Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-24 / 46. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 24. FIGYELŐ ........................m­ •*~~**‘TM Kuba újságírókat utasított ki Egy amerikai és egy mexikói újságírónak visszavonták a működési engedélyét és kiuta­sították őket az országból a ku­bai hatóságok. Az esetről mindkét újságíró lapja számolt be. Az amerikai The Chicago Tribune csütörtökön írta meg, hogy munkatársának, Gary Marxnak, a hatóságok értésé­re adták, nem újítják meg akk­­reditációját, mert cikkei na­gyon negatív tartalmúak vol­tak. Az El Universal című me­xikói újság ugyancsak csütör­tökön számolt be arról, hogy tudósítójának a hatóságok visszavonták működési enged­élyét. Az indoklás szerint­ a ha­vannai kormányzatnak nem tetszett, ahogy az újságíró a kubai helyzetről írt. Felkérték, hogy február 28-át követően már ne tudósítson lapjának Havannából. Roberto Rock, a mexikói lap elnökhelyettese közölte, hogy hivatalosan tesz­nek panaszt a kubai kormány­nál. Hozzátette, csalódottak a történtek miatt, de folytatják tudósításaikat az országról és lakosairól. (MTI/AFP) Bill Clintonból szenátor lehet Bill Clinton volt amerikai el­nök átveheti a washingtoni kongresszus felsőházában fe­lesége helyét, ha az utóbbi el­nök lesz - a Demokrata Párt néhány vezetőjének tervéről az examiner hírportál szá­molt be. A párt elemzői úgy vélik, Clinton jelenlétével minőségi javuláson menne keresztül a szenátus, ahová felesége kitöltetlen mandátu­mának idejére kerülhetne be. Szakértők szerint egyáltalán nem kizárt, hogy az Egyesült Államok 42. elnöke 2008 után a szenátus tagja legyen. New York állam tavaly no­vemberben megválasztott új demokrata párti kormányzó­ja, Eliot Spitzer ugyanis őt je­lölheti ki az elnökséget­­ el­nyerő Hillary Clinton helyére. Nem Clinton volna az első, aki elnöksége után a kong­resszusba kerül. John Quincy Adams hosszú ideig dolgozott elnöksége után a képvi­selőház tagjaként, Andrew Johnson pedig rövid időre szenátor lett, miután távozott a Fehér Házból. (mti) - Méghogy a tettes nem feltétlenül bűnös!? Na hajtsd le a fejed! (Peter Gossányi karikatúrája) HÉTVÉG(R)E­wmmmmmmmmtmmmsmmmm i j Kmwwmmmmmm&gmmmmmmmmmmmmmmswmmmmmmmmmsi MmwaMiatatMWWOTr: Játékvasút Mégsem állít le 22 üresen közlekedő vonatot a közle­kedési minisztérium. Ro­bert Fico megint idejében észrevette, mire készül mi­nisztere, Ľubomír Vážny, le­tolta őt, mint egy taknyos gyereket, nem lesz itt sem­miféle megszüntetés, és ne merjen többet a játékvasút­­jához nyúlni. A távirányítá­sú játékvasútjához: HOLOP ZSOLT Ezt a szánalmas „sínjátékot” ta­valy év végén már eljátszotta ez a két ember, Vá­ny a december 15-i menetrendváltozás előtt pár nap­pal jelentette be megtörten, hogy törölnek néhány járatot. (A csök­kentés egyébként nem érintett vol­na déli vonalakat.) Ekkor hirtelen előugrott Fico a bakterház mögül, rávágott a játékvasúthoz tartozó terepasztalra, csak úgy csörömpöl­tek az üres vasúti kocsik, Vá­ny pe­dig boldogan jelentette be, örven­dezzetek, emberek, Fico megmen­tette a vasúti közlekedést. (Nyilván tőle magától, Vážnýtól.) Az egyiküket sem zavarta, hogy az utazóközönség utazótáskájá­ban a színjáték alatt már ott lapult a friss, ropogós, új vasúti menet­rend, és tartalmazta azokat a jára­tokat is, amelyeket Ficónak csak az utolsó pillanatban sikerült megmentenie. A kérdés az, miért adott ki a vasút olyan menetren­det, amelyben szerepelnek a megszűnő járatok. Kommunikáci­ós hiba folytán a társaságot nyil­ván nem értesítették előre erről a megszüntetem-megmentem já­tékról. A héten menetrendszerűen megismétlődött az előadás, Vá­ny kimutatta, hogy mindössze tíz em­ber utazik a megszűnésre kisze­melt szerelvényeken, Fico pedig azt mondta, hogy akkor tíz ember­rel fognak közlekedni, nem lesz itt vonatrablás. Ember tervez, minisz­terelnök végez - mondta a minisz­terelnökről minisztere, tessék, le­het hozzá imádkozni. A következő Ficót mindenki arról győzködte, ne tegye meg Szlovákiával, hogy nem szól a nővérek ügyében. Nem kellett volna... műsor félévkor várható, Várny be­jelentette, hogy akkor újra meg­próbálja, s addig igyekszik kitalál­ni, „politikailag hogyan kommuni­kálja le”­jobban a miniszterelnök­kel az ügyet. Egyébként bevett politikai kom­munikációról van szó, például ha áremelés készülődik, a kormányok mindig 5-10 százalékkal többet harangoznak be, hogy aztán su­gárzó arccal közölhesse valaki, 15 százalék helyett csak 10-et eme­lünk, örvendezzetek, emberek. Ficónak bizony lesz miből vissza­vennie, ha észhez tér líbiai útja után. Amint kiteszi a lábát az or­szágból, rögtön sokasodnak a ba­jok, egy csomó hibás döntést hoz­nak miniszterei. Amíg Kadhafinál volt, a kormány jóváhagyta, hogy mégis lehet privatizálni egy ban­kot, eladtak néhány kórházat, né­hánynak a megszűnését jelentették be, a légi irányítók között pedig sztrájk tört ki. Ez utóbbi egyébként egyértelműen az ellenzék műve, abban reménykedett, hogy sztrájk miatt Fico nem tud hazare­a­gülni, vagy valami még jobb törté­nik. Ha Rómában jársz, viselkedj úgy, mint a rómaiak - ezt Fico mondta Líbiában, és így is tett. Bűnözőknek nevezte azokat a bol­gár nővéreket, akikre egész Euró­pa ártatlanként tekint. A pozsonyi bolgár nagykövetség nem győzött hüledezni. Útja előtt Ficót min­denki arról győzködte, ne tegye meg azt a szégyent Szlovákiával, hogy nem szól néhány szót Kad­hafinak a nővérek ügyében. Nem kellett volna erősködni... A hét embere mégis Ján Miko­­laj oktatási miniszter lett. Nem is azért, mert azt se tudja, amit minden gyerek, hogy a kilencedi­kesek kötelezően központi fel­mérőt írnak, hanem azért, ahogy elintézte ezt a bakit. „Na és ha ezt mondtam? Fel van maguknak játszva?” Felkavarta az iraki társadalmat egy megerőszakolt szunnita nő ügye, amely véres megtorláshoz vezethet El akarták tussolni, hogy rendőrök erőszakoltak MTI/REUTERS/AP-HÁTTÉR Felkavarta az iraki társadalmat egy szunnita nő ügye, aki azt állít­ja, hogy a rendőrök megerősza­kolták. Mivel a rendőrségben főként síiták szolgálnak, az ügy igen kényes. A síiták irányította kormány vizsgálatot rendelt el, amelynek gyors eredménye sze­rint a nő hamisan vádolta meg a rendőröket. A miniszterelnöki iro­­­da nyilvánosságra hozott egy or­vosi látleletet, amely szerint a 20 éves nő testén nincsenek nyomai a támadásnak. Mivel a vizsgálatot elvégző kórház amerikai, szerdán az amerikai katonaság is kényte­len volt bekapcsolódni az ügybe, amely azzal fenyeget, hogy a szun­nita-síita indulatok kiszabadulnak az ellenőrzés alól. Az amerikai hadsereg új iraki főparancsnoka, David Petraeus tá­bornok saját vizsgálatot rendelt el, és megbízott egy tisztet a bizonyíté­kok összegyűjtésével - közölte Wil­liam Caldwell tábornok, fő katonai szóvivő. A nő a televízióban el­mondta, hogy vasárnap tartóztat­ták le a rendőrök, akik fegyvereket kerestek. Elvitték őt egy laktanyá­ba, ahol hárman megerőszakolták. Később amerikai katonák kiszaba­dították, és kórházba vitték. Cald­­weel ez utóbbit megerősítette, de részleteket nem árult el az alkalma­zott kezelésről. A The New York Times viszont megtalálta azt a nővért, aki segéd­kezett a vizsgálatban, s aki a neve elhallgatását kérve elmondta, hogy látta a szexuális és fizikai erőszak nyomait. Az iraki miniszterelnöki iroda azonnal reagált, amikor az ügy hétfőn nyilvánosságra került, és gyors vizsgálatot rendelt el, amely pár órával később a megvá­dolt rendőrök felmentésével zárult, sőt, meg is dicsérték őket. Ekkor hozták nyilvánosságra az arabul, kézzel írt látleletet is. A vizsgálat ilyen gyors lezárása nagyon felhá­borította a szunnitákat. A muzulmán társadalomban a nemi erőszak nem csak az áldozat elleni támadásnak számít, hanem az egész családját és közösségét is súlyosan sérti. A vádak nyomán fel­éledtek a husszeini idők emlékei, amikor előfordult, hogy nőket a férjük vagy az apjuk szeme láttára erőszakoltak meg, hogy vallomást csikarjanak ki a férfiakból. Bosszút esküdtek Két iraki fegyveres csoport, köztük az al-Kaida egyik szövetségese csütörtökön az interneten bejelentette, hogy meg akarja bosszulni szunnita nők állítólagos megerőszakolását. Az Iraki Iszlám Állam nevű szervezet emírje parancsot adott katonáinak, hogy a követ­kező napokban hajtsanak végre hadműveleteket a keresztesek és a síiták ellen - közölte a tavaly megalakult csoport, amelynek tagja az al-Kaida iraki szárnya is. Egy másik csoport, a Mudzsahid Hadse­reg ugyancsak fenyegető üzenetet tett föl a világhálóra pár órával később. A bejelentések hitelességét nem lehet leellenőrizni. (m) Vélemény és háttér 7 KOMMENTÁR A politika útonállói BARAK LÁSZLÓ Közhely, hogy nem mindenki útonálló, aki az úton áll. Amint egyál­talán nem biztos, sőt, hogy bűnelkövetőnek, tettesnek nyilvánítható, aki valamilyen bűnügy kapcsán meggyanúsíttatott. Még abban az esetben sem minősíthető teljes biztonsággal tettesnek valaki, ha esetleg törvényes bírósági döntés tanúsít ilyesmit. Itt van példaként a hírhedt, nyolc emberéletet követelő móri mészárlás ügyében an­nak idején bíróság által elmarasztalt Kaiser Ede afférja. Némi ciniz­mussal szólva, jól megszívta volna ez az Ede, ha minap, mintegy vé­­letlenül, ki nem derül, a szóban forgó szörnyű bűncselekményhez semmi köze. Maradjunk annyiban, hogy a Kaiser esete az igazság­szolgáltatással című jelenet a legkevésbé sem egyedi. Illetékes tudo­rok egészen biztosan garmadával sorakoztathatnának föl efféle szto­rikat. Olyanokat, amelyek a Kaiseréhez hasonlóan szerencsésen végződtek - csak azért, mert Magyarországon tiltja a törvény a ha­lálbüntetést. Informálódhatunk azonban számos olyan téves íté­letről is, amelyek az ártatlanul elmarasztalt vádlottak kivégzésével fejeződtek be. Nyilván tisztában kell lennie mindezzel a szlovák kor­mányfőnek, Robert Ficónak is. Hiszen jogi diplomája van, nemde. Igaz, jelenleg főállású politikus, s mint ilyen, eleve korlátoltabbak az értelmi képességei... Annyira azonban nem lehet ostoba egy mégoly túlterhelt politikus sem, hogy ne legyen képes kettőig számolni. Ter­mészetesen Fico líbiai kijelentéséről van szó. Miniszterelnökünk ott, egy sajtóértekezleten - a rá sajnos olyannyira jellemző, enyhén szól­va, kendőzetlen megnyilatkozásokhoz képest is megdöbbentő mó­don­­, tele pofával tetteseknek, elkövetőknek minősítette a halálra ítélt bolgár nővéreket. Akiket vendéglátója, a köztudottan - mégpe­dig saját maga által is beismerten - véres kezű Muammar Kadhafi egyik „forradalmi bírósága” az állítólag általuk elkövetett „gyermek­gyilkosságok” miatt ítélt halálra. A nemzetközi közvélemény által egyöntetűen vitatott vád szerint ugyanis líbiai gyermekeket fertőztek volna meg, méghozzá tudatosan, HIV-vírussal... Elmegy ám egy ilyen faragatlan tapló a búsba - mondhatná egy spontán kocsmai elemző... Mi viszont biztonsággal kijelenhetjük, ha igaz, hogy valaki kormányfői pozícióban ennyire képtelen disztingválni, vagyis gondolkodni, mielőtt kiköpi azt, amit a nyál a szája szélére so­dor, annak a világon semmi keresnivalója nincs a közéletben. Hogy a kormányfői posztról ne is beszéljünk. Erről tanúskodik az a nemzet­közi tiltakozási hullám is, amely Fico szóban forgó kijelentése miatt gerjedt Európa-szerte. Sajnos, egyáltalán nem egyedi eset a Ficóé. Elég csak egy-egy röpke pillanatra belehallgatni a folyamatosan ránk zuhogó hírkavalkádba, s máris tapasztalható, hogy a politikusi szakmát bitorló szimpla úto­­nállók egész hada verseng azon, melyikük képes minél légből kapot­­tabb, otrombább kiszólásokkal felhívni magára a figyelmet. Aztán még e díszes társaság - valaha akár normális tagjai is - forgatják nagy finnyásan, a lehető legkenetteljesebben a szemüket, ha vala­mely publicista urambocsá! egy nagy rakás szarnak merészeli nevez­ni azt a közéleti közeget, amelyből naphosszat ők brekegnek kifelé... Persze végső soron, úgy látszik, mégis nekik van igazuk. De legalább­is igencsak megérdemli őket a jellemzően mindenkor méla plebsz. Hiszen, ugye, Fico is milyen nagy biztonsággal vezeti évek óta az ilyen-olyan népszerűségi listákat... Mérgezett királynő TALLÓSI BÉLA Most már értem, miért voltak olyan silányak. Hervadékonyak. A szárukon még kevély királynő módjára pompáztak, bársonyos szirmokkal, hamvas vörösen vagy hideg fehéren. Divatja volt a rózsának, a virágok királynőjé­nek. Dunsztosüveg alatt gyöke­­reztettük, s ezek a nem nemes, hanem csak olyan korcsrózsák csodálatos virágokat bontottak. Hetvenhat nyarán egy alkalom­mal a pompázó királynőfejek eltűntek a kertekből. Kedvenc énekesnőm koncertezett a közeli városban. A nagy esemény előtt pár nappal egyik osztály­­társnőmmel felkerekedtünk, s biciklivel bejártuk a falut. S ame­lyik porta előtt láttuk, hogy a ke­rítésen túl hódolnak a virágok királynőjének, vagyis van rózsa­fa a háznál, oda bementünk. Kérlelőn előadtuk, hogy kedven­cünk koncertjére készülünk, és nagyon-nagyon szeretnénk ró­zsaerdővel meglepni. Senki se mondott nemet, sőt, a legtöbben azzal metszették le a virágot, hogy: mondjátok meg neki, mi is nagyon szeretjük őt. Több kanna rózsát gyűjtöttünk össze. A kon­cert napjára azonban az addig hűvös helyen tartott kevély ki­rálynők elvesztették tartásukat. Mire bebuszoztunk a városba, elgyalogoltunk a szabadtéri színpadhoz, a gyönyörűséges ki­rálynők teljesen elpilledtek. Mi­után átadtuk az énekesnőnek, a több kanna rózsát bele lehetett gyömöszölni néhány félliteres papírpohárba. Már értem, miért voltak azok a rózsák olyan silá­nyak. Mert tarthattuk egész nap a kezünkben, gyűrhettük, gyö­möszölhettük, legfeljebb agyon­szurkáltak, de nem mérgeztek. Nem úgy, mint a maiak. Kevé­­lyen állják az időt, akár több na­pon át sem veszítenek királynői tartásukból. Azokkal a régiekkel kapcsolatban nem kellett olyan figyelmeztetést közölni, mint amilyent Bálint-nap alkalmával közölt az egyik német lap. Vagy­is hogy: aki rózsacsokrot aján­dékoz, ne feledje utána meg­mosni a kezét, ugyanis erősen mérgező vegyszerekkel kezel­ték a náluk forgalmazott virá­gok egy részét. A cikkben az állt továbbá, hogy amíg a rózsa el­jut a vevőkig, mérgekkel, vegy­szerekkel kezelik, részben, hogy a kártevőknek és betegsé­geknek ellenálljanak, részben, hogy sokáig frissnek tűnjenek. Éreztem én már régóta, hogy ezek a mai szép, elegáns királynők olyan ridegen büsz­kék, tartózkodóak és harago­sak. Elvégre nagyon mérgesek. JEGYZET

Next