Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-11 / 210. szám, péntek

2­­ KÖZÉLET Átláthatatlan a szlovák költségvetés Szlovákia három év alatt 15 helyet esett vissza, a kormány korlátozott rálátást biztosít a költségvetésre ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Fico-kabinet egyre átláthatatlanabbul gazdálkodik az adófizetők pénzével - derül ki az Open Budget Survey (OBS) most bemutatott felméréséből. Eszerint Szlovákia a költségvetési rendszer átláthatósága szempontjából a 102 országot tartalmazó listán drasztikus mértékben, a korábbi 15. helyről a 30-ra esett vissza. A költségvetési átláthatóság lé­nyege, hogy az állampolgárok idő­ben, könnyen és közérthető formá­ban hozzájutnak a közpénzekkel kapcsolatos részletes információk­hoz. Az átláthatóság hiánya ellehe­tetleníti a hatékony elszámoltatást, tágítja a korrupció lehetőségeit, ko­moly hátrány a nemzetközi tőkebe­fektetésekért folytatott versenyben, valamint növeli az államadósság fi­nanszírozási költségeit. Szlovákiát az elmúlt időszakban az átláthatóság szempontjából több környező or­szág is lehagyta. A régiós országok közül Románia például az OBS lis­táján a 9. helyen áll, Csehország a 14., Lengyelország pedig a 21. po­zícióba került. Mellettük Bulgária és Szlovénia is jobb értékelést kapott Szlovákiánál. Az igazán rossz hír azonban az, hogy például Oroszor­szág, Grúzia vagy Uganda is átlát­hatóbb közpénzügyekkel rendelke­zik, mint Szlovákia. A lehetséges 100 pontból a 2012- es 67 helyett Szlovákia idén már csak 57-et ért el a költségvetési rendszer átláthatóságát vizsgáló felmérésben, mindez azt jelenti, hogy a kormány korlátozott költségvetési informáci­ót biztosít az állampolgároknak. Ezen belül a nyilvánosság költség­­vetési folyamatokba való bevonása terén mindössze 25 pontot értünk el, ami kimondottan gyenge teljesít­ménynek felel meg. A törvényhozás felügyelete szempontjából 33 pon­tot ért el Szlovákia, míg a számve­vőszék felügyelete 67 pontot hozott a felmérésben. A nemzetközi felmérést az Inter­national Budget Partnership (IBP) készítette, Szlovákiában pedig a M.E.S.A. 10 gazdasági és szociális kutatóintézet munkatársai térképez­ték fel az átláthatóságot. A felmérés nem véleményeken, hanem ténye­ken alapul, amelyeket először az IBP partnerei, az egyes országokban működő, kormánytól független, he­lyi civil szervezetek gyűjtenek össze. Az idei a harmadik ilyen felmérés a 2010-es és 2012-es után, a legköze­lebbi pedig 2017-re várható. A M.E.S.A. 10 az eredmények közzététele mellett javaslatokat is tett a kormánynak, hogyan lehetne javítani a helyzeten. „Továbbra is súlyos hiányosságnak számít, hogy a kormány csak korlátozott rálátást biztosít a közvéleménynek a költ­ségvetés kidolgozása során, problé­mák vannak azonban a költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével is” - nyilatkozta Radovan Kavičky, a M.E.S.A. 10 elemzője. Szerinte a költségvetési gazdálkodás terén az elmúlt időszakban romlott a helyzet, még annak ellenére is, hogy a kor­mány több olyan intézkedést is be­vezetett, amelyeknek elvileg segíte­niük kellett volna. Ezek közé tarto­zik például az államadósság kordá­ban tartását szem előtt tartó adós­ságfék bevezetése és az állam gaz­dálkodását felügyelő Költségvetési Tanács létrehozása is. Kavický sze­rint a Fico-kabinet hivatali ideje alatt azonban az ezzel kapcsolatos refor­mok lelassultak. A M.E.S.A. 10 a nyilvánosság ak­tívabb bevonását javasolja a kor­mánynak. Kavický szerint ehhez nyilvános meghallgatásokra, fel­mérésekre lenne szükség, hogy a kormány jobban megismerje a költ­ségvetési kérdésekkel kapcsolatos véleményeket. Nyilvános meghall­gatásokat szervezhetnének az egyes minisztériumok, hivatalok, intéz­mények egyedi költségvetéseiről is, ahol a kormánytól független szerve­zetek képviselői is ismertethetnék az Átlátható költségvetés 9. Románia 75 14. Csehország 69 21. Lengyelország 64 30. Szlovákia 57 45. Magyarország 49 Az országok 0-100 pontot szerezhettek. (MESA. 10) álláspontjukat. A most közzétett fel­mérés eredményeinek gyakorlati hasznai is lehetnek, hiszen ma már mindenki elfogadja a kutatást, így például a kevésbé átlátható költség­­vetéssel rendelkező országoknak magasabb felárat kell fizetniük adósságukra, és a hitelminősítők is nagyobb eséllyel minősítik le őket az adott esetben. • (vív) Kažimír idején romlott a helyzet (Gabriel Kuchta felvétele) 1. Új-Zéland 88 2. Svédország 87 3. Dél-Afrika 86 4. Norvégia 84 5. USA 81 RÖVIDEN Megtáltosodott iparvállalatok Pozsony. A szlovákiai iparvál­lalatok idén júliusban 11,9 szá­zalékkal növelték a gyártásukat az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett elemzéséből. „Ilyen gyors növekedésre 2013 óta nem volt példa Szlovákiá­ban” - nyilatkozta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. A dinamikus júliusi növekedéshez leginkább az au­tógyártók járultak hozzá, ame­lyek az említett időszakban 27,5 százalékkal növelték a teljesít­ményüket. (vív) Panaszkodnak az agrárkamarák Alsólehnic. Katasztrofális hely­zetben vannak régiónk országai­nak a tejtermelői, amin nem segít az Európai Bizottság által a na­pokban jóváhagyott 500 millió eurós támogatás sem - egyeztek meg a visegrádi négyek agrárka­maráinak a képviselői tegnapi alsólehnici tanácskozásukon. Milan Semančík, a mezőgazda­­sági kamara (SPPK) elnöke sze­rint nehéz megjósolni, hogy az 500 millió euróból mennyi jut a szlovákiai gazdáknak, egyelőre ugyanis nem ismert az elosztási rendszer. A V4-ek agrárkamará­inak a vezetői megegyeztek ab­ban, hogy annak az országnak kell adni a legnagyobb támoga­tást, amelyben a leginkább visszaestek az árak. (susla) 2015. szeptember 11. | www.ujszo.com Kiherélték a fogatlan törvényt IBOS EMESE Két alkalommal utasította el a Smer az ellenzéki pártok összeférhetetlenségi törvénytervezetét. Most saját javaslatukat terjesztették be. Az ellenzék szerint a módosító javaslat a hatályos törvénynél is gyengébb, sőt szabad utat nyit a korrupciónak. Pozsony: Az összeférhetetlenségi törvény a politikusok - parlamenti képviselők, miniszterek, államtit­károk - és köztisztviselők vagyon­­bevallását hivatott átláthatóvá tenni. A 2004-től hatályos jogszabály mó­dosítása eddig 3 alkalommal szere­­pelt a parlament programján. A Smer annak ellenére sem támogatta a ter­vezetet, hogy több éves egyeztetést, melyen a párt képviselői is jelen vol­tak, széles konszenzust követően született meg a módosító javaslat. Legutóbb májusban utasították vissza az ellenzék tervezetét. A jobboldali pártok azt javasol­ták, hogy a politikusok és köztiszt­viselők a vagyonbevallásukban pontosan és részletesen írják le va­gyonukat, bevételi forrásaikat, vala­mint a bérelt ingóságokat és ingat­lanokat. Jelenleg elég feltüntetni, hogy birtokukban van egy autó, a gépjármű márkáját és típusát viszont már nem kell részletezni. Az ellenzék szerint a módosítás­nak azt is lehetővé kellene tenni, hogy az éves összehasonlításból kiderül­jön, kinek, milyen mértékben gya­rapodott a vagyona. Javasolták to­vábbá, hogy a köztisztviselő ne tud­jon kibújni a büntetés alól, ha meg­sérti a törvényt. Ez utóbbira eddig gyakorlatilag még nem volt példa. A felsoroltakból az összeférhetetlen­ségi törvény Peter Pellegrini házel­nök, Jana Laššáková és Miroslav Číž parlamenti alelnökök által beterjesz­tett módosító javaslata semmit sem tartalmaz. Egyetlen pozitívuma, hogy kibővítené azoknak a körét, akik januártól kötelesek lennének nyilvános adóbevallást készíteni. A fogatlan tervezetre Miroslav Beblavý hívta fel a figyelmet, aki szerint a Smer legalizálni akarja a képviselőknek szánt kenőpénzt. „A tervezet lehetővé tenné, hogy a kép­viselők ajándékot fogadjanak el, ha azt a köz érdekében használják fel” - mutatott rá a Siem alelnöke. Jelen­leg a köztisztviselők semmilyen ajándékot nem fogadhatnak el. A ja­vaslat nem orvosolja a törvénysértő köztisztviselők büntethetőségét sem. A parlament összeférhetetlen­ségi bizottságának többsége to­vábbra is leszavazhatja a büntetést. Ilyen esetekben az ellenzék az Al­kotmánybíróságra bízta volna a döntést, ám a Smer javaslatából ez is kimaradt. „A tervezet nem szabja meg pon­tosan, hogy mit kell bevallaniuk a köztisztviselőnek és azt sem kell pontosan meghatározniuk, hogy milyen ingatlan van a birtokukban” - fejtette ki a képviselő. Beblavý azt is felrótta a kormánypártnak, hogy a tervezet 400 euró havi jutalmat en­gedélyezne azoknak a köztisztvise­lőknek, akik további feladatokat lát­nak el az önkormányzatoknál, illet­ve valamilyen állami tulajdonú cég­nél. Jelenleg a plusz munkáért nem jár sem fizetés, sem jutalom. (SITA) Az új házelnök sem változtatott a helyzeten (SITA-fotó) Fico szerint az új gázvezeték átverés Pozsony. Nem csak üzleti kér­dés, hogy a nyugat-európai gáz­szállítók megegyeztek Oroszor­szággal a második Északi Áram­lat (Nordstream 2) megépítéséről -jelentette ki tegnap Robert Fico kormányfő Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel való pozsonyi tárgyalása után. „Nem lehet hónapokon, éveken át tár­gyalni a helyzet stabilizálásáról, s aztán elfogadni egy olyan dön­tést, amely ilyen nehéz helyzet elé állítja nemcsak Ukrajnát, hanem Szlovákiát is” - mondta Fico, hozzátéve: ha leáll a gázsszállítás Ukrajnán keresztül, akkor Uk­rajnát milliárdos, Szlovákiát pe­dig százmilliós veszteségeket fe­nyegetik. „Teljesen egyértelmű, hogy az uniós nyugati gázszállí­tók egyszerűen átvertek egy má­sik tagállamot, jelen esetben Szlovákiát, s lépéseik szöges el­lentétben vannak az Európai Unióban folytatott tárgyalások­kal”-állítja Fico. Arszenyij Jacenyuk ukrán mi­niszterelnök szerint Nyugat- Európa a földgázellátás terén független akart lenni azzal, hogy megépítette az első Északi Áramlat földgázvezetéket, ám ezt a függetlenséget nem érte el, mert a beszállító ugyanaz ma­radt, Oroszország. „Meggyőző­désem, hogy a Nordstream 2 uk­ránellenes és európaellenes pro­jekt. Ráadásul, a második veze­ték megépítésével Oroszország még nagyobb monopolhelyzet­be kerül, ami megemelheti a földgáz árát. (dem, SITA)

Next