Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-23 / 117. szám, szombat

2 Közélet Az ország felett szupercella vonult át Csak nyáron van annyi vihar, mint most DEMECS PÉTER Pozsony. Rendkívül szokat­lan időjárás uralkodik Európá­ban, a Szlovák Meteorológiai Intézet (SHMÚ) tegnapi köz­leménye szerint nem a napokon át tartó felhős és aránylag hűvös idő a rendhagyó, hanem a hirte­len lezúduló nagy mennyiségű csapadék és a sok erős vihar. Ráadásul, ezek a heves viharok inkább a nyári hónapokra, júli­usra és augusztusra jellemzők, amikor lényegesen melegebb van, mint most. Minden bi­zonnyal a globális felmelegedés velejárója, hogy májusban bi­zonyos szempontból a nyárihoz hasonló időjárás van. Ebben a hónapban ráadásul Szlovákia felett egy olyan jelen­ségnek voltak szemtanúi a me­teorológusok, amely Európá­ban is ritkaság. Az elmúlt he­tekben több erős vihar vonult át az országon, az egyik viszont in­tenzitásával elérte az úgyneve­zett szupercella jelenséget. Ilyen, gyakran intenzív jégeső­vel kísért viharokból keletkez­nek rendszerint a tornádók, bár a forgószél kialakulásához sok­kal magasabb hőmérséklet kel­lene. A szupercella az SHMÚ tá­jékoztatása szerint hevesebb, mint egy átlagos zivatarfelhő, mert ebből akár 2 cm-es vagy nagyobb jégdarabok is hullhat­nak, akár 100 km/óra erősségű széllökés is lehetséges, és a vil­lámok száma percenként meg­haladhatja a 80 000 kisülést. Szlovákiában a Magas-Tátra fe­lett alakult ki május 6-án egy ilyen szupercella, amely kelet felé haladt. Ahhoz, hogy a szak­értők százszázalékos bizton­sággal kijelenthessék, szuper­celláról volt szó, illetve feltér­képezzék pontos mozgását, több tucat radarfelvételt kellett megvizsgálni, az eredményeket tegnap tették közzé. „Az észak­­szlovákiai Šuňava községben a jégeső során 6-7 centiméter átmérőjű jégdarabok hulltak az égből” - olvasható az SHMÚ je­lentésében. A szupercella átvo­nulását követő heves esőzés Poprádon és Eperjesen okozott komolyabb gondokat, ahol a víz több parkolót és utcát öntött el. A vihar hatását Kassán és Ho­­monnán is érezni lehetett. S bár az elmúlt napokban fő­leg Szlovákia keleti és északi régióiban mértek a meteoroló­gusok rendkívül erős viharo­kat, a hétvégén bizonyára már nyugaton és délen is erősebb széllökésekre és viharra kell felkészülni. Az előrejelzések szerint ugyanis felhős, borult idő valószínű a hétvégén. Ma még a keleti régiókban rövi­­debb időre kisüthet a nap, va­sárnap viszont már az egész or­szágban esni fog, s a széllöké­sek sok helyütt elérhetik az 55 km/órát. A napokon át tartó rossz idő­ről egy egész Európára kiterjedt hullámzó front tehet, amely csak nagyon lassan halad át a kontinensen, így aztán a jövő héten is szükségünk lesz eser­nyőre. A hét elején a hőmérsék­let 20 fok környékén marad, s a jövő hét vége felé fokozatosan felmelegszik a levegő, az égbolt viszont borult lesz és sok helyütt valószínű eső és erős, rövid ide­ig tartó, de intenzív vihar. RÖVIDEN A Smer nem akar iskolabuszt Pozsony. Második nekifutásra sem szavazták meg a parla­mentben a KDH javaslatát az iskolabuszok bevezetésére. A párt már évek óta sikertelenül próbálkozik az iskolabuszrend­szer bevezetésével. „Iskolabusz-hálózat a világ több fejlett or­szágában üzemel már. Ez nemcsak gazdasági szempontból előnyös, hanem a diákok biztonsága szempontjából is” - in­dokolta javaslatát a párt. A Smernél azonban nem talált meg­értő fogadtatásra, s lesöpörte az asztalról. (TASR) ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 23. www.ujszo.com A minisztérium kiállt a Szociális Biztosító sokat vitatott szórólapja mellett Senkit sem akarnak kikergetni? Pozsony: Kitart a szociális ügyi minisztérium a Szo­ciális Biztosító napokban postázott, az ellenzék és a szakértők szerint is fél­revezető röplapjában szereplő állítások mel­lett. Jozef Burian állam­titkár szerint ők csak tá­jékoztatni akarták az embereket. LAJOS P. JÁNOS Melyik nyugdíjpillérben volt magasabb a hozam az utóbbi 10 évben? A Szociális Biztosító és a szociális ügyi minisztéri­um szerint természetesen az első pillérben, mégpedig több mint háromszoros mértékben: a szaktárca szerint az első pil­lér „hozama” tíz év alatt 68,23% volt, míg a második pillér csak 17,97%-ot teljesí­tett. Az állami pillér hozamát az aktuális nyugdíjérték (ADH) alapján számították ki ez 2004-től 2014-ig 183,58 koronáról (6,09 euró) 10,68 euróra emelkedett, ami való­ban 68,23%-os emelkedést je­lent. A gond csak az, hogy a nyugdíj kiszámításához hasz­nált ADH-értéket az előző éves átlagbér-emelkedés alapján határozza meg a szociális ügyi minisztérium, vagyis valós ho­zamról egyáltalán nem be­szélhetünk, csak a tárca által megállapított számról van szó. Jozef Burian, a szociális ügyi minisztérium államtitkára teg­nap saját számításaikra hivat­kozva azt állította, hogy valójá­ban csak azoknak éri meg a két­­pilléres rendszer, azok számít­hatnak a teljesen állami nyug­díjnál magasabb járadékra, akik legalább az átlagbér 3,7-szere­­sét keresik. Ennek ellenére Bu­rian azt állítja, hogy nem akar­ják az embereket „kikergetni” a második pillérből, amely még június 15-ig nyitva áll. Az ellenzék és független gaz­dasági szakértők szerint a bizto­sító kommunikációja megté­vesztő és sok ponton hamis. Ivan Švejna (Híd) szerint az in­formációk zöme pontatlan, egy részük kimondottan hazugság.­­A Smer félrevezeti az embere­ket és olyan téves adatokkal és számokkal félemlíti meg őket, amelyeknek eredetét maguk a független elemzők sem tudják megmagyarázni” - jelentette ki Švejna. Szerinte a legnagyobb hibája a levélnek, hogy össze­hasonlítja az első pillérben ve­zetett nyugdíjszámlákat a pénz­tártagok nyugdíjszámláival. Míg az első nem tényleges va­gyon, csak a befizetett járulék nyilvántartása, amelyből a je­lenlegi nyugdíjakat fizetik, ad­dig a másik valós vagyont mu­tat, ami például örökölhető a pénztártag halála esetén. „En­nek a levélnek minimális értéke van” -jelentette ki Švejna. A Szociális Biztosító napok­ban postázta második „tájé­koztató” levelét a nyugdíjpénz­tári tagoknak, amelyben a 45 évnél idősebbeknek és az átlag­bérnél kevesebbet keresőknek javasolja a visszatérést az egy­­pilléres rendszerbe. Hangsú­lyozza, hogy az állam mindig „gondoskodni fog” az emberek nyugdíjáról. Jozef Burian szerint az állami pillér jobban „teljesít" Kezdetét vette a pletykaháború arról, melyik országban épülhet meg az új gyár Talán mégsem jön a Tata Motors DEMECS PÉTER Pozsony. Úgy tűnik, Szlová­kia végleg kiesett a Jaguar Land Rover látószögéből, a márka ugyanis új gyárát Cseh­országban vagy Lengyelor­szágban fogja megépíteni - legalábbis erről tájékoztatott tegnap a lengyel sajtó, megbíz­ható kormányforrásokra hivat­kozva. A héten az RTVS még arról tájékoztatott, hogy a négy esélyes ország, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Len­gyelország közül már csak az utóbbi kettő közül válogat a Jaguar Land Rover tulajdono­sa, az indiai Tata Motors. A lengyelek szerint viszont Szlo­vákia és Magyarország esett, és már csak Varsó és Prága van já­tékban. Az autógyártó állítólag alternatív megoldásként vizs­gálja a gyár mexikói elhelyezé­sét is. Az autógyártó 300-500 hek­tárnyi területet keres, ahol a gyáron kívül egy alkalmazottak képzésére alkalmas központot is megnyitna. Összesen 8000 embert foglalkoztatnának. Szlovákia 400 hektárnyi terü­letet kínált fel a Nyitra melletti ipari parkban. Ennek előnye, hogy közvetlen összeköttetése van az R1-es gyorsforgalmi út­ra. Szakértők szerint viszont Szlovákia legnagyobb előnye, hogy az autógyártásban világ­elsőnek számít, s több tucat, már befutott és kellő tapaszta­lattal rendelkező beszállító cég található az országban. Egy biztos, hivatalosan senki sem akarja alátámasztani a hí­reket arról, mely országokon gondolkozik a cég, a szlovák kormány képviselői szerint a tárgyalások még nem értek vé­get. Ján Počiatek közlekedés­­ügyi miniszter a beruházással kapcsolatos kérdésekre a héten csak annyit mondott, hogy az egyeztetések még nem értek véget. Lisa Palmer, a Jaguár sajtóképviselője pedig színtisz­ta találgatásnak nevezte az új gyár megépítéséről terjengő hí­reket. „Minden, erre a témára folytatott egyeztetés bizalmas, a leendő helyszínről, országról nyárnál korábban nem születik döntés” - mondta Palmer. A cég közel 400 beszállítója még nem lélegezhet fel, csak a cégbírósági közlönyből tudják majd meg, hogy megkapják-e pénzük egy részét A bíró döntött a Váhostavról, de a döntést csak hetek múlva közlik ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Aki kíváncsi, ha­mar megöregszik - üzeni min­denkinek Katarína Bartalská, a Váhostav csődegyezségét fel­ügyelő bíró, akinek péntekig kellett eldöntenie, jóváhagyja­­­ a vállalat tartozásának leírá­sát. Bartalská nem hajlandó elárulni, hogyan döntött, az érintettek és a nyilvánosság csak a cégbírósági közlönyből tudhatja meg, mi lesz a Váhos­tav és közel 400 beszállítójá­nak sorsa. Ha a Pozsonyi Kerületi Bíró­ság bírája jóváhagyja az egyez­séget, akkor Juraj Široký óriás­­vállalata leírhatja tartozásának 85 százalékát. Ha hibát talált a csődvédelmi eljárásban, akkor a vállalat csődbe megy. Pavol Adamčiak bírósági szóvivő azt mondta, a bíróság csak azt követően foglalhat ál­lást a döntéssel kapcsolatban, ha azt a cégbírósági közlöny nyilvánosságra hozta. Ez a gyakorlatban napokig akár két hétig is elhúzódhat,vagy A hazai jogszabályok ugyan lehetővé teszik, hogy csődvé­delmi eljárás keretében a válla­latok leírják tartozásaikat, a Váhostav esetében azonban többször is felmerült a gyanú, hogy a tulajdonos tisztességte­len játékot játszik. Egyrészt Ju­raj Široký óriásvállalatának hi­telezői között több ciprusi és belizei offshore cég szerepel. Olyan is, amely évekig veszte­séges volt, viszont közvetlen a csődvédelmi eljárás előtt 7 mil­lió euró hitelt adott a Váhos­­tavnak. Érdekes módon a ha­talmas összeg ellenére ezek a cégek hitelükért nem kértek fedezetet. Felmerül a gyanú, hogy az offshore cégeken ke­resztül Juraj Široký saját ma­gának adott hitelt. Ha ez bebi­zonyosodna, akkor ezzel nem csak a csődvédelmi eljárást manipulálta, hanem feltéte­lezhetően csak megjátszotta, hogy a vállalat fizetésképtelen. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Váhostav jelenlegi igaz­gatója, Marián Moravčík ko­rábban az egyik hitelező offshore cég alkalmazásában állt. Moravčík korábban azt ál­lította, nem ismeri a tengeren­túli cégek tulajdonosi hátterét. Negatívan hathat csődegyezség jóváhagyására az a építkezési óriásvállalat csőd­biztosának személye. A mind­össze 25 éves Petra Gabrišová két hónappal azelőtt szerzett biztosi képesítést, hogy a Vá­hostav csődvédelmet kért. Rá­adásul összefüggésbe hozható a vállalat hátterében levő egyik offshore céggel. Ha a bíró elutasítaná az egyezséget, akkor a Váhostav csődbe megy. Vagyonát fel­számolnák és a többmilliós autópálya-építésre vonatkozó állami megbízásokat más cé­gek kapnák. Közben több megbízásra már leszerződött a vállalat. A csődegyezség jóváhagyá­sát követően a hitelezők két lehetőség közül választhat­nak. Elfogadhatják a vállalat 15 százalékos ajánlatát, vagy élhetnek Robert Fico kor­mányfő ajánlatával, amely alapján az állam megvásárolja a beszállítók kintlévőségeinek 50 százalékát, melyet később az állam hajtana be a Váhos­­tavtól. A bírói döntés ellen a vállalat fellebbezhet. (Den­­ník N­­ie) Juraj Široký (Képarchívum)

Next