Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-14 / 11. szám, hétfő

2 Közélet A közigazgatási reformtól várja a pénzt Fico: a második félévben már jó lesz. Vagy nem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nehezén már túl vagyunk, a második félév jó lesz, jelentette ki szombaton Robert Fico a Szlovák Rádió vitaműsorában. „Optimista va­gyok, meggyőződésem, hogy már nem fogunk semmilyen adójellegű intézkedést elfo­gadni, és a költségvetési hiányt 3 százalék alatt tudjuk tartani” - jelentette ki Fico. Meglepő mó­don szerinte a közigazgatás re­formja hozza majd a pénzt. „Ha­talmas reformot készítünk elő, csökkentjük a bürokráciát. Eb­ben hatalmas források vannak” - tette hozzá. Azt nem részle­tezte, hogy a reformok általá­ban az első időszakban viszik a pénzt, és nem jelentenek meg­takarítást. A bürokrácia leépítése első­sorban a személyi kiadások le­faragását eredményezheti, vagyis elbocsátásokkal jár. Ugyanakkor az elbocsátás ön­magában is pénzbe kerül, hi­szen végkielégítést kell fizetni az elbocsátott állami alkalma­zottaknak. Viszont előző szavait agyon­csapva azt mondta, ha nem lesznek megfelelő gazdasági eredmények Nyugat-Európá­ban, nem lesz jó Szlovákiában sem. Fico nem vállalt garanciát azért sem, hogy nem lesz to­vábbi adóemelés. „Én csak azt garantálhatom, hogy hiszek az országban, hiszek a kormány­ban. Dolgozni fogunk, mint az ördögök, reggeltől estig. Meg­teszünk mindent, hogy Szlová­kiának már ne kelljen több kon­szolidációs intézkedést elfo­gadnia” - jelentette ki a kor­mányfő. Azt egyelőre kizárta, hogy a második nyugdíjpillér további megcsapolásával sze­reznének pénzt, ha a gazdasági fejlődés nem a tervezettnek megfelelően alakulna. A máso­dik pillér január végéig van nyitva, addig szabad a ki- és be­lépés, de eddig nem a kormány elképzelései szerint alakult a ki­lépők száma. Várható, hogy a tervezett hatvanezer kilépőt nem sikerül teljesíteni, decem­ber végéig ugyanis csak mint­egy 16 ezer ügyfél tért vissza az állami rendszerbe, ezzel szem­ben a nyugdíjpénztárak 8 ezer új ügyfelet regisztráltak. A kormány „tájékoztatási kam­pányt” tervez, azt akarják el­mondani az embereknek, hogy szerintük a nyugdíjpénztárak­ban veszít a pénzük az értéké­ből. (lpj, SITA) RÖVIDEN Gašparovič, a független Pozsony. Az új köztársasági elnöknek pártérdekek felett állónak kellene lennie, jelentette ki a SITA hírügynökségnek Ivan Gašparovič államfő. „Egyesek azt mondják, hogy az el­nök ne legyen párthoz köthető - ez természetes. De az elnök nem lehet apolitikus” - jelentette ki Gašparovič. Mondta ezt annak ellenére, hogy a 2009-es köztársaságielnök-választás előtt a Smer egyik rendezvényén kijelentette, úgy érzi, mint­ha jómaga is a párt tagja lenne. Gašparovič önmagát pártok felett álló államfőnek tartja, a Smer-tagsággal kapcsolatos kijelentését későbbi magyarázata szerint úgy értette, hogy véleménye a szociális és nemzeti területen szinte megegye­zik a Smerével. Opj) Mečiaré a HZDS-székház Pozsony. Rátette kezét a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) székházára Vladimír Mečiar, a párt elnö­ke, tájékoztatott tegnap a TA3 hírtelevízió. A hatszintes po­zsonyi épület a Salus Kft. birtokában van, amelynek egyetlen tulajdonosa augusztusig a HZDS volt. A kft. augusztusban gazdát cserélt, a cégjegyzék szerint augusztus 8-tól egyetlen tulajdonosa Vladimír Mečiar. A pártszékház, illetve az azt birtokló kft. tulajdonváltása meglepte a HZDS több ismert képviselőjét is. Tibor Cabaj központi titkár viszont nem lát semmi kivetnivalót a tulajdonoscserében. „Ez nem az én dolgom” - mondta Cabal a TA3-nak. Az ügyről nem tudott semmit Katarína Tóthová sem, aki hosszú éveken át a párt parlamenti képviselője volt. „Majd rákérdezek, most nem tudok erről semmit” - jelentette ki Tóthová. (lpj) Tárgyalni fog az MKP a Híddal Pozsony­ Járási szintű tárgyalásokat kezdeményez a Ma­gyar Közösség Pártja (MKP) a közelgő megyei választásokon való eseti együttműködésről a Híddal - közölte Berényi József a Pátria rádió Délidő című műsorában. Az MKP elnökének tá­jékoztatása szerint a régiók túlnyomó részében már döntés született arról, hogy kezdeményezik: járási szinten kezdődje­nek tárgyalások. Hozzátette, mivel regionális szinten nagy kü­lönbségek mutatkoznak abban, hogy az MKP és a Híd milyen erőt tud felmutatni, nehéz előre látni, milyen eredmények születhetnek az egyeztetéseken! A párt elnöksége a járási szervezeteknek azokon a területeken fogja javasolni a meg­egyezést, ahol a magyarság aránya 50 százalék alatti. Ez a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járást, illetve a párkányi vá­lasztókörzetet leszámítva minden régiót érint. (MTI) ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 14. www.ujszo.com „A pedagógusok nem lehetnek annyira gyengék, hogy a diákokat használják túszként“ Sztrájk az érettségi alatt - helyeslik is meg nem is Pozsony. Nem egységes a tanárok véleménye az érettségik esetleges boj­kottját illetően. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Felelőtlenség lenne az érett­ségiket ilyen célra használni, mondta lapunknak Forró Lász­ló, az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Középiskola és Kereskedelmi Akadémia ta­nára .A pedagógusok nem le­hetnek annyira gyengék, hogy a diákokat használják túsz­ként“ - szögezte le. Hozzátet­te, az érettségin ennél sokkal többről van szó, a diák jövőjé­ről, a továbbtanulásról. Mások indokoltnak látják a radikális lépéseket is. A na­gyobbik tanárszakszervezet (OZ­PŠaV) kivár március végé­ig, amikor az oktatásügyi mi­niszter bemutatja oktatásügyi reformcsomagját. Egyelőre el­fogadható érv, hogy március végéig haladékot adott a szak­­szervezet a miniszternek és a kormánynak, véli Fiala And­rea, a komáromi Selye János Gimnázium tanára. Viszont ha azután sem lesz változás, nem teljesülnek a követelések, ak­kor szerinte radikális lépések­hez kell folyamodni. „Legyen az akár az érettségik, akár a középiskolai felvételik idejére kihirdetett sztrájk” - mondta lapunknak. A miavai gimnázium igaz­gatóhelyettese szerint a szak­­szervezet csúcsvezetése és a kormány közti tárgyalásokon csak szőnyeg alá söprik a prob­lémákat. „Alighanem csatla­kozunk az új szakszervezet felhívásához” - mondta Radím Kovánic. Szerinte Pavel On­deknek már semmi keresniva­lója az iskolaügyi alkalmazot­tak szakszervezetének élén. Ondek legutóbb úgy nyilat­kozott, továbbra is követelni fogják a 10%-os béremelést. „El tudnánk fogadni, ha az év közepétől teljesítené a kormány” - mondta Ondek, miután helytelennek nevezte az Új Iskolai Szakszervezet felhívását a március 13-i egynapos sztrájkra. Ez csak akkor valósul meg, ha leg­alább a tanárok 50%-a haj­landó részt venni benne. (vps, vkm, száz, SITA) A kritériumokat a pedagógia tanács javaslatai alapján az iskola igazgatója állapítja meg Ismét kötelező a középiskolai felvételi V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Ismét kötelező­en felvételezniük kell az alap­iskolák kilencedikes diákjai­nak, ha érettségivel végződő szakközépiskolába vagy gim­náziumba jelentkeznek. A fel­vételi alól csak azok mentesül­nek, akik az alapiskolai végző­sök országos felmérőjén, a Tesztelés 9-en (korábban mo­nitor) magyarból, szlovákból és matematikából is legalább 90 százalékra teljesítenek. Azért nem kell nagyon izgulni Az egyre kevesebb diák miatt a középiskolák az elmúlt évek­ben bizonyos tanulmányi átlag elérése esetén felvételi vizsga nélkül vették fel a diákokat. Ennek véget vet az új szabályo­zás, igaz, továbbra is nagy mozgásterük lesz a középisko­láknak.­­A pedagógiai tanács ajánlásai alapján az igazgató dönt a felvételi vizsga formájá­ról, tartalmáról” - mondta la­punknak Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimná­zium igazgatója.­­ „Semmilyen központi kritériumrendszer nincs, tehát az adott iskolán múlik, hogy milyen feltételeket szab. Például, hogy milyen arányban veszi figyelembe a Tesztelés 9 eredményét, a ta­nulmányi átlagot, a versenye­ken elért helyezéseket, illetve a felvételi vizsga eredményét” - magyarázza az igazgató. A felvételi kritériumokat március 27-éig kell nyilvános­­ságra hozniuk az iskoláknak, a kilencedikesek jelentkezési lapjait április 10-ig kell leadni az alapiskola igazgatóságán. Az eddigi gyakorlathoz hason­lóan két középiskolába, vagy egy iskola két különböző sza­kára is jelentkezhetnek. Elszoktak a felvételitől a diákok „Örülünk a változtatásnak” - mondja Juhász Gabriella, a marcelházi alapiskola igazga­tóhelyettese. „Sajnos azt ta­pasztaltuk, hogy a monitor teszt megírása után már nehéz volt fegyelmezni a kilencedi­keseket. Mivel a legtöbben fel­vételi nélkül mentek középis­kolába, az utolsó hónapokban már így viszonyultak a tanu­láshoz” - jegyezte meg az igazgató. Reméli, hogy a má­jus közepi felvételiknek kö­szönhetően most más lesz a diákok hozzáállása. Túljelentkezés, helyszűke - ismeretlen fogalmak Tény viszont, hogy a középis­koláknak továbbra is az az érde­kük, hogy megfelelő számú ta­nulójuk legyen, tehát ehhez mérten szabják meg a felvételi feltételeket. A területileg illeté­­kes oktatási információs köz­pontok honlapjain megtalálha­tó, hogy az előzetesen leadott je­lentkezések alapján az egyes kö­zépiskolákat hány diák jelölte meg első, illetve második lehe­tőségként. Nyitra és Nagyszom­bat megyék középiskolái közül csupán a Selye Gimnázium, va­lamint az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium esetében van enyhe túljelentkezés. Ugyanak­kor a komáromi, ún. hajógyári középiskola akár 374 diákot is felvehetne, viszont egyelőre csak 33 kilencedikes jelölte első helyen ezt az iskolát, a karvai szakközépiskolába 192 helyre 20-an jelentkeztek első körben. „A jelentkezések végleges határ­idejéig még bizonyos mozgás lehet, ám a korábbi évek tapasz­talatai azt mutatják, hogy legfel­jebb 5-10%-nyi az eltérés” - mu­tatott rá Andruskó Imre. 90 százalék már biztos. Nagyobb súlya lesz a kilencedikesek or­szágos tesztjének. (Peter Žakovič felvétele) Fico: a Beneš-dekrétumok érinthetetlenek, vagy a világháború eredményét is meg kéne változtatni Bugár: a dekrétumok bosszantják a magyarokat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony: Mi dühíti a legin­kább a magyarokat? A Beneš­­dekrétumok rendezetlensége - nyilatkozta Bugár Béla, a Híd el­nöke a SITA hírügynökségnek. Bugár szerint a magyarokat bosszantja, hogy a szlovákok többsége úgy tekint a Beneš­­dekrétumokra, mint szent és sérthetetlen dologra, egy olyan intézkedésre, ami teljesen rendben volt. „Ám sem akkor, sem most nincsenek rendben ezek az intézkedések. Senki sem mondhatja, hogy rendjén­­való a kollektív bűnösség elve alapján emberek házát elvenni, kitelepíteni őket” - mondta a Híd elnöke. Bugár szerint ha valaki azt állítja, hogy ezek a dekrétumok megváltoztathatatlanok, akkor azt is tudnia kell, hogy a követ­kezményei is megváltoztatha­tatlanok. „Azaz csak azért bün­tetjük az embereket, mert ilyen vagy olyan nemzetiségűek. Még ma is vannak olyanok, akik nem kaphatják vissza há­zukat, mert a Beneš-dekrétu­mok miatt vették el tőlük.” Robert Fico miniszterelnök szerint azonban a Beneš-dekré­tumok a második világháború eredményét tükrözik, nem le­het hozzájuk nyúlni. „Aki ma meg akarja szüntetni vagy mó­dosítani a Beneš-dekrétumo­­kat, annak meg kellene változ­tatnia a második világháború eredményét, meg kellene vál­toztatni a párizsi szerződést és más szerződéseket” - jelentette ki tegnap Fico a Szlovák Tele­vízió 5 perc múlva 12 című műsorában. Bugár szerint azonban csak szimbolikus bo­csánatkérésre lenne szükség, és teret kellene adni a szakmai vitának. „Ki kellene mondani, hogy bocsánat. Ha valaki más nemzetiségű, még nem jelenti azt, hogy az ellenségünk” - vá­laszolta a Híd elnöke a minisz­terelnöknek. Bugár szerint jó lenne, ha születne egy dokumentum, amelyet ugyanazon a napon fogadna el a magyar és a szlovák parlament, és amely­ben kölcsönösen elismeri a két nemzet, hogy hibázott, és ez egyben szimbolikus kárté­rítés is lenne, olyan, mint amilyenben a zsidó közösség részesült. Azaz létrehozná­nak egy pénzcsomagot, ame­lyet kulturális célokra lehet­ne használni. Egy ilyen meg­állapodáson már dolgoztak, amikor Pavol Hrušovský volt a szlovák és Szili Katalin a magyar parlament elnöke. (MSz, lpj)

Next