Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-29 / 50. szám, szerda
8 Kultúra Girly PUHA JÓZSEF Kicsit sem csodálkoznék az év legnagyobb zenei meglepetésén. Ha Fábián Juli és Zoohacker áttörné a határt, amely útját állja a magyar könnyűzenészeknek a széles körű nemzetközi hírnév előtt. Valójában az ellenkezőjén lepődnék meg, ha produkciójuk világviszonylatban számottevő visszhang és siker nélkül maradna. Az élőben három zenésszel kiegészülő duó az idei Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi fordulóiban vált ismertté. A kijelentés még annak tükrében is igaz, hogy a négy angol nyelvű szerzeményt felvonultató Girly című EP két felvételét - a címadó mellett a Sizzlin’-t - bizonyára mindenki hallotta már a tévéműsor előtt is. Miután a magyar közszolgálati zenei rádió beszerkesztette az adásába, más állomások is követték. A két előadó a nemzetközi vizeken egyébként korábban ismertebb volt, mint odahaza. A magyar dzsesszzenészeknél ez már-már természetes, és az utóbbi időben ugyanez az elektronikus zene több képviselőjéről is elmondható. Fábián Juli 2007-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékén. Dolgozott már többek között Sárik Péterrel, a Gyárfás István Trióval, a Barabás Lőrinc Eklektric-kel, készített dalt Dopemannel, és saját zenekara is van, a Fábián Juli Jazz Riff. Zoohacker (Palásti Kovács Zoltán) az elektronikus zene képviselője, lemezlovas, producer, zenetanár, zenetörténész. Juli és Zoohacker tehát két különböző zenei világot képvisel. A dzsesszénekesnő és az elektronikus zenész eddigi együttműködéséből egyedi hangvételű szerzemények születtek. Újraértelmezték a dzsesszt, a modern felfogás, az elektronikus hangszerelés által. Valaki azt írta, hogy kettőjük találkozása a zenében olyan felfedezés, mint amikor először adtak a borhoz szódát. Találóbb hasonlatot én sem tudok. A jól ismert Girly és Sizzlin’ című dalok mellett a Liberation és a Don’t Even Wanna Teach Me hallható az EP-n. A fesztiválra nevezett, villámgyorsan slágerré vált Like a Child nem szerepel rajta, mivel a hanghordozó már korábban megjelent. Fábián Juli és Zoohacker készülő első nagylemeze nálam 2012 legjobban várt hanghordozója. Ha volna igazság a zeneiparban, akkor már most világszerte sok ezren így volnának ezzel... Értékelés: •••••• FÜLVIDÉK Új kiállítások a Bibiana-házban Pozsony. Két új interaktív kiállítással várja a gyerekeket a Bibiana-ház. Holnap nyílik a Festett táj című tárlat, mely a tájábrázolás rejtelmeibe vezeti el az apróságokat. Nyolcadikától látható a Roma Sam - Az én családom című kiállítás, mely a roma családok életét idézi a képzőművészet révén. (tb) ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 29. www.ujszo.com Ez a könyv egy beavatás - másfél óra alatt megélhető halál és feltámadás Nagy Erika szerint a másvilág Nagy Erika neve évek óta közismert az irodalom berkeiben. Szervezőként, az SZMÍT titkáraként, írók és költők mindent elintéző, pátyolgató múzsaanyukájaként már rég kivívta a tollforgatók megbecsülését. Ám írónőként csupán 2008-ban lépett a nagyközönség elé a Zsákutca című kötetével. CSÓKA FERENC Debütáló könyve rövid tárcanovellákat tartalmaz, melyeket én inkább szívnovelláknak neveznék. Mert ezek az írások valóban a jelen világ köznapi történéseivel foglalkoznak, a mély érzelmi töltet és a finoman adagolt humor azonban egyedivé, különlegessé teszi őket. Novellákká, melyek embert faragnak belőlünk, ha netán elfeledtük, hogy azok vagyunk. Ha Nagy Erikáról értekezünk, nem feledkezhetünk meg az élet apró-cseprő dolgairól, fonákságairól írt publicisztikáiról sem, melyeket rendszeresen olvashat a hazai és külföldi lapok közönsége. Be kell vallanom, Nagy Erika második könyve hónapokig érintetlenül feküdt a polcomon. Jelen voltam a bemutatóján, tudtam, miről szól. Az utóbbi időben jól elvoltam a világban, következésképpen vehemensen kerültem a kézbe vételét. Hát igen, az ember már csak ilyen... Ha most éppen vígjátékban osztottak rá szerepet, szinte leprásnak tartja a gyászolót. Nem szeret idő előtt szembesülni azzal, ami e halandókkal túlzsúfolt vágóhídon biztosan nem kíméli sem őt, sem a szeretteit. Önmagát ámítva vallja, eme zord árnyékvilágban csámborgó lelke legalább addig szárnyalhasson vidáman, amíg egészség van. Aztán mégis elolvastam a másvilágot. Kétszer. És úgy éreztem, ajánlanom kell másoknak is. Mindenkinek. Félve, megfontoltan válogatott szavakkal, mert az átgondolatlanul leírt mondatok ebben az esetben könnyen kegyeletsértésként hatnának. Ez a könyv egy beavatás. Másfél óra alatt megélhető halál és feltámadás. Lelkünk legmélyebb bugyraiba hatol, szelíden megszorongatja szívünket, gyászruhába öltöztet, hogy aztán hosszú töprengés, vívódás után főnixmadárként éledjünk újjá. Rádöbbenve, milyen csodálatosan süt a nap, melyet eddig a kánikuláért szidtunk, milyen zöld ez a számunkra kijelölt egyetlen világ, milyen mámorító illata van a levegőnek, és milyen szerencsések vagyunk, hogy megsimogathatjuk a szeretteinket, kikre a beavatás előtt még gyerekes módon haragudtunk. Végre becsülni kezdjük az apró örömöket. Annak is jó emlékeztető ez a kötet, aki átélt már hasonlót. Mert az ember gyorsan felejt... Nagy Erika könyve, mint azt a címében kódolt üzenet mutatja, egy másik világba visz bennünket, melyet átjár a másvilág hívogató-rémisztő csendje. Két különálló történetből áll. Mindkettőt a halálos beteg életéért harcoló hozzátartozó mondja el. A Zola női szemszögből tolmácsolt, a Kinga egy lányáért küzdő férfi lelkét tárja elénk. Igaz történeteket emelt irodalommá az írónő. Az elsőt a saját rokonsága szenvedte át, a második az apa naplója. Nagy Erika szövegének legfőbb erénye, hogy mindvégig megtartja a narrációk hitelességét. Az írónő nem irodalmiaskodta túl az írásokat, a feszes, olykor megrendítő mondatok a nem irodalmár elbeszélők karakterét tükrözik. Végig elhisszük, hogy ők mesélnek. Sok mindent el lehetne mondani a könyvről, ám egy ajánlóban bűn árulkodni. Általánosságban csak annyit jegyeznék meg, hogy a párbeszédek tiszták, hihetőek, és mindig hozzáadnak valamit a jellemekhez. Nagyon hatásosak az ellenpontozások, a születés a halállal birkózik, a jókedvet egy pillanat alatt megfojtja a gyász. A hirtelen váltások felkavaróak, drámaian hatnak, az írások célját erősítik. Jól megfestett az önvád, a depresszió, a tehetetlenség, a remény, a feladás érzése. Szívfacsaróak az utolsó együttlét rituális érintései. És mélységesen felháborítóak a leírt kórházi állapotok, a nemtörődömség lelki nyomora megdöbbentő. Az írónő csupán egyszer lendült túl az általa megválasztott stíluson. A Zola utolsó fejezetében, a Szellemjáratban. És ott meg is tehette, mert egy álmot ír le. Szürrealizmusba hajló képek színes kavalkádját varázsolja elénk oldalakon keresztül, olyan világteremtő erővel, hogy kétség sem férhet ahhoz, a későbbiekben még sokat hallunk róla. Ha így folytatja, népszerűségre „ítéltetett”. A könyvet a Lilium Aurum adta ki 2011-ben. Mindenkinek ajánlom, aki át szeretné értékelni az életét. Ételnevek írásmódja II. MISAD KATALIN Egyik korábbi számunkban az ételnevek írásának általános szabályairól szóltunk, a témát azonban korántsem tudtuk kimeríteni. Mivel a szóban forgó névtípust érintő konkrét kérdésekre próbálunk meg válaszolni, folytatódjék ezek sora. Egy étterem-tulajdonos afelől érdeklődött, honnan tudjuk, mikor kell kötőjelet alkalmazni az ételnevek írásában, s hogy ugyanazt a típusú ételnevet miért írjuk egyszer egybe, máskor meg kötőjellel. Az egybe- és különírás egyébként sem egyszerű kérdéskörét még bonyolultabbá teszi a szótagszámlálás szabálya. Ennek lényege az, hogy a szóalkotás révén gyakran keletkeznek meglehetősen hosszú összetételek, amelyeket könnyebb érthetőség érdekében - bizonyos esetekben - célszerű kötőjellel tagolni. A kéttagú, tehát két egyszerű szóból álló összetételeket ilyenkor a szótagszámtól függetlenül egybe kell írni, pl.: burgonyafőzelék, paradicsomleves. A három vagy több tagból álló összetételek írásakor azonban már érvényesíteni kell a szótagszámlálási szabályt, mely szerint hat szótagig minden többszörös összetételt egybeírunk (pl.: zöldborsófőzelék, köménymagleves), a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban a fő összetételi határon kötőjellel tagoljuk (pl: kelkáposzta-főzelék, csirkeaprólék-leves). Ráadásul az ételnevek írásában is érvényesülhet a külön- és egybeírás kapcsán emlegetett egyik-másik mozgószabály; ezek a szókapcsolatok és összetételi tagok mozgását jelölik különböző módon. Ha például egy különírt szókapcsolat egészéhez új tag kapcsolódik, az így létrejött alakulatban az OTTHONUNK A NYELV eredeti szerkezetet egybeírjuk, az új elemet pedig kötőjellel rendeljük hozzá, pl.: vörös káposzta +saláta vöröskáposztasaláta, kínai szilva + befőtt kínaiszilva-befőtt. Egy másik telefonáló arra volt kíváncsi, miért írjuk egyszer külön, másszor egybe a sörös korsó/söröskorsó megne Egy telefonáló arra volt kíváncsi, miért újtilt egyszer külön, másszor egybe a sörös korsó/söröskorsó megnevezést, vezést. A helyesírás kérdéseivel foglalkozó szakemberek gyakran hangoztatják, hogy a magyar helyesírás egyik jellemzője az értelemtükröztetés. Ez többek között azt jelenti, hogy a szóalakok, szókapcsolatok leírásakor figyelembe vesszük az egyes alkotóelemeket, s elemezzük ezek szerepét, jelentését, nyelvtani alakját. A különírt sörös korsó minőségjelzős szerkezettel sört tartalmazó vagy azzal szennyezett korsóra utalunk, míg az egybeírt sörös korsóval a sör felszolgálására és fogyasztására használatos korsót jelöljük. Hasonló elvek alapján magyarázhatjuk a vajas kifli/vajas kifli írásmódját: a vajas kifli vajjal megkent kifli, a vajas kifli pedig vajas alaptésztából sütött, kifli alakú sütemény. A következő kérdés a tulajdonnevet tartalmazó ételnevek helyesírására vonatkozott. A fő gondot ilyenkor az okozza, hogy is építsék be az étlap készítői a nagy kezdőbetűs tagot a közszókból álló ételnevekbe. A tulajdonnevek írásának egyik alapszabálya szerint amennyiben a tulajdonnévi elem jelöletlen szókapcsolatot alkot egy köznévvel, kötőjellel kapcsoljuk őket egymáshoz, pl.: Eszterházy-rostélyos, Újházi-tyúkleves, Wellington-bélszín. Ezzel szemben kötőjel nélkül írjuk az ételnevet alkotó elemeket, ha a tulajdonnév egy közszó, illetve a módra rágós főnév közé ékelődik be, tehát: sertésborda Du Barry módra, bélszín Wellington módra. Előfordul azonban, hogy a módra elem nem tulajdonnévhez, hanem köznévhez kapcsolódik. Ilyenkor szintén kötőjel nélkül kapcsoljuk egymáshoz az ételnevet alkotó elemeket, pl.: csülökpékné módra, sertésszelet jóasszony módra, pörköltpásztormódra. Az ételnevek írásával kapcsolatban a Magyar helyesírási szótár (Akadémiai Kiadó 1999), illetve a Helyesírás (Osiris Kiadó 2004) c. kiadványok jelenthetnek segítséget az érdeklődőknek. Szabó Gyula Bolond festői Pozsony. Holnap 17 órakor nyitják meg a Pozsonyi Városi Galériában Szabó Gyula festőművész (1907-1972) Bolond festők című kiállítását, mely a művész utolsó évtizedének alkotói korszakából mutat be válogatást. Szabó Gyula ebben a festői időszakában szintézisre törekedett, s mind gyakrabban foglalkoztatta az élet és a művészi alkotás értelme. Egyrészt ennek, másrészt a késői szerelemnek a jele figyelhető meg azokon a festményein is, melyek április 15-éig tekinthetők meg a Mirbach-palotában. A Pozsonyi Városi Galéria és a losonci Szabó Gyula Emlékház holnap nyíló közös kiállításának kurátora Szabó Kinga, (tb)