Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-03 / 129. szám, péntek

KÖZÉLET 2 A fizetés több mint fele az államé MOLNÁR IVÁN Pozsony. Tavaly június 4-én volt az adószabadság napja, idén pedig már június 2-án, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy tegnap délig az államra dolgoztunk, az év hátralevő részében pedig már magunkra - derül ki a Szlovákiai Adófi­zetők Szövetsége (ZDPS) és a Hayek Alapítvány tegnap közzétett elemzéséből, amely azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy mindezek ellenére idén nőttek az adóterhek. Az adófizetők szövetsége 1999 óta vizsgálja a lakosság adóterheit, a könnyebb érthetőség kedvéért vezet­ték be az adószabadság napját. Minél inkább kitolódik a dátum, elvileg an­nál több pénzt vesz el tőlünk az ál­lam. A legalacsonyabb adóterhek eb­ből a szempontból 2008-ban voltak, amikor az adószabadság napja május 22-ére esett. „Az adószabadság idei dátuma azonban korántsem jelenti azt, hogy csökkentek volna az adó­terhek. Idén ugyanis az első fél évben eggyel több nap volt, mint tavaly, több államünnep pedig a hétvégére esett, vagyis míg tavaly 105 napot dolgoz­tunk az államra, idén már 106-ot” - tette hozzá Matúš Pošvanc, a Hayek Alapítvány igazgatója. 1 euróból 42 cent A gyakorlatban ez azt j­elenti, hogy míg tavaly a megtermelt javak 41,80 százaléka vándorolt az állam­kasszába, idén már a 42,12 százalé­ka, vagyis minden egyes megtermelt euróból az állam több mint 42 centet vesz el. „Az adóterhek növekedése az állam indokoltnál nagyobb ki­adásaival magyarázható” - nyilat­kozta Martin Lindák, a Hayek Ala­pítvány elemzője. Az adószabadság kiszámításánál ugyanis a közkiadá­sok mértékét hasonlítják össze a bruttó hazai termékkel. Márpedig idén a szlovák gazdaság várhatóan csak 3,2 százalékos növekedést pro­dukál, miközben az állami kiadások több mint 5 százalékkal nőnek. A fizetés fele A Hayek Alapítvány elemzői idén is megvizsgálták, hogy mekkora összeget fizetnek ki az államnak azok, akik a Statisztikai Hivatal által jelzett 912 eurós bruttó havi átlag­bért kapják. „A 912 eurós átlagbér esetében a munkáltató teljes bér­költsége egy alkalmazottra számítva 1233 euró. Ha ebből levonjuk a bruttó bért, megkapjuk azt az össze­get, amit a munkáltató az alkalma­zott után járulékként fizet az állam­nak. Az alkalmazottak az említett 912 euróból is fizetnek adót és járu­lékot, végül így csak 699,95 eurót kapnak nettó bérként. Ezzel azon­ban még nincs vége, hiszen az állam a vásárlást is megadóztatja. Ha eze­ket a közvetett adókat is leszámít­juk, az alkalmazottnak a fizetéséből ténylegesen csak 591,64 euró ma­rad. Mindezt figyelembe véve az ál­lam az alkalmazott által megkeresett pénzösszeg, vagyis a teljes bérkölt­ség több mint a felére teszi rá a ke­zét” - mondta Lindák, hozzátéve persze, hogy az említett 912 eurós bruttó átlagbér az alkalmazottak többségének elérhetetlen álomnak számít, ebbe ugyanis a csúcsvezetők fizetéseit is beszámolják. A járulé­kok a teljes bérköltség 36 százalékát viszik el, 7 százalék jut a jövede­lemadóra, 9 százalék pedig a köz­vetett adókra, az alkalmazottnak így reálisan csak a teljes bérköltség 48 százaléka üti a markát. Nem a Hayek Alapítvány azonban az egyetlen, amely közzéteszi az adószabadság napját. A Deloitte könyvvizsgáló már márciusban köz­zétette az ezzel kapcsolatos elemzé­sét. Ez ugyan más képletet alkalmaz. Adószabadság napja az ő számításai szerint ugyanis az adószabadság napja idén május 28- ára esett, a lényeg azonban nem vál­tozik: az adószabadság napja náluk három nappal későbbre esik, mint ta­valy, vagyis az ő számításaik szerint is többet vesz ki az állam a zsebünk­ből, mint egy évvel korábban. A fizetésünk több mint felét elveszi (TASR felvétel) 2000-ben június 9. 2002-ben június 4. 2004-ben június 3. 2006-ban június 1. 2008-ban május 22. 2010-ben június 7. 2012-ben június 1. 2014-ben június 2. 2015-ben június 4. 2016-ban június 2. (Forrás: Hayek Alapítvány) Egyre több helyen kell a számítástechnika LAJOS P. JÁNOS Már nemcsak a magasabb képzettséget igénylő munkahelyeken dolgozóknak, hanem a kétkezi munká­soknak is szükségük van számítástechnikai ismere­tekre, derült ki az IVO társadalomkutató intézet felméréséből. Pozsony: Az elmúlt tíz évben szin­te minden foglalkozási kategóriában nőtt a számítástechnikai ismeretek jelentősége. A legnagyobb ugrást a szakmunkások esetében mutatta az IVC felmérése, amelyet a professa.sk és az Accenture társasággal közösen készített. Míg 2005-ben a szakmun­kásoknak csak 28 százaléka állította, hogy szüksége van munkája során bi­zonyos számítástechnikai alapisme­retekre, addig 2015-ben ez az arány már 45 százalékos volt. Ugyancsak jelentős ugrást mutatkozik a szolgál­tatásokban dolgozók esetében is, 2005-ben közülük 48% tartotta szük­ségesnek a számítógépes ismerete­ket, 2015-ben viszont már 65%-uk dolgozott legalább részben valami­lyen számítástechnikai eszközzel. A dolgozók képzése azonban nem tart lépést a munkaadók igényeivel. A felmérés alapján a munkaadók már a képzetlen munkaerőt igénylő mun­kahelyek esetében is 30 százalékban kérnek bizonyos számítógépes alap­ismereteket, a szakmunkás munka­helyek esetében ez az aránya már 55 százalék. A magasabb képzettséget igénylő állások esetében az arány mindenhol 80-90% körül mozog. A képzés viszont nem tart lépést ezek­kel az igényekkel. Egy 2012-ben ké­szített felmérés alapján a 18-26 éves fiatalok sem elégedettek azzal, amit az iskolában tanultak. Mindössze 11%­­uk állította, hogy az iskolában min­dent megtanultak, amire az életben szükségük volt a számítástechniká­ból, 54 százalék szerint csak alapokat kaptak, a többit hozzá kellett tanul­niuk. Ennél is rosszabb véleménnyel van 35 százalék, aki szerint az iskola nagyon keveset tanított meg azokból a számítógépes ismeretekből, ame­lyekre a gyakorlatban szükségük van. A legelégedetlenebbek ebben a te­kintetben a munkanélküli fiatalok, 57%-nyian mondták azt, hogy leg­alább a szükséges alapokat megkap­ták, 43% viszont teljes mértékben elégedetlen a gyakorlati számítás­­technikai képzéssel. Marián Velšic (IVO) szerint a munkanélküliek többségének gondot okoz az egyszerű szövegszerkesztő szoftverek alkal­mazása, illetve az elektronikus leve­lezés is. „40 százalékuk számára gondot okoz a PC, a tablet vagy az okostelefon használata is” - állítja Velšic. Ez akadály a munkakeresés során is, a legtöbb ajánlat ugyanis az interneten található. 2016. június 3.1 www.ujszo.com RÖVIDEN A kormányprogram szent Fico szerint Pozsony. Június végén, július elején tárcaközi egyeztetésre küldi az igazságügyi minisztéri­um az offshore cégek tevékeny­ségét korlátozó törvény­javasla­tát. A törvény 2017.január else­jétől hatályos lehet. Erről tegnap Robert Fico miniszterelnök és Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter találkozója után tájé­koztatott az igazságügyi tárca. „Ami a kormányprogramban van, az szent, és annak meg kell valósulnia” - kommentálta a ta­lálkozót Fico. Lucia Žitňanská szerint 2017-ben a végrehajtási eljárások terén is olyan eredmé­nyeket kívánnak felmutatni, amelyek tehermentesítik a bíró­ságokat és segítik a kis- és kö­zépvállalkozókat. (szalzo, TASR) Mélyen a minimálbér alatt Pozsony. A nem pedagógiai al­kalmazottak bérezésének javítá­sára szólított fel tegnap az Okta­tási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete. Pavel Ondek, a szervezet elnöke szerint régóta kritikus az oktatási intézmények nem pedagógiai alkalmazottai­nak helyzete, bérezésük mélyen a minimálbér szintje alatt mozog, ám a szakszervezet kéréseit ed­dig a kormány nem vette figye­lembe. A szervezet mintalevelet készített elő, és arra buzdítanak mindenkit, saját adataik kitölté­sével küldjék el a levelet a kor­mányfőnek. (SITA) Válaszoltak Kollárnak Pozsony. A napokban felröp­pent a hír, miszerint Boris Kollár meg akar szabadulni három képviselőjétől, Martina Simkovičovától, Peter Marcektől és Rastislav Holu­­bektől. Később felmerült, a há­rom képviselő a Siefbe lépne át, lehetővé téve így Radoslav Pro­­cházka számára a saját frakció kialakítását. Az egyik Kollár ál­tal kritizált képviselő, Peter Marček most felszólította párt­elnökét, állítsa le a rágalomhad­járatot. Marček szerint Kollár vádjai hamisak, és azért nem terjesztett be eddig törvényja­vaslatot, mert még tanul. (SITA) Kísérleti fázisban az új szlováknyelv-oktatási módszertan IBOS EMESE Az új szlováknyelv-oktatási módszertan bevezetése mellett a kisebbségi iskolák egyéb problémái is szóba kerültek tegnap Komáromban a pedagógiai ás módszertani intézetben szervezett megbeszélésen. Komárom: Komoly problémák vannak a munkafüzetek beszerzé­sével, a szülőknek gyakran saját zsebből kell ezeket állniuk, derült ki tegnap az új szlováknyelv-oktatási módszertan komáromi bemutató­ján. A résztvevők rámutattak, hogy nyolc évvel a nagy oktatási reform után a 9. osztályosoknak még min­dig nem készültek el az új szlovák tankönyvek. Két pályázat is ku­darcba fulladt, jelenleg gyakorlati­lag nincs senki, aki a tankönyvet megírja. Osztott szlovákórák Felmerült továbbá az osztott órák pozitív hatása, mellyel kapcsolatban azonban nem egyértelmű a vonatko­zó rendelet. Csak az igazgatókon múlik, hogy két csoportra osztja-e a szlovákórákat. Volt, aki azt javasol­ta, hogy régiókra szabott tanköny­vekkel segítsék a magyar iskolákban a szlovák nyelv oktatását, hiszen a gyerekeknek régiónként más lehető­ségeik vannak a nyelv elsajátítására. A szakemberek szerint ennek anyagi akadályai vannak, mivel a kis tétel­ben nyomtatott tankönyvek óriási költséget jelentenek. Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár rámutatott, hogy míg egy 60 ezer példányban ki­adott tankönyv 2,6 eurós költséggel jár, addig a 200 példányban nyomta­tott kiadványok csillagászati össze­geket visznek el. A tárcának pedig végesek a tankönyvpolitikára elkü­lönített forrásai. Tud róla a tárca A pedagógusok ismét felvetették a magyarórák csökkentésének és a szabad óráknak a problémáját. A jelenlevők álláspontja egyöntetűen az volt, hogy az a gyermek, aki a magyarórák csökkentett száma mi­att nem tudja elsajátítani az anya­nyelvét, az nem csak a szlovák nyelvvel, hanem más tantárgyakkal sem tud majd boldogulni. „Tudunk erről a problémáról, és meg kell birkóznunk vele” - reagált a felve­tésre Peter Krajňák. Szeptembertől új módon A komáromi módszertani és pe­dagógiai központban tartott meg­beszélés fő témája volt, hogy szep­tembertől három magyar tanítási nyelvű alapiskolában új módszer­tan alapján tanítják majd a szlovák nyelvet. A kísérleti oktatásba a somorjai, a nagymegyeri és a bátorkeszi alap­iskolák kapcsolódnak be. Ezekben a tanintézményekben az első és az ötödik évfolyamokban már szep­tembertől az új módszert alkalmaz­zák. A projekt ötéves időtartama alatt fokozatosan az összes évfo­lyam bekapcsolódik. A módszertan kidolgozásában az Állami Pedagógiai Intézet (ÁPÚ), az Oktatásügyi Szabványosított Mé­­rések Nemzeti Intézete (NICEM)és az Állami Tanfelügyelőség (SSI) vett részt.

Next