Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-14 / 237. szám, szerda
DUNA, VAG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2015. október 14., szerda 21. oldal A kápolna felújítására tavaly hagytak jóvá pénzt a város költségvetéséből (Száz Ildikó felvétele) Ostrihoňová elbúcsúzhat a polgármesterségtől VRABEC MÁRIA A város javára elkövetett telekspekulációba bukott bele az aranyosmaróti polgármester. NYITRA A hét és fél éves börtönbüntetést megúszta, de a polgármesteri széktől elbúcsúzhat Serafína Ostrihoňová. Csalásért feltételes szabadságvesztésre ítélte a kerületi bíróság, és mivel szándékos bűncselekményről van szó, a jogerős ítéletet követően le kell mondania posztjáról. Harmadik hivatali ideje csak egy évig tartott. A vád szerint a volt polgármester asszony 2007-ben Viliam O. vállalkozóval egy tulajdonjogi szempontból rendezetlen, 7,7 hektáros földterületet vásárolt fel a helyi ipari parkba betelepülni szándékozó beruházók számára. Viliam O. a polgármester asszony felhatalmazásával először az állami földalappal tárgyalt, amely az ismeretlen tulajdonosok földjeit kezelte. Mivel 2007- ben a kormány a földalap ez irányú tevékenységét ideiglenesen leállította, a befektetők pedig türelmetlenkedni kezdtek, Ostrihoňová az egyetlen esélyt a kisajátításban látta. Viliam O. közjegyző előtt kijelentette, a város tíz éve jóhiszeműen használja a földeket, és ez alapján a telekkönyvi hivatalban tulajdonosként jegyezték be. A valódi tulajdonos azonban az állami földalap volt, amely a kistapolcsányi szövetkezetnek és egy ólublói társaságnak adta bérbe a földeket. Miután 2007 februárjában a 7,7 hektáros területet egy koronáért megvásárolta a várostól Viliam O. cége, a ViOn, a földalap feljelentést tett ellene. Az ügy tárgyalása 2012 márciusában kezdődött a Nyitrai Járásbíróságon. Serafína Ostrihoňová a kezdetektől azzal védekezett, hogy a földalap nem teljesítette a várossal kötött szerződésben foglaltakat, miszerint a területet a létesítendő ipari park rendelkezésére kellett volna bocsátania. „Az önkormányzat közben már megkötötte a szerződéseket a befektetőkkel, és a telek árát többszörösen meghaladó bírságokat fizettünk volna, ha időben nem adjuk használatba az ingatlant” - érvelt kezdetektől a polgármester asszony, aki 2002-től 2010-ig, két hivatali időn át állt a város élén, majd négy év kihagyás után tavaly újra ő nyerte a választást. A telekspekulációs ügyben először 2012-ben ítélte őt és társát hét és fél év börtönbüntetésre a járásbíróság. Mivel mindkét vádlott fellebbezett, a kerületi bíróság tavaly visszaadta az ügyet újratárgyalásra, de a járásbíróság februárban megerősítette korábbi ítéletét. Ekkor már Ján Čamogurský védte Ostrihoňovát, aki azzal érvelt, hogy a kialakult helyzetért leginkább a földalap okolható, védence csak kiutat igyekezett találni. Čamogurský úgy vélte, a kiszabott büntetés túl szigorú, és a bíróság csak a vádlottak ellen szóló körülményeket vette figyelembe. Védence számára felmentést kért, mivel szerinte jóhiszeműen, a polgárok érdekében cselekedett, és megfellebbezte az ítéletet. Fellebbezett az ügyész is, de szigorításért, ő tíz év letöltendő börtönbüntetést kért. Serafína Ostrihoňová a tegnapi tárgyaláson nem vett részt, csak egy harminchárom oldalas nyilatkozatot küldött a bírónak. Ügyvédje, Ján Čamogurský ezúttal is azzal érvelt, hogy az ipari parkból származó előnyök jócskán meghaladják azt a kárt, amit Serafína Ostrihoňová okozott. „A polgármester asszony kockázatvállalásának köszönhető, hogy a városban 260 munkahely jött létre, és további 150 közvetetten kötődik ezekhez. A bíróságnak ezeket az összefüggéseket is figyelembe kellett volna vennie, nem csak a formális jogértelmezéshez ragaszkodni” - mondta záróbeszédében Čarnogurský. . A bíróság nem adott igazat neki, az ítélet indoklása szerint a jó szándék sem igazolja a törvénysértést. Az ismeretlen tulajdonosoknak, valamint az államnak okozott 377 481 eurós kárért Serafína Ostrihoňovát és Viliam O.-t három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Čamogurský az újságíróknak azt mondta, védencével megfontolja a Legfelsőbb Bíróságra benyújtható panasz lehetőségét, de ezzel Ostrihoňová nem nyer haladékot. Mivel a tegnapi ítélet jogerős, a polgármesteri posztról le kell mondania. FÓKUSZBAN A Feketeházy család kápolnája Végsellye. Érdemes megállni a vágsellyei temető jellegzetes kápolnájánál, melyet a Feketeházy család építtetett. Feketeházy János neves hídépítő kiemelkedő munkái közé tartozik a szegedi Tisza-híd, amelyet az ő tervei alapján a francia Eiffel cég épített. Feketeházy tervei szerint épült a komáromi Erzsébet híd, a budapesti Ferenc József (ma Szabadság) híd, a Keleti pályaudvar és a Magyar Állami Operaház látványos acél tetőszerkezete. Feketeházy János 1842-ben született Vágsellyén, ott halt meg 1927-ben. Apja tanító és kántor volt, az iskola épületében lakott a család. A bécsi, majd a zürichi műegyetemen tanult, 1866-ban gyakornokként részt vett a Boszporuszcsatorna és a wien-stadlaui Duna-híd tervezésében. Haláláig hű maradt a szülővárosához, a családi sírboltban nyugszik. (száz) Kétszer emelték városi rangra Gútát V. KRASZNICA MELITTA A település első írásos említése 1268-ból származik, de a régészeti kutatások szerint mér az i.e. 8-5. században lakták a területet. Villa Gutta az esztergomi érsekség birtoka volt, és a Vág bal partján feküdt. Ezt a részt régi Gútának nevezik. A mohácsi csata után biztonságosabb helyet keresve költöztek át a lakosok a Kis- Duna jobb partjára, oda, ahol ma is elterül a város. A kereskedelmi utak védelmére 1349-ben épült Gúta határában a Békavár nevet viselő földvár, amelyet az 1500-as évek második felében több alkalommal megerősítettek, majd 1662-1664 között barokk stílusban átépítettek. Gúta 1551-ben kapott városi rangot IV. László királytól, több privilégiummal, például vásártartási joggal együtt. A háborúkon kívül elemi csapások is többször sújtották, 1669-ben és 1715-ben nagy tűzvészek, az 1848–19-es években árvizek pusztították. A 19. század végén, a 20. század elején fellendült a település, mindkét végén vashíd épült a Kis-Duna fölé, árvízvédelmi töltések készültek. Az 1965-ös nagy dunai árvíz Gútát sem kímélte, a községben 768 ház dőlt össze, 1568 súlyosan megrongálódott, csupán 107 maradt épségben. Az újjáépítést követően teljesen megváltozott a község arculata. Egy évvel első írásos említésének 700. évfordulója előtt, 1967. október 14-én Gúta visszakapta városi rangját. Az ünnepségen Alexander Dubček mondott beszédet. Legközelebb Nagyida címerét mutatjuk be. A vizet hangsúlyozza a kék-ezüst színkombináció . Gúta címerét Darázs Rozália szobrászművész és Magdaléna Serbáková tervezte, alapjául a település határában egykor állt erőd - Békavár - 1663-ból származó alaprajza szolgált. „A tervrajzokat, metszeteket a Theatrum Europaeum korabeli folyóirat közölte” - mondta Angyal Béla helytörténész. A címer két színből, kékből és ezüstből áll. Az alkotók ezzel a Gútára legjellemzőbb éltető elemet, a vizet szerették volna hangsúlyozni. Gúta legrégibb fennmaradt jelképe egy 1808-ből származó, Szent Adalbertet a pásztorbottal és országalmával ábrázoló jegyzői pecsét. (vkm)