRESSZUSI KÖZPONT nagyterme í 1998 február 24., 1900 órai kezdettel KOMÁROMI KULTÚRHÁZ Predpredaj vstupeniek / Jegyelővétel: CSEMADOK • Jegh kabellu, tel.: 07/364 440, 0903 - 457 773 A főbb szerepekben: Gálvölgyi János, Csonka András, Böröndy Tamás, Csala Zsuzsa, Straub Dezső. Ki a Csinibaba című magyar film férfi főszereplője? Aki 1997. február 14-ig postai levelezőlapon elküldi a helyes választ a Vox Nova Rt. címére, Music-Art jeligével, bekerül a 2x2 jegyért folyó sorsolásba. A nyertesek nevét február 21-ei számunkban közöljük.