Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-15 / 289. szám, csütörtök

14 Iskola utca Mi a feladatuk a kisebbségi iskoláknak? V. KRASZNICA MELITTA Komárom: Magyarországon vi­ta zajlik a határon túli magyarok támogatásának formáiról. Az az ál­talános tapasztalat ugyanis, hogy a sokcsatornás, különböző alapítvá­nyokon keresztül történő segítség­­nyújtás nem éppen a leghatéko­nyabb módja a pénzfelhasználás­nak, és nem mindig éri el célját. Csete Örs, az Apáczai Közalapít­vány titkára egy tanulmányt dol­gozott ki a határon túli magyarok oktatási támogatásának jövőbeni lehetséges formáiról. A „magyaris­kola-program” munkacímet viselő tanulmányt a közelmúltban véle­ményezésre megkapta több, hatá­ron túli közéleti személy, pedagó­gus. Köztük van Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója is, aki lapunkkal is megosztotta észrevételeit. „A tanulmány először is azt pró­bálja megfogalmazni, hogy mi is a feladatuk a kisebbségi iskoláknak: egyrészt a munkaerőpiacra való felkészítés, másrészt pedig a ma­gyar identitás megőrzése. Ebből a két alapelvből kell kiindulni - fejte­gette. - A szerző ugyanakkor felveti a kérdést, hogy érvényes-e még a szülőföldön maradás doktrínája, helyette ugyanis inkább az élhe­tőbb szülőföld támogatásának el­vét kellene érvényesíteni. El kell fo­gadni, hogy fiataljaink a jobb meg­élhetés reményében bizonyos ideig külföldön tanulnak és keresnek munkát. A gazdasági-társadalmi körülmények javításával viszont el kell érni, hogy aztán visszatérje­­nek, és a külföldön összegyűjtött tőkéjüket itthon fektessék be. Eh­hez viszont a határ menti gazdasá­gi kapcsolatok élénkítésével Ma­gyarország is hozzájárulhat.” Csete Örs megfogalmazza to­vábbá, hogy a szórványban élő ma­gyar gyerekeket össze kell gyűjteni egy-egy központi intézménybe, óvodába, iskolába, a középfokú ok­tatást pedig tömbösíteni kell. „Ez érzékeny pontja az itteni közössé­geknek, hiszen valamennyi telepü­lés ragaszkodik iskolájához, az egyre csökkenő gyereklétszámok azonban előbb-utóbb mindenkép­pen szükségessé teszik ezeket a nem éppen népszerű intézkedé­seket - magyarázta Andruskó. - Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, 10 év múlva a mostani­hoz képest 35-40 százalékkal keve­sebb lesz a kilencedikes tanuló.” A szerző rámutat továbbá, hogy a ha­táron túlra irányuló támogatások­nak politikamentesnek kell lenni­ük, hogy az egyes kormányváltá­sok ne befolyásolhassák azt. Véle­ménye szerint erősíteni kell a ma­gyar-magyar diák és oktatói kap­csolatrendszert is, ösztönözve a testvériskolai kapcsolatok létrejöt­tét. Végezetül leszögezi, hogy elő­ször a támogatási rendszer tartal­mi koncepcióját, egységes módját kell lefektetni, és ehhez kell ren­delni a forrásokat, lehetőleg törvé­nyi formában. „A tanulmányban megfogalma­zottakkal alapjában véve egyet tu­dok érteni - mondta Andruskó. - Olyan problémákat vet fel, ame­lyek elől nem térhetünk ki, és ha egyik-másik megoldása fájdalmas lépéseket is von magával, elodázá­suk még súlyosabb következmé­nyekkel járhat.” Fontos, hogy az iskolában oktatott szakok megfeleljenek a követelményeknek Vissza kell fizetni Véleményezésen a magyariskola-program Nehéz idők várnak ránk A tanév elején összevon­ták az ipolysági Középfokú Mezőgazdasági Szaktanin­tézetet és Vállalkozói Kö­zépiskolát. Az oktatási in­tézmény jövőjéről és a ter­vekről Bugyi Istvánnal, az Ipolysági Összevont Kö­zépiskola igazgatójával beszélgettünk. PÁL ANDREA, TÖRÖK ÉVA, TÖRÖK MÓNIKA Szeptemberben nagy változá­sok történtek az iskolában. Kifej­tené ezt bővebben? Szeptemberben megváltozott az iskola neve azáltal, hogy az eddigi Középfokú Mezőgazdasági Szak­­tanintézetet és a Vállalkozói Közép­iskolát összevontuk, így iskolánk új neve Összevont Középiskola Ipoly­ság lett. A két intézmény összevo­násával a szakok maradtak. A szak­törvény változása alapján néhány szak megszűnt, ám újak is létrejöt­tek, így jelenleg iskolánkban az alábbi szakokon nyílik lehetőség továbbtanulásra: négyéves, érett­ségivel végződő tanulmányi sza­kok: a vállalkozás iskolája, vállal­kozás a mezőgazdaságban. Szako­sító: gépészet - készülékek, gépek és berendezések szerelése és javítá­sa. Hároméves tanulmányi szakok: gépésztechnikus­­ gépek és beren­dezések, autójavító, növényter­mesztési gépesítő, javító, kertész, pincér, szakács, hentes. Tervezik újabb szakok beveze­tését? Elképzelhető, hogy a jövőben más szakokkal is bővülhet a kíná­lat, de ez a munkaerőpiac igényétől is függ. Milyen az iskola modernizálá­sa, és milyen versenyek, szabad­idős foglalkozások, rendezvé­nyek vannak? Sajnos a többi iskolához hason­lóan a miénkben is nagy a pénzhi­ány, ezért nem minden elképzelé­sünket tudjuk valóra váltani, de azért néhányat sikerült: felújítot­tuk a tornatermet, modernizáltuk az iskolakonyhát, és amire a leg­büszkébbek vagyunk, rövid időn belül műfüves borítású minifutball­­pályát adunk át. Az iskola bebiztosítja a diákok számára a szakmai gyakorlatot? A diákok szakmai gyakorlatának nagy részét képesek vagyunk az is­kola területén bebiztosítani, a többi részét pedig külső munkahelyi szerződésekkel oldjuk meg. Hogyan képzeli el az iskola jö­vőjét? Iskolánkra nehéz idők várnak. A gyerekek számának csökkené­se, a pénzhiány, a hiányzó gazda­sági háttér, a szociális problémák sajnos nem festenek valami ró­zsás jövőt, nem tudjuk, hogy a fel­sőbb szervek miként képzelik el az oktatásügy racionalizációját, és milyenek lesznek az ebből adó­dó intézkedések. Ezért fontos, hogy a jövőben az iskolában okta­tott szakok szerkezete és színvo­nala megfeleljen a piaci követel­ményeknek, és így iskolánk hely­zete stabilizálódjon az elkövetke­ző időszakban. Bugyi István: Nem tudjuk, hogy a felsőbb szervek miként képzelik el az oktatásügy racionalizációját, és milyenek lesznek az ebből adó­dó intézkedések (A szerzők felvétele) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvas­sák figyelmesen az Iskola Utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszol­nak az általunk feltett kérdések­re, és a megfejtést december 21- ig beküldik, megnyerhetik az Új Szó ajándékát. 1. Ki az Ipolysági Összevont Középiskola igazgatója? a. Bugyi István b. Török Mónika c. Bugyi Ferenc 2. A legtöbb veszélyesnek bi­zonyult játék a ...­Keletről származik. a. Távol b. Közel c. Dél 3. Magyarországon vita zaj­lik a határon túli... támogatá­sának formáiról. a. magyarok b. szlovákok c. németek Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30,814 64 Bratis­lava 1. A megfejtéseket e-mail­­ben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk meg­fejtése: l­, 2c. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játé­kunkban. Ezúttal a szarvas Sza­­lay Katalinnak kedvezett a sze­rencse, az Új Szó ajándékát küld­jük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím:­ Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 15. Tandíj jogtalanul A magyarországi oktatási jogok biztosa szerint a budapesti Gazda­sági Főiskola is jogszerűtlenül kér tandíjat az idegen nyelvű képzésre járó diákjaitól, ezért Aáry-Tamás Lajos arra szólította fel az intéz­ményt, hogy fizesse vissza a pénzt a hallgatóknak. Az ombudsman hamarosan a Kodolányi János Főis­kolát és a Modern Üzleti Tudomá­nyok Főiskoláját is hasonló ajánlás­sal keresi meg. Az oktatási jogok miniszteri biztosa azután tett aján­lást a budapesti Gazdasági Főisko­lának (BGF), hogy a Budapest Mé­dia Intézetben fizetett díjak miatt számos diák fordult hozzá. A BGF idegenforgalmi és szálloda-, vala­mint kereskedelmi szakát angol vagy német nyelven is elvégezhetik a diákok. A hallgatóknak ezért fél­évente 150 ezer forintot kell fizet­niük. A baj ezzel csak az, hogy ezek a szakok államilag finanszírozott képzések, azaz a diákok tanulmá­nyainak költségeit - elvileg - az ál­lam állja. A biztos szerint a BGF-en működő rendszer jogszerűtlen, ezért kezdeményezte, hogy a főis­kola tegye meg a lépéseket a díjak visszafizetése érdekében. A BGF- nek harminc napon belül kell vá­laszt adnia az oktatási biztos aján­lására. (edupress) A képzést elvileg az állam állja (Képarchívum) A felelősség nemcsak a gyártót terheli, hanem azt a forgalmazót is, aki betiltott játékot árusít Nem játék a karácsonyi veszélyes játék ÖSSZEÁLLÍTÁS Karácsony közeledtével bekö­szönt a játékkereskedők főszezon­ja: a következő hetekben a vevők megrohanják az üzleteket, hogy beszerezzék a kicsiknek a fa alá va­lót. A játékválaszték mesés, de az árak is többnyire mesébe illőek. A biztonság rovására spórolni mégsem szabad, hiszen a bizonyta­lan származású, aluljárókban kí­nált termék súlyos balesetet okoz­hat. Ideális lenne, ha vásárlás előtt mindenki átböngészné a betiltott játékok listáját. Érdemes inkább szerényebb ajándékcsomagot ös­­­szeállítani a gyerekeknek, mintsem gyanúsan olcsón beszerezni vala­­milyen csillogó-villogó csodamasi­nát. Persze a kísértésnek nehéz el­lenállni, ha az ember szembetalálja magát a játéküzletben borsos áron kínált plüssmackó félárú hasonmá­sával az utcán. Nehéz ellenállni, de - mondhatni - kötelező, mert az al­kalmi árust később sosem találjuk meg; ha baleset történik, azért ki­zárólag a vevő felelős. A fogyasztóvédelmi felügyelők is gyakrabban térnek be ilyentájt a já­téküzletekbe és a piacokra, no meg a vámudvarokba. Amit a vámkeze­léskor kivonnak a forgalomból, az már be sem kerülhet az üzletekbe, nem jut el a vásárlókhoz és a gyere­kekhez sem. Az elmúlt hónapok­ban több játék akadt fenn a rostán. A Baby Battle színes csörgőről (kí­nai import) például kiderült, hogy a megengedettnél nagyobb men­­­nyiségben tartalmaz nem engedé­lyezett, enyhén toxikus szálsav­­észter lágyítót, amely a szervezetbe kerülve egészségkárosító hatású. A termék forgalmazását azonnali ha­tállyal megtiltották, csakúgy, mint a Safety Toys nevű, különböző színben, kutya, nyuszi, zsiráf és elefánt formában készített PVC csi­pogó játékot, amely szintén mérge­ző anyagokat tartalmaz. Safety Toys néven hoztak volna forgalom­ba még béka-, hattyú-, hal- és min­denféle állatkaformájú csipogó já­tékot úszógumival és játékmeden­cével, Funny Toys néven pedig ka­csaformájú PVC csipogó játékot, ám ezek mindegyike veszélyesnek bizonyult. A csörgők ráadásul a kis­babák kedvencei, és előszeretettel vesznek a szájukba mindent. A nagyobbak is szeretik szét­szedni a játékot, sőt egy óvatlan pil­lanatban még le is nyelhetik a maci műanyag orrát vagy a hajas baba kinyomott szemét. Hasonló, azaz könnyedén eltávolítható részekből készült játékokból is bőven találtak megsemmisítésre valót. A felelős­ség nemcsak a gyártót terheli, ha­nem azt a forgalmazót is, aki betil­tott játékot árusít. A legtöbb veszélyesnek bizo­nyult játéknak nincs neve, nem tüntették fel a származási helyét, és nincs rajta a CE jelölés sem, amely az áru biztonságos voltát szavatol­ja. Ha mindez hiányzik, az illető cikket nem szabad megvenni. Van azonban olyan áru is, amelyik sza­bályosnak látszik, megbízhatónak tűnik, mégis óvakodni kell tőle. A legtöbb veszélyesnek bizonyult já­ték a Távol-Keletről származik. A játékvásárlás aranyszabálya, hogy ki kell próbálni az árut: azt a macit, amelyiknek könnyen kipiszkálható a szeme, jobb a boltban hagyni­­ selejtezésre. Ha a szemüket kön­­­nyen kipiszkálhatjuk, ne vegyük meg: a gyerek lenyelheti. (st, n) A legtöbb veszélyesnek bizonyult játéknak nincs neve, nem tüntet­ték fel a származási helyét (Képarchívum)

Next