Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-10 / 287. szám, kedd

Kultúra Tollas Tibor Szavalóverseny Hanván Hanva. Vasárnap tartották meg a helyi Református Diakóniai Köz­pontban a Tollas Tibor Szavalóverseny szlovákiai elődöntőjét. A versenyre Rimaszombattól Kassáig érkeztek résztvevők, mindegyi­küket értékes könyvcsomaggal jutalmazták a szervezők, a Kecskési Tollas Tibor Emlékére Alapítvány és Nagybarca község önkormány­zata. A Tollas Tibor szülőfalujában, Nagybarcán december 21-én megrendezendő magyarországi döntőn Gálik Zsuzsanna, a kassai Kereskedelmi Akadémia, Farkas Brigitta, a tornaljai gimnázium és Juhász Jácint, a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázi­um diákja képviseli a szlovákiai magyar versmondókat. (szász) Kell a szemléletváltás Dunaszerdahely. A hét végén tartotta soros ülését a Katedra Társa­ság, amelyen a nyitott iskola alternatívájával foglalkoztak a résztve­vők. Hodossy Gyula, a Katedra Alapítvány igazgatója nyitotta meg a megbeszélést, majd A. Szabó László, a társaság elnöke vette át a szót, jelezve: szeretné, ha a megvitatott problémák szlovák nyelven is elérhetőek lennének. Őt Stredl Terézia pszichológus, a Galántai Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadó munkatársa követte vitaindí­tó, a nyitott iskoláról szóló előadásával. Koreferátummal készült Fonod Marianna, a pozsonyi Duna Utcai Magyar Tannyelvű Alapis­kola és Gimnázium tanára, valamint Fehér Mária, a Hodosi Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatónője, (na) SZÍNHÁZ KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A lóvá tett kupec (Ládafia Bábszínház) 9,11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Kvartett (szlovák-cseh) 18.30 Hollywood, Hollywood (amerikai) 16.30, 20.30 MLADOST: Francia filmnap: Búcsúzások 17.30 Érzéketlen világ 20 IC­SK: Kvartett (szlovák-cseh) 15.30, 18 Reggel Velencében (francia-olasz) 20 ISTROPOLIS: A sárkány csókja (amerikai) 15.30, 18, 20.30 Dons Plum Bar (amerikai) 17.30, 20 AU PARK - PALACE: Vidocq (francia) 14.20,16.30, 18.35, 19.45, 20.45, 21.55 Mindenütt nő (amerikai) 15.05,17.25,19.45 Hollywood, Holly­wood (amerikai) 14.10,15.40,16.20,17.50,18.30,20 A sárkány csók­ja (amerikai-francia) 20.35 Télapu 2.­­ Veszélyben a karácsony! (ame­rikai) 14.16.05,18.10 Kocka 2. (kanadai) 19.40 A kárhozat útja (ame­rikai) 15.20,17.40,20 Beszélj hozzá! (spanyol) 15.15 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.15, 16.20, 18.25, 20.30 Kvartett (szlovák-cseh) 17.30,19.30 A vörös sárkány (amerikai) 19.55 A Bourne-rejtély (ame­­rikai-cseh) 15.17.25 Jelek-Signs (amerikai) 20.20 Jégkorszak (ame­rikai) 14.05, 16, 17.55 XXX (amerikai-cseh) 15.30 Különvélemény (amerikai) 18.05, 21.05 KASSA TATRA: A Sátán éve (cseh) 16,18,20 CAPITOL: Vidocq (francia) 16, 18, 20 USMEV: Télapu 2.­­ Veszélyben a karácsony! (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Más világ (francia-spanyol-amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TÁTRA: A kárhozat útja (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 17,19.30 LÉVA - JUNIOR: Sexy boys (francia) 16.30, 19 VÁGSELLYE - VMK: XXX (amerikai­­cseh) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A kismenő (amerikai) 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Atomcsapda (amerikai-angol) 17.15 Hangyák a gatyában 2. (német) 15.30,17.45, 20 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 17.30, 20.30 Jégkorszak (amerikai) 14.15 Jelek - Signs (amerikai) 20.15 A kárhozat útja (amerikai) 14.30,20 A kísérlet (német) ^A kis­­menő (amerikai) 16.15,18.15, 20.15 A szállító (francia) 14.45,17.15, 19.45 A szmokinger (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30 Télapu 2.­­ Ve­szélyben a karácsony! (amerikai) 13.15,15.30,17.45, 20 A vörös sár­kány (amerikai) 15,17.30,20 XXX (amerikai-cseh) 14.45,19.45 Kiosztották az Európai Filmakadémia kitüntetéseit Fassbinder-díjat kapott Pálfi György Hukklét a MTI-TUDÓSÍTÁS Róma. Pálfi György Hukkle című al­kotásának ítélte oda a zsűri az Euró­pai Filmakadémia Fassbinder-díját, amelyet a többi elismeréssel együtt szombat este Rómában hirdettek ki, és nyújtottak át a győzteseknek. Az „európai Oscar”-ok közül a legjobb film díját a spanyol Pedro Almo­dovar Beszélj hozzá! című műve nyerte el. Almodovar a rendezői ka­tegóriában is diadalmaskodott, és filmje a közönség díját is megkapta. A legjobb színésznő elismerésben nyolcan, a francia Francois Ozon 8 nő című filmjének szereplői - Cathe­rine Deneuve, Isabelle Huppert, Em­­manuelle Béart, Fanny Ardant, Vir­­gine Ledoyen, Danielle Darrieux, Ludivine Sagnier és Firmine Richard - osztoztak. A legjobb férfi színész­nek az olasz Sergio Castellitót hozta ki a bírálóbizottság a Bella Martha és a L’ Ore Religione című filmekben nyújtott alakításáért. A seregszemlén Pálfi György mellett Mundruczó Kornél is - Szép napok című alkotásával - versengett a Fass­­binder-díjért, illetve a legjobb euró­pai rövidfilmek kategóriájában Pé­­terffy Zsófia Kalózok szeretője című animációs műve indult. Ebben a mű­fajban a bosnyák Ahmed Imamovic 10 perc című filmje kapta meg a leg­jobb alkotásnak járó díjat. A Hukkle egyik szereplője (Képarchívum) ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 10. Kertész Imre svédországi programjában dedikálások és előadások, interjúk és találkozók váltják egymást Ma veszi át a Nobel-díjat Stockholm. Kertész Imre, az első magyar Nobel-díjas író ma veszi át XVI. Károly Gusz­táv svéd királytól Stockholm hangversenytermében a ran­gos nemzetközi elismeréssel járó oklevelet, aranyérmet és pénzjutalmat. A díjátadási ceremóniát követően a vá­rosházán rendezik meg a No­­bel-bankettet. ÖSSZEFOGLALÓNK A díjazottak hozzátartozóin kívül az 1300 résztvevő között vannak a svéd uralkodó família, továbbá a kormány és parlament tagjai, vala­mint a nemzetközi művészi és tu­dományos élet neves személyisé­gei. A díjkiosztó ünnepséget többnapos eseménysorozat, az úgynevezett Nobel-hét előzte meg, amelynek keretében minden díjazott nemzet­közi sajtótájékoztatón találkozott a nyilvánossággal, és elhangzottak a kitüntetettek hagyományos Nobel­­előadásai. Dedikálások és előadások, inter­júk és találkozók, valamint foga­dások és díszvacsorák váltják egy­mást a stockholmi díjkiosztó cere­móniát megelőző és követő napok­ban Kertész Imre programjában, amelynek minden részletét a poli­tikai érdekektől való távolságtar­tásra kínosan ügyelő Nobel Alapít­vány szervezte. Az SAS skandináv légitársasággal Svédországba utaztatott Nobel-dí­jas író már megérkezése pillanatá­tól a Nobel Alapítvány „kezében van”: a stockholmi Arlanda repü­lőtéren Horace Engdahl, az irodal­mi Nobel-díjról döntő Svéd Akadé­mia titkára fogadta; a magyar nagykövetség részéről az alapít­vány kifejezett kérésére nem jelent meg senki. A Nobel Alapítvány magánintéz­mény, s ezt - különösen az eltérő politikai értelmezésekre módot kí­náló irodalmi Nobel-díj vonatkozá­sában­­ kifejezésre is juttatja. Ez esetben értésre adta, hogy nem kí­vánatos hagyományt teremteni a nagykövetségi képviselő jelenlété­ből, mert akkor egyes államok kor­mányai esetleg nyomást gyakorol­hatnának az általuk „nem kedvelt” díjazottra. A politika csak vendég a Nobel-hét ünnepi eseményein - a világszerte nagy figyelemmel kísért díjkiosztó ceremónián és a banketten is -, diplomatáknak, kormányok tagjai­nak vagy a svéd királyi család tag­jainak vajmi kevés beleszólásuk van abba, hogy a díjazott hol te­gyen látogatást, kivel találkozzon vagy éppen milyen legyen az ülés­rend a december 10-i díszvacso­rán. Kertész Imre csütörtök este - rög­tön Stockholmba érkezése után - a repülőtéren tartotta meg nemzet­közi sajtótájékoztatóját. „A Nobel-­ Nobel-díj kihirdetése óta Európa-szerte igen meleg fogadtatásban részesült. díj jelentette csúcsról, a »Hima­lájáról« vissza kell térnem a földre, és újra írnom kell, mert ez az én életem” - fogalmazott az irodalmi Nobel-díjas író. Német, magyar és svéd újságírók kérdéseire válaszolva a fasizmus és a kommunizmus legfontosabb ta­nulságának azt nevezte, hogy „mi­után túléltük ezeket a szörnyű tra­gédiákat, olyanfajta kiindulópont­nak kell tekinteni azokat, ahonnan megpróbálunk egy új európai és emberi konszenzust létrehozni”. „Meg kell vizsgálni, hogy miért nem működnek az ész, a humaniz­mus és azok az elvek, amelyek a francia felvilágosodás óta európai értékeknek számítanak” - hangsú­lyozta. Elmondta, hogy a Nobel-díj kihir­detése óta Európa-szerte igen me­leg fogadtatásban részesült. Az a benyomása alakult ki, hogy tudják hasznosítani azt, amit ő zsidóként megtapasztalt. Hozzátette, hogy Magyarországon is alapvetően kedvező volt kitüntetésének a visszhangja, de ebbe „disszonáns hangok” is vegyültek. Reményét fejezte ki, hogy fel fog oldódni a Nobel-díja körül kialakult feszült­ség, és „meg fogják tanulni, hogy sokféle kultúra, sokféle ember van, és minél többféle van, annál gaz­dagabb az ország”. Kertész Imre pénteken a svéd fővá­ros legnevesebb nagyáruházában, az NK-ban dedikálta könyveit, majd meglátogatott egy zsidó öre­gek otthonát. Szombaton 450 fős közönség előtt tartotta meg a hagyományos No­­bel-előadást a Svéd Akadémián, később az akadémia díszvacsorát adott tiszteletére. Az író vasárnapi programjában ta­lálkozó szerepelt George Klein magyar származású svéd rákkuta­tóval, aki a Sorstalanság svéd vál­tozatához írt előszót, majd ugyan­aznap műveinek svédországi ki­adója, a Norsteds látta őt vendégül vacsorára. A díjazottak számára a Nobel Ala­pítvány tegnap városnéző körutat szervezett, amelyet az érintett or­szágok nagykövetségein díszebéd követett. Kertész Imre ugyancsak tegnap nyilvános beszélgetésen vett részt a Stadsteaternban, majd fogadás következett az Északi Mú­zeumban, végül felolvasást tartott a Stockholmi Egyetemen. Az első magyar Nobel-díjas író hol­nap - megint csak az alapítvány hagyományai szerint - ellátogat a bevándorlók által sűrűn lakott Rinkeby nevű elővárosi negyedbe, ahol egy általános iskola diákjaival beszélget műveiről. Később megte­kinti a Nobel Múzeumot, majd részt vesz XVI. Károly Gusztáv ki­rály bankettjén a királyi palotában. Kertész Imre csütörtökön ellátogat a Nobel Alapítványhoz és interjút ad az intézmény hangtára számá­ra. Pénteken Uppsalába, az ősi svéd egyetemi városba utazik, ahol az egyetemi könyvtárban megnyit­ja könyvkiállítását, este pedig a stockholmi magyar nagykövetség fogadásán vesz részt. A Nobel-díjas író december 14-én, szombaton utazik el a svéd fővárosból. Az első magyar Nobel-díjas író munkássága előtti tisztelgésül Kertész Imre összes művét tartal­mazó CD-ROM-ot jelentetett meg a napokban a Digitális Irodalmi Akadémia. A kiadványon A gon­dolatnyi csend, amíg a kivégző­osztag újratölt (esszék, interjúk). A holocaust mint kultúra (re­gény); A kudarc (regény); A nyomkereső (regények); A szám­űzött nyelv (esszék) kaptak he­lyet. Ugyancsak szerepel a leme­zen Az angol lobogó (elbeszélé­sek); a Gályanapló (esszéregény); a Jegyzőkönyv (elbeszélés); a Kaddis a meg nem született gyer­mekért (esszéregény), a Sorsta­lanság (regény), a Sorstalanság (filmforgatókönyv), valamint a Valaki más című napló. (MTI) „A Nobel-díj jelentette csúcsról, a »Himalájáról« vissza kell térnem a föld­re, és újra írnom kell, mert ez az én életem." (TASR/AP-felvétel) Szene. A Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a pozsonyi Szlovákiai Magyarok Kultúrájának Múzeuma rendezésében ma 10 órakor Kossuth-emlékkiállítás nyí­lik Az akarat nem ismer akadályt címmel a Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázi­umban. A kiállítás a politikus élet­útját, illetve kultuszának a mai Szlovákia területén található tár­gyi, képi és írásos emlékeit örökíti meg. A kiállítás anyaga a ceglédi Kossuth Múzeum, illetve a pozso­nyi Szlovákiai Magyar Kultúra Mú­zeuma gondozásában készült. (gi) Képarchívum Kiállításmegnyitó Szencen Pósa Lajost a szavak mestereként, a gyermeklélek ismerőjeként tisztelték kortársai Kossuth emlékére SZÁSZ­ ZOLTÁN Egy majdnem elfelejtett költő Nem véletlen az, hogy a méltatla­nul elfeledett költő, Pósa Lajos Tü­lökvár című kötetét egy ma élő ké­sei földije, egy szintén méltatlanul mellőzött költő, Bettes István ren­dezte sajtó alá a Lilium Aurum gon­dozásában. Van ebben valami fur­csa sorsközösség, egy hitvallássze­rű gesztus, egy felkiáltójelnyi jel­zés: ne feledjük olyan könnyen, ami a miénk, pótolva annak helyét min­denfélével, ami nem is biztos, hogy annyira értékes, de éppen divatos. Ismereteim szerint Pósa Lajos ver­seit vagy bármilyen írását a rend­szerváltás óta túl sok helyen nem adták ki. Nem ismerem a gyermek­lapokat, ott, remélem, volt néhány Pósa-vers, de „komoly” lapokban nem találtam róla írást. Talán csak a Gömörország emlékezett meg ró­la 2000-ben, születésének 150. év­fordulóján. Még falujában, Nemes­­radnóton él a hagyomány. Pósa ver­seit még azok is ismerik, akik soha nem hallották a nevét. Mert nem­csak verset, hanem annak idején, szegedi tartózkodásakor jó barátjá­nak, Dankó Pistának a szívfájdító hegedűzenéjére számtalan nóta­szöveget is írt. De nem ez az igaz érték Pósa életművében, ezt a tényt csak a közismeretlenség miatt hoz­tam fel. Az igazi gyöngyszemei en­nek az életműnek a gyerekek szá­mára írt versek. Ki ne ismerné azt, hogy „Hinta, palinta, szépen szól a pacsirta...”, vagy: „Én Istenem, jó Istenem, lecsukódik már a sze­mem...”. Szinte népköltészetté ne­mesedve öröklődnek nemzedékről nemzedékre. Nagyanyáink még az iskolában tanulták, mi már tőlük hallva adjuk tovább, ha van még kinek. Pedig Pósa Lajost még Ady Endre is nagy költőnek tartotta. Kosztolányi Dezső, Bródy Sándor,i. Móra Ferenc mind-mind atyai ba­rátként, a szavak mestereként, a gyereklélek nagy ismerőjeként tisztelték és szerették. De kapott Pósa ún. népnemzeti jelzőt, naiv­nak, bugyutának is minősítették verseit. Csak a gyerekeket nem kér­dezte meg soha senki, tetszenek-e nekik a „nagyapó” versei? Mert­hogy mindent okos emberek dön­tenek el, és nem az érdekeltek. Ezt a hiányosságot próbálja most a Lili­um Aurum által megjelentetett kö­tet pótolni. Versben keresztmet­szetet adni egy olyan gazdag élet­műnek, mint a Pósáé, nem lehet. Nem is ezt akarta az összeállító és a kiadó. Hiánypótló és figyelemfel­keltő kötet a Tülökvár. A válogatás és a Bettes István által írt rövid ta­nulmány azonban rámutat néhány lényeges kérdésre. Például arra, hogy a XX. század és a jelenkor gyermekeknek szóló költészete va­lahol mind Pósa Lajos „köpenye” mögül bújt elő. A versek témáival és hangulataival ugyancsak rokon jelleget mutatnak a mindenkori legnagyobb magyar gyermekvers­költők versei. Aki ismeri őket, és most a kezébe veszi ezt a Pósa­­válogatást, ugyancsak nagy megle­petésben lesz része. A hiánypótló kötet megszületett, én személy sze­rint várom a folytatást, és erre buz­dítom a kötet összeállítóját és a ki­adót egyaránt. (Pósa Lajos: Tü­lökvár, Összeállította: Bettes Ist­ván, Lilium Aurum, 2002) I’ósa Lajos Tülökvár

Next