Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-02 / 100. szám, péntek

Utazni Jó ÚJ SZÓ 2003. MÁJl Közlekedési szabályok léteznek ugyan, de ez igazán senkit sem izgat: ha mód van rá, előznek és a jobbkéz-szabályt sem veszik túl komolyan A fehér hegycsúcsokról az égszínkék tengerbe TÁJÉKOZTATÓ enetikailag kódolt ismeretanyagunk van róla: török ká­vé, törökméz, tö­rökülés, török gaz­____________ dálkodás. Török szablya. Na meg a török basa, akinek közismerten nem éppen kicsi a hasa. Az ismerős összefüggések ellenére lényeges tudatosítani, hogy Török­ország nem kis ország. Nem szeret­nénk senkit sem számok áradatával untatni, de Törökország egésze (be­leértve a kisebb európai és a terje­delmesebb ázsiai részt) összeha­sonlítva a többi európai országgal, nagyobb, mint Franciaország, Uk­rajna és talán még Németországnál is nagyobb a területe. Csak maga a tengerpart nyolcezer kilométer hosszú. Mielőtt útnak indul az ember el kell, hogy döntse: melyik oldaláról akarja megismerni Törökországot? A strandolásra, heverészésre alkal­mas országot, vagy a letűnt időket idéző, antik, bizánci, szeldzsuk és oszmán emlékeket felvonultató Tö­rökországot? A nyaralás ideje alatt lépten-nyomon találkozni lehet tör­ténelmi óriásokkal és események­kel. Sőt, aki az aktív sportolási lehe­tőséget keresi, ezekben is bővelke­dik az ország. Lehet választani Az idegenforgalom fejlődése Törö­kországban a hetvenes évek végén vette kezdetét, az utóbbi nyolc év­ben rohamos tempóban fel is gyor­sult. A török tengerpart megoldást jelent a „homokos“, illetve a „kavicsos“ strandot előnyben része­­sítők közötti ősi ellentétre is. Antalya és Alanya között húzódó hosszú sávban a Riviéra homokos, míg Antalyától dél és nyugati irány­ban a sziklákkal körülvett bensősé­ges strandocskákat gyönyörű fehér kavics borítja. Természetesen leg­jobb kipróbálni mindkettőt, akárho­­va is megy a turista, a tenger min­denhol nyugodt, tiszta és csodálato­san azúrkék. Ami szintén fontos a tájat szemlélőnek, bármerre is néz­zen, a látványtól eláll a lélegzete. Semmi lapos ugar, hanem köröskö­rül hósapkás hegyi masszívumok koszorúja. Kevesen tudják, hogy Kleopátrának, az ókor szépségének Alanyában is volt privát strandja. Antóniusztól kapta ajándékba, akinél az ilyen fi­gyelmesség csupán csekélységnek számított. Ezt az idegenvezetők árulják el a turistáknak, akik közül nem egy felteszi a kérdést: „Na és Kleopátra mit szólt hozzá?“ A vá­lasz kézenfekvő, a köszönöm szó mindent kifejez. Távoli hegycsúcsok Dél-Törökországban nagyon sokféle hegy van, magasak és hegyóriások. Szárazak és nedvesek. Termők és kopárak. Ha például el kívánnak lá­togatni az egyik legnagyobb termé­szeti csodához a Pamukkale-hoz, autóvezetői jártasságra van szükség. A látvány önmagáért beszél: a nagy erővel feltörő meleg ásványvízforrás a hatalmas mészkősziklába nagy fe­hér „mosdókat“ vájt, megtelítve azo­kat kék vízzel. Ezekben előszeretet­tel mártják meg magukat az elcsigá­zott turisták. Nem lehet csodálkozni azon sem, hogy ez a csodálatos ter­mészeti jelenség nem kerülte el a ró­maiak figyelmét sem. Az antik idők­ben pompás gyógyfürdőket építet­tek Hierapolisban. Aki a páciensek közül meggyógyult, az vagy az amfi­teátrumban vagy pedig a stadion­ban múlathatta idejét, s aki pedig a kezelést nem élte túl, az a helyi nek­­ropoliszban kapott végső nyug­helyet. Az egyetlen zavaró dolog a varázslatos Pamukkale-ban, hogy majdnem minden megengedett. Na­ponta több ezer turista sétál át a tö­rékeny travertínokon (mésztufa), s noha cipőben tilos rálépni, így is ko­moly károkat okoznak. A táj szépsége minden közép-euró­pai hegyi turistát túrára csábít. Mi­vel térképek alig léteznek, ne vág­jon senki önállóan az útnak. Sehol egy ember, ráadásul víz és vezető nélkül egy sziklamászó sem boldo­gulna. Egyébként a hegyi turizmus aranykora - állítják az idegenfor­galmi szakértők - még várat magá­ra. Ugyanis nincsenek még jelölt utak, speciális térképek, illetve ele­gendő hegyi vezető sem ahhoz, hogy a hegyi túráról mint sportolási lehetőségről érdemben beszélni le­hessen. Az ősi építészet szerelemeseinek bele kell törődniük abba, hogy a nyaralás ideje alatt az összes kör­nyékbeli ókori emléket megtekinte­ni lehetetlen. Szinte minden sarkon gyönyörű amfiteátrumokra (az aszpendoszi a legnagyobb Kis-Ázsi­ában és egyben a legépebben fenn­maradt is), templomokra, fürdőkre és sírhelyekre bukkan a látogató. Ha Törökországban gépkocsi köl­csönzésre szánnák el magukat, fel kell készülni minden lehetőségre. Közlekedési szabályok léteznek ugyan, de ez igazán senkit sem iz­gat: ha mód van rá, előznek és jobbkéz-szabályt sem veszik túl I­molyán. Aki gyorsabb, az hanya­tlik elsőként. A hegyi utak­nél keskenyek, éles szerpentinekkel nagy emelkedőkkel. Az átlagsebe­ség a normál autóutakon kb. km/ó, a hágókon való átkelés­e 150 kilométeres szakasz eset akár három órát is igénybe veh Pamukkale-ba az út még egy kí­nos vezetőnek is 4-5 óra. G­e- * :T ' . A letűnt korokat idéző falak Hol homokos, hol kavicsos a part A pineaerdős, olívaültetvényes, sziklás öblökkel tagolt partvidék kétségkívül az ország legszebb vidéke Part menti hajókázás AJÁNLÓ rendszerváltás után a turistaára­dat Isztambulba özönlött. Ma vi­szont már nem a ____________ bazárok szűk siká­torait keresik fel az utazók. A kellemes nyaralásra vágyók úti célja az egyre felkapot­­tabb török Riviéra. A több mint ezer kilométer hos­­­szú török tengerpart a Márvány­tengertől az Égei-tenger mellé­kén a Földközi-tenger partvidéké­ig húzódik, egészen a szíriai hatá­rig. A pincaerdős, olívaültetvé­nyes, sziklás öblökkel tagolt part­vidék kétségkívül az ország leg­szebb vidéke. Csendes halászki­kötők, nyüzsgő üdülőhelyek és fantasztikus látnivalók, letűnt ci­vilizációk nyomai. Az ókori Hel­lasz történelmének eseményei részben Kis-Ázsiában, a mai Tö­rökország területén zajlottak. Itt a és nem Görögországban található híres Trója, Pergamón, Epheszosz és Halikarnasszosz. Az első világháború egyik legkemé­nyebb csatájának színhelyét, Gallipolit is érdemes felkeresni, mellesleg az ütközetről film is ké­szült. Az Európából Ázsiába, vagyis Trákiából Antóliába vezető út mentén épült Canakkale (a komp fél óra alatt teszi meg az utat, a jegy személyenként - tavalyi árak - 0,80 euró, gépkocsiknak 5 euró). A szoroson át 2500 évvel ezelőtt hajóhidat épített Xerxész, a görög hadvezér, majd később a nem kevésbé híres Nagy Sándor. Több mint ezer évvel később Barbarossa Frigyes veszedelmes keresztes seregei keltek át a Dar­danellákon. Az ország legélénkebb üdülőhe­lyei Izmirtől délre találhatók, tür­kizkék öblök, erősen tagolt szir­­tek és homokos strandok csábíta­nak pihenésre. A leghíresebb kö­zülük Bodrum, amely az ókorban Halikarnasszosz néven volt is­mert. Itt állt a világ hét csodájá­nak egyike, a Mausszoleion és itt született a történetírás atyja, Hé­rodotosz. A 25 ezer lakosú város nyaranta 170 ezresre duzzad. A déli partvidék fővárosa a több mint félmilliós Antalya nagyon népszerű. A Földközi-tenger egyik legszebb városa a tengerbe meredeken leszakadó sziklafenn­síkra épült, hátterében a sokszor hóval fedett Toros-hegységgel. A hétszáz éves minaret körül épült óváros megőrizte arculatát. Az Égei-tenger partvidékének több részéről indulnak többnapos hajókirándulások, melyet „kék utazásnak” hívnak. Igen népszerű program a part menti hajókázás hagyományos, fából ácsolt ki­­sebb-nagyobb vitorlásokon. A tu­risták a fedélzeten alszanak és ét­keznek, a hajók meg-megállnak egy kis fürdőzésre, vagy kikötnek egy csendes öbölben, hogy a ki­rándulók a partvidék nevezetes­ségeit is felfedezhessék. ■ Az a tekintélyt érdemlő tizen­négy méteres fa, amiről a Gö­rögországhoz tartozó Kosz sziget azonos nevű fővárosá­ban található híres Platanos teret nevezték el, és ami alatt állítólag Hippokratész oktat­ta a tanítványait a valóság­ban még „csak“ 500 éves. • Habár a görög Dodeka­­niszosz szigetcsoport, mely­nek „fő“ szigete Rodosz, a ti­zenkettes számnévről kapta a nevét, a valóságban csak­nem száz szigetből áll és 150 ezer lakosa van. Állandóan lakott szigeteinek száma vi­szont csak húsz. • Krétán, a Herakliontól kb. 15 kilométerre dél-keleti irány­ban fekvő Varváriban, Nikosz Kazantzakisz író múzeumá­ban a szerző munkáiból 41 nyelven készült fordítások gyűjteményét őrzik. A műfor­dítások összesen a világ 53 országában jelentek meg. • A fiatal házasok tánca - h­orosz tu androgyin - az egyetlen olyan ciprusi nép­tánc, amit egy férfi és egy nő együtt táncolt. Zsebkendős táncnak is hívják, mert a vő­legény és a menyasszony szo­rosan fogják a zsebkendő el­lentétes csücskeit. Ha a nő egy férfinak zsebkendőt aján­dékoz az azt jelenti, hogy az illető nem közömbös a szá­mára. • Tunézia fővárosában, Tunisz­ban, a Nagymecset környéki szűk ki sikátorokban találha­tó híres-neves piacok pénte­ken többnyire nem tartanak nyitva, mivel ez az ún. nagy imádkozás napja. A standok sorrendjét ősrégi szabályok alapján határozzák meg. mecsetek közvetlen közel­ben a parfümárusok kapnk helyet (a parfümkészítés f­lyamatának ismerete, külö­böző olajok és kivonatok k­szítése virágokból generáci­óon keresztül öröklődik, ap­ról fiúra). Ezek után köve­keznek a könyvárusok, aranyárusok és a kelmekere­kedők, hangosságuk miatt mecsettől legmesszebbre k­rülnek a vasárusok, a szí gyártók, rézverők és cipők szítók. A legrosszabb helyze­ten a tímárok vannak, akik teve-kecskebőr feldolgozást kísérő bűz miatt egészen e óváros, a Medina falain kívü­re szorulnak. ■ A tunéziai Dzserba szige (egyéb írásmódok is létez­nek, pl. Jerba, Djerba...) min­den húsvétkor a világ ortodo zsidóinak zarándokhelyév válik. A zarándoklás az i.e VI. századi zsidó kivándorló emlékére zajlik, hiszen a he­lái elől Dzserbára menekül­tek. Amikor i.sz. 70-ben Ti­tusz másodszor rombolta­­ Jeruzsálemet, zsidók ezre szintén a szigeten találta menedéket. A húsvéti napok­ban a sziget hangulata, amel már Odüsszeuszt is elvará­zsolta, páratlan és megismé­telhetetlen dimenziókat ér el . La Valettában, Málta főváro­sában, a City Gate kapuná minden vasárnap nyitva áll­ó legnagyobb bolhapiacok egyike. A híres londoni vágy párizsi látványosságra emlé­keztető bolhapiacon a valódi régiségektől az egzotikus ál­latokon keresztül a számító­gépekig mindenhez hozzájut­hatnak az érdeklődők. Hírmozaik a világ minden tájáról Tudta, hogy.. A Pénznem: török líra (TRL) 100 ezer TRL cca 4 korona (Az árakat koronában Kenyér, 1 kg tüntettük fel)8 Tej 1 I 32 Joghurt 25 Víz 1,5 I 18 Sör, 0,5 I . 25 Bor 11 60 Coca-Cola 14 Paradicsom 1 kg 25 Görögdinnye 1 kg7 Kebab utcai árusnál 15 Halas hamburger 25 Török pizza- Ihamak 13 Kebab- étteremben 40 Sör étteremben 40 Taxi 1 km 10 Metaxa 0,71 300 í ■­­­­ 1 kJ A tenger tiszta, azúrkék

Next