Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-29 / 150. szám, szerda
2005. június 29., szerda Ri SZÜLŐFÖLDÜNK 2. évfolyam 26. szám A Kis-Duna minden védelmi intézkedés ellenére 1965. június 25-én éjjel 1 óra 15 perckor kilépett a medréből, átszakította a gátat, és elárasztotta a települést A negyven évvel ezelőtti árvízre emlékezett Gúta is Gúta. A dunai árvíz 40. évfordulója alkalmából a múlt hét végén emléknapot tartottak a városban. BORKA ROLAND A Kis-Duna minden védelmi intézkedés ellenére 1965. június 25- én éjjel 1 óra 15 perckor kilépett a medréből, átszakította a gátat, és elárasztotta a települést. A folyó hullámai 876 házat romboltak le, közel másfél ezret pedig megrongáltak. A helyszínre érkezett magyar és szovjet kétéltű járművek azonnal megkezdték a lakosok mentését. Több ezren kényszerültek elhagyni otthonaikat. Őket különböző üdülőhelyeken szállásolták el. A három alapiskola 1500 diákja kihelyezett iskolákban tanult morva és szlovák területeken. A mentési és az újjáépítési akcióba magyar, cseh és szlovák városok is bekapcsolódtak. Egy év alatt 715 új családi ház, szövetkezeti és középület alapozó munkáit kezdték meg. A felújítási munkálatok költsége elérte a 300 millió koronát. Mindössze két év alatt újjáépítették Gútát, és 1967. október 14-én ismételten várossá avatták. A helység újjáépült, az árvíz okozta lelki sebek azonban sohasem gyógyulnak be. Az évfordulós megemlékezésen a meghívott hazai és külföldi vendég között ott volt Tóth Imre, Gúta korábbi polgármestere, Bastmák Tibor, Komárom polgármestere, Ján Jány, az egykori helyi nemzeti bizottság elnöke, valamint Udvardi Erzsébet, a magyarországi Kisbér polgármestere. Az önkormányzat megemlékező ülését a városháza előcsarnokában az Árvíz képekben című, a helyi festőművészek alkotásaiból készült kiállítás megnyitója követte. A tárlaton Gúta és környékét bemutató korabeli fényképeket és jelenkori festményeket láthatnak az érdeklődők. Olyan nagyszerű helyi festőművészek képeit tekinthetik meg, mint Csütörtöki Péter, Huszárik Roland, Obonya Sándor, Jankovich Márta, Sibila és Ján Mojžiš, Jókai Éva. Alkotásaikat július 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A városháza üléstermében Juhász Árpád Jön az árvíz, jön az árvíz...! című könyvét mutatták be. A könyvet Angyal Béla mérnök, a Közbeszerzési Hivatal igazgatója méltatta. Beszélt a könyv történelmi jelentőségéről, felidézte az árvízi történéseket. Felhívta a figyelmet: a kötet fontos dokumentumként szolgál, és hűen tükrözi az 1965-ös árvíz eseményeit mind szövegben, mind képekben. Juhász Árpád arról szólt, hogy a katasztrófák utat törnek az emberi kapcsolatok kialakításához. Elmondta, hogy csak a testvériség és emberiesség segítségével lehet erős, kiegyensúlyozott társadalmat létrehozni. Beszédében felidézte emlékeit az árvízzel kapcsolatban, tapasztalatait és megfigyeléseit megosztotta a jelenlévőkkel, akik vastapssal köszönték meg eddigi tevékenységét. A neves pedagógus örömmel és meghatódva vette át Árgyusi Imre polgármestertől az ez alkalomra készített gravírozott üvegvázát. A megemlékezés résztvevői közösen vonultak át a vízimalomhoz. A színvonalas kultúrműsorban felléptek az érsekújvári és helyi művészeti alapiskola táncosai. A Vadkerti Viktor Táncstúdió növendékei latin-amerikai és sztenderd táncokkal kápráztatták el a nézőket. A medgyesegyházi Tavasz néptánccsoport fellépését követően a jelenlévők megtekintették az árvízi eseményekről és a település újjáépítéséről készült dokumentumfilmet. A film tartalmazza azokat a két évvel ezelőtt rögzített képsorokat, melyeken madártávlatból Gúta jelenlegi állapota, színessége és fejlődésének eredménye látható. A vendégek a Kolárovčanka zenekar közreműködésével hajnalig mulattak. Juhász Árpád (hajraj és Ján Jány (A szerző felvételei) m 1i gikjf A kiállítás hitelesen mutatja be az árvízi eseményeket és az újjáépült Gútát A vízimalomnál tartott kultúrműsoron a jövő reménységei léptek fel Érdeklődők százait vonzotta a kastélyok városában rendezett háromnapos fesztivál. Nem titkolt cél, hogy szeretnék rangos rendezvénysorozattá fejleszteni. Népművészeti seregszemlével tarkított kulturális napok Ógyallán KOCSKOVICS GABRIELLA Ógyalla. Június utolsó hétvégéje mozgalmas volt a városban: több ezer ember látogatott el az ott zajló háromnapos rendezvényre. Basternák László polgármester úgy gondolta, ideje megmutatni: Ógyallán is van kulturális élet. Katona István programszervező segítségével és minden jól működő ógyallai intézmény, szövetség, társulat és szervezet bevonásával megrendezte az I. Ógyallai Kulturális Napokat. Volt képzőművészeti kiállítás, irodalmi összeállítás, koncert, egész napos vásár, sportlövészet, autós bemutató, kézimunka-kiállítás, gulyásfőzés, diákok munkáiból nyitt tárlat, erős emberek versenye, tánciskola, fúvószene, íjász- és karatebemutató, vásári komédia, harci játékok. Felsorolni is nehéz, olyan gazdag volt a programkínálat. Akadtak, akik reggeltől késő estig kinn voltak, s észre sem vették az idő múlását, annyira sok érdekességgel találkozhattak. A Csemadok helyi szervezetének jutott az a megtiszteltetés, hogy ennek a háromnapos rendezvénynek mintegy fő részeként megszervezhette az I. Ógyallai Amatőr Népművészeti Fesztivált, hogy lehetőség nyíljon a különböző régiókban többé-kevésbé egymástól elszigetelten működő népművészeti csoportok bemutatkozására, a népművészeti értékek szélesebb körű népszerűsítésére. Az alapszervezet felhívása nagy visszhangra talált. Mintegy négyszáz személy, 25 hagyományőrző ének- és tánccsoport, valamint citerazenekar és szólista váltotta egymást a színpadon. Óvodások, iskolások és nyugdíjaskorú felnőttek is voltak a fellépők között.Számos településről érkeztek vendégek, főként az Érsekújvári és a Komáromi járásból. A népművészeti maratoni Juhász Eszter és Gyarmati Tihamér néptáncosok figyelték szakmai szemmel, majd megosztották véleményüket az amatőr népművészeti csoportok vezetőivel. Az értékelés is külön élmény volt a jelenlévőknek, mivel a két szakember nagyon közvetlen hangulatot teremtett. Voltak olyan csoportok, amelyek már ismerték egymást, de kapcsolatfelvételre és tapasztalatcserére, sőt még további felkérésekre is volt példa. Végezetül a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke a polgármester és az alapszervezet vezetősége nevében emléklapot adott át a rendezvény résztvevőinek. A Csemadok alapszervezet nemcsak a népművészeti csoportokat hívta meg a fesztiválra, hanem arról is gondoskodott, hogy a kézművesség is teret kapjon. Kurváról jött Csollár Petronella, Tóth Tibor és Zsíros Magdolna, akik az agyagfestés és a virágkötészet, a gyöngyfűzés és a csuhézás rejtelmeibe vezették be az érdeklődőket. A hetényi Rancsó Andrea és Rancsó Péter a kosárfonás és a szalmadíszek készítésének módját mutatta be. Sykora Adrianna Szentpéterről az üvegfestéssel, az ógyallai Knapp Rita a szalvétatechnikával ismertette meg az érdeklődőket. Gerendás Arnold ógyallai keramikusnál sort álltak, hogy ízelítőt kaphassanak korongozásból, fazekasságból. Az I. Ógyallai Amatőr Népművészeti Fesztivál résztvevői abban a hitben búcsúztak, hogy a fesztivál valóban az első volt, s lesz folytatás. A fesztivált - amelyet a Csemadok alapszervezete szervezett és a kulturális minisztérium, valamint az Illyés Közalapítvány anyagilag támogatott harci játékok, a polgármester ünnepi beszéde és a pozsonyi Lipa néptáncegyüttes előadása követte a szabadtéri színpadon. A szombati nap a Nox együttes koncertjével és egy fergeteges tűzijátékkal ért véget a futballpályán. Az I. Ógyallai Kulturális Napok vasárnap a hagyományos László-napi búcsúval fejeződött be. A Csemadok Ógyallai Alapszervezetének asszonykórusa (Seszták Zoltán felvétele)