Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-23 / 117. szám, szombat
2 Közélet Az ország felett szupercella vonult át Csak nyáron van annyi vihar, mint most DEMECS PÉTER Pozsony. Rendkívül szokatlan időjárás uralkodik Európában, a Szlovák Meteorológiai Intézet (SHMÚ) tegnapi közleménye szerint nem a napokon át tartó felhős és aránylag hűvös idő a rendhagyó, hanem a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék és a sok erős vihar. Ráadásul, ezek a heves viharok inkább a nyári hónapokra, júliusra és augusztusra jellemzők, amikor lényegesen melegebb van, mint most. Minden bizonnyal a globális felmelegedés velejárója, hogy májusban bizonyos szempontból a nyárihoz hasonló időjárás van. Ebben a hónapban ráadásul Szlovákia felett egy olyan jelenségnek voltak szemtanúi a meteorológusok, amely Európában is ritkaság. Az elmúlt hetekben több erős vihar vonult át az országon, az egyik viszont intenzitásával elérte az úgynevezett szupercella jelenséget. Ilyen, gyakran intenzív jégesővel kísért viharokból keletkeznek rendszerint a tornádók, bár a forgószél kialakulásához sokkal magasabb hőmérséklet kellene. A szupercella az SHMÚ tájékoztatása szerint hevesebb, mint egy átlagos zivatarfelhő, mert ebből akár 2 cm-es vagy nagyobb jégdarabok is hullhatnak, akár 100 km/óra erősségű széllökés is lehetséges, és a villámok száma percenként meghaladhatja a 80 000 kisülést. Szlovákiában a Magas-Tátra felett alakult ki május 6-án egy ilyen szupercella, amely kelet felé haladt. Ahhoz, hogy a szakértők százszázalékos biztonsággal kijelenthessék, szupercelláról volt szó, illetve feltérképezzék pontos mozgását, több tucat radarfelvételt kellett megvizsgálni, az eredményeket tegnap tették közzé. „Az északszlovákiai Šuňava községben a jégeső során 6-7 centiméter átmérőjű jégdarabok hulltak az égből” - olvasható az SHMÚ jelentésében. A szupercella átvonulását követő heves esőzés Poprádon és Eperjesen okozott komolyabb gondokat, ahol a víz több parkolót és utcát öntött el. A vihar hatását Kassán és Homonnán is érezni lehetett. S bár az elmúlt napokban főleg Szlovákia keleti és északi régióiban mértek a meteorológusok rendkívül erős viharokat, a hétvégén bizonyára már nyugaton és délen is erősebb széllökésekre és viharra kell felkészülni. Az előrejelzések szerint ugyanis felhős, borult idő valószínű a hétvégén. Ma még a keleti régiókban rövidebb időre kisüthet a nap, vasárnap viszont már az egész országban esni fog, s a széllökések sok helyütt elérhetik az 55 km/órát. A napokon át tartó rossz időről egy egész Európára kiterjedt hullámzó front tehet, amely csak nagyon lassan halad át a kontinensen, így aztán a jövő héten is szükségünk lesz esernyőre. A hét elején a hőmérséklet 20 fok környékén marad, s a jövő hét vége felé fokozatosan felmelegszik a levegő, az égbolt viszont borult lesz és sok helyütt valószínű eső és erős, rövid ideig tartó, de intenzív vihar. RÖVIDEN A Smer nem akar iskolabuszt Pozsony. Második nekifutásra sem szavazták meg a parlamentben a KDH javaslatát az iskolabuszok bevezetésére. A párt már évek óta sikertelenül próbálkozik az iskolabuszrendszer bevezetésével. „Iskolabusz-hálózat a világ több fejlett országában üzemel már. Ez nemcsak gazdasági szempontból előnyös, hanem a diákok biztonsága szempontjából is” - indokolta javaslatát a párt. A Smernél azonban nem talált megértő fogadtatásra, s lesöpörte az asztalról. (TASR) ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 23. www.ujszo.com A minisztérium kiállt a Szociális Biztosító sokat vitatott szórólapja mellett Senkit sem akarnak kikergetni? Pozsony: Kitart a szociális ügyi minisztérium a Szociális Biztosító napokban postázott, az ellenzék és a szakértők szerint is félrevezető röplapjában szereplő állítások mellett. Jozef Burian államtitkár szerint ők csak tájékoztatni akarták az embereket. LAJOS P. JÁNOS Melyik nyugdíjpillérben volt magasabb a hozam az utóbbi 10 évben? A Szociális Biztosító és a szociális ügyi minisztérium szerint természetesen az első pillérben, mégpedig több mint háromszoros mértékben: a szaktárca szerint az első pillér „hozama” tíz év alatt 68,23% volt, míg a második pillér csak 17,97%-ot teljesített. Az állami pillér hozamát az aktuális nyugdíjérték (ADH) alapján számították ki ez 2004-től 2014-ig 183,58 koronáról (6,09 euró) 10,68 euróra emelkedett, ami valóban 68,23%-os emelkedést jelent. A gond csak az, hogy a nyugdíj kiszámításához használt ADH-értéket az előző éves átlagbér-emelkedés alapján határozza meg a szociális ügyi minisztérium, vagyis valós hozamról egyáltalán nem beszélhetünk, csak a tárca által megállapított számról van szó. Jozef Burian, a szociális ügyi minisztérium államtitkára tegnap saját számításaikra hivatkozva azt állította, hogy valójában csak azoknak éri meg a kétpilléres rendszer, azok számíthatnak a teljesen állami nyugdíjnál magasabb járadékra, akik legalább az átlagbér 3,7-szeresét keresik. Ennek ellenére Burian azt állítja, hogy nem akarják az embereket „kikergetni” a második pillérből, amely még június 15-ig nyitva áll. Az ellenzék és független gazdasági szakértők szerint a biztosító kommunikációja megtévesztő és sok ponton hamis. Ivan Švejna (Híd) szerint az információk zöme pontatlan, egy részük kimondottan hazugság.A Smer félrevezeti az embereket és olyan téves adatokkal és számokkal félemlíti meg őket, amelyeknek eredetét maguk a független elemzők sem tudják megmagyarázni” - jelentette ki Švejna. Szerinte a legnagyobb hibája a levélnek, hogy összehasonlítja az első pillérben vezetett nyugdíjszámlákat a pénztártagok nyugdíjszámláival. Míg az első nem tényleges vagyon, csak a befizetett járulék nyilvántartása, amelyből a jelenlegi nyugdíjakat fizetik, addig a másik valós vagyont mutat, ami például örökölhető a pénztártag halála esetén. „Ennek a levélnek minimális értéke van” -jelentette ki Švejna. A Szociális Biztosító napokban postázta második „tájékoztató” levelét a nyugdíjpénztári tagoknak, amelyben a 45 évnél idősebbeknek és az átlagbérnél kevesebbet keresőknek javasolja a visszatérést az egypilléres rendszerbe. Hangsúlyozza, hogy az állam mindig „gondoskodni fog” az emberek nyugdíjáról. Jozef Burian szerint az állami pillér jobban „teljesít" Kezdetét vette a pletykaháború arról, melyik országban épülhet meg az új gyár Talán mégsem jön a Tata Motors DEMECS PÉTER Pozsony. Úgy tűnik, Szlovákia végleg kiesett a Jaguar Land Rover látószögéből, a márka ugyanis új gyárát Csehországban vagy Lengyelországban fogja megépíteni - legalábbis erről tájékoztatott tegnap a lengyel sajtó, megbízható kormányforrásokra hivatkozva. A héten az RTVS még arról tájékoztatott, hogy a négy esélyes ország, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország közül már csak az utóbbi kettő közül válogat a Jaguar Land Rover tulajdonosa, az indiai Tata Motors. A lengyelek szerint viszont Szlovákia és Magyarország esett, és már csak Varsó és Prága van játékban. Az autógyártó állítólag alternatív megoldásként vizsgálja a gyár mexikói elhelyezését is. Az autógyártó 300-500 hektárnyi területet keres, ahol a gyáron kívül egy alkalmazottak képzésére alkalmas központot is megnyitna. Összesen 8000 embert foglalkoztatnának. Szlovákia 400 hektárnyi területet kínált fel a Nyitra melletti ipari parkban. Ennek előnye, hogy közvetlen összeköttetése van az R1-es gyorsforgalmi útra. Szakértők szerint viszont Szlovákia legnagyobb előnye, hogy az autógyártásban világelsőnek számít, s több tucat, már befutott és kellő tapasztalattal rendelkező beszállító cég található az országban. Egy biztos, hivatalosan senki sem akarja alátámasztani a híreket arról, mely országokon gondolkozik a cég, a szlovák kormány képviselői szerint a tárgyalások még nem értek véget. Ján Počiatek közlekedésügyi miniszter a beruházással kapcsolatos kérdésekre a héten csak annyit mondott, hogy az egyeztetések még nem értek véget. Lisa Palmer, a Jaguár sajtóképviselője pedig színtiszta találgatásnak nevezte az új gyár megépítéséről terjengő híreket. „Minden, erre a témára folytatott egyeztetés bizalmas, a leendő helyszínről, országról nyárnál korábban nem születik döntés” - mondta Palmer. A cég közel 400 beszállítója még nem lélegezhet fel, csak a cégbírósági közlönyből tudják majd meg, hogy megkapják-e pénzük egy részét A bíró döntött a Váhostavról, de a döntést csak hetek múlva közlik ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Aki kíváncsi, hamar megöregszik - üzeni mindenkinek Katarína Bartalská, a Váhostav csődegyezségét felügyelő bíró, akinek péntekig kellett eldöntenie, jóváhagyja a vállalat tartozásának leírását. Bartalská nem hajlandó elárulni, hogyan döntött, az érintettek és a nyilvánosság csak a cégbírósági közlönyből tudhatja meg, mi lesz a Váhostav és közel 400 beszállítójának sorsa. Ha a Pozsonyi Kerületi Bíróság bírája jóváhagyja az egyezséget, akkor Juraj Široký óriásvállalata leírhatja tartozásának 85 százalékát. Ha hibát talált a csődvédelmi eljárásban, akkor a vállalat csődbe megy. Pavol Adamčiak bírósági szóvivő azt mondta, a bíróság csak azt követően foglalhat állást a döntéssel kapcsolatban, ha azt a cégbírósági közlöny nyilvánosságra hozta. Ez a gyakorlatban napokig akár két hétig is elhúzódhat,vagy A hazai jogszabályok ugyan lehetővé teszik, hogy csődvédelmi eljárás keretében a vállalatok leírják tartozásaikat, a Váhostav esetében azonban többször is felmerült a gyanú, hogy a tulajdonos tisztességtelen játékot játszik. Egyrészt Juraj Široký óriásvállalatának hitelezői között több ciprusi és belizei offshore cég szerepel. Olyan is, amely évekig veszteséges volt, viszont közvetlen a csődvédelmi eljárás előtt 7 millió euró hitelt adott a Váhostavnak. Érdekes módon a hatalmas összeg ellenére ezek a cégek hitelükért nem kértek fedezetet. Felmerül a gyanú, hogy az offshore cégeken keresztül Juraj Široký saját magának adott hitelt. Ha ez bebizonyosodna, akkor ezzel nem csak a csődvédelmi eljárást manipulálta, hanem feltételezhetően csak megjátszotta, hogy a vállalat fizetésképtelen. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Váhostav jelenlegi igazgatója, Marián Moravčík korábban az egyik hitelező offshore cég alkalmazásában állt. Moravčík korábban azt állította, nem ismeri a tengerentúli cégek tulajdonosi hátterét. Negatívan hathat csődegyezség jóváhagyására az a építkezési óriásvállalat csődbiztosának személye. A mindössze 25 éves Petra Gabrišová két hónappal azelőtt szerzett biztosi képesítést, hogy a Váhostav csődvédelmet kért. Ráadásul összefüggésbe hozható a vállalat hátterében levő egyik offshore céggel. Ha a bíró elutasítaná az egyezséget, akkor a Váhostav csődbe megy. Vagyonát felszámolnák és a többmilliós autópálya-építésre vonatkozó állami megbízásokat más cégek kapnák. Közben több megbízásra már leszerződött a vállalat. A csődegyezség jóváhagyását követően a hitelezők két lehetőség közül választhatnak. Elfogadhatják a vállalat 15 százalékos ajánlatát, vagy élhetnek Robert Fico kormányfő ajánlatával, amely alapján az állam megvásárolja a beszállítók kintlévőségeinek 50 százalékát, melyet később az állam hajtana be a Váhostavtól. A bírói döntés ellen a vállalat fellebbezhet. (Denník Nie) Juraj Široký (Képarchívum)