Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-24 / 245. szám, szerda

r­i SZÜLŐFÖLDÜNK 2007. október 24., szerda 4. évfolyam, 39. szám Befejezetlen történetek, hontalan évek 29. oldal Újabb vallomások a szlovákiai magyarok második világháború utáni kitelepítéséről Barczi Szilárd a peredi lakóban Kőhídgyarmati pontrablás, vezetnek a kismácsédiak 30-31. oldal Séta a Balassiak kékkői várában Ipoly menti irodalmi-kultúrtörténeti barangolásunk első részét olvashatják 32. oldal Az 1965-ös árvíz előtt a 10,5 ezres lélekszámú település volt az ország legnagyobb faluja; a csapás következtében közel 800 ház összedőlt, 1500 megrongálódott Gútát negyven évvel ezelőtt nyilvánították várossá Gúta. Juhász Árpád nyugal­mazott tanár és Ján Jány vehette át Horváth Árpád polgármestertől a Város Díját Gúta várossá nyilvá­nításának 40. évfordulója alkalmából. V. KRASZNICA MELITTA A múlt pénteki ünnepi testületi ülésre meghívást kaptak mind­azok, akik az elmúlt 40 év alatt mint a városi nemzeti bizottság elnökei, illetve a rendszerváltás követően mint polgármesterek álltak a település élén. A község további fejlődését nagymértékben meghatározó 1965-ös árvíz ide­jén, csakúgy, mint két évvel ké­sőbb, a város alapítólevelének odaítélésekor Ján Jány volt a he­lyi nemzeti bizottság elnöke. Az árvizet megelőzően a 10,5 ezres lélekszámú Gúta volt az ország legnagyobb faluja; a természeti csapás következtében közel 800 ház dőlt össze és további 1500 sú­lyosan megrongálódott. „A ka­tasztrófát követően úgy döntöt­tünk, hogy az újjáépítést olyan irányban kell megkezdeni, amely­nek köszönhetően Gúta várossá válhat - idézte fel az akkori ese­ményeket Ján Jány. - A település életében óriási esemény volt, ami­kor 1977. október 14-én Alexan­der Dubcektől átvehettem a város alapítólevelét.” Ekkor vett csak igazán lendületet a település fej­lődése: iskola, kultúrház, több bolt épült, korszerűsödött az út­hálózat, megjelent a könnyűipar és letelepedett a híres Babetta gyár is. Középiskola azonban csak a rendszerváltást követően léte­sült Gútán, igaz akkor mindjárt kettő is: a Nagyboldogasszony Egyházi Gimnázium, valamint a Schola Privata Gutaiensis. A város egyik fő nevezetességének számí­tó vízimalom ugyancsak a kilenc­venes évek elején került a Kis-Du­na partjára és ekkor épült Közép- Európa leghosszabb fahídja is. A városvezetők sorában Ján Jányi Borka János (1971-1981), Imrich Tóth (1981-1989 és 1994- 2001), Árgyusi Imre (1989-1990 és 2001-2006), valamint Har­­sányi Imre (1991-1994) követte. Valamennyien felelevenítették a ténykedésük időszakát, a legje­lentősebb beruházásokat, de a rendszerváltást követő hektikus időszakot is. Horváth Árpád, je­lenlegi polgármester arra is rá­mutatott, hogy a városi polgá­rokká vált gútaiak élete a hetve­nes és nyolcvanas években nagy­ban különbözött a környező vá­rosokban tapasztaltaktól. Bár többségükben már ipari üzemek­ben dolgoztak, a 8,5 órás mun­kaidő letelte után szinte vala­mennyiük számára megkezdő­dött a második műszak: a fóliák­ban és az ún. tízárakban. A városvezetők visszaemléke­zését követően került sor a Város Díjának átadására. Juhász Ár­pád több évtizedes igazgató munkája elismeréseként, a város krónikásaként kifejtett tevékeny­ségéért, valamint a város törté­nelmét feldolgozó munkáiért ve­hette át a díjat. Eddig két kiadvá­nya látott napvilágot, a Gúta és környéke a múlt századokban cí­mű 1998-ban jelent meg, a Jön az árvíz, jön az árvíz című pedig a katasztrófa 40. évfordulóján. Azóta már feldolgozta a gútai halászat és a kulturális fejlődés történetét is, ezek a munkái azonban még kiadásra várnak. Ján Jány a város élén 1964 és 1971 között kifejtett tevékenysé­géért, az újjáépítésben játszott szerepéért, valamint a Vág-men­­ti Gépgyár (Povazské strojárne) igazgatójaként végzett munkás­ságáért kapta az elismerést. A másik díjazott, Juhász Árpád Ján Jány (jobbról) Horváth Árpád polgármestertől vette át a díjat (Vas Gyula felvételei) A rendezvény előtti napokban kicsik és nagyok fantáziájukra hagyatkozva fúrták-faragták a kertben előre kiválasztott terméseket Töklámpásfesztivált tartottak Dobfeneken ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dobfenek. Október első vasár­napján először, de valószínűleg nem utoljára rendeztek töklámpás­fesztivált a faluban. A rendezvény előtti napokban ki­csik és nagyok fantáziájukra ha­gyatkozva fúrták-faragták a kert­ben jó előre kiválasztott tököt. A rendezőktől a dicséreten kívül vala­mennyi töklámpáskészítő emlékla­pot is kapott. A kiértékelés után volt kultúrműsor, az egykori iskola udvarán pedig ügyességi versenyt rendeztek a gyerekeknek. A tök­­lámpafény ezen a rendezvényen el­maradt, mivel a fiatalok este diszkófénynél szórakoztak. (fo) (Farkas Ottó felvételei)

Next