Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-22 / 116. szám, kedd

8Gazdaság és fogyasztók TANÁCSADÓ Feljelentett a biztosító D. L.: Az Általános Egészség­­ügyi Biztosító feljelentett en­gem, mert állítólag nem utal­tam át neki az alkalmazottak munkabéréből az egészségügyi biztosításra levont összeget. A feljelentéshez később csatlako­zott a munkaügyi hivatal is. Ez­zel kapcsolatban zaklat engem a járási ügyészség és a rendőrség is. Védekezhetek ez ellen valamilyen módon? FEKETE MARIAN A levelében említett cselek­ményt, körülményeket csak a büntető eljárásban részt vevő ha­tóságok minősíthetik. Tény vi­szont, hogy Ön mint magánvál­lalkozó (esetleg valamely keres­kedelmi társaság ügyvezetője) a vonatkozó törvények értelmé­ben köteles volt az alkalmazotta­inak munkabért fizetni, és az al­kalmazottak munkabéréből, pontosabban az úgynevezett ki­vetési alapból köteles volt bizo­nyos összegeket levonni, illetve ezeket az összegeket átutalni az egészségügyi biztosítók, a mun­kaügyi hivatal, a Szociális Bizto­sító számlájára. Az említett in­tézményeknek Ön nyilván kül­dött is valamilyen havi kimuta­tást arról, hogy az ilyen-olyan biztosításokra mennyit, milyen összeget vont le az alkalmazot­tak munkabéréből. Ha az így le­vont összegeket nem küldte el az egészségügyi biztosítónak és a munkaügyi hivatalnak, akkor a büntető eljárásban részt vevő szervek ezt a Büntető Törvény­­könyv 148. §-ába ütköző cselek­ménynek minősíthetik. Ez a ren­delkezés azt bünteti, aki az egészségügyi biztosító, a szociál­is biztosító, illetve a munkaügyi hivatal számára az alkalmazot­tak munkabéréből levont biztosí­tási díjakat nem utalja át annak az intézménynek, amely számá­ra az adott összegeket levonta (1999 szeptember elseje előtt ez sikkasztásnak minősült­. Ugyan­akkor viszont azt is el kell mon­dani, hogy a Büntető Törvény­­könyv 66 §-ának a tevékeny megbánásra vonatkozó rendel­kezése szerint ennek a cselek­ménynek a büntethetősége megszűnhet, ha az alkalmazot­tak mukabéréből levont összege­ket megküldi a címzetteknek, te­hát azoknak, akik javára Ön az alkalmazottainak munkabéréből levonásokat eszközölt. gazdasági hírmorzsák Veszélyben a személyszállítás Pozsony. A közúti személyszál­lítók független szakszervezete nem ért egyet a Szlovák Autó­busz-közlekedési Vállalat (SAD) 17 vállalatának tervezett privati­zációjával. Anton Neuvirth, a szakszervezet elnöke szerint az új tulajdonosok nem tartanak majd fenn veszteséges járatokat, így veszélybe kerülhet a városi és a helyközi személyszállítás. A szakszervezet szerint azonban a magánosításnak eddig a jogi és gazdasági alapjait sem teremtet­te meg a kormány. (TASR) A BMW autógyár óriási fejlesztése München. Tizenötmilliárd angol fontnak felel meg az összeg, amit a BMW német autóipari óriás újabb modelljeinek kifejlesztésé­be ölne a következő három év so­rán. A tervezett újdonságok kö­zött lenne igazi újdonság, példá­ul az 1-es széria, melynek elsősorban a Mercedes személy­­kocsijainak legkisebb, úgyneve­zett A-osztályával kellene verse­nyeznie. Ugyanakkor piacra hoz­nának több négykerék meghajtá­sú városi dzsipet. (MTI) Újra az INA-Mol olajipari fúzióról Zágráb. Hosszabb szünet után ismét felbukkant a zágrábi sajtó­ban a horvát INA és a magyar Mol Rt. olajcégek egyesülési le­hetőségének a kérdése. A Večemji List zágrábi napilap megszólaltatta Antun Baukot, az INA horvát olajvállalat stratégiai fejlesztési igazgatóját, aki szerint június végéig kell kidolgozni a cég átalakításának és privatizá­lásának a modelljét, majd azt a kormány elé kell terjeszteni. Be­jelentette, hogy az ősszel vitatják meg az INA átalakításának az el­képzeléseit, és majd csak azt kö­vetően születhet döntés a horvát olajcég privatizálásáról, egyebek között más cégekkel történő esetleges egyesítésének a le­hetőségéről. (MTI) Beteljesületlen Hypo-álmok München. Ugrásszerű profitnö­vekedést ért el az idei év első ne­gyedében a bajor HypoVereins­­bank, ez eredmény azonban el­maradt elemzők várakozásától. A nagyságra második német pénzintézet nettó profitja 60%­­kal 509 millió euróra, adózás előtti profitja 25%-kal 770 millió euróra emelkedett a tavalyi első negyedévhez képest. A növeke­dés azonban kizárólag a brit Fo­reign Colonial vagyonkezelő el­adásából befolyt 370 millió euró­­nak, és a tavaly megszerzett Bank Austriának köszönhető. A Reuters hírügynökség által meg­kérdezett elemzők 793 millió eu­ró adózás előtti profitot, és 564 millió euró nettó profitot vártak az első három hónapról. (MTI) A Suzuki tavalyi eredményei Tokió: A Suzuki Motor Corp. net­tó profitja 20,2 milliárd jenre csökkent a márciussal zárult pénzügyi évben, a megelőző évi 26,9 milliárdról, a nyugdíjazással és a nyugdíjkötelezettséggel kap­csolatos költségek miatt. A cso­port eladásai 5,2%-kal 1600 mil­liárd jenre emelkedtek, ezen be­lül a motorkerékpár-eladások 10,8%-kal bővültek az észak­amerikai és a délkelet-ázsiai sike­reknek köszönhetően. A gépkocsi eladások 4,3%-kal emelkedtek a népszerű új modellek piacra do­bása nyomán. A gépkocsi-eladá­sok növekedése az Aerios és a Wagon R Solio modellek piaci si­kerének volt köszönhető. (MTI) Ősszel nyit a Tatracentrum Pozsony. A főváros központjá­ban, a Forum szálló mellett épülő nyolc emeletes Tatracentrumot novemberben adják át. Az egy­­milliárd koronás befektetéssel készülő központ 1200 embernek ad majd munkát. A Tatra banká­nak, egyedüli bérlőként, 15 ezer négyzetméter áll majd a rendel­kezésére, míg az első két emele­ten ősztől 20 üzlet várja a vásár­lókat. A központ föld alatti par­kolóhelye 250 gépkocsi befoga­dására képes. (TASR) Az osztrák OMV újra vásárolna Bécs. Az osztrák OMV olajtársas­ág valószínűleg 18%-os részese­dést vásárolhat a lengyel PKN Orlen olajipari óriásban. A PKN részvények jelenlegi árfolyama alapján a lengyel államtól meg­szerzendő részért legalább 350 millió dollárt kellene fizetnie az OMV-nak. (MTI) | ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 22. A Szlovákiában is érdekelt oroszországi Gazprom energiakonszern csúcsvezetésének gyanús pénzügyi manőverei Gyerekeiknek cégeket adnak Berlin. A világ minden táján létrehozott álcázó cégek se­gítségével juttatják vállalati részesedéshez rokonaikat és barátaikat az orosz Gazprom energiakonszern vezetőségi tagjai - állítja a Frankfurter Rundschau német napilap. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A lap moszkvai tudósítójának bir­tokába jutott, közjegyző által hite­lesített szerződésmásolatok tanú­sága szerint Rém Vjahirev igazga­tótanácsi elnök leánya, Tatjána Dedikova, továbbá Vjacseszlav Se­remet alelnök leánya, Jelena Dmit­­rijeva, és Vitalij Csernomirgyin, a volt Gazprom főnök és korábbi orosz miniszterelnök fia 1998. no­vember 2-án igen kedvező üzletet kötött: 40 rubel 50 kopejkáért (4 márka 20 pfennig) megvásárolták a moszkvai Horhat céget. A Horhat ellenőrzése alatt áll, 100 százalékos tulajdonában lévő le­ányvállalata, az Interprocom ré­vén, a budapesti bejegyzésű Pan­­rusgaz, az orosz földgáz magyar­­országi importjának bonyolítója. Az orosz-magyar cég 2015-ig vár­hatóan 23 milliárd dolláros üzleti forgalmat ér el a gázüzlettel. Az Interprocom tulajdonában van a Gaztelekom cég 1,5 százalékos pa­kettje, amely önmagában is milli­omossá teheti a tulajdonosát. A vállalat az utóbbi években nagy kapacitású üvegszálkábeleket fek­tetett le az Oroszországot Európá­val és Törökországgal összekötő csővezetékek mentén, megteremt­ve ezzel egy távközlési konszern létrehozásának alapjait. Vjahirev lánya és Viktor Csernomirgyin volt kormányfő fia, más bennfentes személyekkel társulva, ezen kívül megvásárolta az Intergaz komplekt céget, amely ipari berendezéseket szállít a Gazpromnak. Az adásvételi szerződés tanúsága szerint a vételár 940 német márká­nak felelt meg. A Frankfurter Rundschau kitér a bankszektorban nyélbe ütött üzletekre is, így a Gazprombank - amelynek élén Vik­tor Taraszov, a Gazprom igazgató­­tanácsának tagja áll - a budapesti Általános Értékforgalmi Bankban (ÁÉB Rt.) birtokolt többségi része­sedésének háromnegyedét eladta a bank igazgatójának, továbbá isme­retlen holdingoknak; utóbbiak Szingapúrban, Magyarországon és a Virgin-szigeteken vannak beje­gyezve. Az üzlet annak dacára jött létre, hogy az ÁÉB milliós nyeresé­gekre tesz szert, tavaly például 2,3 milliárd dollárt forgalmazott a Kö­zép- és Kelet-Európába irányuló orosz gázszállítások ellenértéke­ként. A Gazprom által 1996. au­gusztusban megvásárolt, eladdig veszteséges ÁÉB egy év múlva már nyereséget produkált, tavaly pedig 31 millió dolláros eredményt ért el. A német újság tudósítója érdekes­nek találja, hogy mennél nyeresége­sebb a budapesti bank, a felügye­ 40 rubel 50 kopejkáért vagyonokat érő cégeket vettek a rokonok. főbizottságban ülő Taraszov és Szergej Dubinyin annál több ÁÉB- részvényt ad el ismeretlen holdin­goknak és Mihail Rahimkulovnak, a Panrusgaz és az ÁÉB Rt. vezérigaz­gatójának. Ő tavaly decemberben 8,5 százalékos részvénycsomaghoz jutott - hogy milyen áron, arról nem hajlandó nyilatkozni, miként a né­met tudósító írásban föltett kérdése­ire is megtagadta a választ. Az egykori keleti tömbbel foglalko­zó befektetési tanácsadó cég, az Asida főnöke, Kent Moors évek óta elemzi az oroszországi tőkeáram­lást. Véleménye szerint az ÁÉB is része annak az off-shore társasá­gokból és külföldi cégrészesedé­sekből álló, szerteágazó nemzet­közi hálózatnak, amelynek segít­ségével a Gazprom menedzserei külföldre menekítik a pénzt. A Gazprom Szibériában is komoly gázkitermelést folytat. A vállalatbiro­dalom vezetőinek gyerekei nem mondhatják, hogy kutyába sem veszik őket. (Archív felvétel) Az Európai Unió bővítése Franciaország szemszögéből Németország és Ausztria igényeit szeretnék kielégíteni Előtérbe kerülhet az A szolgáltatások terén agrárszektor támogatása átmeneti korlátozások MTI-HÍR Brüsszel: Franciaország is bekap­csolódott az EU-bővítés finanszí­rozásáról folyó vitába, javasolva, hogy halasszák el a megállapodást a tőke szabad áramlásával foglal­kozó tárgyalási fejezet egyik kulcs­­fontosságú eleméről. A Financial Times jelentése szerint az EU bőví­tési munkacsoportjának legutóbbi ülésén felvetett elképzelés arra a rendelkezésre vonatkozik, amely szerint az újonnan csatlakozó or­szágok átmeneti időre megtilthat­nák termőföldjeik külföldi tulaj­donba kerülését. Az Európai Bi­zottság nemrég előterjesztett ter­vezete hétéves mentességet java­sol. Franciaország azt kérte, hogy egyelőre tegyék félre az időszak hosszára vonatkozó megállapo­dást, mert a földárak befolyásolni fogják az új tagországoknak folyó­sítandó közvetlen és közvetett mezőgazdasági támogatások mér­tékét. Franciaország, amely eddig nem hallatta hangját a bővítés fi­nanszírozásáról folyó német-spa­nyol vitában, a mezőgazdasági tá­mogatások legnagyobb haszonél­vezője az unióban. Uniós diploma­tákat idézve hozzáfűzi, hogy a ja­vaslat tétje az agrártámogatások bővítés utáni elosztása. A francia kormány nem támogatja a termő­föld külföldi tulajdonba kerülésé­nek átmeneti tilalmát, és igyekszik ütőkártyákra szert tenni Lengyel­­országgal szemben, amelynek ag­rárszektora a legköltségesebb len­ne az unió számára a bővítés után. Lengyelország 18 évre, Magyaror­szág és Csehország pedig 10 évre szóló átmeneti mentességet kért a termőföldek külföldi tulajdonba kerülésének engedélyezése alól. A Financial Times értékelése szerint a francia javaslat újabb kellemet­len fordulat az EU soros svéd el­nöksége számára, amely új csatla­kozási menetrendet szeretne beje­lenteni a jövő hónapban, a Göte­borgban tartandó EU-csúcson. A svédeknek azonban egyelőre a strukturális alapok elosztása körül támadt német-spanyol vitát sem sikerült elsimítaniuk. Franciaor­szág, Németország és több más tagállam elvetette azt a svéd kompromisszumos javaslatot, hogy elemezni kellene a bővítés gazdasági, társadalmi és statiszti­kai következményeit, és még az év vége előtt jelentést kellene erről adni a miniszterek tanácsának. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Egyes szolgáltatásokra is át­meneti rendezést javasol az Euró­pai Unió bővítése utáni időszakra az EU-nagykövetek egy munkacso­portja. Az átmeneti intézkedések Németország és Ausztria igényei­nek felelnének meg. A javaslat alig néhány nappal azután született, hogy Günter Verheugen, a bővítés­sel foglalkozó EU-biztos kijelentet­te: a szolgáltatásoknál nincs le­hetőség kivételekre. A nagykövetek tanácsa munkacsoportjának leg­utóbbi bécsi ülésén - amelyről ki­zárólag a Der Standard osztrák na­pilap száma közölt jelentést - nagy többséggel fogadták el a javaslatot. Verheugen nemrégiben Bécsben egyebek között azzal utasította el a kivételek lehetőségét, hogy a szol­gáltatásokat is felölelő fejezetet előzetesen már lezárták a tagjelöl­tekkel folyó tárgyalásokon. A pén­teki bécsi tanácskozáson 12 EU- tagállam képviselői dolgozták ki azt a javaslatot, amely Németor­szág és Ausztria számára egyes szolgáltatási ágazatokban biztosí­tani kívánja a korlátozások le­hetőségét. A javaslat ellen szava­zott Spanyolország és Portugália, a görög képviselőnek pedig nem volt mandátuma arra, hogy szavazzon. A megvédendő ágazatok listája Ausztria számára hosszabb, mint Németország számára: kiterjed az építőiparra, az építőipar mellék­iparágaira, a tisztítási-takarítási szolgáltatásokra, a szociális szolgá­latokra és az őrző-védő ágazatra. A javaslat értelmében minden tagál­lam lehetőséget kapna, hogy öt év­re korlátozásokat vezessen be a pi­aci hozzáférésre, de két év eltelté­vel felül kell vizsgálnia, hogy szük­ségesek-e a korlátozások. Az ötéves időszak meghosszabbítható lenne a javaslat szerint további két évvel, ha kellően bizonyítható, hogy erre szükség van. A Der Standard sze­rint a javaslat elfogadása a bővítés­sel kapcsolatos osztrák diplomácia figyelemre méltó sikerét jelenti, és azt is, hogy Ausztria és Németor­szág pontot szerzett Spanyolor­szággal szemben az EU belső viszá­lyában. Mint ismeretes, Spanyolor­szág a munkaerőpiaci korlátozások ellen lép fel, illetve ezt a kérdést­­ a korlátozásokhoz való esetleges hozzájárulását össze akarja kötni azzal, hogy biztosítékot kapjon: a keleti bővítés után változatlan tá­mogatásokban részesül az Uniótól. A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2001. május 20-án) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Bank Austria Creditanstalt 5,00 5,00 5,25 3,75 Banka Slovakia 6,90 7,50 8,00 8,20 4,60 Investičná a rozvojová banka 6,80 7,10 7,30 7,60 7,50 4,50 Istrobanka 6,40 6,80 7,00 7,10 7,30 4,50 Ľudová banka 5,75 6,35 6,65 7,15 3,25 Pol'nobanka 6,40 6,80 6,85 6,90 4,00 Poštová banka 6,30 6,80 7,40 7,70 3,75 Prvá komunálna banka 6,30 6,70 7,00 7,20 7,50 3,20 Devin banka 7,10 7,50-7,80-Tatra banka­----4,004,75 Slovenská sporiteľňa 5,00-5,70 5,506,10-5,806,35 6,106,60 3,00 Všeobecná úverová banka 5,40 5,60 5,80 6,00 6,10 6,20 2,50

Next