Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-27 / 121. szám, csütörtök
2 Közélet RÖVIDEN A nemzetpolitikáról a Zárórában Budapest. A Magyar Televízió m2-es csatornája Záróra című, ma este 20.30 órakor kezdődő műsorának témája: „Nemzetpolitika az Európai Parlamentben”. Az adás vendégei: Bauer Edit parlamenti képviselő, Berényi József külügyi államtitkár, Gál Kinga Fidesz-képviselő és Kocsi László MSZP-képviselő. A politikusok a kerekasztal-beszélgetésben elsősorban a közelgő európai parlamenti választásokat elemzik,új Több milliós támogatás Szerbiának Pozsony. Szlovákia 53,8 millió korona fejlesztési támogatást nyújt Jugoszláviának, tájékoztatott Berényi József külügyi államtitkár. Évente 140 millió koronával segítjük a fejlődő országokat. Idén a támogatás nagy részét a balkáni országra fordítják. „Szeretnénk segítséget nyújtani ahhoz, hogy a demokratikus intézményrendszer mihamarabb kiépülhessen” - mondta az államtitkár. Az idén benyújtott 42 projektumból tizenhat részesült támogatásban. Berényi lapunknak elmondta, a pénz egy része kisebbségi közösségépítésre fordítható, tehát a támogatásból a Jugoszláviában élő magyar kisebbségnek is előnye származhat, (kcr) Majsky rács mögött marad Kassa. Tegnap kiderült, Jozef Majsky nagyvállalkozó mégsem hagyja el a kassai fegyházat. Az illetékes kerületi ügyész ugyanis panaszt emelt az 1. járásbíróság azon döntése ellen, mely szerint korábban nem hosszabbította meg a csalással gyanúsított üzletember előzetes letartóztatását. (TASR) Januártól valószínűleg fizetnek az egyetemisták A rektor döntene a tandíjról ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A tervek szerint januártól bevezethető lesz az egyetemi tandíjrendszer - a kormány tegnap jóváhagyta a diákhitelekről szóló jogszabály módosítását. A költségtérítéses felsőoktatás bevezetésére tett javaslatot a kabinet egyhangúlag támogatta, a törvénymódosítás első olvasató parlamenti vitáját legkorábban vélhetőleg júniusban tartják. Szigeti László oktatásügyi államtitkár pozitív tényként könyveli el, hogy az első két évben maguk a rektorok dönthetnék el, élnek-e intézményükben a tandíjrendszer bevezetésének lehetőségével. A tandíj éves összegének felső határa elérhetné a 21 900 koronát. „A diákhitel- és szociálisösztöndíj-rendszer módosításának köszönhetően a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatójelöltek számára - a tandíjfizetési kötelezettség ellenére is - elérhető lesz a felsőfokú képzés” - fűzte hozzá az államtitkár. Az állam a szociális ösztöndíjak kifizetésére a tervek szerint 850 milliót szánna. (érvé: t) Emlékalbum a műalkotás teljes történetéről Könyv Petőfi szobráról ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap mutatták be A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a napokban megjelent „a mi Petőfink” című emlékalbumot, amely a költő pozsonyi szobrának történetét adja közre. Bő egy éve, amikor felújították és újra felavatták Radnai Béla sok történelmi vihart megélt szobrát a pozsonyi Medikus-kertben, a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság elhatározta: kötetben adja közre a munkálatok menetét. A könyv a tervezettnél is gazdagabbra sikeredett: felöleli a szobor csaknem egy évszázados történetét. Értékei közé tartozik az is, hogy újra közreadja Szalatnai Rezső Petőfi Pozsonyban című munkáját, amely ötven éve jelent meg először. „Szándékunk az, hogy megőrizzük Petőfi emlékét, megőrizzük történelmünk, irodalmunk halhatatlan egyéniségének életét, és a fiatal generációnak is átadjuk” - mondta Duka Zólyomi Árpád, az emlékmű bizottság elnöke. Az emlékalbumot Koncsol László méltatta, a könyv és az emlékmű kapcsán főként a Kárpátmedencei szobrok különös sorsáról elmélkedett. „Remélem, régiónkban az emberek többségének elege van a társadalmi és nemzeti forradalmakból, amelyek így vagy úgy egész Közép-Európánkat balkanizálták, kulturálisan letarolták, környezetében és gondolkodásában elszennyezték, múltjától évtizedekre megfosztották, népeit egymáshoz ténylegesen nem közelítették. A közösségnek, amelybe most visszalépünk, mint a nyugat-európai történelem és kultúra szerény szolgálója főként közös kultúránk reform ütemű újra- és továbbépítésében, a balkáni romok eltakarításában látom feladatát” - mondta. (me) (Somogyi Tibor felvétele) Elégedetlen az igazságügyi miniszter az új összeférhetetlenségi törvénnyel, szigorítást szorgalmaz Újabb fegyver a korrupció ellen Pozsony. Új összeférhetetlenségi alkotmánytörvénye van Szlovákiának. Több éves folyamat végén, hetedik nekifutásra a parlament végre rábólintott a normára. A jelenlévő 142 képviselőből 118-an szavaztak igennel, 22-en tartózkodtak, csak két HZDS-es, Diana Podracká és Vladimír Meciar voksolt nemmel. ként szinte azonnal újból előterjesztették - éspedig a visszavont változatot. Lipsic tegnap kísérletet tett a norma szigorítására, javaslatait Mária Majdová (KDH) terjesztette elő, a parlament azonban ezeket elutasította. Csak az MKP képviselői támogatták maradéktalanul Lipsic elképzeléseit. „Szerettük volna, ha nemcsak a parlamentben, hanem helyi szinten is az abszolút többség beleegyezése kellene az összeférhetetlenségi eljárás elindításához. Az ellen sem volt kifogásunk, hogy a helyi képviselő-testületek tagjainak vagyonbevallása is felkerüljön az internetre” - mondta lapunknak Köteles László, a parlament összeférhetetlenségi bizottságának tagja. Lipsicet még saját pártja sem támogatta: a kereszténydemokraták egy része tartózkodott. A miniszter a végső szavazás után elismerte: az új törvény jobb a jelenleginél, ám enyhébb a kormánytervezetnél, és mihelyt lesz esély módosítására, azonnal beterjeszti szigorításait. Szerinte a képviselők tegnap végrehajthatatlan normát hagytak jóvá. Jirko Malchárek (ANO) ezzel nem ért egyet; szerinte az, hogy az eljárás megkezdéséhez az illetékes bizottsági tagok háromötödének beleegyezése szükséges, nem jelent automatikusan hamis kollegialitást. Indokolt esetben, megfelelő bizonyítékok ismeretében nem lesz ok védeni a törvénysértőt, ráadásul a házszabály módosító tervezete értelmében a bizottsági ülések nyilvánosak lennének, azaz a polgárok tisztában lesznek a honatyák magatartásával, illetve azzal, hogyan szavaztak. ÖSSZEFOGLALÓNK A parlament olyan formájában hagyta jóvá a törvényt, amilyenné a képviselők Daniel Lipsic tervezetét az év elején indítványaikkal módosították, és akkor az igazságügyi miniszter a végső szavazás előtt visszavonta. Sok képviselőt felháborított a tárcavezető akkori lépése, és kikérték maguknak, amiért úgy állította be a dolgot, mintha csak ő harcolna a korrupció ellen, a honatyák pedig egy végrehajthatatlan kirakattörvényt szorgalmaznának. Hogy bizonyítsák: komolyan gondolják a törvény elfogadását, képviselői indítvány- MIT TARTALMAZ A TÖRVÉNY ♦ A köztisztviselőknek, házastársuknak és kiskorú gyermekeiknek kötelezően vagyonbevallást kell készíteniük, ám csak a tisztségviselőé kerül a világhálóra. Nem nyilvános a helyi képviselőtestületek tagjainak vagyonnyilatkozata sem. ♦ Törvénysértés esetén - ha a szabálysértő többszöri felszólításra sem tesz eleget kötelezettségeinek- akár a fizetés 12-szeresének megfelelő bírság is kiszabható, végső büntetésként funkcióját is elveszítheti. Meciar általában nem adta le vagyonbevallását; a HZDS elnöke nem árulta el, miért nem szavazta meg a törvényt. ♦ Az adóbevallás hitelesített másolatát is le kell adni. Az adótitok miatt ez sem kerül az internetre, de a parlamenti bizottság ez alapján árnyaltabb képet kap a tisztségviselő anyagi helyzetéről. ♦ Létrejön az úgynevezett munkaviszony utáni korlátozások intézménye, azaz az egyes tisztségviselőkre funkciójukból való távozásuk után is vonatkoznak korlátozások. Egy ideig nem dolgozhatnak olyan cégnél, amellyel kapcsolatban korábban döntést hoztak, például egy időre felmentették az adófizetés alól, állami megrendelés lebonyolításával bízták meg, stb. ♦ A törvény bővíti az összeegyeztethetetlen tisztségek körét, és bővül azon intézmények száma is, melyek a hatálya alá tartoznak. Az október 1-jétől hatályos norma vonatkozik a polgármesterekre, önkormányzatokra, megyefőnökökre is. (sza) Parlamenti terepszemle Komáromban Iskolabezárás ügyében nyomozó képviselők V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Képviselői terepszemlén járt tegnap Éva Rusnáková (SDKÚ), Gustáv Krajci (LÚ), Dana Podracká (HZDS) és Darina Gubániová (Smer). Felkeresték a Szabadság utcai szlovák alapiskolát, amelyre a képviselőtestület áprilisi határozata értelmében bezárás vár. Az igazgatónővel folytatott megbeszélésükön jelen volt Peter Súlovsky, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke is. A városházán Szabó Béla alpolgármester és Weszelovszky Gábor, a városi hivatal oktatásügyi osztályának vezetője fogadta őket. Dana Podracká a találkozót követően felháborodásának adott hangot, amiért előzetes egyeztetések nélkül határoztak az iskola bezárásáról. „Miért kellett az első hullámban szlovák iskolát bezárni?” - tette fel a kérdést. Majd hozzátette: „Nem beszélhetünk állandóan a pénzről, itt gyerekekről van szó. Ez nem etnikai kérdés!” Elmondta még, hogy találkozót kezdeményeznek Martin Frone oktatásügyi miniszterrel, és ha kell, akár a kormányfővel is. Kérdésünkre, hogy más városban is ilyen élénken figyelemmel követik-e az iskolák bezárását, azt válaszolta, hogy ahová hívják őket, ott terepszemlét tartanak. Szabó Béla tájékoztatása szerint több, a diáklétszámokra, gazdasági mutatókra vonatkozó kérdésre jövő héten írásbeli választ kapnak a képviselők. „Ismét hangsúlyozom, hogy a testület hajlandó módosítani a határozatot, ha több pénzt kap a város az iskolák fenntartására. A tavalyinál közel 17 millió koronával kaptunk kevesebbet, s ekkora összeget saját forrásokból nem tudunk pótolni.” ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 27. A vezér meggyilkolása után is tevékeny maradt a banda Száz vállalkozót zsarolt a biztonsági cég ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kedden a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal munkatársai felszámolták a Takác-banda maradékát. A kilencvenes évek végén létrejött fővárosi bűnszövetkezetet a 2003 júliusában meggyilkolt Ján Takác vezette. Elsősorban ruzinovi, vendéglátóiparban és kereskedelemben érdekelt cégektől, vállalkozásoktól szedtek védelmi pénzt. A rendőrség adatai szerint a megsarcolt vállalkozók, vállalkozások száma mintegy százra tehető. A bűnözők arra kényszerítették a tulajdonosokat, hogy a Vesuv K. T. Security és az A. G. P.Security biztonsági cégektől rendeljenek „védelmet”. Azonban természetesen nem biztosítottak semmiféle valós védelmet. Ez ellentétben áll a biztonsági cégekről szóló törvénnyel, mondta Vladimír Palkó belügyminiszter az eset kapcsán. Ugyanis a törvény szerint a védelmet a helyszínen kell biztosítani. A banda tagjai közül a keddi rajtaütés során Lubomír K. (1966), Karol L. (1967), Martin B. (1972), Gabriel S. (1970) és Robert K. (1968) akadt horogra. Ők előzetes letartóztatásban várják sorsuk további alakulását, bűnszövetkezet létrehozásával és pénzmosással vádolják őket. Ha bebizonyosodik bűnösségük, akár tizenöt év börtönbüntetést is kaphatnak. Az eset érdekessége, hogy közülük kettőnek mérnöki, egynek pedig jogászi végzettsége van, ez meglehetősen szokatlan az alvilágban. A bandával együttműködött egy rendőr, Robert K. is, aki a járőrök mozgásáról szolgáltatott információkat. Ő, valamint a bandához tartozó Lubomír K. és Patrik V. egyelőre menekülőben van. (t, s) Uszítás vagy kordokumentum? - az STV igazgatója megpróbált cenzúráztatni egy dokumentumfilmet Programra került a pogromról szóló film ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nagy vihart kavart a Szeresd felebarátodat című dokumentumfilm, melyet hétfő este olyan sokan néztek meg és olyan sokan telefonáltak az STV-be, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a Szlovák Televízió tegnap délben megismételte. A közszolgálati tévé egyáltalán nem akarta műsorra tűzni; Richard Rybnícek igazgató szerint zsidóellenességet szít - különösen egy mondata. Stefan Hudec rendező Ivan Kamenec történész segítségével a 2. világháború utáni nagytapolcsányi pogromot mutatja be. Rybnícek kérte a rendezőt, vegye ki az ominózus mondatot: „Jól jegyezzék meg, nem lesz addig rend, amíg a cigányok és a zsidók, ez a szemét banda, a világon lesznek.” Ezt egy idősebb tapolcsányi mondja, és Hudec nem volt hajlandó kivágni, mondván: kordokumentumról van szó, és a megrajzolt időszakhoz ez is hozzátartozik. A filmben a pogrom több résztvevője - támadók és áldozatok egyaránt megszólalnak. A zsidóellenes akció után egy zsidó sem maradt a városban, többen Izraelbe vándoroltak. A filmet, mely a zsidó hitközség szerint is kordokumentum, az STV először nem volt hajlandó műsorára tűzni, csak miután az ügyet megszellőztette a sajtó, változott Rybnícek véleménye. A kiegyensúlyozottságot biztosítandó a dokumentumfilmet a Lámpa alatt című beszélgetőműsor rendkívüli adása követte. Ebben az igazgatót lényegében csak Ján Carnogursky volt igazságügyi miniszter vette védelmébe. Ján Hrubala és Peter Kresák jogászok szerint a film semmiképpen sem zsidóellenes. Martin Bútora szociológus szerint a dokumentum ellentmondásos nézeteket alakíthat ki, ugyanakkor alig ismert korszak nagytapolcsányi zsidók elleni pogromot mutatta be a dokumentumfilm. ket mutat be, és jobb néven nevezni, mint elhallgatni a kellemetlen eseményeket. Ivan Kamenecnek saját bevallása szerint tetszik az alkotás, mert nem kioktatja, hanem gondolkodóba ejti az embereket. A szakma képviselői úgy vélik, az STV csak kényszerből mutatta be a filmet, Rybnícek a kommunizmust idéző cenzúrához folyamodott és az STV súlyos hibát követett el. Az igazgató a vitaműsorban nem árulta el, mi a véleménye az alkotásról, mindvégig döntését próbálta magyarázni, miközben a közvetítésről és továbbközvetítésről szóló törvényre hivatkozott. Miroslav Kollár, a tévétanács elnöke úgy véli, a pogrom olyan téma, mely műsorra tűzésével az STV eleget tehet közszolgálati szerepének, ezért nem csak a közvélemény nyomására kellett volna a filmet sugároznia. Rybnícek ellen petíciót szerveztek: a szakmabeliek a filmmel kapcsolatos álláspontja és az STV-n belüli intézkedései ellen tiltakoznak. A dokumentumfilmet még Rybnícek megválasztása előtt kezdték forgatni. (s)