Új Szó, 2005. március (58. évfolyam, 49-73. szám)

2005-03-15 / 61. szám, kedd

Új szó 2005. Március is.________________________________________­_______________________________FÓKUSZBAN: MÁRCIUS IDUSA A hagyományos állami ünnepségek mellett a Szabadság útjára, azaz a Petőfi tértől a Kossuth térig tartó Duna korzóra hívják az érdeklődőket ma Budapesten Rendhagyó ünnepségek a forradalom évfordulóján Budapest. Rendhagyó ele­mekben bővelkedő, egész napos ünnepségsorozattal készül a magyar főváros március 15-e méltó meg­ünneplésére. Aki ma Buda­pestre látogat, biztosan nem fog unatkozni, s mél­tóképpen megünnepelheti a nemzeti ünnepet. ÖSSZEFOGLALÓNK Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra már tegnap este hatalmas koncerttel emlékeztek meg. A „szabadság - szerelem” gondolatkör jegyében zenés, iro­dalmi és pop-rock összeállítást hallhattak az érdeklődők este nyolc órától a Parlament előtt, a Kossuth téren; többek között fel­lépett a szlovákiai Ghymes zene­kar, Bornai Tibor és együttese, az Andro Drom és Oláh Ibolya, a ta­valyi Megasztár döntőse. A fővárosban természetesen a Kossuth téren kezdődik az ünnepi megemlékezés, a nemzeti lobogót 9.30-kor vonják fel a Parlament előtt. Ezek után még éppen át lehet érni a Pilvax közbe, ahol tíz órától kezdődik a Diák utca a Pilvax köz­ben című rendezvény. A márciusi ifjak egykori törzshelyén - ahol a Nemzeti dal is született - Petőfi- és Arany-verseket szavalnak, illetve 1848-as katonadalokat énekelnek majd a kerület általános iskolai és gimnáziumi tanulói. Tizenegy órától Miénk a sza­badság köztársasága címmel ün­nepi megemlékezést tartanak a Nemzeti Múzeum kertjében, ahol Gyurcsány Ferenc is beszédet tart. Innen délben közös ünnepi menet indul a Petőfi-szoborhoz, ahol to­vábbi programok várják az ér­deklődőket. Délután egy órától Demszky Gábor, Budapest főpol­gármestere tart köszöntőt, majd a Szabadságdal címmel zenés játék lesz hallható A hagyományos állami ünnep­ségek mellett a Szabadság útjára, azaz a Petőfi tértől a Kossuth térig tartó Duna korzóra hívják az ér­deklődőket. A rendezvény külön­legessége, hogy a kettes villamo­sok pályáján 1848-at, 1956-ot, il­letve 1989-et idéző szerelvények járnak majd. Az utasokat a feldí­szített villamosokon zeneszó vár­ja. A megállókban betongrafikák, korabeli időkből származó fil­mek, videók láthatók. Az egymás­tól húsz méterre felállított „be­szélő oszlopokban” ismert szemé­lyiségek - Václav Havel egykori csehszlovák majd cseh elnöktől Göncz Árpád volt magyar ál­lamfőig, Bródy János énekestől Kertész Imre Nobel-díjas íróig - válaszolnak arra a kérdésre, mit jelent számukra a szabadság, a szabad élet. Az ünnep délutánján Európa 1848 címmel több színházi társu­lat közreműködésével irodalmi összeállítást mutatnak be a Merlin Színházban, a Városháza udvará­ban és a Gerlóczy Kávéházban. A hivatalos, hagyományos ün­nepség március 15-én a Magyar Köztársaság Állami Zászlajának felvonásával, koszorúzással, Nemzeti Lovas Díszegység felvo­a­nulásával kezdődik, majd a Nem­zeti Múzeum előtt Gyurcsány Fe­renc magyar miniszterelnök beszé­dével folytatódik. Ezen a napon adják át a Parlamentben a Kos­suth- és a Széchenyi-díjakat, újság­írói kitüntetéseket is. Este - idén először - a Művészetek Palotája ad otthont az állami ünnepet lezáró, A kokárdavirág ihlette a kokárdákat. Először a francia forradalmárok tűzték mellükre a nemzeti nagyszabású koncertnek, (mti, o) trikolórt. (Képarchívum) TRIKOLÓR Miért éppen piros-fehér-zöld a magyar nemzeti lobogó? MTI-PRESS Nincs történelem jelképek nél­kül. Egy nemzetet, egy birodalmat olykor egyetlen díszes selyemda­rabbal, cifra rúdon lengő zászlóval is lehet jelképezni. Súlyos ütköze­tek, nemes sportvetélkedések, ün­nepek nélkülözhetetlen és milliók által tisztelt kelléke a magyar zász­lónk is, amelynek változásai híven tükrözik a nemzet sorsfordulóit is. Ha belépünk egy amerikai kor­mánytisztviselő hivatalába, ott a csillagos-sávos lobogó. A franciák irodáiban ugyanúgy ott díszült a trikolór. Az izraeli miniszterelnök fél tucat izraeli zászló előtt tart saj­tókonferenciát. A magyarok mint­ha idegenkednének a jelképektől. Csak ünnepeinken lengeti a szél a nemzetiszín zászlót, március 15. közeledtével is fellobogózzák a középületeket. Vajon mióta? És mi­ért éppen a piros, fehér és zöld szín alkotja a magyar nemzeti trikolórt? „A Magyar Köztársaság zászlaja piros, fehér és zöld színű trikolór, mely három, vízszintesen futó egyenlő szélességű sávból áll” - ol­vasható a magyar Külügyminiszté­rium honlapján. „Magyarország ezeréves történetében először 1848-1849-ben a Habsburg-ház el­nyomásával szemben kitört ma­gyar forradalom és szabadságharc mondta ki a piros-fehér-zöld zászló törvényes használatát. Az addigi zászlók a szokásjog alapján formá­lódtak.” A zászló a kultúra terméke. Az ókori népeknél mindenekelőtt a hadviselésben jutott szerephez. A honfoglaló Árpád vörös lobogóval érkezett a Kárpát-medencébe. Már Anonymus is ír a lobogóról, vexil­­lumnak nevezi. S bár részletesen nem ismerteti, írásából kitűnik, Lél már saját jelvényes zászló alatt küzdött a Zalán vezér elleni ütkö­zetben. A honfoglalók zászlórúdja hegyén még a turulmadár lehetett, Szent István uralkodása alatt azon­ban már ezüstkereszt. István király zászlaja vörös színű volt, rúdja he­gyén kereszttel. Később az Árpád­házi címer piros-fehér csíkjai vál­nak nemzeti színekké. A XIII. századi magyar zászló­használatról Kézai Simon infor­mál. A krónikás szerint Magyaror­szágnak van közös fejedelmi, illet­ve királyi zászlaja. Kézai bandériu­­mot ír a zászló neveként (innen ered a bandérium szó). A XIII. szá­zadra vörös-fehér színekből áll a magyar lobogó. Hogy miért fehér? Az Aragóniai család egyik színe, az ezüst feltehetően a királyi családok házassága okán került a lobogóra. Az első magyar címeres zászlóáb­rázolás István, a későbbi V. István szíriai hercegi lovaspecsétjén látha­tó. Ez hosszú hegyes lándzsára tű­zött sokszalagú, piros-fehér vágá­­sos lobogó. Az Anjou és Mátyás korabeli zászlóképekből kikövetkeztethető, hogy a különböző házakból szár­mazó királyaink az Anjou hagyo­mányokat követték, egyesítették zászlóikon a családi színeket a ma­gyar színekkel. Ezekről a történetí­ró Bonfini is megemlékezik. A XVI. századi lobogó már eltér a korábbiaktól, az Árpád-kori vá­­gásos színektől: nagyobb lesz, zászlónként változó színűvé válik, fecskefarokban végződik, címere és egyéb ábrái már csupán dísz­ként kerülnek rá. De a régi vágá­­sos zászló még a XVII. században is fel-felbukkan. A Habsburg kor­ban eklektikussá válik a magyar lobogó. A Habsburg uralom ^ső kétszáz esztendejében a magyar királyi zászló elnémetesedik, sok­színűvé válik, a magyar címer ide­gen címerekkel keveredik rajta. Csak a megyék és egyes zászlósu­rak, valamint II. Rákóczi Ferenc zászlain találunk ebben a korban tiszta magyar színeket. De hogyan került a zöld szín a pi­ros és a fehér mellé? Erről számta­lan feltételezés kering. A legvaló­színűbb hipotézis szerint a címeren található hármas halom zöldje a lo­bogón lévő zöld. Az azonban bizo­nyos, hogy Magyarország nemzeti színei - piros-fehér-zöld - II. Má­tyás király idején, 1618-ban szere­peltek először együtt egy pecsétzsi­nóron. A trikolórt a ma is használa­tos elrendezésben a francia forra­dalom hozta divatba és tette meg a nemzeti lobogók alaptípusának. Mi több, a trikolór a nemzeti szabad­ságmozgalmak jelképévé vált. A francia hármas szín analógiájára összeállított magyar trikolórra vo­natkozó adatokról Martinovics Ig­nác 1794. augusztus 13-i vallomá­sában számolt be. A nemzet színéül a zöld-vörös-fehér színt kívánta be­vezetni. A magyar reformkor nemzedéke az 1830-as, 1840-es évek politikai gyűlésein már tudatosan használta a piros-fehér-zöld színeket. Az 1847. évi országgyűlési választáso­kon pedig már általános a nemzeti színű magyar zászló. A piros-fehér­­zöld színt mint nemzeti színeinket az 1847-48 évi országgyűlésen tör­vényerővel szentesítették. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején a vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a re­ményt szimbolizálta. A királyság idején a királyi korona a magyar nemzeti zászló részét képezte. 1945 után a korona nélküli, úgyne­vezett Kossuth-címer került a zász­lóra. Az 1949. évi magyar Alkot­mány e címert - a hagyományokat és a történelmi jogfolytonosságot figyelmen kívül hagyva - az úgyne­vezett népköztársasági címerrel váltotta fel. A mai zászló az egy­szerű piros-fehér-zöld vízszintes csíkos lobogó. 1848-as honvéd zászló Az Árpád-házi királyok által használt Árpád-sávos zászló és II. Rákóczi Ferenc zászlaja (Képarchívum) A Duna vízállása - Pozsony: 280, árad; Medve: 145, árad; Komárom: 150, változatlan; Párkány: 75, változatlan. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉG: 6-11 FOK ELŐREJELZÉS Eleinte változó­an felhős égbolt lesz jellemző, el­szórtan esőzésre számíthatunk. Napközben 6-11 fokos csúcshő­mérsékletre, északon 4 fokra van kilátás. Mérsékelt lesz a légmozgás. Éjszaka 2 és -2 fokig csökken a hőmérő higanyszála. Holnap derült lesz az égbolt, reggel ködfoltok va­­lószínűek, északon és keleten a megnövekvő felhőzetből elszórtan zivatarok alakulhatnak ki, hőmérséklet 10 és 15 fok körül ala­­­kul, északon 7 fokot mérhetünk. ORVOS METEOROLÓGIA A mai időjárás kedvező hatással lesz a szerveze­tünkre. Javul a szellemi és fizikai teherbírásunk, jobban tudunk össz­pontosítani a feladatainkra. A szív­ós érrendszeri, valamint a reumati­kus betegségekben szenvedők le­hetőleg kerüljék a túlzott megter­helést. Az alacsonyabb vérnyomású és az időjárásra érzékeny egyéne­ket enyhébb migrénes eredetű fej­fájás és szédülés gyötörheti. Hol­nap hasonló kedvező időjárási ha­tásokra van kilátás. A Nap­kel 06.07-kor­­ nyugszik 17.56-kor A Hold kel 08.06-kor­­ nyugszik - - KIJEVQ

Next