Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-14 / 10. szám, szerda
2 Közélet Hét sárga járat Besztercebánya és Pozsony közt Marian Kotleba rábólintott a RegioJetre ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Februártól elindíthatja sárga buszait a cseh RegioJet társaság Besztercebánya és Pozsony közt, Nyitra érintésével. Marian Kotleba besztercebányai megyefőnök ugyanis tegnap kiadta az engedélyt a járat üzemeltetésére. Radim Jančura, a RegioJet igazgatója azután kért engedélyt Kotlebától, miután Pozsonyban és Nyitrán elutasították, mondván: a szóban forgó városok közt jó a tömegközlekedés, nincs szükség újabb járatokra. Jančura meggyőződése, hogy az engedélyt a két megyében azért nem kapta meg, mert a megyefőnökök a már létező járatok üzemeltetőit védik. Ez szerinte klientelizmus, amire óriásplakátokon is figyelmezteti az embereket a fővárosban és Nyitrán. A járat üzemeltetéséhez elég annak a megyének a beleegyezése, amelynek városa a kiindulópont. A többi érintett megye ugyan véleményezheti a járatot, s elutasíthatja azt, ezt a véleményt viszont az engedélyt kiadó megyének nem kell figyelembe venni. Kotleba ezt meg is tette, lesöpörte az asztalról Pozsony és Nyitra elutasító véleményét és az új járatokra rábólintott. Mint mondta, a konkurens társaságok képviselői felkeresték és tiltakoztak ez ellen, ám ő nem hajlandó beavatkozni a szabad versenybe. Jančura szerint az utasoknak kellene dönteniük arról, hogy egy buszjárat kifizetődő-e vagy sem, nem politikusoknak. „Én a járataimra nem akarok állami támogatást, a társaság mindezt saját zsebből finanszírozza. Akár ezer ilyen buszjáratot is lehetne indítani, ha valakinek lenne rá pénze, ez nem politikai kérdés. A piacnak, az utasoknak kell eldönteniük, melyik járat maradjon életben” - mondta Jančura. A RegioJet hét járatpárt indít a vonalon, Európa legkorszerűbb autóbuszaiból vásárolt erre a célra nyolcat, egyenként 350 ezer euróért. A legolcsóbb jegy Pozsonyból Besztercebányára öt euró lesz. A sárga buszokat Nyitrán és Pozsonyban is be kell engedni a buszállomásokra. A RegioJet eredetileg vonatjáratot akart indítani a főváros és Besztercebánya közt, viszont amióta a kormány ingyen vonatoztatja a fiatalokat és a nyugdíjasokat, erről az elképzeléséről letett, (dem, SITA) így tiltakozott a RegioJet Pozsony és Nyitra megyék döntése ellen (Gábriel Kuchta felvétele) ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 14. www.ujszo.com Szlovákiában a hivatalnok jóakaratán múlik, itt maradhat-e a menekült vagy sem menekült? Legfeljebb két évig Pozsony. Az orosz-ukrán konfliktus ellenére sem érkezett tavaly több menekült Szlovákiába, sőt, a menedékjogi kérelmek száma 2013-hoz képest csökkent, a belügyminiszter elégedett, szerinte a szigorú letelepedési politika tartja távol Szlovákiától a terroristákat. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában tavaly 287 személy kért menedékjogot, de csak 11 kapta meg, ami néggyel kevesebb, mint 2013-ban. Egyébként ugyanúgy csak 11 személy jutott hozzá tavaly a szlovák állampolgársághoz. 1993-tól összesen 57 974 külföldi próbált nálunk menedékjogi státushoz jutni, ám csak 642 járt sikerrel. Az egyik legszigorúbb A Szövetség az Emberi Jogokért (Human Rights League) szervezet már évek óta figyelmeztet arra, hogy Szlovákiában a menekültjogi státus jóváhagyása túlbürokratizált folyamat, ráadásul az, hogy valaki megkapja-e vagy sem, az gyakran csak a hivatalnokok jókedvén múlik, így a bevándorlóknak nem csak a bürokráciával gyűlik meg a bajuk. Állítólag arra is többször volt példa, hogy a szlovák-ukrán határon visszafordítottak menekülteket, akik az ukrán hatóságoknak azt állították, hogy Szlovákiában menedékjogot kértek, ám ez a szlovák hatóságok által kiállított jelentésből hiányzott. A szövetség ráadásul emlékeztetett, hogy bár a szlovákiai migrációs politika összhangban van az uniós normákkal, az Európai Unió egyik legszigorúbb szabályozásaként tartják számon. Kiből lesz a terrorista Robert Kaliňák belügyminiszter ezzel a véleménnyel nem ért egyet, a franciaországi terrortámadások után ráadásul kijelentette: épp a szigorú bevándorlási politikának köszönhető, hogy Szlovákiába ilyen terroristák nem jutnak be. Kovács Attila iszlámkutató szerint az, amit a politikusok állítanak nem egyezik a valósággal. „A szigorú bevándorlási politika nem old meg semmit, ugyanis a tapasztalat is azt mutatja, hogy azok a terroristák, akik merényleteket követtek el, korábban az adott országban teljesen mással foglalkoztak, s a jelét sem mutatták annak, hogy radikalizálódni fognak” - mondta a héten lapunknak Kovács. „ Kis menekült” Az ország a teljes értékű menekültjogi státuson kívül még úgynevezett „kis menekültjog” odaítéléséről is dönthet. Ezt azok kapják meg, akiknek elutasították a menekültjogi kérelmét, de olyan országból származnak, amelybe nem lehet őket visszaküldeni - például Szomáliából, Irakból vagy palesztin területről. Ezt a státuszt két évre kaphatják meg, s az illetőnek ezalatt az idő alatt ugyanolyan jogai vannak, mint a teljes értékű menekültjoggal rendelkező külföldinek. Ilyen menekültjogot tavaly 89 személy kapott, 40 esetben ezt is elutasították. 2013-ban csak 34 személy jutott kis menedékjogi státushoz, ám az, hogy idén ennek kétszeresénél több kérvényező is megkapta. Bernard Priecel a menekültügyi hivatal igazgatója szerint nem trend, csupán véletlen. „Egyszerűen teljesítették a törvényes feltételeket” - mondta. (dem, SITA) A homonnai menekülttáborban élőknek csak a töredéke kap lehetőséget arra, hogy Szlovákiában kezdjen új életet (Ján Krošlák felvétele) Menekültjogi kérelmek Év Kérelmek száma Megadott menekültjogi státus 2009 822 14 2010 541 15 2011 491 12 2012 732 32 2013 441 15 2014 287 11 • Forrás: belügyminisztérium Nemzeti jelentőségű intézmények 4,126 milliárd forintra számíthatnak, és 1,835 milliárd forintra emelkedett az egyéb támogatások összege is Idén 1,3 milliárddal kevesebbet ad határon túliaknak a magyar állam LAJOS P. JÁNOS Pozsony/Budapest. Nem könnyű feladat összeszámolni a határon túli magyarok támogatását a magyar költségvetésben, és ehhez az Emberi Erőforrások Minisztériumának Nemzetpolitikai Államtitkársága sem nyújt túl sok támogatást. A költségvetési törvény alapján úgy látszik, hogy mintegy 1,3 milliárd forinttal idén kevesebb jut a határon túli magyaroknak és szervezeteiknek a magyar költségvetésből. A teljes címzett összeg 17,031 milliárd forint. Nehéz az összesítés „Bár az Országgyűlés elfogadta a 2015. évi költségvetést, az azonban egyelőre nem látható, hogy konkrétan mekkora összeg fordítható a külhoni magyarság támogatására, így azt sem tudjuk jelenleg meghatározni, hogy a felvidéki magyarság milyen összegű támogatásokra pályázhat a következő évben, illetve mely szervezetek mekkora összeget kaphatnak” - válaszolta a szakállamtitkárság a határon túli magyaroknak és szervezeteiknek tervezett támogatásokról érdeklődő első levelünkre. Nemzeti jelentőségű Az biztos, hogy a legnagyobb összeget a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) kezeli majd, amely idén 11,807 milliárd forintból gazdálkodhat. Ez 400 millió forinttal nagyobb a tavalyi összegnél, de a költségvetés elosztása jelentősen módosult: a nemzeti jelentőségű intézmények a tavalyinál 300 millió forinttal többet kapnak- 4, 126 milliárd forintra számíthatnak-, és 400 millió forinttal, 1,835 milliárd forintra emelkedett az egyéb támogatások összege is, ami feltehetően a kisebb szervezetek programjaira adható támogatást fedezi. Szlovákiában 10 nemzeti jelentőségű intézmény van, ilyen például a Csemadok, a pedagógusszövetség, a két kőszínház, a Selye Egyetem vagy a Fórum Intézet, ők tehát a tavalyinál várhatóan több pénzre számíthatnak, bár az még nem világos, hogy a növekmény hogyan oszlik majd meg a határon túli régiók és a szervezetek között. A BGA idén azonban már nem támogatja a Határtalanul programot, ami tavaly még 465,3 millió forintot vitt el. Ebből támogatták a határon túli iskolák magyarországi, és a magyarországi iskolák határon túli látogatásait. A programra egy másik sorban ugyan szerepel 1,227 milliárd forint, de ez összesítve több mint 600 millióval kevesebb a tavalyi összegnél. Oktatásra kevesebb A második legnagyobb tétel a nemzetpolitikai tevékenység támogatása, amelyre idén 3,816 milliárd forintot fordít majd a magyar állam, ez 1,668 milliárddal alacsonyabb a tavalyi összegnél. A legnagyobb kiesés feltehetően az erdélyi Sapientia Egyetem tavalyi 1 milliárd forintos és a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola 350 millió forintos támogatása. A nemzetpolitikai államtitkárság ebből az összegből három programot indít. „Körösi Csoma Sándor Programra 1 milliárd forint, a Mikes Kelemen Programra 500 millió forint, illetve a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programra szintén 500 millió forint jut” - tájékoztatta lapunkat Soós Zoltán, az államtitkárság főosztályvezető-helyettese. A 2014-es és a 2015-ös költségvetés összehasonlítása alapján a támogatás csökkenésének vesztese különben is az oktatás, azon belül is a határon túli felsőoktatás: a főiskolák támogatására a tavalyi 250 millió helyett csak 220 millió forint jut, oktatási feladatok támogatására pedig 668,2 millió forint helyett 588 millió forint jut. Megfelezték az egyházi fenntartású oktatási intézmények támogatását is, a tavalyi 600 millió helyett csak 300 milliót kapnak. Kevesebb jut a Selye Egyetemnek is? (Mózes Szabolcs felvétele)