Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-14 / 237. szám, szerda

DUNA, VAG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2015. október 14., szerda 21. oldal A kápolna felújítására tavaly hagytak jóvá pénzt a város költségvetéséből (Száz Ildikó felvétele) Ostrihoňová elbúcsúzhat a polgármesterségtől VRABEC MÁRIA A város javára elkövetett telekspekulációba bukott bele az aranyosmaróti polgármester. NYITRA A hét és fél éves börtönbüntetést megúszta, de a polgármesteri széktől elbúcsúzhat Serafína Ostrihoňová. Csalásért feltételes szabadságvesz­tésre ítélte a kerületi bíróság, és mi­vel szándékos bűncselekményről van szó, a jogerős ítéletet követően le kell mondania posztjáról. Harmadik hi­vatali ideje csak egy évig tartott. A vád szerint a volt polgármester asszony 2007-ben Viliam O. vállal­kozóval egy tulajdonjogi szempont­ból rendezetlen, 7,7 hektáros föld­területet vásárolt fel a helyi ipari parkba betelepülni szándékozó be­ruházók számára. Viliam O. a pol­gármester asszony felhatalmazásá­val először az állami földalappal tár­gyalt, amely az ismeretlen tulajdo­nosok földjeit kezelte. Mivel 2007- ben a kormány a földalap ez irányú tevékenységét ideiglenesen leállí­totta, a befektetők pedig türelmet­lenkedni kezdtek, Ostrihoňová az egyetlen esélyt a kisajátításban látta. Viliam O. közjegyző előtt kijelen­tette, a város tíz éve jóhiszeműen használja a földeket, és ez alapján a telekkönyvi hivatalban tulajdonos­ként jegyezték be. A valódi tulajdo­nos azonban az állami földalap volt, amely a kistapolcsányi szövetkezet­nek és egy ólublói társaságnak adta bérbe a földeket. Miután 2007 februárjában a 7,7 hektáros területet egy koronáért megvásárolta a várostól Viliam O. cége, a ViOn, a földalap feljelentést tett ellene. Az ügy tárgyalása 2012 márciusában kezdődött a Nyitrai Járásbíróságon. Serafína Ostriho­ňová a kezdetektől azzal védeke­zett, hogy a földalap nem teljesí­tette a várossal kötött szerződésben foglaltakat, miszerint a területet a létesítendő ipari park rendelkezé­sére kellett volna bocsátania. „Az önkormányzat közben már megkö­tötte a szerződéseket a befektetők­kel, és a telek árát többszörösen meghaladó bírságokat fizettünk volna, ha időben nem adjuk hasz­nálatba az ingatlant” - érvelt kez­detektől a polgármester asszony, aki 2002-től 2010-ig, két hivatali időn át állt a város élén, majd négy év kihagyás után tavaly újra ő nyer­te a választást. A telekspekulációs ügyben elő­ször 2012-ben ítélte őt és társát hét és fél év börtönbüntetésre a járásbíró­ság. Mivel mindkét vádlott fellebbe­zett, a kerületi bíróság tavaly vissza­adta az ügyet újratárgyalásra, de a já­rásbíróság februárban megerősítette korábbi ítéletét. Ekkor már Ján Čamogurský védte Ostrihoňovát, aki azzal érvelt, hogy a kialakult hely­zetért leginkább a földalap okolható, védence csak kiutat igyekezett talál­ni. Čamogurský úgy vélte, a kisza­bott büntetés túl szigorú, és a bíró­ság csak a vádlottak ellen szóló kö­rülményeket vette figyelembe. Vé­dence számára felmentést kért, mi­vel szerinte jóhiszeműen, a polgárok érdekében cselekedett, és megfel­lebbezte az ítéletet. Fellebbezett az ügyész is, de szigorításért, ő tíz év letöltendő börtönbüntetést kért. Serafína Ostrihoňová a tegnapi tárgyaláson nem vett részt, csak egy harminchárom oldalas nyilatkozatot küldött a bírónak. Ügyvédje, Ján Čamogurský ezúttal is azzal érvelt, hogy az ipari parkból származó elő­nyök jócskán meghaladják azt a kárt, amit Serafína Ostrihoňová okozott. „A polgármester asszony kockázat­­vállalásának köszönhető, hogy a vá­rosban 260 munkahely jött létre, és további 150 közvetetten kötődik ezekhez. A bíróságnak ezeket az összefüggéseket is figyelembe kel­lett volna vennie, nem csak a for­mális jogértelmezéshez ragaszkod­ni” - mondta záróbeszédében Čar­­nogurský. . A bíróság nem adott igazat neki, az ítélet indoklása szerint a jó szándék sem igazolja a törvénysértést. Az is­meretlen tulajdonosoknak, valamint az államnak okozott 377 481 eurós kárért Serafína Ostrihoňovát és Vi­liam O.-t három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Čamogurský az újságíróknak azt mondta, védencével megfontolja a Legfelsőbb Bíróságra benyújtható panasz lehetőségét, de ezzel Ostrihoňová nem nyer haladékot. Mivel a tegnapi ítélet jogerős, a polgármesteri posztról le kell mon­dania. FÓKUSZBAN A Feketeházy család kápolnája Végsellye. Érdemes megállni a vágsellyei temető jellegzetes kápolnájánál, melyet a Fekete­házy család építtetett. Fekete­házy János neves hídépítő ki­emelkedő munkái közé tartozik a szegedi Tisza-híd, amelyet az ő tervei alapján a francia Eiffel cég épített. Feketeházy tervei szerint épült a komáromi Er­zsébet híd, a budapesti Ferenc József (ma Szabadság) híd, a Keleti pályaudvar és a Magyar Állami Operaház látványos acél tetőszerkezete. Feketeházy János 1842-ben született Vágsellyén, ott halt meg 1927-ben. Apja tanító és kántor volt, az iskola épületé­ben lakott a család. A bécsi, majd a zürichi műegyetemen tanult, 1866-ban gyakornok­ként részt vett a Boszporusz­­csatorna és a wien-stadlaui Duna-híd tervezésében. Haláláig hű maradt a szülővá­rosához, a családi sírboltban nyugszik. (száz) Kétszer emelték városi rangra Gútát V. KRASZNICA MELITTA A település első írásos említése 1268-ból származik, de a régészeti kutatások szerint mér az i.e. 8-5. században lakták a területet. Villa Gutta az esztergomi ér­sekség birtoka volt, és a Vág bal partján feküdt. Ezt a részt régi Gú­­tának nevezik. A mohácsi csata után biztonságosabb helyet keres­ve költöztek át a lakosok a Kis- Duna jobb partjára, oda, ahol ma is elterül a város. A kereskedelmi utak védelmére 1349-ben épült Gúta határában a Békavár nevet viselő földvár, amelyet az 1500-as évek második felében több alka­lommal megerősítettek, majd 1662-1664 között barokk stílus­ban átépítettek. Gúta 1551-ben kapott városi rangot IV. László ki­rálytól, több privilégiummal, pél­dául vásártartási joggal együtt. A háborúkon kívül elemi csapások is többször sújtották, 1669-ben és 1715-ben nagy tűzvészek, az 1848–19-es években árvizek pusztították. A 19. század végén, a 20. század elején fellendült a tele­pülés, mindkét végén vashíd épült a Kis-Duna fölé, árvízvédelmi töl­tések készültek. Az 1965-ös nagy dunai árvíz Gútát sem kímélte, a községben 768 ház dőlt össze, 1568 súlyosan megrongálódott, csupán 107 ma­radt épségben. Az újjáépítést kö­vetően teljesen megváltozott a község arculata. Egy évvel első írásos említésének 700. évfordu­lója előtt, 1967. október 14-én Gú­ta visszakapta városi rangját. Az ünnepségen Alexander Dubček mondott beszédet. Legközelebb Nagyida címerét mutatjuk be. A vizet hangsúlyozza a kék-ezüst színkombináció . Gúta címerét Darázs Rozália szobrászművész és Magdaléna Serbáková tervezte, alapjául a település határában egykor állt erőd - Békavár - 1663-ból származó alaprajza szolgált. „A tervrajzokat, metszeteket a Theatrum Europaeum korabeli folyóirat közölte” - mondta Angyal Béla helytörténész. A címer két színből, kékből és ezüstből áll. Az alkotók ezzel a Gútára legjellem­­­­zőbb éltető elemet, a vizet szerették volna hangsúlyozni. Gúta leg­­­­régibb fennmaradt jelképe egy 1808-ből származó, Szent Adalbertet a pásztorbottal és országalmával ábrázoló jegyzői pecsét. (vkm)

Next