Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-12 / 211. szám, hétfő

2 Közélet Bugárék jövőre 10 százalékkal többet kérnének a kisebbségi kultúrák támogatására, többet szeretnének minisztériumaik számára is A régiókra figyelne a Híd Kassa. Pártstruktúra-erősí­­tés, információs hálózat. Régiófejlesztés, konszoli­dált állami költségvetés támogatása, viszont a saját minisztériumai számára nagyobb büdzsét harcolna ki a Híd - a párt hétvégi köz­gyűlésének főbb pontjai. MÓZES SZABOLCS Meghívott vendégek nélkül, végig zárt ajtók mögött tartotta munkajellegű közgyűlését a Híd, személyi kérdésekről nem esett szó. A párt vezetése és mi­niszterei értékelték az elmúlt egy év teljesítményét. A Híd az elkövetkező időszakban erősí­teni szeretné regionális struktú­ráit, valamint saját információs hálózatot kíván kiépíteni. Bu­­gár szerint ez utóbbira azért van szükség, mert a médiában „nem minden úgy jelenik meg, ahogy azt sikerül jóváhagyni”. A közgyűlésen a jövő évi pri­oritások mellett szó esett a 2012-es állami költségvetésről is. A Híd támogatni fogja a ta­valy lefektetett hiánycél betar­tását, ám - hasonlóan a többi párthoz - az általa irányított tárcáknak több pénzt szeretne - ezeket munkahelyteremtő programok indítására fordíta­ná. A tárcák kiadási oldalának emelését már csak azért is ne­héz lesz elérni, mivel a költség­­vetés aktuális tervezetében sze­replő kiadásokat szinte biztos, hogy még lejjebb kell faragni, mivel a jövő évi bevételek ala­csonyabbak lesznek a nyáron prognosztizáltnál. A Híd a környezetvédelem és a mezőgazdaság mellett a ki­sebbségi kultúra támogatására szánt összeg emelését is kérni fogja a koalíciós tanácson. Ez utóbbi esetben konkrétan 10 százalékkal - ez 400 ezer eurós többletet jelentene. Bugárék a pluszkiadások miatt keletkező nagyobb hiányt új adók - pél­dául bankadó - bevezetésével kívánj­ák eltüntetni. A közgyűlésen szóba került az euróvédőfal, valamint a ko­alíció működése is. A Híd tá­mogatni fogja a második gö­rög mentőcsomag parlamenti ratifikációját, amely Bugár szerint egyben Szlovákia uni­óban betöltött szerepéről szóló szavazás is. A Híd támogatni fogja a görög mentőcsomag elfogadását (TASR-fel.) Határon túli magyarok választójoga A KDH megfigyeltetné Magyarországot SITA-HÍR Pozsony. Az Európa Ta­nácsnak el kellene kezdenie Magyarország monitorozását a határon túli magyar állampol­gároknak adandó szavazati jog miatt - jelentette ki ma Martin Frone, a KDH képviselője. „Az Európa Tanácsban már korábban is felvetődött Ma­gyarország megfigyelése, kormánya antidemokratikus lépései miatt” - állítja a keresz­ténydemokrata képviselő. Frone szerint aggasztó, hogy a határon túli magyar állampol­gárok szavazati jogot kapnak Magyarországon. Frone az Eu­rópai Néppártban (EPP) kez­deményezni fogja egy ilyen ja­vaslat elfogadását. A KDH politikusa szerint a határon túli magyarok válasz­tójoga rontja a két ország kap­csolatát. „Már most sem jó, sőt inkább fesztült a kapcsolat Magyarország és Szlovákia között. Szlovákiának ezért már lépnie kell, de normális eszközökkel, európai módon” - mondta. Bővít az Általános Egészségbiztosító Három projekt népbetegségek ellen ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Remélhetőleg ma­gasabb szintű betegellátási sza­kaszába lép az Általános Egész­ségbiztosító. Marian Faktor igazgató elmondta, hozzávető­leg 10 millió eurót különítettek el három projekt - Kardio, TEP, Mamográf - finanszírozására, melyeknek köszönhetően több beteget lehet kezelni. Ám a biz­tosító csak olyan kórházzal köt szerződést, amely megfelel a szigorú kritériumoknak, például évente bizonyos számú műtétet kell elvégeznie, megfelelő or­voscsapattal és műszerekkel rendelkezik. Mivel a szív- és érrendszeri betegség a leggyakoribb halál­ok, a biztosító erre fordítja a leg­több pénzt. A Kardio projektnek köszönhetően csaknem 35%-kal több tervezett műtétet lehet el­végezni, ez hozzávetőleg 700-zal több pácienst jelent. A biztosító évente több mint 6000 csípő- és térdízületcserét finanszíroz, a lakosság 12%-a szenved degeneratív ízületi be­tegségben. A TEP-projekttel az ő helyzetükön lehet javítani, 20 kórházzal kötnek szerződést. A Mamograf projekt fő célja, hogy a nőknek ne kelljen hete­ket, hónapokat várni sehol Szlo­vákiában a kivizsgálásra. A szer­ződéskötés feltétele az, hogy szolgáltató digitális mammo­­gráffal rendelkezzen, és garan­tálni tudja, hogy a vizsgálatra legfeljebb 15 napot kell várni. E projektnek köszönhetően a mammográfiai kivizsgálások száma 25%-kal emelkedik. Ma­rian Faktor nem zárta ki, hogy további betegcsoportok kezelé­sére újabb projekteket indíta­nak. (ki) RÖVIDEN Összeégett egy deáki férfi Deáki­ Helikopter szállította a pozsonyi kórházba azt a deáki fiatalembert, aki vasárnapra virradó éjszaka súlyos égési sérüléseket szenvedett - tájékoztatott az Air Transport társaság. A 22 éves férfi testének 70 százaléka megégett. Először a vágsellyei mentőszolgálat orvosai segítettek rajta, majd helikopter szállította Pozsonyba. (SITA) ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 12. www.ujszo.com Bugár Béla a Híd elnöke Hogyan értéke­li a közgyűlést? Munkajellegű közgyűlésként teljesítette célját. Értékeltük, hogy a legutóbbi kon­gresszus óta mi mindent sike­rült elérnünk. Ellenszélben kell eredményeket elérnünk - ezt a többi kormánypártra és a par­lamenten kívüli pártra is ér­tem, sőt, néha a média sem a valóságot közli. Egy éve azt mondtam, ez lesz a legnehezebb kormányzás - sajnos ez így is van. Olyan koalícióban kell megtalálni a közös hangot, amelynek nagyon szűk többsége van a parlamentben, pár képvi­selő blokkolhatja a munkát. Ennek ellenére módosítottuk az államnyelvről szóló törvényt­ és a kisebbségi nyelvhasználati törvényt- mindkettő óriási elő­relépés. Tornaljára sikerült be­fektetőt vinnünk, most Rima­szombatban és környékén ugyanezen dolgozunk. Említ­hetném a 63-as út kiszélesítését és még sorolhatnám. Most már tisztességesen működik a mi­niszterelnök-helyettesi hivatal külön nemzetiségi osztállyal, a korábbi, SNS-es oktatásügyi miniszter által letiltott tan­könyvek visszakerülhettek a magyar iskolákba. További prioritások. Meg kell erősíteni a régiókat, ami pedig a pártot illeti, a struk­­túrákat. Ezentúl kihelyezett or­szágos elnökségi üléseink is lesznek. Azt mondta, a jövő évi költségvetés konszolidáció­ja a cél. Ez azt jelenti, nem fognak minisztériumaik számára erőnek erejével több pénzt kérni jövőre? A konszolidáció mást jelent: nem akarjuk túllépni a tervezett hiányt. De úgy érezzük, vannak még belső tartalékok, és be lehet vezetni olyan adókat, például a bankadót, amelyeket az EU így is, úgy is bevezet majd egy év múlva, így 40 millió eurót tud­nánk előteremteni - elsősorban munkahelyek létrehozására. A Híd összes minisztériu­ma számára az előzetesen ismertetettnél bővebb költ­ségvetést fognak kérni? Igen. De nem is az a fontos, hogy 10 vagy 50 millióval többet kapjunk, hanem az, hogy a prio­­rtásainkra kapjuk meg a meg­felelő összeget. (MSz) VILLÁMINTERJÚ Leginkább az SDKÚ és a Híd szavazótábora elégedett, a KDH hívei csalódottak Elégedetlenek az emberek a kormánnyal SITA-HÍR Pozsony. A lakosság csaknem kétharmada elégedetlen a kor­mánnyal, annak munkájával és összetételével - derült ki az MVK közvélemény-kutató intézet leg­frissebb felméréséből, melyet augusztus 23. és 29. között vég­zett, 1038 felnőtt megkérdezése alapján. A megkérdezettek 27,3 száza­léka elégedett a koalícióval, nyolc százalék nem tudott vála­szolni arra a kérdésre: „Hogyan vélekedik a jelenlegi kormány­­koalícióról”. A kormánnyal a leginkább az SDKÚ szavazói elégedettek, 80,6 százalékos arányban, a Híd szavazói is inkább elégedettek (60 százalék), őket a liberális SaS támogatói követik (54,8 százalék), a kormánykoalíció pártjai közül a legelégedetle­nebben a KDH szavazói (50,6%). Az ellenzéki pártok hí­vei természetesen elégedetle­nek a koalícióval, a Smer szava­zóinak 94,2 százaléka vélekedik negatívan a kormányról, az SNS támogatóinak 96,8%-a elége­detlen. A megkérdezettek 33,9%-a gondolja azt, hogy a kormánykoalíciónak ebben az összetételben kellene végig­kormányoznia a megbízatási időszakot (SDKÚ 71,3%, Híd 70,4%, SaS 68,1%, KDH 44,4%, Smer 12,2%, SNS 9,6%). Előrehozott választásokat leginkább az ellenzék szimpati­zánsai szeretnének (Smer 49,8%, SNS 48,5%), a koalíciós pártok közül a keresztényde­mokraták támogatóinak tizede szeretne 2014 előtt az urnákhoz járulni. A pénzügyminiszter szerint úgy kell elfogadni a járulékreformot, ahogy a kormány előterjesztette Miklos: a reformcsomag tétje a kormányzás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ivan Miklos pénz­ügyminiszter szerint súlyos problémák feszítik a kormány­­koalíciót, az euró védelmi me­chanizmusának elfogadása, a járulékreform és a gyógyszer­­törvény körüli vita. Ha nem tud­nak egyezségre jutni, nehezen tudja elképzelni a további kor­mányzást. Az eurómentő-csomagot az SaS ellenzi, a mai koalíciós ta­nács egyik témája ez lesz. Mikloš nem zárta ki - hasonlóan Bugár Bélához és Ján Figel­hez -, hogy a szavazást összekötik a kor­mányról szóló bizalmi szavazás­sal. Vagyis, ha az SaS nem bólint rá a védelmi mechanizmusra, bukik a Radičová-kormány. Az SaS szerint viszont jóváhagyása Szlovákia számára óriási anyagi terhet jelentene. Ivan Mikloš az STV tegnapi vitaműsorában azt mondta, az SaS-nek nincs igaza, mikor úgy próbálja beállítani a témát, hogy ha Szlovákia aláírja a csomagot, az óriási költségek­kel jár, ha pedig nem írja alá, ak­kor nyer. Fatális következmények A miniszter szerint hosszú távon Szlovákia akkor veszít, ha nem egyezik bele a védel­mi mechanizmusba. Azt állít­ja, a gazdasági érvek már nem annyira fontosak, mint a poli­tikai és geopolitikai argumen­tációk. ,A következmények fatálisak lehetnek” - figyel­meztetett. Anton Marcinok­ (KDH) szerint Szlovákiának a csomaggal kapcsolatos állás­pontja a következő tíz-húsz évre meghatározhatja, milyen lesz a helyzetünk Európában. A Smer addig nem hajlandó a aláírni a mentőcsomagot, míg koalícióban erről nincs egyezség. Járulékos probléma A másik probléma az adó- és járulékreform. Mikloš hajlandó kompromisszumokra, de a re­formról nem mond le. A Híd frakció négy OKS-es képviselője már többször jelezte, nem sza­vazza meg a reformtervezetet, ha az rontja az egyéni vállalko­zók helyzetét, a KDH-s Anton Marcineni pedig azt követeli, hogy a parlament függessze fel a tervezet megtárgyalását és át­dolgozásra adja vissza az előter­jesztőknek. A Smer elsősorban a szuperbruttó bér bevezetését el­lenzi. Mikloš erre azzal vágott vissza, hogy a Fico-kormány ide­jén - amikor éppen a tegnapi té­vévitában résztvevő Peter Kažimír volt a pénzügyi államt­itkár - a pénzügyminisztérium 25 millió koronáért dolgoztatott ki egy tanulmányt, amely a szu­perbruttó bér bevezetését ajánl­ja, ráadásul - Mikloš szerint - a járulékok jóval magasabbak let­tek volna, mint amit most ő java­sol. A pénzügyminiszter szerint a reformot vagy olyan formában fogadják el, ahogy a kormány előterjesztette, vagy egyáltalán nem fogadják el. Szerinte illú­zió, hogy egységes adórendszert vezessünk be, de a reform többi részét ne hajtsuk végre. (sán)

Next