Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-11 / 107. szám, kedd

2004. május 11., kedd Az EU-s lehetőségekre összpontosít a galántai Milex - az elmúlt időszakban 50-60 millió korona értékű beruházást kellett gyorsított ütemben megvalósítaniuk kiszámíthatóbb piaci viszonyok között Az Európai Unióba való be­lépés kapcsán köztudott, hogy a közösségben nagyon szigorú higiéniai és környe­zetvédelmi előírások érvé­nyesülnek, s csak ezeknek a teljesítéséhez kötött enge­délyezési eljárás alapján kapnak működési enge­délyt az élelmiszeripari vál­lalatok nálunk is. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A Milex Galanta Rt. már meg­kapta az uniós működési enge­délyt, ehhez azonban az utóbbi másfél esztendőben meg kellett ol­dania azoknak a fejlesztési és beru­házási elképzeléseknek a zömét, amit a két évvel ezelőtt libanoni tu­lajdonba került cég vezetése erede­tileg 8-10 évre tervezett. A sajtked­velők bizonyára jól ismerik a Kaskaval, Akawi és Cedar nevű saj­tokat, amelyek elsősorban a közel­­keleti piacokon öregbítik a szlová­kiai tejpiac hírnevét. Nos, galántai tejgyár termékei a fenti a döntés következtében a jövőben is gazdagítani fogják a piaci kínála­tot. Csorba Gábor a részvénytársa­ság elnöke szerint, aki a libanoni cég magyarországi képviseletéről került a mátyusföldi tejüzem élére, mintegy 50-60 millió korona érté­kű beruházást kellett gyorsított ütemben megvalósítaniuk ahhoz, hogy az üzem működését, működ­­tethetőségét alapvetően meghatá­rozó engedélyezési követelmé­nyeknek eleget tegyenek. Az 50 év­vel ezelőtt épült tejgyárra ráadásul már nagyon ráfért egy átfogó felújí­tás. Első lépésként a minősítés által megkövetelt legfontosabb higiéniai és környezetvédelmi előírások tel­jesítésére összpontosítottak, gyártó csarnokhoz hozzáépítettek a egy teljesen új higiéniai egységet, ahol a dolgozók átöltözése, étkezé­se már az új követelményeknek megfelelően van megoldva. Ko­moly beruházást eszközöltek a kör­nyezetvédelem terén is. A tejfeldol­gozás melléktermékeként keletke­ző savót ma már nem a szennycsa­tornába eresztik, hanem elkülönít­ve, leszűrve egy másik feldolgozó cégnek adják el, amely ezt újra fel­dolgozza. A szennyvíztisztítót fo­lyamatosan korszerűsítve a végső fázisban vegyileg teljesen közöm­bösített vizet juttatnak majd vissza a csatornahálózatba. Nyilvánvaló, hogy a gyorsított ütemű fejlesztés, amellyel erede­tileg nem ilyen ütemben számol­tak, jelentős terheket rótt a cég forrásainak felhasználására is. Ráadásul tavaly az állami piacsza­bályozási alap forráshiányokra hi­vatkozva jelentős késéssel és a vártnál kisebb mértékben támo­gatta a tejtermékek kivitelét, ami a galántai tejüzem gazdálkodásá­ban is komoly érvágást jelentett, hiszen köztudott, hogy a cég ter­mékeinek 80 százaléka exportra készül. Az ehhez folyósított álla­mi támogatás nélkül, illetve csök­kenésével a külföldi piacok meg­tartása és a versenyképesség ke­rült komoly veszélybe. Csorba Gá­bor példaként említette, hogy amíg Magyarországon az 1 tonna tejtermék kivitelére jutó támoga­tás mértéke 1800-1900 dollár kö­zött mozog, a szlovákiai támoga­tás ennek csupán a fele, s ilyen feltételek között kellett megtarta­ni azokat a piacokat, amelyek stratégiai szempontból a cég szá­mára fontosak. Nem beszélve a dollár árfolyamának zuhanássze­rű eséséről, amely növelte az ex­portból eredő veszteséget. Az elnök azonban úgy véli, a fo­lyamatot nem lehet leszűkíteni az utóbbi másfél-két esztendő törté­néseire, ehhez látni kell, hogy a kilencvenes években honnét in­dult maga az ország és az agrár­ágazata, milyen hátrányban volt a környező országokkal szemben, s hogyan jutott el a mai szintre. Vé­leménye szerint 99-től már érez­hető volt egy egészséges folya­mat, amelynek eredményeként Szlovákiát is az uniós tagországok közé sorolták. Kétségtelen azonban, hogy az ország agrárgazdaságát, annak fejlődését elsősorban a tőkehiány okozta feszültségek befolyásol­ták. Nem titok, hogy volt olyan időszak, amikor a körbetartozás az ágazatban szinte mindenkit érintett. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a mezőgazdasági terme­lők számára a tej az az egyik rend­szeres pénzforrás, amellyel folya­matosan számolhatnak, ez bizto­sít rendszeres jövedelmet a gaz­daságokban. Az ágazatban felgyülemlett fe­szültségek következtében az elmúlt időszakban a termelők között érez­hető volt bizonyos fokú elbizonyta­lanodás, hiszen nem lehetett tisz­tán látni, hogy a kiviteli támogatá­sok lecsökkentése végül is hogyan hat majd vissza az értékesítésre, s ennek nyomán a tejfelvásárlásra is, sőt, az sem volt biztos, hogy mely üzemek felelnek meg az EU- követelmé­nyeknek. Csorba Gábor nem titkolja, hogy a rekonstrukció ideje alatt a termelőktől átvett tejet csak veszteséggel tudták tovább a adni feldolgozásra, ennek ellenére termelőkkel szerződésben rögzítettt mennyiségeket maradék­talanul átvették. „Érdekellentétek mindig voltak és lesznek, a cél azonban, hogy a termelőinkkel megtaláljuk a közös hangot, és mindkét fél számára elfogadható feltételeket teremtsünk az együtt­működéshez”, vélekedett az elnök. A tejüzem vonzáskörzetében 25-30 km-es körzetből gyűjtik be a terme­lőktől a tejet, s mára úgy tűnik, hogy a számuk stabilizálódott. Most, miután egy intenzív és nagyon rövid idő alatt megvalósí­tott beruházási folyamat eredmé­nyeként végül is megkapták a to­vábbi működéshez szükséges en­gedélyeket, biztosítottak a további működés és fejlődés feltételei. Csorba Gábor szerint az uniós tej­piac a maga nagyobb lehetőségei­vel, a támogatások egységes szint­jével jóval könnyebben áttekinthe­tő és kiszámítható lesz a számukra is. Ehhez azonban szükséges len­ne az EU által akkreditált szlovák piacszabályozási intézményrend­szer mielőbbi teljes mértékű bein­dítására, hiszen az Agrárkifizetési Ügynökség honlapján nemrégiben megjelent tájékoztató szerint pél­dául az ügynökség egyelőre nem fogadja a kiviteli engedélyek és tá­mogatások iránti igényléseket. Az exportpiacon mutatkozó lehetősé­gek maximális kihasználása mel­lett a hazai piacon is erősíteni sze­retnék pozícióikat. Új termékek bevezetésével a tejgyár termék­­szerkezetében az eddigi 80:20 százalékos kiviteli arányt a belföl­di piac javára kívánják módosíta­ni, ennek megvalósításához újabb beruházásokra lesz szükség. Mindezt viszont már az unió tag­jaként, a közösségben érvényesí­tett piaci rendszer keretében tud­ják majd megtenni. (sz) A cél, hogy a termelőinkkel megtaláljuk a közös hangot, hangsúlyozta Csorba Gábor. (A szerző felvétele) Miniszteri irányelvek az agrártámogatások folyósítására A SAPS- és POP-támogatások feltételei ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az EU idevonatkozó rendelkezé­sei alapján a tárca vezetője e hónap elején kiadott és érvénybe lépő irányelvekben határozta meg a me­zőgazdasági támogatások folyósítá­si rendszerének követelményeit az egységes területalapú támogatá­sok, az egyes szántóföldi növények termesztésére folyósított kiegészítő támogatások és a kedvezőtlen adottságú területeken folytatott gazdálkodáshoz nyújtott támogatá­sok igénylői számára. Mint ismeretes az igényléseket e támogatási formák iránt az Agrárkifizetési Ügynökség területi­leg illetékes regionális munkahelye­in május 14-ig kell benyújtani. A ki­használt mezőgazdasági termőte­rület után járó egységes kifizetése­ket, ismertebb nevén az egységes területalapú támogatásokat (SAPS) azon igénylőknek folyósítják majd, akik az általuk kihasznált és a nyil­vántartásba bejegyzett földterületet 2003. június 30-ig „mezőgazdasá­­gilag megfelelő állapotban” tartot­ták, művelték. Ennek a nyilvántar­tott területnek legalább 1 ha-nak kell lennie, az egy igénylőre beszá­mított parcellák nagysága nem le­het 0,3 ha-nál kisebb. A tárcaveze­tés a minisztériumi közlönyben te­szi közzé az egy hektár után járó te­rületalapú (SAPS) kifizetések leg­magasabb összegét, a jóváhagyott területnagyság és a csereárfolyam megállapítása után. Amennyiben a területi igénylések nagysága meg­haladja a jóváhagyott szintet, a tá­mogatások összegét a minden igénylőnél arányosan csökkentik a megállapított koefficiens alapján. Az egyes szántóföldi növények termesztése után járó (POP) kifize­téseket az irányelvek mellékletében meghatározott terményekre folyó­sítják (lásd a lap alján). Itt a garan­tált terület nagysága a folyósítható támogatásokra 1 millió 4 668 hek­tár, a minimális területnagyság 0,3 ha, s az adott esztendőben május 31-ig elvetett terményekre vonatko­zik. A kifizetés nagyságát szintén a tárca közlönyében teszik közzé. A fenti kifizetések iránti igénylé­sekhez csatolni kell az identifikáci­ós lapot, amelyet a kérvényezőnek az ügynökség által előírt nyomtat­ványon a megszabott mellékletek­kel együtt kell benyújtani. Ezeket a nyomtatványokat az érdeklődők a kifizetési ügynökség regionális munkahelyein vagy a minisztérium és az ügynökség honlapjáról letölt­ve (www.mpsz.sk, www.apa.sk) szerezhetik be. A kitöltött és az ügy­nökség által megszabott határidőn belül leadott kérvényeket abban az esetben fogadják el, ha azok az ös­szes szükséges adatot, egyúttal a szükséges mellékleteket is tartal­mazzák, mégpedig azokat az új grafikai mellékleteket (térképeket), amelyeken a kérvényező bejelölte az általa használt összes parcellát és a mezőgazdasági földterület dekla­rálását, valamint az ügynökség ál­tal megkövetelt egyéb kiegészítőket. A SAPS iránti kérvények módosí­tásának határideje június 15-e, a kérvény az igénylő által bármikor visszavonható. Az ügynökség a be­nyújtott kérvényeket az IACS integ­rált administratív ellenőrzési rend­szer keretében fogja ellenőrizni, egyrészt ad­minisztartív úton, más­részt helyszíni szemlékkel és légi felvételek révén. Ha az igénylő nem engedélyezi az ellenőrzés elvégzé­sét, az ügynökség nem hagyja jóvá a kérvényét. Ha az ellenőrzés során különbségeket tapasztalnak a dek­larált adatok és a tényleges állapo­tok között, vagy az igénylő nem tartja be a megfelelő mezőgazdasá­gi és környezetgazdálkodási feltéte­leket, az ügynökség a támogatás összegét csökkenti. Ha megállapí­tást nyer, hogy a támogatást a kér­vényező hibájából jogtalanul folyó­sították, azt az igénylőnek a kama­tokkal együtt vissza kell fizetnie. Ha a kérvényező rendkívüli események következtében nem tudja teljesíteni kötelezettségét, joga van a megítélt támogatásra abban az időben, ami­kor a fenti esmények történtek. A kérvényezőnek tíz munkanapon belül értesítenie kell az ügynöksé­get az identifikációs lap adataiban bekövetkezett bárminemű változás­ról. (féld.: sz) (Illusztrációs felvétel) 8. évfolyam 5. szám Az igazán széles hatásspektrumú kukorica gyomirtó szer • új posztemergens megoldás a kukorica gyomirtására • az első antidotált szulfonil-karbamid gyomirtó szer a kukoricában • szisztémikusan transzlokálódik a gyomnövények egészében • hatékony a kukoricában gyomosító legtöbb gyomnövény ellen: évelő gyomnövények ■ tarackbúza, mezei acat, fenyércirok, mezei csorbóka, mezei sóska,... egyszikű gyomnövények - kakaslábfű, perje-félék, vadköles, muhar-félék, ecsetpázsit, vadzab, kétszikű gyomnövények - disznóparéj-félék, libatop-félék, keserűfű, terebélyes laboda, csattanó maszlag, fekete ebszőlő, selyemmályva, parlagfű, ragadós galaj, vad­kender, káposzta-félék, orvosi szikfű, napraforgó,... '.''ü Részletes információval szívesen állnak rendelkezésére területi munkatársaink: Ittsá K. ■ SBL ■’:¥«*. _ ’ ’• Ing. L'ubos Zilincik, PhD. 0908 710 749 , Ing. Karol Máté 0905 846 311 Ing. Gaspar Józan 0905 421 922 Ing. Miroslav LuckaV, 0905 251 405 Ing. Jan Hanuska 0908 740 063 ‘IM’'. Kwsa Rfcy Ts &&&'«■. • '*$.-/> . ' ,Í--ÜT''­­ Mi V. vEtfL' Bayer CropScience UP 1611

Next