Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-12 / 236. szám, szerda
16 Tudomány -hirdetés ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 12. Évente új védőoltást kell kifejleszteni, mert a vírusok genetikailag változnak Feltámasztották a spanyolnátha vírusát Budapest. Amerikai kutatók „feltámasztották” az 1918-ban sok millió áldozatot szedő spanyolnátha vírusát korabeli, boncolás során eltett emberi szövetmintákból és egy Alaszkában, az örök fagy birodalmában eltemetett holttestből. Állítják: az élő vírus tanulmányozása megkönnyítheti egy esetleges új világjárványra való felkészülést. MTI-INFORMÁCIÓ A vírust, amelynek alapos tanulmányozását a madárinfluenza terjedése és a világméretű járvánnyá válásától való félelem tette aktuálissá Jeffry Taubenberger és munkatársai támasztották fel az amerikai fegyveres erők marylandi patológiai intézetében, és eredményeikről a Science és a Nature amerikai tudományos folyóiratokban számoltak be. A kutatásban részt vett a járványügyi központ és a mezőgazdasági minisztérium is. A feltámasztott vírust az amerikai fegyveres erők atlantai járványügyi központjában szigorú biztonsági intézkedések mellett őrzik. Olyan minősítéssel látták el veszélyessége jelzésére, amelynél magasabbat csak a terroristák általi felhasználásra esélyes kórokozók kapnak. A kutatók a helyszínre utazhatnak tanulmányozni, de nem vihetik ki a laboratóriumból. A kutatócsoport kipróbálta a vírust egéren, tyúktojáson és emberi tüdősejttenyészeten. Mindenütt jól szaporodott, s napokon belül az összes egeret megölte, de nem bizonyult olyan arányban halálosnak, mint azt az 1918-as beszámolók állították. A kutatók az 1918-as vírus feltámasztásához a New York-i Mount Sinai orvosegyetem kutatóinak, Adolfo Garcia-Sastre, Peter Palese és Christopher Basler mikrobiológusoknak szabadalmaztatott „reverse genetics” technikáját használták. A kutatók módszerüket eredetileg a vírusok elleni védőoltások gyors kifejlesztésére találták ki. Az influenzavírusnál gyakoriak a kisebb genetikai változások, ezért évente új védőoltást kell kiÉvszázadonként három-négy nagy influenza-járvány fordul elő fejleszteni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) helyi partnerei segítségével évente azonosítja az influenza-vírustörzseket, s elkezdődik az oltóanyag-fejlesztés. A folyamat lassúsága optimális körülmények között is gondot okoz, de az 1918-ashoz hasonlóan virulens törzs fellépésénél a lassúság katasztrófához vezethet. A WHO statisztikái szerint évszázadonként 3-4 nagy influenzajárvány fordul elő, s elkerülhetetlenül jön a következő. Az oltóanyag-fejlesztés szokásos módja szerint addig keresztezik a laboratóriumban sikeresen tenyészthető és a frissen gyűjtött vírusokat, amíg az utódok közül nem sikerül kiválogatni az összes követelménynek megfelelőt. „Reverse genetics” technikával ez elkerülhető, a vírusok szinte rendelésre építhetők, s markereket lehet beépíteni a nyomkövetés, minőségbiztosítás érdekében. A termelés is könnyebb, mert kisebb a genetikai sokféleség. A „reverse genetics” vagy „Plasmid Rescue Technology” módszer DNS-ből vírust készít, feltéve, hogy a vírus RNS- ben tárolja genetikai anyagát. Az influenzavírus ilyen. Az új technikával előre ki lehet fejleszteni az összes, madárról potenciálisan emberre átkerülő vírus oltóanyagát, s ha felüti a fejét a fertőzés, csak azonosítani kell az elszabadult fertőző törzset, máris indulhat az oltóanyaggyártás. Előzőleg ugyancsak járványmegelőzési célból Nagy-Britanniában feltérképezték az 1918-as spanyolnáthajárványt okozó vírus genomját, de az élő vírust csak most tenyésztették ki az amerikai hadsereg kutatói. Sokkal veszélyesebbek ezek az élő kaktuszok, mint hinnénk. Főként a sünöktől kell távol tartania magát és háziállatait annak, aki el akarja kerülni a kullancs által okozott fertőzéseket - derült ki egy friss tanulmányból. (Képarchívum) Az élénk színt a magas kéntartalom és különféle baktériumok okozták Vörös és toxikus volt az ősóceán KUTATÁS Sydney. Nemes vörösborra emlékeztetően bíborszínű és erősen toxikus hatású volt a kétmilliárd évvel ezelőtti ősóceán - legalábbis ilyenek lehettek azok a vizek, amelyek a mai Ausztrália partjait mosták. Erre a megállapításra jutottak az ausztrál állami egyetem kutatói, miután abból a korból származó kőtörmelékeket vizsgáltak meg. A tudósok szerint, akik eredményeiket a Nature című nemzetközi tudományos folyóirat legutóbbi számában közölték, az élénk színt a magas kéntartalom és különféle baktériumok okozták. Mindeddig általánosan elfogadott tudományos nézet volt, hogy az óceánok oxigénszintje ugyanolyan ütemben növekedett, mint az atmoszféráé, de senki sem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miért nem kezdődött meg az egyszerű baktériumok összetettebb élőlényekké való átalakulása 600 millió évnél korábban. Jochen Brooks kutatása éppen erre a kérdésre válaszol: szerinte az élet a tengerben csak egy második lépcsőben tudott fejlődni, mivel az óceánokat sokáig fojtogatta a magas kéntartalom. „Ha elméletünk helyesnek bizonyul, sok mindent át kell értékelnünk abból, amit a bolygónk történetéről írtunk. Egyelőre ez a legelfogadhatóbb válasz arra, hogy miért irányították a világot ilyen sokáig a baktériumok” - mondta Brooks. Az algák csak akkor kezdtek kialakulni, amikor a víz már kevésbé volt toxikus. A nagy változást egy 542 millió évvel ezelőtti nagy robbanás hozta, s csak azt követően indult meg a ma ismert állatok fejlődése - állítják az ausztrál tudósok. (mti) Rádi0 PATRIA Slovenský Rozhlas 5 A Szlovák Rádió nemzetiségi adása a SZNT 1991. május 24-én elfogadott törvénye alapján működik. A törvény 5. paragrafusának 2. bekezdése kimondja: A Szlovák Rádió az anyanyelven sugárzott rádióadás által biztosítja a Szlovák Köztársaságban élő nemzetiségek és etnikai csoportok érdekeinek érvényesülését. A Pátria Rádió céljai, feladatai és műsorelvei azonosak a Szlovák Rádió többi adófőszerkesztőségéivel, de műsorai elsősorban a Szlovák Köztársaságban élő nemzetiségeknek és etnikai kisebbségeknek készülnek. Modrý Kameň 103,1 MHz Nové Zámky 94,6 MHz Trebišov 99,7 MHz Košice 927 kHz Nitra 927 kHz Rimavská Sobota 1017 kHz Bratislava 1017 kHz »P-5-14343