Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-14 / 10. szám, szerda

2 Közélet Hét sárga járat Besztercebánya és Pozsony közt Marian Kotleba rábólintott a RegioJetre ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Februártól elindít­hatja sárga buszait a cseh Re­­gioJet társaság Besztercebánya és Pozsony közt, Nyitra érinté­sével. Marian Kotleba beszter­cebányai megyefőnök ugyanis tegnap kiadta az engedélyt a já­rat üzemeltetésére. Radim Jančura, a RegioJet igazgatója azután kért engedélyt Kotlebá­­tól, miután Pozsonyban és Nyit­­rán elutasították, mondván: a szóban forgó városok közt jó a tömegközlekedés, nincs szük­ség újabb járatokra. Jančura meggyőződése, hogy az enge­délyt a két megyében azért nem kapta meg, mert a megyefőnö­kök a már létező járatok üze­meltetőit védik. Ez szerinte kli­­entelizmus, amire óriásplaká­tokon is figyelmezteti az embe­reket a fővárosban és Nyitrán. A járat üzemeltetéséhez elég annak a megyének a beleegye­zése, amelynek városa a kiindu­lópont. A többi érintett megye ugyan véleményezheti a jára­tot, s elutasíthatja azt, ezt a vé­leményt viszont az engedélyt kiadó megyének nem kell figye­lembe venni. Kotleba ezt meg is tette, lesöpörte az asztalról Po­zsony és Nyitra elutasító véle­ményét és az új járatokra rábó­lintott. Mint mondta, a konku­rens társaságok képviselői fel­keresték és tiltakoztak ez ellen, ám ő nem hajlandó beavatkozni a szabad versenybe. Jančura szerint az utasoknak kellene dönteniük arról, hogy egy buszjárat kifizetődő-e vagy sem, nem politikusoknak. „Én a járataimra nem akarok állami támogatást, a társaság mindezt saját zsebből finanszírozza. Akár ezer ilyen buszjáratot is lehetne indítani, ha valakinek lenne rá pénze, ez nem politi­kai kérdés. A piacnak, az uta­soknak kell eldönteniük, me­lyik járat maradjon életben” - mondta Jančura. A RegioJet hét járatpárt indít a vonalon, Európa legkorsze­rűbb autóbuszaiból vásárolt erre a célra nyolcat, egyenként 350 ezer euróért. A legolcsóbb jegy Pozsonyból Besztercebányára öt euró lesz. A sárga buszokat Nyit­rán és Pozsonyban is be kell en­gedni a buszállomásokra. A RegioJet eredetileg vonat­járatot akart indítani a főváros és Besztercebánya közt, viszont amióta a kormány ingyen vo­­natoztatja a fiatalokat és a nyugdíjasokat, erről az elkép­zeléséről letett, (dem, SITA) így tiltakozott a RegioJet Pozsony és Nyitra megyék döntése ellen (Gábriel Kuchta felvétele) ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 14. www.ujszo.com Szlovákiában a hivatalnok jóakaratán múlik, itt maradhat-e a menekült vagy sem menekült? Legfeljebb két évig­ Pozsony. Az orosz-ukrán konfliktus ellenére sem érkezett tavaly több me­nekült Szlovákiába, sőt, a menedékjogi kérelmek száma 2013-hoz képest csökkent, a belügymi­niszter elégedett, szerin­te a szigorú letelepedési politika tartja távol Szlo­vákiától a terroristákat. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában tavaly 287 személy kért menedékjogot, de csak 11 kapta meg, ami néggyel kevesebb, mint 2013-ban. Egyébként ugyan­úgy csak 11 személy jutott hoz­zá tavaly a szlovák állampol­gársághoz. 1993-tól összesen 57 974 külföldi próbált nálunk menedékjogi státushoz jutni, ám csak 642 járt sikerrel. Az egyik legszigorúbb A Szövetség az Emberi Jogo­kért (Human Rights League) szervezet már évek óta figyel­meztet arra, hogy Szlovákiá­ban a menekültjogi státus jó­váhagyása túlbürokratizált fo­lyamat, ráadásul az, hogy vala­ki megkapja-e vagy sem, az gyakran csak a hivatalnokok jókedvén múlik, így a beván­dorlóknak nem csak a bürokrá­ciával gyűlik meg a bajuk. Állí­tólag arra is többször volt pél­da, hogy a szlovák-ukrán hatá­ron visszafordítottak menekül­teket, akik az ukrán hatósá­goknak azt állították, hogy Szlovákiában menedékjogot kértek, ám ez a szlovák hatósá­gok által kiállított jelentésből hiányzott. A szövetség ráadá­sul emlékeztetett, hogy bár a szlovákiai migrációs politika összhangban van az uniós normákkal, az Európai Unió egyik legszigorúbb szabályozá­saként tartják számon. Kiből lesz a terrorista Robert Kaliňák belügymi­niszter ezzel a véleménnyel nem ért egyet, a franciaországi terrortámadások után ráadásul kijelentette: épp a szigorú be­vándorlási politikának köszön­hető, hogy Szlovákiába ilyen terroristák nem jutnak be. Ko­vács Attila iszlámkutató szerint az, amit a politikusok állítanak nem egyezik a valósággal. „A szigorú bevándorlási politika nem old meg semmit, ugyanis a tapasztalat is azt mutatja, hogy azok a terroristák, akik me­rényleteket követtek el, koráb­ban az adott országban teljesen mással foglalkoztak, s a jelét sem mutatták annak, hogy ra­­dikalizálódni fognak” - mond­ta a héten lapunknak Kovács. „ Kis menekült” Az ország a teljes értékű menekültjogi státuson kívül még úgynevezett „kis menekültjog” odaítéléséről is dönthet. Ezt azok kapják meg, akiknek elutasították a mene­kültjogi kérelmét, de olyan országból származnak, amelybe nem lehet őket visszaküldeni - például Szo­máliából, Irakból vagy palesz­tin területről. Ezt a státuszt két évre kaphatják meg, s az il­letőnek ezalatt az idő alatt ugyanolyan jogai vannak, mint a teljes értékű menekült­joggal rendelkező külföldinek. Ilyen menekültjogot tavaly 89 személy kapott, 40 esetben ezt is elutasították. 2013-ban csak 34 személy jutott kis mene­dékjogi státushoz, ám az, hogy idén ennek kétszeresé­nél több kérvényező is meg­kapta. Bernard Priecel a me­nekültügyi hivatal igazgatója szerint nem trend, csupán vé­letlen. „Egyszerűen teljesítet­ték a törvényes feltételeket” - mondta. (dem, SITA) A homonnai menekülttáborban élőknek csak a töredéke kap lehetőséget arra, hogy Szlovákiában kezdjen új életet (Ján Krošlák felvétele) Menekültjogi kérelmek Év Kérelmek száma Megadott menekültjogi státus 2009 822 14 2010 541 15 2011 491 12 2012 732 32 2013 441 15 2014 287 11 • Forrás: belügyminisztérium Nemzeti jelentőségű intézmények 4,126 milliárd forintra számíthatnak, és 1,835 milliárd forintra emelkedett az egyéb támogatások összege is Idén 1,3 milliárddal kevesebbet ad határon túliaknak a magyar állam LAJOS P. JÁNOS Pozsony/Budapest. Nem könnyű feladat összeszámolni a határon túli magyarok támo­gatását a magyar költségvetés­ben, és ehhez az Emberi Erő­források Minisztériumának Nemzetpolitikai Államtitkár­sága sem nyújt túl sok támoga­tást. A költségvetési törvény alapján úgy látszik, hogy mint­egy 1,3 milliárd forinttal idén kevesebb jut a határon túli ma­gyaroknak és szervezeteiknek a magyar költségvetésből. A tel­jes címzett összeg 17,031 mil­liárd forint. Nehéz az összesítés „Bár az Országgyűlés elfo­gadta a 2015. évi költségvetést, az azonban egyelőre nem lát­ható, hogy konkrétan mekkora összeg fordítható a külhoni magyarság támogatására, így azt sem tudjuk jelenleg megha­tározni, hogy a felvidéki ma­gyarság milyen összegű támo­gatásokra pályázhat a követke­ző évben, illetve mely szerveze­tek mekkora összeget kap­hatnak” - válaszolta a szak­államtitkárság a határon túli magyaroknak és szervezeteik­nek tervezett támogatásokról érdeklődő első levelünkre. Nemzeti jelentőségű Az biztos, hogy a legnagyobb összeget a Bethlen Gábor Ala­pítvány (BGA) kezeli majd, amely idén 11,807 milliárd fo­rintból gazdálkodhat. Ez 400 millió forinttal nagyobb a tava­lyi összegnél, de a költségvetés elosztása jelentősen módosult: a nemzeti jelentőségű intézmé­nyek a tavalyinál 300 millió fo­rinttal többet kapnak- 4, 126 milliárd forintra számít­hatnak-, és 400 millió forinttal, 1,835 milliárd forintra emelke­dett az egyéb támogatások összege is, ami feltehetően a ki­sebb szervezetek programjaira adható támogatást fedezi. Szlovákiában 10 nemzeti jelentőségű intézmény van, ilyen például a Csemadok, a pedagógusszövetség, a két kő­színház, a Selye Egyetem vagy a Fórum Intézet, ők tehát a ta­valyinál várhatóan több pénzre számíthatnak, bár az még nem világos, hogy a növekmény ho­gyan oszlik majd meg a hatá­ron túli régiók és a szervezetek között. A BGA idén azonban már nem támogatja a Határtalanul prog­ramot, ami tavaly még 465,3 millió forintot vitt el. Ebből tá­mogatták a határon túli iskolák magyarországi, és a magyaror­szági iskolák határon túli látoga­tásait. A programra egy másik sorban ugyan szerepel 1,227 milliárd forint, de ez összesítve több mint 600 millióval keve­sebb a tavalyi összegnél. Oktatásra kevesebb A második legnagyobb tétel a nemzetpolitikai tevékenység támogatása, amelyre idén 3,816 milliárd forintot fordít majd a magyar állam, ez 1,668 milliárddal alacsonyabb a tava­lyi összegnél. A legnagyobb ki­esés feltehetően az erdélyi Sa­­pientia Egyetem tavalyi 1 mil­liárd forintos és a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola 350 millió forintos támogatása. A nemzetpolitikai államtitkárság ebből az összegből három programot indít. „Körösi Cso­m­a Sándor Programra 1 milli­árd forint, a Mikes Kelemen Programra 500 millió forint, il­letve a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programra szintén 500 millió forint jut” - tájékoztatta lapunkat Soós Zol­tán, az államtitkárság főosz­tályvezető-helyettese. A 2014-es és a 2015-ös költ­ségvetés összehasonlítása alap­ján a támogatás csökkenésének vesztese különben is az okta­tás, azon belül is a határon túli felsőoktatás: a főiskolák támo­gatására a tavalyi 250 millió helyett csak 220 millió forint jut, oktatási feladatok támoga­tására pedig 668,2 millió forint helyett 588 millió forint jut. Megfelezték az egyházi fenn­tartású oktatási intézmények támogatását is, a tavalyi 600 millió helyett csak 300 milliót kapnak. Kevesebb jut a Selye Egyetemnek is? (Mózes Szabolcs felvétele)

Next