Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-03 / 281. szám, kedd
2 Közélet A pásztorlevél a hívőket is megosztja Szlovák püspökök a genderpolitika ellen ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ilyen konkrét támadást az emberek egy csoportja ellen az egyház legutóbb a háborús szlovák állam idején intézett. Martin Macko, a homoszexuálisok jogaiért harcoló polgári társulás (Iniciatíva Znakosť) így vélekedik arról a pásztorlevélről, amelyet Szlovák Püspöki Konferencia a küldött szét a plébániákra a hétvégén. A levél, amelyet a templomok többségében is felolvastak, az advent kezdete alkalmából arra inti a híveket, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni a nemi egyenlőség és az azonos neműek jogainak elismerését sürgető nézetek által, ezek ugyanis a püspökök szerint a halál kultúráját éltetik. Macko szerint a levél stílusa inkább háborúra, mintsem nyugalomra és ünneplésre buzdít. „Mindez azt bizonyítja, mennyire távol állnak a püspökök a hívők mindennapi életétől és valódi gondjaitól” - mondta Macko. A nemek egyenlőségéért küzdő genderpolitika a levél szerint nemes jelszavak kihasználásával akarja elérni a társadalom életében a családi élet felbomlását. „így jön létre egyféle Szodomára emlékeztető képződmény, ami ellenkezik Isten akaratával és magára vonja Isten büntetését” - áll a levélben. A levél tartalma a keresztény nyilvánosságot is megosztja. Ferenc pápa és a szlovák egyház vezetőinek kommunikációs stílusa eléggé eltérő, nyilatkozta Matúš Demko, a postoy.sk keresztény internetes portál munkatársa. „Míg a pápa pozitív jelzéseket küld és biztat, a szlovák katolikus egyház fenyeget és büntet” - mondta Demko a Sme napilapnak. (vps, SITA) Tegnaptól Katarína Svrčeková az SaS új szóvivője. Svrčeková neve májusban vált ismertté, amikor a sajtónak nyilatkozott a katonai titkosszolgálat (VSS) panamázásával kapcsolatban, ez állítólag még az első Fico-kormány idején történt. Annak a Roman Mikulecnek az élettársa, akit Ľubomír Galko (SaS) volt védelmi miniszter ültetett a VSS élére, és aki elkezdte vizsgálni az említett ügyeket. Svrčeková novemberben szerelt le, már nem dolgozik a szlovák hadsereg kötelékében. (Gabriel Kuchta felvétele) Összeomlott a szélsőséges politikus vádja A NAKA nem foglalkozik Kodéba panaszával ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem foglalkozik a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) Marian Kodéba megválasztott besztercebányai megyeelnök feljelentésével. A Mi Szlovákiánk Néppárt színeiben győzedelmeskedő politikus amiatt tett feljelentést az Országos Rendőr-főkapitányság alá tartozó NAKA-nál, mert az a gyanúja, hogy a választások után közvetlenül a megyei hivatalban szerződéseket semmisítettek meg.A feljelentés tartalmának átvizsgálását követően megállapítottuk, hogy az nem tartozik a NAKA illetékességi körébe, és az ügyet a Besztercebányai Járási Rendőrkapitánysághoz utaltuk át” - mondta Andrea Dobiášová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Nemrég Kodleba állítólagos informátora is tagadta, hogy dokumentumokat semmisítettek volna meg. A rendőrség csütörtökön kihallgatta a nőt, akinek a nevét a feljelentés is tartalmazta. A megyei hivatal alkalmazottja soha nem találkozott Kotlebával, és sejtelme sincs, hogyan került a neve a feljelentésbe, tolmácsolta beosztottja szavait Vladimír Manka leköszönő megyeelnök. (SITA) ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 3. www.ujszo.com Állítólag készül az új állampolgársági törvény, de ennél többet nem árul el róla a minisztérium Készül, mint a Luca széke Pozsony. Lesz, majd valamikor, majd jövőre, majd valahogyan. A belügyminisztérium ugyan állítólag elkészült az állampolgársági törvény módosításával, ám a részletekről és a beterjesztés időpontjáról továbbra is csak sejtéseink lehetnek. Eddig 668-an vesztették el szlovák állampolgárságukat, közülük 46-an a magyar honosítás miatt. ÚJ SZÓ-HÍR Továbbra sem tudni, pontosan hogyan fog kinézni az új állampolgársági törvény, s mikor készül el. Az utóbbi hónapokban rendszeresen felbukkannak hírek a jogszabály módosításáról, ezért megkérdeztük a tárcát, pontosan mi várható és mikor ez ügyben. A válaszok ezúttal is homályosak voltak. A törvénytervezet elkészült, jelenleg még folynak a tárgyalások a nemzetközi szervekkel, a részletekről egyeztetünk” - írta lapunknak a belügy sajtóosztálya. A tárca a tervezetet a külügyminisztériummal, valamint az Európa Tanáccsal és az EBESZ kisebbségi főbiztosának hivatalával konzultálja. A minisztérium megerősítette: szlovák állampolgárságát a jövőben is csak az tarthatja meg, aki a „célországban” - abban az országban, melyben honosításért folyamodik - állandó lakhellyel bír. A tervezetben lehetnek kivételek is, a múltban pl. felmerült, hogy azok is megtarthassák állampolgárságukat, akik az adott államban vállalkoznak vagy tanulnak. „A kivételeket a nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalások lezárása után tudjuk konkretizálni” - írta a szaktárca. A magyar honosítást igénybe vevő szlovákiai magyarok zöme így továbbra is elvesztené állampolgárságát. A törvénymódosítás legkorábban januárban kerül tárcaközi egyeztetésbe, igaz a minisztérium válaszában csak annyit írt: jövő év elején véleményezheti a többi minisztérium és a nyilvánosság. Leghamarabb így februárban kerülhet a kormány elé, de valószínű, hogy még később. Ha a kabinet rábólint, még két parlamenti olvasaton át kell esnie a tervezetnek, így nyárnál korábban biztosan nem lép hatályba a módosítás. Nem mellékesen: a tervezet parlamenti vitájának második olvasatára - ez kapja a legnagyobb médiavisszhangot - szinte biztos, hogy az áprilisi magyarországi országgyűlési választások után kerül sor. A tervezetről még annyit tudni: azok, akik a jelenleg törvény alapján elvesztik állampolgárságukat - ám az új szerint megtarthatták volna -, kérhetik visszaadását. „Ez nem lesz automatikus, kérvényezni kell. Ha a kérvényező teljesíti a feltételeket, visszakaphatja szlovák állampolgárságát” - írta a belügy. (msz) Kaliňák évek óta ígéri az új törvényt (Tomáš Benedikovič-fotó) Eddig 668 embert sújtott a törvény A jelenleg is hatályos restriktív törvény 2010 júliusi hatályba lépése óta Szlovákia 668 állampolgárát vesztette el a jogszabálynak köszönhetően - derül ki a belügy lapunknak küldött kimutatásából. A legtöbben (227 eset) a cseh útlevél miatt voltak kénytelenek lemondani a szlovákról, a második helyen (128) a német honosítások állnak. A brit (58 eset), az osztrák (84) után a magyar honosítás (46) csak az ötödik leggyakoribb állampolgárság-vesztési ok. A 668 már nem szlovák állampolgár közül 382 nő és 286 férfi. (msz) A következő hétéves ciklusban 2,6-2,7 milliárd euró jut majd emberierőforrás-fejlesztésre 1,107 milliárdból teremtettek munkahelyeket ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony: Hét év alatt összesen 941 millió euró uniós támogatást - a 15%-os állami kiegészítéssel 1,107 milliárd eurót - költöttünk el munkahelyteremtésre, hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedésének támogatására. A szaktárca szerint időben sikerül lehívni az összes pénzt. A több mint egymilliárd euró felhasználásának eredménye: hét év alatt 78 ezer új munkahely és 56 046 munkanélküli elhelyezése, tájékoztatott tegnap Ján Richter szociális ügyi miniszter. Kiemelte az utóbbi év eredményét, amikor szerinte mintegy 11 ezer fiatal munkavállalónak sikerült munkahelyet teremteni az uniós támogatás segítségével. Szerinte ez nagyon jó eredmény, ezért a következő hétéves költségvetési ciklusban folytatni akarják az eddig kipróbált programokat. ,A jövőben ennél sokkal magasabb támogatásra számíthatunk” -jelentette ki a miniszter. A teljes emberi erőforrás program költségvetése mintegy 2,6-2,7 milliárd euró lesz.” Ez azonban már nem csak közvetlenül a munkahelyteremtést érinti majd, beletartozik majd a társadalmi inklúzió, a szegénység elleni közdelem, a munkaerő-áramlás elősegítése stb. Egyes elemzők szerint azonban a kormány nem a legmegfelelőbb módon költi el az uniós alapokból érkező támogatást, kifogásolják a fiatal munkanélkülieknek biztosított támogatás felhasználását is. 70 millió eurós program Michal Páleník foglalkoztatáspolitikai szakértő szerint sem a legjobb példa, mivel ez a könnyebben állást találók kategóriáját célozta meg, a szakvégzettséggel rendelkező fiatalokat nem olyan nehéz elhelyezni. „Az egy munkahelyre jutó támogatás mintegy 6300 euró, ami havonta több mint 500 eurós átlagot jelent. Ez jóval magasabb, mint a minimálbér, vagyis megéri a munkaadóknak” - magyarázta a Foglalkoztatási Intézet igazgatója. A minisztérium szerint azonban minden rendben van, és ezt igazolják a projekteredmények is, amelyeket az unió is jóváhagyott. Elégedett a támogatások felhasználásával is. Eddig a rendelkezésre álló összeg közel 60%-ával már elszámoltak, további 33 százalékára pedig már szerződtek a pályázókkal, vagyis 93 százalék a felhasználási arány. A fennmaradó mintegy 7 százalékot a következő évben meríthetik, mivel Szlovákiának sikerült megállapodnia a támogatások merítésének egy évvel történő meghosszabbításában. (lpj) Az újjáépített híd átadását 2015-re tervezik, villamos is közlekedik majd rajta Már bontják a főváros legrégebbi hídját ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Elindultak az Öreg híd szétszerelési munkálatai. Johannes Hahn uniós közlekedési biztos és Ján Počiatek szlovák közlekedési miniszter tegnap szimbolikusan elindították a főváros legrégebbi hídjának újjáépítését. Az Öreg híd tegnaptól építkezési területnek minősül, az utolsó gyalogosok és kerékpárosok vasárnap kelhettek át rajta. Počiatek köszönetet mondott az Európai Uniónak, a híd felújítása nagyrészt ugyanis uniós forrásokból valósul meg. „Remélem, a színe nem zöld lesz” - mondta szintén a miniszter, hozzátéve, hogy neki nem tetszenek a zöld hidak. Az acélkonstrukciót szétcsavarozzák, az eltávolított híd darabjait pedig kelet-szlovákiai falvak kaphatják meg, ezekből a részekből több ottani híd is elkészülhet, állítja Milan Ftáčnik, Pozsony főpolgármestere. Az új híd két év alatt készülhet el - az átadást 2015 őszére ígérik-, összköltsége 60 millió euró, amelynek a 80%-át uniós alapokból fedezik, a fennmaradó részt pedig a kormány és a főváros állja. A konstrukciót a ligetfalui oldalról kezdik összerakni, majd fokozatosan a folyó fölé tolják. A híd mindkét oldalára tágas gyalogos és biciklissávot terveznek, és visszatér a villamosforgalom is. A ligetfaluba tervezett villamosvonalakat viszont csak a következő uniós költségvetési ciklusban kezdik építeni. Az Öreg híd első változatát 1890-ben adták át, és Ferenc József királyról nevezték el, de már az első Csehszlovák Köztársaság alatt nevet váltott, akkor Milan Rastislav Štefánik nevét viselte. 1945-ben a németek felrobbantották, az újjáépített híd pedig a Vörös Hadsereg hídja nevet kapta, amelyet 1990-ig viselt. A hídról 2008-ban tiltották ki gépjármű forgalmat (a városi a tömegközlekedés kivételével), ugyanis a szerkezete süllyedni kezdett. 2010-től már csak gyalogosok és kerékpárosok közlekedhettek rajta. (vps, SITA)