Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-14 / 61. szám, szombat
8 Kultúra-hirdetés AJÁNLÓ 1849. május 4-én Vödric Demeter pozsonyi cukrász levelet kap régi barátjától, Elepi Kószáitól, aki harminc rúd beuglit rendel tőle. Ugyanezen a napon kapja rajta egyetlen leányát, Estillát Swappaci Amadé őrnaggyal, s azon nyomban ki is tagadja. Másnap a szerelmespár a púpos és rendkívül kíváncsi Thalvizer grófnővel és egy félbolond postakocsissal, Batykóval egy zöld delizsánszon elindul, hogy Debrecenbe vigye a kért süteményt, ugyanis az ízigvérig Kossuth-párti Amadé titkos császári küldetést sejt a háttérben, s erről szándékozik több információt szerezni. Indulás előtt azonban magához veszi apja összes pénzét, ezért a következő napon utánuk indul a feldúlt atya, Swappach Ferdinánd, hű kémtársa, Dalfalvi Matyiő, valamint kénytelenkelletlen a másik apa, Vödric Demeter is. Néhány nap alatt sok kalandban van része mindkét kis csoportnak, belebotlanak a szabadságharcban részt vevő magyar parasztokba, császáriakba, kémekbe, s az ő közvetítésükkel találkoznak az összes lehetséges elmélettel, mely a hazafisággal, a harcokban való részvétellel kapcsolatos. Fehér Béla Kossuthkifli című könyvének megjelenése - mely ízlés szerint olvasható hazafias kalandregényként, fergeteges Jókai-paródiaként, pikareszkként, pörgős 19. századi road movie-ként és romantika-parafrázisként - 2012 egyik emlékezetes irodalmi eseménye volt. A regényből Rudolf Péter forgatott hatrészes tévésorozatot, melynek első epizódja március 15-én este debütál a Duna csatornán. A főbb szerepekben Haumann Péter, Trokán Nóra, Reviczky Gábor, Nagy-Kálózy Eszter, Lengyel Tamás, Kálloy Molnár Péter és Kőszegi Ákos látható. A történelmi sorozattal a közmédia hosszú kihagyás után folytatja tévéfilmes hagyományait; az alkotók reményei szerint a széria olyan népszerű lesz, mint egykor A Tenkes kapitánya vagy A kőszívű ember fiai. Kossuthkifli, 1. rész. Duna tévé, vasárnap 20.59. KÉPERNYŐ Elindul a zöld delizsánsz Swappach Amadé szerepében Lengyel Tamás (Képarchívum) Szlovákiai magyar kitüntetettek Pozsony: Magyarország köztársasági elnöke a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetést adományozta Görföl Jenő művelődésszervezőnek és Mokos Attilának, a Komáromi Jókai Színház színművészének. Az állami kitüntetéseket Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete hétfőn 10.30-kor adja át a nagykövetségen. (ú) • •OO KultúrKorzó Oz 1848-as ion adatok tiszteltére 2015.MÁRCIUS 15., 19:00 ÉRSEKÚJVÁR, FŐ TÉR, KÜLTERHÁZ KÖZLEMÉNY A KultúrKorzó Polgári Társulás, mint Érsekújvár kiemelten támogatott kulturális szervezete, tisztában van a magyar közösségben kialakult helyzet súlyosságával. A márciusi ünnepségek kapcsán olyan szembenállás alakult ki, mely ellentétes 1848 üzenetével, így a Kultúrkorzó a kompromisszumot keresve március 15-én ünnepi műsorát 18-ról 19 órára módosítja, hogy a város polgárai részt tudjanak venni a hagyományos koszorúzáson, valamint a 19 órakor kezdődő ünnepi műsoron is, ahol átadásra kerül a Magyar Közösségért Díj, valamint fellép a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes. ___ a KultúrKorzó P.T. elnöksége MŰSOR: - Kocúr László beszéde j - a Magyar Közösségért Díj ünnepélyes átadása - a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes bemutatója MP150066 FILMKOCKA The Water Diviner ■ Szlovák cím: Cesta nádeje ■ Színes ausztrál-török-amerikai háborús filmdráma, 111 perc, 2014 ■ Rendező: Russell Crowe ■ Forgatókönyvíró: Andrew Knight • Zeneszerző: David Hirschfelder ■ Operatőr: Andrew Lesnie ■ Szereplők: Jai Courtney, Russell Crowe, Isabel Lucas, Cem Yilmaz, Jacqueline McKenzie, Deniz Akdeniz, Olga Kurylenko, Yilmaz Erdogan ÚJ SZÓ 2015.MÁRCIUS 14. www.ujszo.com Látványos, izgalmas, romantikus, érzelmeket bombázó film a színész rendezői debütálása Russell Crowe, a rendíthetetlen Az Oscar-díjas ausztrál színész, Russell Crowe beállt azoknak a sztároknak a sorába - Ben Affleck, Angelina Jolie akik a játékfilmrendezésbe is belevágtak. Rendezői debütálásával, a The Water Diviner című első világháborús drámával Crowe megteremtette magának a lehetőséget, hogy újfent megformálhassa a rendíthetetlen pozitív hős szerepét egy nagy ívű, hatásos történetben. TALLÓSI BÉLA Bátorságból a neki nagyon illő romantikusan heroikus szerepben, tehát színészként és a kamera túloldalán, vagyis rendezőként is jól vizsgázott Crowe. Ausztráliában nagy kasszasiker lett első rendezői munkája, de nem csak a nagyközönség körében hozott elismerést. A The Babadook című horrorral megosztva elnyerte az Ausztrál Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (AACTA) legjobb filmnek járó díját. Mellé még egy alakításdíjat is megszerzett: a Hasan őrnagyot megformáló Yilmaz Erdogan török színésznek „ausztrál Oscart” hozott a produkció, a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. A film főszereplője egy régi vágású, szigorú erkölcsű, megalkuvást nem tűrő ausztrál farmer, Connor (őt alakítja Crowe), aki példás családapa, kútfúrásból tartja el feleségét és három kiskorú fiúgyermekét. Különös képessége, hogy „fogni tudja” a természet jeleit, szinte biztos helyen lát neki a kút mélyítésének, s a legtöbbször vizet fakaszt a sivatagban. Fiait férfias szigorral, de nagy szeretettel és szeretetben neveli egymásrautaltságra, összetartásra, egymás segítésére, a családi kapocs tiszteletére, bátor kiállásra és arra, hogy már gyerekkorban meg kell tanulniuk gondoskodniuk magukról és szeretteikről. A film egyik leghatásosabb, drámai jelenetéből érzékletesen derül ki, milyen erős viszonyt ápol a fiaival, és hogy mennyire ragaszkodnak hozzá a gyermekei. Egyben az is kitűnik belőle, hogy mennyire látják apjukban azt a példát, amelyet követniük kell. A gyerekek a sivatagban vadásznak, s már elejtettek egy-két állatot, amikor nagy erejű homokvihar morajlását, közeledtét észlelik. A legidősebb vezérletével elindulnak hazafelé, az apjuk pedig szembe vágtat velük lóháton. Akkor talál rájuk, amikor a vihar éppen lecsap és beteríti őket. Ebből a feszültségtől duzzadó menekítési akcióból érezhető meg az apai szív nagysága és értelmezhető Connor későbbi, heroikus kiállása és morális tartása. Fiai ugyanis bevonulnak, és részt vesznek az első világháború egyik legvéresebb csatájában, a Gallipoli-félsziget ostromában. Crowe mozijának jelenetei kőkeményen adják vissza a Dardanellák tengerszorosért folyó harc húsdaráló jellegét. Az ausztrál farmer négy évvel a csata után elindul a félszigetre, hogy megtalálja a háborúban elesett fiai holttestét. Isztambulban száll meg, egy előkelő, tipikus török szállodában. Tulajdonosa, egy gyönyörű török nő (Olga Kurylenko) lesz a segítségére abban, hogy kiderítse, mi történt a fiaival valójában. Kalandokban és akciókban gazdag, hosszú út vezet addig, amíg az elszánt apa - Hasan őrnagy közbenjárásával - nyomra bukkan, majd feltárul előtte, hogy gyermekei milyen kegyelten körülmények között estek áldozatául az öldöklésnek. Szívet facsaró epizódokban mutatja meg ez a hatásos érzelmességgel manipuláló film az apa és gyermekei kegyetlen szenvedését, embertelen megpróbáltatásait. Nemkülönben azt a mindhalálig kitartó rokoni-családi kapcsot, ahogy az ausztrál farmer fiai a harcmezőn megingathatatlan testvéri szertettel és szeretetben mindvégig ott álltak egymás mellett. Russell Crowe erősen szentimentális mozijának minden kalandja, történése, epizódja azt szolgálja, hogy az apa rádöbbenjen végzetes hibájára. És felismerje, hogy az apai szeretet ereje nem elsődlegesen a megengedésben, sokkal inkább az ésszerű visszafogásban van. A család tragédiáját az a hazug férfias és hamis hősies magatartás indította el, amely a farmert (is) fűtötte. S meggátolta abban, hogy megállítsa a fiút, akik azért indultak a háborúba, mert neki akartak megfelelni, így voltak nevelve. Látványos, izgalmas, romantikus, az emberfeletti, rejtélyes erők prezentálásának és kisugárzásának köszönhetően szinte mágikus hatású, dominánsan érzelmeket bombázó filmet tett le első rendezői munkájával Russell Crowe. Connor (Russell Crowe), a régi vágású, szigorú erkölcsű ausztrál farmer az első világháborúban elesett fiai keresésére indul Törökországba (Fotó: Bontonfilm) Balog Zoltán miniszter az öntudatos, nemzeti magyar cinkosságot hiányolta ünnepi beszédében Átvették díjukat az arra érdemesek MTI-HÍR Budapest. „Önök így együtt és külön-külön is megteremtenek egy darabot a márciusi ifjak vágyaiból és reményeiből, arról a Magyarországról, amelyben élni szeretnénk” - mondta Balog Zoltán tegnap a Pesti Vigadóban, az állami művészeti és miniszteri szakmai díjak átadásán. Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep alkalmából 75 alkotónak adott át elismerést, 18 különböző kategóriában.A márciusi ifjak között sokféle kultúra, habitus, akarat volt jelen a világról, Magyarország jövőjéről,, de együtt tudtak valamit megvalósítani a döntő pillanatban” - hangsúlyozta Balog. A miniszter arra is kitért, hogy mostanában is „öntudatos, nemzeti magyar cinkosság kellene újra Brüsszelben, Moszkvában, Berlinben, Washingtonban, sőt leginkább Budapesten”. Magyarország Kiváló Művésze díjat kapott Dunai Tamás, Lorán Lenke és Tordai Teri színművész, Kertesi Ingrid operaénekes és Lovas Pál táncművész. Magyarország Érdemes Művésze díjat vehetett át többek között a kassai származású Csáji Attila festőművész, Illényi Katica hegedűművész, Koltay Gábor filmrendező, Bencze Ilona, Rátóti Zoltán, Spindler Béla és Újlaki Dénes színművész, valamint Záborszky Kálmán karmester. Jászai Mari-díjas lett többek között Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, valamint Sáfár Mónika, Újhelyi Kinga, Láng József és Kautzky Armand színművész. Kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjat kapott Filippinyi Éva, az MTVA Kulturális Főszerkesztősége kiemelt szerkesztője, Körmendy Zsuzsanna, a Magyar Nemzet rovatvezetője és Gundel Takács Gábor, az MTVA műsorvezetőszerkesztője. A kiemelkedő irodalmi tevékenységért járó József Attila-díjat mások mellett Fenyvesi Ottó, az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának titkára vehette át. A magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjat kapott Ferenczes István, Tamás Menyhért és Zalán Tibor költő. A kultúráért hosszabb időn át végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Bánffy Miklós-díjat vehetett át Elekes Botond a kulturális nemzetpolitika kidolgozásáért. A hátrányos helyzetben lévők támogatásáért végzett kiemelkedő, példamutató tevékenysége elismeréseként Pro Caritate díjat kapott Mága Zoltán hegedűművész.