Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-04 / 103. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. A MÁJUS 4. A nemzetközi projekt egyik célja a Csallóköz vízkészletének megóvása, az életminőség javítása Az osztrák példát követik a felső-csallóközi települések Somorja. Az osztrák települések példáját követve szervezik meg a szerves hulladék gyűjtését és feldolgozását a Felsőcsallóközi Települések Társulásának tagjai. A zöldhulladék ennek köszönhetően nem a szeméttelepeken végzi, hanem fűtésre alkalmas forgács, valamint komposzt készül belőle. TUDÓSÍTÁS A Felső-csallóközi Települések Társulása és burgenlandi partnere az Európai Unió által útjára indított és finanszírozott LAKO-projekt keretében cseréli a zöldhulladék szállítására és feldolgozására vonatkozó tapasztalatokat. Sárkány András, a tömörülés vezetője elmondta: a projekt összhangban áll az Európai Unió környezetvédelmi politikájával, ugyanakkor nagyban hozzájárul a víztartalékok védelméhez, az üvegházhatást kiváltó gázok mennyiségének csökkentéséhez, illetve az érintett területen élő lakosság életminőségének javításához. „Az osztrák modell beható tanulmányozásának köszönhetően egyebek mellett arra is fény derült, mely esetekben gazdaságos a helyszínen feldolgozni, például forgácsolni a zöldhulladékot, és mely esetekben kézenfekvőbb az elszállítása - közölte. - A projekt következő hozadéka, hogy a háztartásokból a szeméttelepekre kerülő hulladékot részletes elemzésnek vetettük alá, így pontos képet kaptunk arról, mi minden kerül a lakossági hulladék közé, s ennek hányad része volna újrahasznosítható.” Sárkány András szerint a felsőcsallóközi települések a projekt során szerzett tapasztalatokra támaszkodva a jövőben a szállítási útvonalak optimalizálásával és a zöldhulladék elkülönítésével gazdaságosabbá tehetik a hulladék gyűjtését, raktározását és újrahasznosítását. A Felső-csallóközi Települések Társulása 1995-ben jött létre - egyebek mellett azzal a céllal, hogy tagjai számára megszervezze a hulladék szelektív gyűjtését. Jelenleg huszonhét tagja van, a csatlakozott települések lakosainak a száma megközelíti a negyvenezret. Aktivitásainak köszönhetően az elmúlt években több felső-csallóközi településen, így Légen, Somorján, Nagyszarván és Félben épült ki a hulladék osztályozására szolgáló gyűjtőudvar. (SZTA. la) Diákok akcióban a Föld napján - a szelektív hulladékgyűjtés egyre nagyobb teret kap (TASR-felvétel) Az ingyenes területátadás Keszegfalvának, a telekcsere Gúta önkormányzatának nem felel meg Nincs megegyezés Királynérét ügyében V. KRASZNICA MELITTA Gúta/Keszegfalva. Húzódik a megegyezés a két település önkormányzata között a telekkönyvileg Keszegfalvához, ám közigazgatásilag Gútához tartozó Királynérét helyzetének rendezéséről. Gúta vezetése azt szerette volna elérni, hogy a mintegy 18 hektárnyi terület kataszterileg is a városhoz tartozzon. Eredeti elképzelésük szerint Keszegfalva ingyen adta volna át Gútának a területet, ebbe viszont a keszegfalvai testület nem egyezett bele. Ők csereterületet kérnek a várostól, mégpedig a Lehótnak nevezett részen, ahol egy melegvíz-forrás is található. „Számunkra elfogadhatatlan egy ilyen csere - mondta Horváth Árpád, Gúta polgármestere. - Igaz, hogy Keszegfalva a királynéréti rész átadásával elesne évi kb. 1500 eurós ingatlanadótól, viszont ránk ennél sokkal magasabb kiadások várnak például az utak rendbe tételével, a közvilágítással vagy éppen a szemétszállítással összefüggésben. Eddig ezek az invesztíciók nagyrészt elmaradtak ebben a városrészben, hiszen idegen kataszterbe nem fektethetünk be. Az ott élők fejlesztésre vonatkozó követelései ugyanakkor jogosak, hiszen ők is gútai lakosok, ide járnak a gyerekek iskolába, orvoshoz, itt választanak.” Lehocký Milan, Keszegfalva polgármestere viszont úgy véli, ők nem adhatnak ingyen, illetve csereterület nélkül Gútának egy olyan részt, ami ráadásul építkezési területként szerepel a nyilvántartásban. A lohóti részt pedig azért javasolták, mert az határos Keszegfalva kataszterével. Elárulta azt is, hogy a két település vezetése találkozót tervez a királynéréti lakosokkal, ennek időpontját azonban egyelőre nem tűzték ki. A királynéréti parcellák tulajdonjoga egyébként rendezett, részben egy mezőgazdasági társaság, részben a nagyszombati érsekség, illetve néhány magánszemély tulajdonában vannak, Keszegfalva önkormányzatának viszont nincsenek ott földjei. Miután a keszegfalvai képviselők nem egyeztek bele a királynéréti terület térítésmentes átadásába, a gútai városi hivatal levélben fordult a belügyminisztériumhoz, arra keresve a választ, mi a további teendő. „Első levelünkre semmitmondó válasz érkezett, ami nem mozdította előbbre az ügyet, ezért újabb levelet küldtünk a tárcának - tudtuk meg Horváth Árpádtól. - Az a kérdésünk, milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy a királynéréti lakosok közigazgatásilag is Keszegfalvához kerüljenek. Mintegy 45 személyről van egyébként szó. Erre a beadványunkra egyelőre nem érkezett válasz.” Abban mindkét polgármester egyetértett, hogy rendezni kell végre ezt az áldatlan helyzetet, és megtalálnia mindkét fél, és természetesen a Királynéréten élők számára is elfogadható megoldást. Régió-hirdetés 5 FELHÍVÁS Felsőszeli. Csillagoknak teremtője címmel 7. alkalommal szervez népdalversenyt Május 7-én a régió magyar iskolásai számára a felsőszeli Széchenyi István Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, a Galánta-Vágsellye SZMPSZ TV, valamint a Csemadok Felsőszeli Alapszervezete. Jelentkezni emailben vagy telefonon lehet: dmmj@ston-line.sk, tel.: 0915/425825. (va) Időtlen szépség Ékszerkiállítás a Duna Menti Múzeumban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom: Időtlen szépség - A régmúlt és a jelen ékszerei címmel látható kiállítás május 18-ig a Duna Menti Múzeum Nádor utca 8. szám alatti épületében. A tárlat célja - mint arra a megnevezés is utal -, hogy a közönség elé tárja a múzeum gyűjteményében fennmaradt régészeti és néprajzi ékszerek sokféleségét, ugyanakkor komáromi és környékbeli ékszerkészítőknek alkalmat adjon a bemutatkozásra. Az első ékszerek már a legrégebbi régészeti leletek között fellelhetők, állatcsontok,fogak, kagylók, fa és kerámia formájában. Az ékszerkészítés a fémek felfedezését követően indult igazi fejlődésnek és a legelőkelőbb iparművészeti ágazatok egyike lett. Klasszikus anyagává az arany és az ezüst vált, a tárlaton ugyanakkor azt is láthatjuk, milyen különleges darabok készülhetnek égetett agyagból, üvegből, gyöngyházból, bőrből, textíliából, drótból; az alkalmazott technikákra is a sokszínűség jellemző. (vkm) A kiállítás néhány különleges darabja felvétele —